Nyilván a pap elutazott pár napra május 9-én és a 12-i temetéshez helyettesítőt kellett áthívni. Májusban már nem lehetett sokáig várni egy temetéssel.
Miután a plébános visszatért még eltelt egy hét mire eszébe jutott, hogy a május 9-i temetést még be sem írta, és akkor pótolta utólag a bejegyzést.
Igen, én is Poszmiknak olvastam ki, csak nem hittem el ;-)
A gyerekeknél látom, hogy odaírta után a szülők nevét is, ott tehát ez is magyarázhatja, hogy előre írta gyerek keresztnevét, majd ugye az egész családra vonatkozó vezetéknevet.
A Gajárszky Annánál, mit jelent, ami a 2. rubrikába van írva?
Hm. Tényleg érdekes. Nem is figyeltem fel rá. Tényleg csak nála és annál a Mihálynál van így. Aki egyébként Poszmik Mihály. Mit jelent vajon a Poszmik családnév? Úgy látom, hogy ma is élnek Poszmikok Tárnokon.
Először arra gondoltam, hogy a papnak az volt a rendszere, hogy a felnőtt férfiaknál előre írta a családnevet, míg a nőknél és gyerekeknél a keresztnév került előre. A többi oldal alapján talán el lehetne ezt dönteni. Bár Mathias Zselits esetében is a keresztnév került előre, viszont az pont egy "hiánypótlás", ahol valami miatt talán nem volt érkezése odafigyelni a saját szabályainak betartására.
Az is lehet, hogy csak a fiatalabbaknál van elöl a családnév. Bár azért a 45 év már nem igazán fiatal...
Az is lehet, hogy csak a gyerekek esetében követett egységes rendszert, míg a felnőtteket hol így, hol úgy írta. Esetleg a helyben gyakoribb keresztnevű emberek esetében (János, Mihály) a családnevet írta előre, míg ritkább keresztnevek esetében azzal indított.
De szvsz akár még az is számíthatott, hogy az illetőt milyen néven és mennyire közelről ismerte a pap. (Pl. a Poszmik Misi halt meg, a Kvájzer káplárt ütötte meg a guta, vagy az a Mátyás, ott az alvégen /aki mellesleg Zselits volt/ halt bele a fejfájásba.) Szóval, akár ennek függvényében is állhatott a pap keze az íráshoz az adott pillanatban.
Furcsaság: miért cserélték meg a neve sorrendjét, mikor mindenki másnak keresztnév+vezetéknév a sorrend. (kivéve talán az április 8-án elhunyt Mihálynak, akinél a neve elejét nem tudom kiolvasni...
"A 'miles' nem a katonát takarja? És mint ha a német 'Schnell' szót látnám még abban a megjegyzésben. Nem lehet, hogy katona volt, és a posztjára utalnak?"
De, a miles az valóban katonát jelent. A posztjára pedig utaltak: káplár.
És a Schnell szót én is leírtam, csak rövidítve van, tehát valaminek még következnie kell. Pl. Schneller-féle lovasezred (vagy Schnellenberger, Schnellinger, Schnellhausen, anyámkínja, nem ismerem az akkori - mikori? - lovasezredeket...).
Hát ez nagyon durva, nem semmi, hogy mikre rá nem jöttetek... azért ezt nem gondoltam volna, minden tiszteletem a tiétek! Ha legközelebb találok valami ilyet, azonnal megmutatom. Ez már profizmus! Köszi!
egész pontosan "miles cataphract[us]", ami nehézlovasság, esetleg dragonyos. Ezért írták elébb, hogy _lovas_ezred. A Schnell-t pedig egy ":", azaz egy rövidítésjel követi. Ezért nem "gyors"-ezred, hanem minden bizonnyal az ezred tulajdonosának a neve rövidítve. Persze, német.
A 'miles' nem a katonát takarja? És mint ha a német 'Schnell' szót látnám még abban a megjegyzésben. Nem lehet, hogy katona volt, és a posztjára utalnak?
Az én olvasatomban az az oszlop nem a halál okának van szánva (olyan nincs ebben az anyakönyvben), hanem az utolsó kenet meglétének, vagy nemlétének (Sacramentis Provisus), bár a pap tényleg beleírta a halál okát is néhol.
Pl. ápr 8:
Omnibus
In Lenta febre
Mindennel [ellátva]
Lassú lázban [halt meg]
Az oszlopok:
Dies - a temetés napja
Sepeliens - az eltemető
Sepultus - az eltemetett
Aetas - életkora
Sacramentis Provisus - utolsó kenet
Conditio - [társadalmi] állapota
Locus - [temetés vagy lakhely] helye
Joannes Quaiser, káplár a Schnell.(?) lovas(?)ezredből nem kapta meg az utolsó kenetet, mivel megütötte a guta. Valami még van a megjegyzésnél május 2.-ára vonatkozólag, de nem tudom kiolvasni és nem elég jó a latinom a kisakkozásához.
