Nem csapódik ki a fólián. A pára akkor csapódik ki, ha a magas páratartalmú levegő valami hideg dologgal érintkezik, és lehül. Ugyanis a hideg levegő kevesebb párát képes felvenni. De ha a fólián van még egy szigetelésed, akkor maga a fólia nem lesz ehhez elég hideg. Viszont ahogy a fóliától kifele haladsz a hőszigetelésben, annak hőmérséklete rohamosan hül, és ott már meglesz a párakicsapódási pont Nem aza baj, hogy begombásodik, hanem hogy ha kicsapódik a pára, romlik a hőszigetelési képesség, egyre közeledika párakicsapódási pont a födémhez, és végül van egy víztől tocsogó prizniced a tetőn, ami lófaxt sem szigetel.
Csak a tisztán látás végett. Ha valaki komolyabban leszigeteli a régi fafödémet akkor a belső párazárásról gondoskodnia kell , tehát belülről a menyezetre párazáró fóliát kell tenni ez a legjobb. Csak meg kell nézni a rétegrendeket a honlapokon fafödém kialakitásoknál és azt kell alkalmazni a régebbieknél is. Gyuri
Gondolkozzunk ésszel...ha foliát teszel akkor az általad leírt mennyiségű vízgőz már el sem jut a szigetelésbe, hanem már a fólián kicsapódik..nem???
Tehát inkább menjen tovább...
Az Isover honlapján azt írják, hogy az üveggyapotban a nedvesség nem sok gombásodást tud elindítani, mivel az anyag szervetlen dolgokból készül (homok, stb). És azért azt nem gondolja senki komolyan remélem, hogy ez a vízgőz ott marad és majd a nyárra szellőzik ki. Nem vödörnyi vízre kell itt gondolni kérem. Télen a padlásra véletlenül bejutott porhó is vígan folyhatna vissza a födém fel a te elméleted szerint, mégsem ezt teszi hanem elpárolog. Ez empirikus tény..nem elmélet.
És nem is volt igazad! A fafödémnél a fólia és födém közé szorult pára a lehető legszebb feltételeket teremti meg a fát korhasztó gombáknak és egyéb élősködőnek! Itt sem javasolják:
"A könnyűbeton közvetlenül a fafödémre kerül. A könnyűbeton és a fafödém között párazáró jellegű elválasztó réteg (pl. polietilén fólia), vagy hőszigetelő anyag (pl. polisztirolhab) alkalmazása tilos! Ellenkező esetben a fafödémbe bezáródhat a nedvesség, a pára, ami a faszerkezet tönkremenetelést eredményezi. Az ÖKOCELL könnyűbeton páraáteresztő képessége révén szellőzni engedi a fafödémet"
Jó lenne néha utánanézni is a dolgoknak, mert a felelőtlen, itt elcsípett információk nem biztos hogy minden esetben a javunkat szolgálják.
Ezeknek a tetőfóliáknak azt is ki kell bírnia ha az ács megszédül és beesik a szarufa közé.:-)) Próbáltál már elszakítani egy ilyen fóliát? Biztos nem. Nincs tapasztalatod!! :-)))) Egy vihar megsem kottyan neki, tapasztalatból beszélek. Épp elkészült a fóliázás és jött a vihar, egy kicsit féltem de nem volt gond. Gyuri
Pedig ez a jó megoldás, ami szerinted megvalósíthatatlan.
Fafödémre vagy nem raksz közvetlenül szigetelést vagy ha raksz, akkor párazáró fóliát is kénytelen vagy rakni és kiszellőztetési légrést hagyni a fólia és a faszerkezet között! Ez utóbbit nem mondom, hogy egyszerű megoldani, de meg kell oldani! Például úgy, hogy megfelelő fóliát megfelelően kifeszítik és rögzítik, hogy a szigetelés súlya - ha közvetlenül ráteszik - ne nyomja be a fólia közepét.
Attól, hogy pl. Rockwoolt rak valaki a fafödémére fólia nélkül még nem fogja megúszni a szigetelőanyag vizesedését! Megfelelő hőszigetelésnél a harmatpont szinte biztos, hogy a szigetelésben lesz. Akkor viszont párakicsapódás is lesz és az már csak a belső páranyomás és a külső hőmérséklet függvénye, hogy mekkora mennyiségű lesz a kicsapódott vízgőz. ... Ami majd egyszer ... nyáron vagy melegebb időben kiszárad, de addig tökéletes baktérium tenyészet lesz a penészesedésből, ami a fát is meg tudja enni!
"tesz fóliát, akkor légrést kell hagyni a fólia, és a fafödém között,"
Na ez ami megvalósíthatatlan vízszintes szerkezeteknél, sőt a függőleges szerkezeteknél sem teljesen így van. Egy klasszikus eset az un. szerelt falszigeteléseknél :
rétegrend :
belsőoldal - vakolat - falszerkezet - vakolat -- hőszigetelés-- légrés (ami át van szellőzteteve) - külső burkolat - külviág,
vagy könnyűszerkezetnél :
belsőoldal - burkolat- párafékező fólia - falszerkezet fából benne a hőszigetelés - páraátersztőburkolat -- -- légrés (ami át van szellőzteteve) - külső burkolat - külviág.
