Az Internettón is volt egy fórum erről, de sajnos eltűnt. Ott egy profi éberálmodó sokat hozzászólt. Remélem hamarosan gatyába rázzák azt a fórumot és újra olvashatóak lesznek a régebbi írások. Kicsit én is dumcsiztam ott és itt is. Kétszer már átéltem ilyesmit, de sajnos csak rövid időre.
Szerintem igen hasznos lehet a tudatos álom, önismeretre, tapasztalásra, megvilágosodásra (netán?), hisz a tudatalatti által (kvázi) szimulált univerzumban azaz az álomvilágban megtehetünk minden olyat amit nem tudunk vagy nem merünk a valósnak vélt világban. Tehát sok mindent kiélhetünk, megtapasztalhatunk, amely által fejlődhet lelkünk. Nem beszélve hogy onnan asztrálisan ki tudunk (ha már olyan szinten vagyunk) lépni, más (akár a valós) világokba is. És ami szerintem a legfontosabb: itt sokkal könnyebben rátalálhatunk a valódi ÉN-ünkre, akinek (folyton folyvást) hívó szavát éber állapotunkban kavargó gondolatainktól nem halljuk. Pedig ez lenne a cél.
Az álmok irányításáról Castaneda is ír könyveiben, és úgy tűnik a nagualizmus is alapvető technikának tekinti.
Ott is a kéz álmodás közbeni megfigyelésével kezdik.
Az álmok mindenképpen a tudatalattit mutatják meg neked, de a tudatalattid vizsgálatához tudatos jelenlét is szükséges.
Sajnos az ember valahol megszünt ösztönlény lenni, ezért az álmokból adódó tudatalatti tapasztalást már nem tudjuk annyira átvenni, hogy hasznosítani tudjuk. Illetve csak csekély mértékben, mert az ébren lévő tudat ezeket a tapasztalásokat benyomásokat elnyomja. Amikor álmodsz, akkor valójában nem a tudatalattid működik, mert az mindig működik, csupán csak közelebb kerül a tudatos énedhez. Ezáltal megérthetőbbé, közlékenyebbé válik. Ahhoz, hogy minél jobban hasznosítani tudd, valahogy a tudat számára is "érthető" információt kell kicsikarni belőle. Arról nem is beszélve, hogy ha stimulálod az álmodat a beavatkozásoddal, akkor egészen új jelentéseket, perspektívákat társz fel vele.
A görcsös ragaszkodás is egyfajta akarati megnyilvánulás.
A lényeg, hogy minél görcsösebben kapaszkodsz, annál inkább kiszakadsz belőle.
Amúgy az ilyen vizsgálódáshoz sok segítséget nyujthatnának különböző kábító hatású szerek, de az a baj, hogy ezek alkalmazása torzíthatja az eredményt és ráadásul nem veszélytelen.
A szakirodalomban pedig nem lelhető fel róluk semmi valós információ. Legalábbis közhozzáférésileg. Többnyire csak a -főeg káros- hatásaiket taglalják, nem pedig a hatásmechanizmust. Arról nem is beszélve, hogy beszerzésük nem éppen egyszerű és ráadásul kétes eredetű.
(félreértések elkerülése végett nem a keménydrogokról beszéltem most)
Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de mi értelme van a tudatos álmodásnak?
Szerintem az álmoknak inkább az a jelentőségük, hogy a tudatalattit mutatják meg. Nem olvastátok a Mennyei prófécia c. könyvet?
V
Ez szerintem nem jó módszer, mert a követelmény ilyenkor a tudatos jelenlét, nem pedig a betanult időpontokon, vagy a jelzéseken alapuló.
Rövid távon esetleg kezdeti sikereket hozhat, de ezek nem valós sikerek, mert csak a sűlyedési és az emelkedési szakaszt tudja befolyásolni.
Inkább azt érdemes gyakorolni, hogy valaki pusztán a belső órájára támaszkodva tudjon felébredni. Ez tudatos jelenlétet kíván. Nem maga az időérzékelés, hanem az ahhoz történő igazodás.
Sziasztok!
