A burkolónk szenved azzal, hogy az összefolyó miatt kivágott csempe a vágás után (szerinte a saját feszültségétől) magától szétreped. Kettőt kivágott, mindkettő szétrepedt. Van valami trükk, amivel ez megelőzhető?
Ha jól értem ez emeleten van? ... Szerintem polisztirol - EPS lemezből alakítsátok ki az egészet - mármint a "fa" alapra - még az ablakpárkányt is meg lehet csinálni belőle (nehéz súlyt nem fog elbírni) és alaposan fóliázzátok (üvegfátyol), színezzétek! Lényeg, hogy alá ne juthasson nedvesség. ... Garázsbeállóm feletti szegmens ívet épp most alakítják nekem így.
Én nem mondtam, hogy ne legyél jogkövető csak az illetékesek ha akarnak találnak híbát és adják is a büntit vagy más nyalánkságot ami szintén pénzbe kerülhet. Gyuri Valamikor csak az ajándék kosár segíthet.:-)))
Elméletileg a legtöbb helyen eddig is adót kellett utána fizetni - ugye a kútfúrás is engedélyköteles, bár a XV-ben azt mondta az Önkormányzat, hogy "gyorsan fúrják ki és halgassanak róla!". De a privatizáció után valószínű 100%-osan lesz, hisz már hivatalosan is pedzegetik...
De ha csak kerti locsolásra akarom használni, akkor nem megy a csatornába. Nem szándékozom bevezetni a házba a fúrt kút vizét. Akkor gonolom nincs ilyen gond.
1. kell engedely ra elvileg (vizugyi hatosagtol, nem a vizmutol) 2. a kivett vizet "ertelemszeruen" feltetelezik, hogy a csatornaba fogod hasznalat utan engedni, a csat.hasznalatra bizony szamlazhatnak. Atalanyt, vagy hitelesitett ora kell arra a vizvezetekre, ami a kutbol jon es a csatornaba megy (pl. ha wc-lehuzasra hasznalod). Mondjuk elvi szinten a kertes hazakra van cserebe csat.dij - elengedes, ha a vezetekes vizzel locsolsz (es ezert kered a kedvezmenyt, 10% nalunk).
Szoval az elvi resze az korrekt lenne, a gyakorlat azt mutatja hgoy a szolgaltatok szeretnek ezzel kiskiralykodni, es irrealis atalanyt meg egyeb felteteleket megszabni...
Az esoviz lejon a haztetorol, elszivarog a foldbe. Aztan mivel ott van rogton egy agyag zaroreteg, a _foldben_ elhagyja a telket. Na jo, egy helyen egy drain csovel segitunk neki, de ez nem nagysagrendi kerdes. Szo nincs szennyvizrol, csak tiszta esovizrol. [Nem mellesleg ha nem mehetne ki alul, akkor en meg kotelezhetem az onkorit, hogy a felso utcan epitse meg az esoviz-elvezetest, mert merhetetlen mennyisegu vizzel ontozi a foldemet, reszben a pincemet (csak ha nagyon felgyulik, a szig. legteteje ereszt)? Legalabb ami bejon az hadd mehessen ki, es akkor kvittek vagyunk. Na kb. ennyi a drain-cso...]
Nálunk is jön a csatorna, sőt már bent is van, de rákötni valószínűleg csak 2009 környékén lehet majd. Addig emésztő. Arra az 1-2 évre... Az esővízzel nem tudom, nálunk mi van, lejtős a terep most is, úgyhogy lefolyik. ..
Gyakorlatilag helyfüggő, hogy hol engedi még a csatornamű a beleengedését. Budapesten mindenesetre nem engedélyezik - Solymáron sem - és hogy ez valóban így is lesz, azt vízgyűjtő medence építésével kell biztosítanod.
Kár csodálkozni a dolgon akkor, amikor a Víz és csatornaművek privatizációja kapcsán a fúrt/ásott kutakat is meg óhajtják adóztatni annak okán, hogy ha azt használod, akkor bevételkiesést okozol a szolgáltatónak.
Azt hiszem korábban már leírtam, hogy volt mr olyan történetem, ahol a jól üzemelő fúrt kutat nem volt értelme üzemeltetni, mert olyan átalányt számláztak ki, hogy olcsóbb volt a kútból venni a vizet.
Ezzel a patakba engedessel vigyazz! Nalunk vegigjartak az utcat es ellenorzik azt is, mert sokan megcsinaltak, hogy az emesztobol atszivattyuzzak a patakba a cuccot. Volt egy Robin Hood, aki purhabbal az osszes letezo csoveget telibefujkalta, azota viszonylag rend van emeszto ugyben. Persze nem tudom, mi a hatalyos rendelet, elovizbe mit szabad engedni es mit sem, de meger egy kis utanajarast, nehogy ezzel is megvagjanak
Esogyujtot miota kotelezo epiteni? Nyilvan nem a csatornaba, de elmegy az a telken is (na jo, nalunk a vegen patak, abba, bar nem a felszinen hanem mar a foldbol a vizzaro reteg felett). Nekunk direkt mondtak, hogy jon a csatorna, ne is tervezzunk emesztot.
Felfalaztunk egy régi személyzeti bejárót 1 méter magasságig, fölé ablak kerül. Ez az ajtó már korábban is használaton kívül volt, és előtte kívülről teljes méretben fix rács volt, amit nem szedtünk le, hanem a belső oldalán falaztuk fel. A rácsot egyáltalán nem szeretnénk levetetni, mert nagyon drága volt, és fölül továbbra is mindenképp kell az ide kerülő új ablak elé is, és levetetni, átszabatni, újra feltetni egy vagyon, hanem csak valami "falnak látszó takarást" szeretnénk kívülről eléje. Ezt valami könnyű anyagból szeretnénk megoldani, mivel egy hetvenéves társasházról van szó, és ezt a szakaszt az alattunk lévő nyílászáró áthidalója tartja, és önmagában a vasrács -- melynek alja a talajon áll -- sem csekély súlyú, erre jött most a tégla, szóval elálltunk eredeti elképzelésünktől, hogy bezsaluzva kiöntsük betonnal, mert esetleg túl nagy terhelés lenne a födémnek a beton nem csekély súlya miatt.
Így most a következő ötlet merült fel:
A külső falsíktól 4 cm-rel beljebb fölrögzítünk fából egy "falat" a nyílásra (a rács még e mögé esik), erre kívülről 4 cm-es polisztirollemezt rögzítünk, amit levakolunk, lefestünk a ház külső színére. A téglafal és a faborítás közti rést -- melyben a rács alja is áll -- feltöltjük mondjuk polisztirolgyönggyel/-törmelékkel, a fölső részén pedig purhabbal és/vagy némi betonnal feltöltjük, hogy ablakpárkányt lehessen oda képezni.
Mi a véleményetek? Jó így ez? És nem rohadozhat el a polisztirolborítás miatt a fa? Eső elvileg nem érheti.