Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de mi értelme van a tudatos álmodásnak?
Szerintem az álmoknak inkább az a jelentőségük, hogy a tudatalattit mutatják meg. Nem olvastátok a Mennyei prófécia c. könyvet?
V
Ez szerintem nem jó módszer, mert a követelmény ilyenkor a tudatos jelenlét, nem pedig a betanult időpontokon, vagy a jelzéseken alapuló.
Rövid távon esetleg kezdeti sikereket hozhat, de ezek nem valós sikerek, mert csak a sűlyedési és az emelkedési szakaszt tudja befolyásolni.
Inkább azt érdemes gyakorolni, hogy valaki pusztán a belső órájára támaszkodva tudjon felébredni. Ez tudatos jelenlétet kíván. Nem maga az időérzékelés, hanem az ahhoz történő igazodás.
Sziasztok!
A koliban a haverom probalkozott iranyitott almokkal, a kovetkezo modon: ket ora, eltero idopontokra beallitva (a kesobbre alitott a valos kelesi ido) felebredt az elsore, es elkezdett visszaaludni, kozben probalt valamire koncentralni. nagy gyakorlatott nem szerzett benne, mert hamar leszoktattuk a ketszeri csorgesrol :)
Rizo
ja, volt a könyvben egyébként egy rész az irányított álomról, de Sz.M. valami másfél oldalban elintézte, és úgy kb. mintha azt mondaná hogy igyál meg egy pohár vizet lefekvés előtt. :) sajnos nem sikerült földi halandók számára érthető módon megfogalmaznia, hogy most akkor mit is kell csinálni, ha irányítottan akarunk álmodni.
ey, nem is jó az a könyv, a végén még kiderül :)
szerintem nem feltétlen akaraterő kérdése, inkább a görcsös ragaszkodás elkerülése lehet a célravezető.
ha a két állapot közötti átmenetet sikerülne elcsípned, szerintem sokan folyamodnának hozzád)))))
kezdünk offtopic-osodni, de én nem bánom, mivel érdekes irányba)))))
Én elkezdtem foglalkozni azzal, hogy a saját álmaim "megfejtsem", persze kompetens ember segítségével. Érdekes módon a saját esetemben ez olyan irreálisnak tűnt, pedig hiszem, hogy az álmaink megértése sokat segít önmagunk megértésében is.
Szerintem ebben a témában Jung volt a legnagyobb)))
De az olyan álomfejtés szerintem nem állja meg a helyét, hogy fekete kutya-ezt jelenti, esernyő meg azt. A "tankkal álmodom, jóbarát közeleg" bölcsességek szerintem nem állják meg a helyüket.
A szimbólumok már érdekeseben hangzanak))))
Lehet, hogy majd egyszer elkölcsönzöm azért)))
többnyire ott a gond ilyenkor szerintem, hogy ahhoz, hogy tovább álmodj, oriási akaraterő kell, hiszen a benned lejátszódó kémiai folyamatokat kell lelassítanod hozzá. Ha úgy jön ez az ébredés, hogy egy pillanatra felmerülsz, aztán ujra "vissza tudsz aludni", akkor nincs is gond, mert kis kiesés után folytatódik.
Viszont abban az esetben ha nem veszed észre, mikor a külvilág első jelei beszüremlenek, vagy éppen annyira belefeledkezel az álomba, hogy nem is foglalkozol vele, akkor a teljes ébredési állapot túl gyorsan jön és minél inkább akarod magad tudatosan benntartani az álomban, annál inkább átveszi az iráyítást a tudatod és az álom szépen elenyészik.