Április 13-án József, aki egy jövevény/idegen (advena) volt a Berkó-tanyán v. gazdaságban (In Praedio Berko), szintén nem kapta meg az utolsó kenetet, mivel valamiféle baleseti halállal halt meg (de nem tudom pontosan kiolvasni/kitalálni a Cad... kezdetű szót - esetleg lezuhant?) -- "Improvisus nam Cad... morti obnoxius abs. notitia Parocho facta mortuus"
A herniplexia talán lehet hemiplexia is, akkor féloldali bénulás. Az "in variolis" = himlőben, és a többi, ahogyan előttem írták.
Az általad keresett illető agyvérzésben/strokeban halt meg (apoplexia tactus), alatta a herniplexia az lágyéksérv, ha jól tudom, a két kicsi gyermek himlőben (variolis), a Capitisdolor a latin szótár szerint fejfájás, itt a képen intenzív fejfájás, aminek a hátterében bármi lehetett.
Például az április 13-án elhunyt József nevű férfi története is érdekes lehet, ha már nem tudni a vezetéknevét... Kíváncsi lennék mi okozta a halálát, mert valami nem mindennapi lehetett.
Ja és ha már ennyire nincs téma - tudom nem annyira tartozik ide - akkor annak is igazán örülnék, ha valaki megmondaniá, hogy az odlaon említett elhalálozási okok magyarul mit takarnak. Ha jól tudom a febris-láz, de a többi rejtély...
Az a baj, hogy ugyanezen az oldalon nincs még egy ilyen betű, sőt, máshol sem találni. Ezért nem tettem fel az egészet. Viszont ha jól emlékszem már láttam ilyet, csak akkor másnak olvastam ki. Sajnos már nem tudom hol volt, ezért kértem segítséget. Ha az egész oldal feltöltése még így is segítene, akkor felteszem.
Én ezt Qvaiser Joannesnek olvasnám, és egyéb adat nélkül (sajnos, megint nem osztod meg velünk az egész oldalt) talán — talán — a Kaiser egy sajátos írásmódjának vélném.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy az "ungarndeutsche" oldal szerint a Kerecsendre történő német telepítések alapján Németországból származik az a név, hogy Szucsik (Szúcsik). Viszont zárójelben ők is csak egy ?-et tettek, mert nem tudják, hogy milyen német szónak az átírása mint pl. Jékli-Jeckl.
Nem lehet, hogy ez a Szúcsik a Kerecsendtől északra található Szúcs települést takarja? Persze a k betű nem tudom, hogy került oda.
> Sôt, van másik hibája is. Az -ius végû latin neveket a német nem csupán az -us, hanem a teljes -ius levágásával germanizálja
Ezért kavartam bele a 8914-esben a Duden nyomán az alemann nyelvjárást, mert itt az -i kicsinyítő képző, így elméletben a Sergius > *Serg-ből itt lehetne Sergi, ahogy a Rudolf, Rudiger stb.-ből Rudi lett.
Egy másik lehetőség az -i végződésre a Rudolf, Rudiger stb. nevek és az -ing apanévképző kapcsolatából kialakult Ruding az alsószász területen szintén Rudi-vá rövidülhetett. Az -ing azonban már régen nem produktív.
A harmadig lehetőség a visszalatinosított forma genitívuszának használata. Ehhez hozza a Duden a német Georgi csn.-et, amely a Georgii, azaz a n. Georg latinosított Georgius változata birtokos esetének a kontrakciója. De a latinosítás sem produktív régóta.
"Márpedig a német név etimológiája nem lehet német, mert a latin nemzetségnevet viselőSergius mártír (megh. 303) neve német területen nem adott olyan mértékben keresztnevet, hogy németesedett formája családnévvé váljon. Ez tehát későbbi újlatin, illetve keleti szláv import."
Sôt, van másik hibája is. Az -ius végû latin neveket a német nem csupán az -us, hanem a teljes -ius levágásával germanizálja: Vergil, Ovid. Tehát akkor Sergiusból is *Serg lenne. (Ez fonotaktikailag is ok, gondoljunk csak a Jörgre stb.).
Továbbra sem tudok többet írni, hogy milyen eredetű, azt már leírtam a a 218-as hozzászólásban: "A Barancs helynévből képzett magyar családnév". Azt, hogy az ilyen helynévből képzett ún. lakosnevek mit jelentenek, röviden nemrég vázoltam a Hunyadi kapcsán a 8847-esben.
