Nagyon érdekes dolgokról olvastam, a hunok és németek kapcsán. Fritz Lang kétrészes filmeposza a "Die Nibelungen" 1924.-ben készült. Attilát az ördög megtestesülésének ábrázolja ( Klein Rogge a szinész). Érdekesség hogy Hitler és építésze Albert Speer kedvelte az alkotást, és a nürnbergi nagygyülésekhez a filmből kölcsönözte a látványtervet, és fényeffektusokat.
I inform that i have find that it could be the first Atilla Coin, with his portrait, mint in Gandhara. On the obverse : Atilla left, Atilla write in Greek On the reverse : His oncle, rex RUGA, and RUGA write. The module is like an as in Bronze.
Ebbiza szép lenne, de nem egészen biztos. Iordanes azt írta, a halott fejedelmet a tor után éjjel titokban a földbe rejtették. Ahogy Dzsingisz kán sírját is eltüntették a nem arra való népek elől. Nézelődtem a Buda (Bleda) ügyön. Ő ismerten 445-ben halt meg. A lelet ennél kissé régebbinek ismert, a 430-as évekből való. Ekkor 2 jelentős uralkodó halt meg, Attila nagybátyjai, társuralkodók, Oktar (430) és Ruga (434). Azaz, 420 után az Alföld fontos hun központ hely volt!
A nagyszéksósi kincseket se kereste senki, mégis előkerültek. Majd rendes ásatás is folyt éveken át miattuk. Tehát előkerül minden, ha eljön az ideje. Ez a hely (a mai Nagyszéksós) és Attila egyik központja között nem volt 100-200 km távolság soha. De nem lehetetlen, hogy több központot is tartott fenn a birodalmában. Van, aki a mai Ópusztaszer tájára teszi ezt a várost. Az is Tisza part közelében van. Az 25 km a mai Szegedtől északra, a Nagyszéksóstól 35-40km. Ha a néhai özvegy nem délre,Palics felé, hanem egy északabbra lévő tó, mint a mai Fehér tó közelében élt, akkor főleg befér az egy napi kényelmes túra odáig. A kelta sír 4-4,5 m mélyen volt egy nagyon erősen feltöltött belvárosi részen, a mai Móra F. múzeum sarkánál és vagy 300 esztendővel Attila előtti időből való. Még 25-30 sír talán lenne ott, de nincs elegendő pénz a további ásatásokra.
Erről beszélek én is. A 200Km sáv oldalanként 100-100Km nem akkora nagyságrendü amit ezer év alatt egy folyó pláne ha olyan talajon folyik mint a Tisza nem mozog.
A talajkutatásoknál pedig az olaj utáni kutatások gazdasági mutatóit nyugodtan lehet venni. Ami nem kis összeg, pláne Magyarországnak. Ha nyugati (amerikai) tőkét is bevonnak akkor pedig nem biztos hogy a lelet itthon marad.
Plusz-mínusz pár km a Maros torkolatával kb. szemben, nem máshol. A Maros torkolat a mainál valóban délebbre volt a Tisza bal partján. A jobb parton a római helyőrség, Partiscum. Azaz nagyjából a mai szegedi belváros területén-a mai új hídtól a klinikákig (Boszorkány sziget) számítva. Ez a táv nem több félóra kényelmes sétánál.
Én tudom. Semmi oka nem volt a Tiszának a kelta telep, a római őrhely (Partiscum) szélétől 50-60 km-re elfolyni valamerre, majd Attila rokonsága miatt visszajönni ugyanoda szinte. Hacsak Priszkosz rétor nem álmodta az egész esőverte kalandot a néhai özveggyel.:)
"A Tisza fő ága ott volt nagyjából, ahol a mai Holt-Tisza,ez teljesen ismert adat a Belvárosban, alig ment a Tisza mai partja 70-100 m-t a török idők óta arrébb"
na és? az 1000 évvel a hunok ittléte után volt.
"Ettől számítanám a néhai főnökné telepét,"
de NEM TUDOD EMBER!!! fogd már fel végre, hogy még mindig van 1000 év amikor is semmit sem tudsz arról, hogy merre folyt a tisza!
A Tisza fő ága ott volt nagyjából, ahol a mai Holt-Tisza,ez teljesen ismert adat a Belvárosban, alig ment a Tisza mai partja 70-100 m-t a török idők óta arrébb!!!És számos mellékága meg vízállástól függően bejárt nagy darab földet. Ezt mondom, nem mást. A nagyszéksósi lelet helye abszolút pontosan ismert. Ettől számítanám a néhai főnökné telepét, egy közeli tó mellé, van ilyen a tájékon több is.A temetkezési emlékhelytől nyilván nem messzire lakhatott az özvegy. Ahonnan a Priszkosz kényelmesen besétálhatott másnap a Nagyfőnök városába. Az nem 50-60 km-re volt, hanem a ma is jól kiléphető 10-20 km-re.