Igazából itt a két állapot közötti eltérés megtalálásában lenne a lényeg szerintem. Hogy mitől van hogy újra vissza tudok aludni és mitől jön a teljes ébredési állapot.
ez engem is érdekelne, néha nagyon kellemetlen érzés kiszállni egy álomból, és még próbálok kapaszkodni, emlékezni, de rohamosan szerteszét foszlik, hiába kapkodok a távolodó emlékdarabkák után,
nagyon is ismerős ez az érzés. Néha bejön, és sikerül továbbálmodnom, és órákat késnem a munkahelyemről)))))))))
édesvíz cuccokból elég sokat elolvastam, anyukámon meg nagyapámon keresztül (ők mindenféle spirituális maszlagot bekajálnak/tak :), és ezeknek a könyveknek a nagy része tényleg eléggé irreális volt, legalábbis számomra. Szepes Máriával nincs túl sok bajom, a gondolatmenetei hihetőek, bár néha taszít a sznobizmusa.
Az álom mágiája egyik fele mindenféle szimbólumokkal foglalkozik, + konkrét álmok értelmezésével, a másik fele egy eléggé szűk fogalomkörű álmoskönyv (tudod, ha fekete kutyával álmodsz, beteg leszel :), de voltak benne egész értelmes dolgok is.
ha érdekel, kölcsön tudom adni.
engem inkább az érdekelne, hogy van-e valakinek tapasztalata álomhosszabbítás tekintetében. Itt most nem a folytatásos álmokra gondolok, amit egyik éjszakáról a másikra, vagy akár hoszabb kihagyás után folytatólagosan álmodunk, hanem arra, mikor az álmodó elérkezik az ébredési fázisban, de még nem jutott az álma végére és ezért igyekszik meghosszabbítani.
Nekem volt már mikor sikerült, de volt olyan is, hogy túl gyorsan jött az ébredési szakasz és az igyekezettől párhuzamosodott a való világ az álomvilággal. Néhány szélsőséges esetben pár másodpercig(10-20) olyannyira, hogy már nyitva volt a szemem, és feltápászkodni kényszerültem tudatában a környezetemmel, mikor a háttérbe még gyorsan távolodva, de még ott volt az álom.
Érdekes, hogy ezekben az esetekben a legtöbbször rohamos kiesést figyeltem meg, azaz egy óra múlva már csak nagyvonalakban emlékeztem az álmomra(máskor akár még órák múltán is képes vagyok apró részleteket felidézni).
én alapvetően írtózom az Édesvíz kiadó könyveitől, valami megmagyarázhatalan oknál fogva, talán mert a legtöbb dologban nem hiszek, de erről a könyvről én is hallottam, szerinted értelmes?
apropó álom.
ez is édesvíz konyv, Szepes Mária: Az álom mágiája.
néha egész jó dolgokat tud leírni az öreglány (pardon ;), de az esetek többségében sajnos ismétli magát.
én meg sajnos tudom.
Amúgy ha jól tudom van egy olya könyv is, hogy a "gyógyító álmok" vagy valami ilyesmi. szerintem akit érdekel, az is tanulmányozhatja.
Abban asszem le van írva az alvás szerkezete is.
Az álomálapot mindig az ébredési állapot(illetve néha az alvásba merülési is, de arra többnyire senki nem emlékszik). Ha valaki rendszeresen tudatosítani akarja az álmai illetve az irányításukra törekszik, nem fog tudni eléggé belekerülni a mélyalvás periódusába, amikor a szellem pihen. Ezért lesz az, hogy soxor nem fogja magát kipihentnek érezni az aki rendszeresen ilyesmivel foglalkozik.
hááát, volt, hogy én se nagyon bírtam. nem akartam elaludni, mert tudtam, hogy rosszat fogok álmodni, mindenféle fehér bogyókon éltem, szóval kész katasztrófa voltam :) a védekezési mechanizmus magától alakult ki. de utána már az a rész, amikor szembeszálltam a "gonosszal", tudatos volt.
a segítség ez ellen pedig elég durván hangzik, de nekem bejött. beültem egy templomba, és elkezdtem imádkozni (nem vagyok vallásos egyébként), hogy nem bírom tovább egyedül. bár nem voltam egyedül, ha úgy vesszük. i had an army in my head.
persze lehet, hogy ez a javulás csak átmeneti. :)
miket össze nem hordtatok itt.