Annyit lehetne talán még írni, hogy 2002 óta beszereztem Kázmér Miklós Régi magyar családnevek szótára (XIV-XVII. század) c. művét. Ebben őa XVI. sz. második felétől adatolja a Barancsi családnevet, ahog ynézem elsősorban ék-magyarországi források esetén. Ezért ő csak a mai szlovákiai (régi Zemplén vm.-i) Barancsot veszi számba, a mai szerbiai Barancsot nem. Én azért ez utóbbit sem zárnám ki teljesen abból, hogy valamelyik Barancsi család neve erre megy vissza.
> Ugyanakkor ezek nem egymástól függetlenül alakultak ki, hanem nagy valószínűséggel egy tőről "szaporodtak fel".
Szerintem itt a magyar felszaporodás és a német stagnálás kettőse a lényeg. Ez arra utal, hogy nagy időbeli távolság van a feltételezett szétágazás között. A korai német Sergi importot tartom kevéssé valószínűnek. Tehát nem abban látom a német, ill. az én adtam magyar etimológia különbségét, hogy egy- vagy többcentrumú-e. Hanem az, hogy melyikkel lehet időben hátrébb tolni a névadó őst, hogy elegendő idő legyen a "felszaporodáshoz".
Tehát szerintem több idő állt rendelkezésre a m. Zörgő > ... > Zergi "felszaporodására", mint a n. Sergi > m. Zergi-ére. Ezért amagyar etimológia valószínűbb.
> Esélyesebb a német, mint az egyházi szláv?
Ez a német Sergi név problémája,nem a magyar Zergi-e. Ha igaz a n. Sergi > m. Zergi, akkor a magyar név etimológiája német, akkor is, ha a német etimológiája szláv vagy újlatin (spanyol, olasz). Márpedig a német név etimológiája nem lehet német, mert a latin nemzetségnevet viselő Sergius mártír (megh. 303) neve német területen nem adott olyan mértékben keresztnevet, hogy németesedett formája családnévvé váljon. Ez tehát későbbi újlatin, illetve keleti szláv import.
Ugyanakkor ezek nem egymástól függetlenül alakultak ki, hanem nagy valószínűséggel egy tőről "szaporodtak fel". Amennyiben ez a tő Veszprém környékén volt, akkor az árnyalja ezt az elméletet? (Pl. esélyesebb a Zörgő - Zergő - Zergui átalakulás, vagy épp ellenkezőleg? Esélyesebb a német, mint az egyházi szláv? stb. Bár ez utóbbi már nem etimológiai kérdés.)
> A Zergi forma nálunk a vezeték- és utónévként is adatolt német Sergi változatra megy vissza.
Nem zárom ki teljesen ezt a megoldást, de nem is tartom a magam részréről valószínűnek. Német csn.-ek nem végződnek -i-re, hacsak nem (1) alemann kicsinyítő képzőről van szó; vagy (2) latinizált, genitívuszban álló alakról; vagy (3) az eredetibb -ing apanévképző kopásáról. (A testesebb toldalékokat, mint -li, -ski, kivettem a listáról.)
A német Sergi esetén az utóbbi kettőt kizárhatónak tartom, mivel ehhez ennek a névnek már korán be kellett volna épülnie a német névkincsbe. Maradna az (1) eset. De vegyük a Duden itteni mintanevét és nézzük meg az előfordulásokat a http://www.verwandt.de/karten/ oldalon: az 58 Erni mellett van 1 Ernie és 171 Erny. A 30 Sergi mellett azonban másodlagos formákat nem találunk. Azonban van 10 Sergei, 56 Sergej, 7 Sergey, 12 Sergiy, 2 Serguei, 1 Serguej, 2 Serhiy, ill. 24 Sergio, 7 Serge, valamint 15 Serg (ha ez utóbbi ide tartozik).
Én ezek alapján a Sergi-t az orosz egyházi szláv Sergiy írásmódjának tartom inkább, semmint az alemann környezetbe régen beépült formának, amely aztán szintén régen átkerült a magyarba. A régi magyarbeli honosság nemcsak a magyaros írásmód magyarázatául kell, hanem amiatt is, mivel a magyar telefonkönyvben 35 Zergi van. Ez több, mint a német Sergi annak ellenére, hogy a népesség kevesebb, és a telefonkönyv is kevesebb adatot tartalmaz, mint a http://www.verwandt.de csn.-adatbázisa (a http://telefonbuch.t-online.de csak 10 Sergi-t hoz). Az ilyen mérvű „felszaporodáshoz” idő kell…
Ellenben Kázmér ismer Zörge, Zörgő, Zörög csn.-eket, amelyeket ’morgó, mérgelődő’ értelmű jellemnévnek tart. Én inkább ezek e-ző változatának tartanám a m. zergi nevet, azzal, hogy a szóvégi (-ó/ő >) -a/e > -i változás sem példátlan.