ember, nem fogom magam ismételni: ez nem úgy működik, hogy "nehogymár". a tisza ártere egy több száz kilométer x több 100 kilométeres lapos terület, ahol gyakorlatilag az elmúlt 10000 évben a tisza mindenütt folyt. na meg a duna is érdekes utat járt be a dunántúlon. innentől kezdve nem "nehogymár" van, hanem az, hogy egyelőre kurvára nem tudunk semmit. azt nagyjából meg lehet mondani, hogy 1000 éves nagyságrenden belül kb. hol folyt. kínában a sárga folyó torkolata dokumentáltan több 100 km-t vándorolt, a satt-al-arab óbabilónia időszakában még nem létezett és a tigris és az eufrátesz külön-külön folytak a perzsa öbölbe, milétosz kikötő volt, a romjai meg ma több tíz km-re vannak a tengertől. amint látod temérdek példa van, hogy több 10km-t változik a folyók medre. a tisza esetében meg ez annál is inkább valószínű, mert az alföld geológiai és geomorfológiai viszonyai kedveznek ennek, az éghajlata meg elég sokat változott az elmúlt 1500 évben és nem csak egy irányba. és akkor ott a szabályzása, ami egy igen drasztikus dolog volt. magyarul nem lehet rekonstruálni priszkosz leírása alapján, mert az amit ő látott, ma már nincs. namost ha ehhez képest valaki tudni véli hol folyt a tisza abban az időben, az egészen biztosan nem tud semmit, csak egy kókler. persze, oda lehet menni, ki lehet kutatni, csakhogy ahhoz kurvasok pénz kéne, hogy négyzetkilométerenként az ember többször lefúrjon olyan több 10 méter mélyre, aztán kielemezze a kőzeteket. és csak azért hogy azt kiderítsük, 1500 éve hol folyt a tisza, nem fognak ilyen kutatást végezni.
Oda kell menni, megnézni és nem hallgatózni, mint süket disznó a búzában. A tanya mellé a folyómedret nem a gazda ásta oda unalmában és nem is ő töltötte fel annyira, hogy csak nagyon vizes esztendőkben áll a víz benne. Szeged IV, Béla óta szabad királyi város, elég jól ismert, hogy vizek tömege folyta körül azt is, meg a kisebb falvakat körülötte és a kisebb-nagyobb dombokra épültek a házak. Nehogy már előtte 700 esztendővel nem arra járt a Tisza, mikor már a rómaiak is ott építettek a partján erődöt, védeni az Erdély felől érkező árukat. Ez az erőd a Makó-Kiskunmajsa között állt valahol? Szerinted, ha az 50-60km-es folyó-sétát nézném. Pedig pontosan ott állt a mai szegedi Belváros területén, ahol jóval kiésőbb a vár állot (most kőhalom)A vár árka is egy ilyen víz lehetett, de még az alsóvárosi templom körül is a nagy árvíz után töltötték fel az egyik ilyen ágacskát. A kelta sír,a feliratos kövek, nagyjából ott kerültek elő a mai belvárosi parttól pár száz m-re.:)
nem érted amit mondok? te priszkosz leírását a mai viszonyokra értelmezed, amelyek egészen biztosan nem egyeznek meg az akkoriakkal, az akkori viszonyokat meg még rekonstruálni sem tudjuk!
Nem, mert a lelet helye adott, a nagyszéksósi tanya földjéből. A Priszkosz által leírt és bejárt útja nem lehet 50-60 km/nap. Ma megvan az új Tisza medre, a Holt-Tisza medre és mindenféle ér, kiszáradt meder,amik kiágaztak, majd visszatértek az anyamederbe. Ezeknek egy darabja a már említett Maty-ér, annak egy része ma az evezőspálya, többi része pedig ma már kiszáradt és mg. művelt terület, ha más nem, kaszáló. Ezek mind ott vannak (bőven) ahhoz a lelethez számítva 10-15km-es körben. Az pedig még elég kényelmes tempóban is megléphető táv...
Megvan az a Tisza a régi ágaival együtt ma is, legfeljebb ma nem folyóvíz van benne. 200 km-t pedig nem ballagott akkoriban sem egy karaván egy nap alatt soha ezen a tájon sem.
Itt akármerre folyt, mindig is dél felé folyt. Kicsit kanyargott erre-arra,5-6 km nem a világ egy folyónak. A partján hol hun máglya égett, hol tanyasi petróleum lámpa, de a tények makacs dolgok. A kincs helye adott, körülötte a táj kiadja azt, amiről Priszkosz írt.
na erről van szó. nemhogy attila sírját, de még a mohácsi csata tömegsírjait sem sikerült megtalálni, csak egyet. pedig ott nem a tisza, hanem egy patak az amihez viszonyítani kellene.
Ez a Priszkosz dologról meg ahogy már írtam, Priszkosz azt feltételezte hogy az özvegy hercegné Buda, Attila testvérének az özvegye lehetett. De ezt csak feltételezve irta Priszkosz is.
Így nézett ki a nevezett színész megformálásában