Én mindig tudatában vagyok annak, ha álmodom és ebből következik, hogy irányítani is tudom az álmot. Legalábbis bizonyos aspektusait. Ha az egészet tenném, azzel elmúlna a varázsa.
Azért ennek a technikának a kfejlesztését ha lehet ellenjavallanám azoknak akik erre vágynak. Nem fogják soha igazán kipihenni magukat és egy idő után rosszul fognak aludni. Ez egy féléber állapot és aki hozzászokik, annak meg fog nőlni az alvásigénye egyszerűen azért, mert képtelen lesz ebben az állapotban kipihenni magát.
Az álmok meg amúgy mindig fekete-fehérek. Csupán a tudat az, ami színt ad nekik.
Aztán az is igaz, hogy megszűnik a rémálomból való ébredés is. Ennek viszont az az ára, hogy végig kell álmodni a rémálmot. Ezt viszont egy idő után megszokja az ember és teljesen természetesnek veszi, sőt igényli is.
Mindenesetre elég érdekes, hogy erről vannak akik ilyen misztikusan tudnak beszélni, mikor számomra teljesen természetes.
Akik ilyen technikák kifejlesztésén munkálkodnak, azoknak azt javasolnám, hogy alvás előtt készüljenek fel mindig az álmokra. Gondoljanak arra, hogy álmodni fognak és vágyjanak rá(még a rémálmokra is). Ez lehetővé teszi azt, hogy mikor már bent vannak az álomban, akkor megfigyeljék azt. Próbálják figyelni a működését. Ha lehet és képesek rá kívülről is(szerintem nem tud mindenki ilyen kettősséget teremteni az álomban, úgyhogy nem kell elkeseredni). Ha már valaki úgy érzi, hogy benne van(felfogja, hogy álmodik), akkor próbáljon természetesnek tűnő nyugodt dolgokon változtatni. Leg alkalmasabb erre a színek változtatása, mert azt a tudat diktálja. Ezt persze ha lehet, ne egy vad gyorsan száguldó álomban tegye senki, mert úgysem fog sikerülni. Inkább akkor próbálkozzon, ha valami nyugodt lassú lefolyású, álomszerű álmot él át.
Ilyen hosszú időn keresztül , nem semmi. Én biztos állandóan halálfáradt lettem volna. És tudatosan fejlesztetted ki magadban, hogy felvedd a harcot és legyőzd őket, vagy ez automatikus alakult ki?
És miféle segítség létezik ez ellen? Bár szerencsére nálam nem túl gyakori a rémálom, talán ezért is viselt meg ennyire a mai.
már történt velem hasonló. (mármint hogy irányítottam az álmom).
én a fejlődést tartom érdekesnek, ami a rémálmaimban következett be. régebben, ha valami fenyegető veszély jelent meg álmomban, egyből felébredtem, amint komolyra fordult volna a dolog. (tettlegesség, stb :)))). az utóbbi időben nem így volt: szembeszálltam a fenyegetéssel, és általában legyőztem, ha élőlény volt, harcképtelenné tettem, ha valami nem emberi dolog, akkor kifogtam rajta, etc. :) getting stronger.
hozzá kell tenni, hogy az elmúlt egy-két évben szinte csak rémálmaim voltak (mondjuk olyan 75% arányban a többi álom rovására), úgyhogy volt időm kifejleszteni a technikámat.
egy hete pedig _egyáltalán_ nincsenek rossz álmaim. talán azért, mert kértem segítséget :)
Larzen: az elsajátításhoz szükséges technikák pontosan le vannak írni "abban" a bizonyos könyvben a címét sajna elfelejtettem. És valóban ez az egyik. Csak én nem voltam eddig elég szorgalmas és kitartó, hogy elérjem vele a kívánt eredményt.