A koliban a haverom probalkozott iranyitott almokkal, a kovetkezo modon: ket ora, eltero idopontokra beallitva (a kesobbre alitott a valos kelesi ido) felebredt az elsore, es elkezdett visszaaludni, kozben probalt valamire koncentralni. nagy gyakorlatott nem szerzett benne, mert hamar leszoktattuk a ketszeri csorgesrol :)
Rizo
ja, volt a könyvben egyébként egy rész az irányított álomról, de Sz.M. valami másfél oldalban elintézte, és úgy kb. mintha azt mondaná hogy igyál meg egy pohár vizet lefekvés előtt. :) sajnos nem sikerült földi halandók számára érthető módon megfogalmaznia, hogy most akkor mit is kell csinálni, ha irányítottan akarunk álmodni.
ey, nem is jó az a könyv, a végén még kiderül :)
szerintem nem feltétlen akaraterő kérdése, inkább a görcsös ragaszkodás elkerülése lehet a célravezető.
ha a két állapot közötti átmenetet sikerülne elcsípned, szerintem sokan folyamodnának hozzád)))))
kezdünk offtopic-osodni, de én nem bánom, mivel érdekes irányba)))))
Én elkezdtem foglalkozni azzal, hogy a saját álmaim "megfejtsem", persze kompetens ember segítségével. Érdekes módon a saját esetemben ez olyan irreálisnak tűnt, pedig hiszem, hogy az álmaink megértése sokat segít önmagunk megértésében is.
Szerintem ebben a témában Jung volt a legnagyobb)))
De az olyan álomfejtés szerintem nem állja meg a helyét, hogy fekete kutya-ezt jelenti, esernyő meg azt. A "tankkal álmodom, jóbarát közeleg" bölcsességek szerintem nem állják meg a helyüket.
A szimbólumok már érdekeseben hangzanak))))
Lehet, hogy majd egyszer elkölcsönzöm azért)))
többnyire ott a gond ilyenkor szerintem, hogy ahhoz, hogy tovább álmodj, oriási akaraterő kell, hiszen a benned lejátszódó kémiai folyamatokat kell lelassítanod hozzá. Ha úgy jön ez az ébredés, hogy egy pillanatra felmerülsz, aztán ujra "vissza tudsz aludni", akkor nincs is gond, mert kis kiesés után folytatódik.
Viszont abban az esetben ha nem veszed észre, mikor a külvilág első jelei beszüremlenek, vagy éppen annyira belefeledkezel az álomba, hogy nem is foglalkozol vele, akkor a teljes ébredési állapot túl gyorsan jön és minél inkább akarod magad tudatosan benntartani az álomban, annál inkább átveszi az iráyítást a tudatod és az álom szépen elenyészik.
Igazából itt a két állapot közötti eltérés megtalálásában lenne a lényeg szerintem. Hogy mitől van hogy újra vissza tudok aludni és mitől jön a teljes ébredési állapot.
ez engem is érdekelne, néha nagyon kellemetlen érzés kiszállni egy álomból, és még próbálok kapaszkodni, emlékezni, de rohamosan szerteszét foszlik, hiába kapkodok a távolodó emlékdarabkák után,
nagyon is ismerős ez az érzés. Néha bejön, és sikerül továbbálmodnom, és órákat késnem a munkahelyemről)))))))))
édesvíz cuccokból elég sokat elolvastam, anyukámon meg nagyapámon keresztül (ők mindenféle spirituális maszlagot bekajálnak/tak :), és ezeknek a könyveknek a nagy része tényleg eléggé irreális volt, legalábbis számomra. Szepes Máriával nincs túl sok bajom, a gondolatmenetei hihetőek, bár néha taszít a sznobizmusa.
Az álom mágiája egyik fele mindenféle szimbólumokkal foglalkozik, + konkrét álmok értelmezésével, a másik fele egy eléggé szűk fogalomkörű álmoskönyv (tudod, ha fekete kutyával álmodsz, beteg leszel :), de voltak benne egész értelmes dolgok is.
ha érdekel, kölcsön tudom adni.
engem inkább az érdekelne, hogy van-e valakinek tapasztalata álomhosszabbítás tekintetében. Itt most nem a folytatásos álmokra gondolok, amit egyik éjszakáról a másikra, vagy akár hoszabb kihagyás után folytatólagosan álmodunk, hanem arra, mikor az álmodó elérkezik az ébredési fázisban, de még nem jutott az álma végére és ezért igyekszik meghosszabbítani.
Nekem volt már mikor sikerült, de volt olyan is, hogy túl gyorsan jött az ébredési szakasz és az igyekezettől párhuzamosodott a való világ az álomvilággal. Néhány szélsőséges esetben pár másodpercig(10-20) olyannyira, hogy már nyitva volt a szemem, és feltápászkodni kényszerültem tudatában a környezetemmel, mikor a háttérbe még gyorsan távolodva, de még ott volt az álom.
Érdekes, hogy ezekben az esetekben a legtöbbször rohamos kiesést figyeltem meg, azaz egy óra múlva már csak nagyvonalakban emlékeztem az álmomra(máskor akár még órák múltán is képes vagyok apró részleteket felidézni).
én alapvetően írtózom az Édesvíz kiadó könyveitől, valami megmagyarázhatalan oknál fogva, talán mert a legtöbb dologban nem hiszek, de erről a könyvről én is hallottam, szerinted értelmes?
apropó álom.
ez is édesvíz konyv, Szepes Mária: Az álom mágiája.
néha egész jó dolgokat tud leírni az öreglány (pardon ;), de az esetek többségében sajnos ismétli magát.
én meg sajnos tudom.
Amúgy ha jól tudom van egy olya könyv is, hogy a "gyógyító álmok" vagy valami ilyesmi. szerintem akit érdekel, az is tanulmányozhatja.
Abban asszem le van írva az alvás szerkezete is.
Az álomálapot mindig az ébredési állapot(illetve néha az alvásba merülési is, de arra többnyire senki nem emlékszik). Ha valaki rendszeresen tudatosítani akarja az álmai illetve az irányításukra törekszik, nem fog tudni eléggé belekerülni a mélyalvás periódusába, amikor a szellem pihen. Ezért lesz az, hogy soxor nem fogja magát kipihentnek érezni az aki rendszeresen ilyesmivel foglalkozik.
hááát, volt, hogy én se nagyon bírtam. nem akartam elaludni, mert tudtam, hogy rosszat fogok álmodni, mindenféle fehér bogyókon éltem, szóval kész katasztrófa voltam :) a védekezési mechanizmus magától alakult ki. de utána már az a rész, amikor szembeszálltam a "gonosszal", tudatos volt.
a segítség ez ellen pedig elég durván hangzik, de nekem bejött. beültem egy templomba, és elkezdtem imádkozni (nem vagyok vallásos egyébként), hogy nem bírom tovább egyedül. bár nem voltam egyedül, ha úgy vesszük. i had an army in my head.
persze lehet, hogy ez a javulás csak átmeneti. :)
miket össze nem hordtatok itt.
Én mindig tudatában vagyok annak, ha álmodom és ebből következik, hogy irányítani is tudom az álmot. Legalábbis bizonyos aspektusait. Ha az egészet tenném, azzel elmúlna a varázsa.
Azért ennek a technikának a kfejlesztését ha lehet ellenjavallanám azoknak akik erre vágynak. Nem fogják soha igazán kipihenni magukat és egy idő után rosszul fognak aludni. Ez egy féléber állapot és aki hozzászokik, annak meg fog nőlni az alvásigénye egyszerűen azért, mert képtelen lesz ebben az állapotban kipihenni magát.
Az álmok meg amúgy mindig fekete-fehérek. Csupán a tudat az, ami színt ad nekik.
Aztán az is igaz, hogy megszűnik a rémálomból való ébredés is. Ennek viszont az az ára, hogy végig kell álmodni a rémálmot. Ezt viszont egy idő után megszokja az ember és teljesen természetesnek veszi, sőt igényli is.
Mindenesetre elég érdekes, hogy erről vannak akik ilyen misztikusan tudnak beszélni, mikor számomra teljesen természetes.
Akik ilyen technikák kifejlesztésén munkálkodnak, azoknak azt javasolnám, hogy alvás előtt készüljenek fel mindig az álmokra. Gondoljanak arra, hogy álmodni fognak és vágyjanak rá(még a rémálmokra is). Ez lehetővé teszi azt, hogy mikor már bent vannak az álomban, akkor megfigyeljék azt. Próbálják figyelni a működését. Ha lehet és képesek rá kívülről is(szerintem nem tud mindenki ilyen kettősséget teremteni az álomban, úgyhogy nem kell elkeseredni). Ha már valaki úgy érzi, hogy benne van(felfogja, hogy álmodik), akkor próbáljon természetesnek tűnő nyugodt dolgokon változtatni. Leg alkalmasabb erre a színek változtatása, mert azt a tudat diktálja. Ezt persze ha lehet, ne egy vad gyorsan száguldó álomban tegye senki, mert úgysem fog sikerülni. Inkább akkor próbálkozzon, ha valami nyugodt lassú lefolyású, álomszerű álmot él át.