Viszont arra lennék kíváncsi és ezt a tapasztaltaktól kérdezem, hogy he egyszer sikerül szert tennem eme "tudásra", az segít - e a rémálmok leküzdésében. Ma hajnalban borzalmas és brutálisan véres álmom volt. És jó lett volna közben megrázni magam, és felkiáltani , hogy "dehát ez csak álom", és valahogy kedvező irányba befolyásolni. Ehelyett reggel csuromvizesen ébredtem és fizikailag fájdult meg a szívem.
Lehet, hogy nem kéne annyi horrort nézni?)))) (ez persze csak vicc volt)
Egy módszer a tudatos álom elérésére, hogy napközben rendszeresen gondolkodj el azon, hogy most ébren vagy-e, vagy álmodol. Egy idő után már álom közben is arra fogsz gondolni, hogy ébren vagy-e. Azt mondják, hogy az álom általában fekete-fehér. Ezek alapján jó módszernek tűnik, hogy úgy döntöd el saját ébrenlétedet, hogy megvizsgálod látsz-e színeket.
Nos, ha rájöttél, hogy álmodsz, akkor már talán irányítani sem nehéz.
Na, ez az a módszer, amit még nem próbáltam, mert annyira nem érdekel (ritkán álmodom), de konktrétan csak erről hallottam.
'Azt' a könyvet én is olvastam, a 'Rémálom világ' c. (elég jó) thriller után, teljesen be voltam csavarodva tôle. A tudatos álom egyszer jött be úgy, hogy alakítani is tudtam, aznap mikor ellopták a kocsimat, kissé ki lehettem borulva. Azóta sem.
Olyan rendszeresen elôfordul velem, kiskorom óta, hogy ha valami kellemetlent álmodok, akkor tudatosul bennem: 'Csezzeg, már megint álmodok, ez rossz, fel kellene ébredni' A felébredés sikerül, csak akkor rossz utána, ha visszazuhanok ugyanabba az álomba.
Az említett könyvben volt valami gyakorlat, hogy ha esetleg rájössz, hogy álmodsz, akkor próbáld megnézni a saját kezedet. Erre általában felébred az ember. Ha nem, hanem bír tovább álmodni, akkor 'berobban' az egész 'másik világ', élô, eleven, színes és szagos lesz. A kéznézés az mindig megy, de egy eset kivételével még mindig felébredtem...
Ez elég érdekes :-) Hogy felismerd, valójában álmodsz, un. valóság teszteket ajánlanak. Ez abból áll, hogy keresel valami feliratot vagy egy órát, elolvasod, majd félrenézel és újra elolvasod. Ha a felirat /óraszámlap plasztikus, a betűk és számok nem változnak, akkor nagy valószínűséggel nem álmodsz. Ellenkező esetben, ha a betűk nem adnak értelmet, változnak, vagy gyanúsan hüjjén néznek ki, akkor vagy álmodsz vagy beszedtél valami érdekes szert :-)
Azt ajánlgatják, hogy a napközbeni foglalkozás az éber álom élménnyel, véletlenszerű valóságtesztek nagyban elősegítik a tényleges élményt. Unis ha napközben szoktatod magad arra, hogy valóságteszteket csinálj, nagy valószínűséggel álmodban is eszedbe jut, és így tudatosulhat, hogy álmodsz.
Érdemes elolvasni a FAQ-t a www.lucidity.com-on, ott részletesen le van írva.
Hali!
Amit eddig irtatok, az a kellemes resze a dolognak. De olyat is eltetek at, hogy reggel felkeltek, elintezitek a reggeli teendoket, aztan felora mulva kiderul, hogy csak almodtatok? Ezt en akar haromszor-negyszer is eltudom jatszani szombat-vasarnap, ha egyedul vagyok otthon, es nem zokkent ki semmi a kulvilagbol (pl. telefon). Roppant bosszanto egy ido utan, foleg az a tehetetlenseg erzes, hogy nem tudod eldonteni, hogy most almodsz, vagy mar tenyleg felkeltel.