Tehát : 1. eset szigeteletelne fafödém rétegrendje :
belsőoldal - mennyezet - faszerkezet - borítás pl. agyag - padlástér. Ez 30 - 32 cm.
Ezen szépen átvándorol a pára - nagy hidegben a külső zónában eseteleg van némi lecsapódás, de az általábam hamar kiszárad.
Ilyen födémek százezrével vannak - jellemzőjük a rossz, nem kielégítő hőszigetelés.
2. eset egy fóliát teszünk rá a fára vagy az agyagra, a rétegrend : belsőoldal - mennyezet - faszerkezet fólia - borítás pl. agyag - padlástér, vagy
belsőoldal - mennyezet - faszerkezet - borítás pl. agyag -fólia - padlástér. Midkét eseteben a fólia egyik oldalán felgyülik a pára és mivel közel van a hideg oldalhoz nyomban lecsapódik - ez a desztillációs effektus. A víz csak visszafelé mehet a vastag rétegen keresztül, a száradás kizárt, fellép a gombásodás.
Hamadik 3. eset ugyan oda tesszük a fóliát és hőszigetelünk - a rétegrend
belsőoldal - mennyezet - faszerkezet - fólia és hőszigetelés - borítás pl. agyag/deszka stb. - padlástér.
Itt mivel a fólia külső felülete nem annyira hideg , a lecsapódás elviekben nem vagy csak extrém esetben fordulhat elő, de azért a pára csak felgyülik a fólia alatt.
Ez az un. vitatott eset.
4. eset, ami a legjobb a hőszigetelt fafödémnél : rétegrend
Nem vagyok szagértő, de szvsz ha a fafödémre közvetlenül teszünk párazáró fóliát, akkor értelemszerűen a fólia és a fafödém (ami hajópadló, vagy lambéria) között fog víz képződni. Konkrétabban, szépen "átvizesítjük" a fát, pedig a fa legfőbb ellensége éppen a víz. Ezért ez a lehető legrosszabb megoldás, mert gyakorlatilag azt érjük el vele, hogy a fának a fólia felőli oldala sokszor lesz nedves, gyönyörűséges környezetet teremtve a gombáknak, penésznek, miegymásnak. Rossz esetben akár a könnyező házigombának, ami képes megenni egy komplett házat úgy, hogy gyakorlatilag semmit se lehet tenni ellene.
Biztos jó dolog ez a szigetelési láz, de azért ilyenekre nem árt odafigyelni!
Ha mégis tesz fóliát, akkor légrést kell hagyni a fólia, és a fafödém között, hogy a visszacsepegő víz ki tudjon szellőzni. Ez tetőnél nem gond, mert ott az eresz alatt beáramlik a levegő, de egy padlásfödémben gondolom nehezebb.
Na ez megint egy ujabb megkozelites. Kivancsi vagyok, hanyan fognak ebbe belekotni (persze csak kulso szemlelokent irom mindezt, mert en nem ertek hozza, elobb is csak azt irtam, amit itt regebben olvastam:).
A fólia azért kell, hogy a födém alól felszálló meleg pára ne diffundálhasson a szálas anyagba, melynek ugye a hőmérséklete kifele haladva csökken, s emiatt a pára kicsapódna benne víz formájában, és lerontaná a szigetelő képességet.
Szerintem a vasbeton sem egy párazáró szerkezet, tehát én arra is tennék fóliát. De valószínűbb, hogy inkább hungarocellt használnék, az egyrészt vízálló, másrészt könnyebb, tisztább.
Hmmm, erre probaltam valaszolni az elobb (lehet, hogy kisse pongyolan fogalmaztam):
Szoval en ugy ertelmeztem, nalam hozzaertobbek korabbi irasait:
- ha fa fodem van, akkor a fodem es a szigeteles koze mindenkeppen kell folia - ha betonfodem van, akkor nem szukseges, de nem artasz vele, ha teszel - a szigeteles tetejere a porvedelem szempontjabol szinten erdemes tenni valami takarofoliat (hogy milyet, azt nem tudom).
Egyesek azt szoktak mondani, hogy ha fafodemed van, akkor mindenkeppen kell, ha pedig betonfodem, akkor meg nem artasz vele, ha teszel (legalabbis en igy ertelmeztem az ezzel kapcsolatos regebbi hozzaszolasokat).
De azért írok, hogy megkérdezzem jók-e a következő elgondolásaim:
A tetőtér nincs beépítve és én szeretnék letenni a padlásra közetgyapot/bazaltgyapot szigetelést, hogy minél nehezebben szökjön meg a meleg a szoba plafonján keresztül a padlástérbe, ahol télen kissé hideg van.
Ezt én is meg tudnám csinálni és semmit nem kellene hozzá szétszedni. (Például a fólia a cserép alá jó dolog de most ekkora volumenü munkát nem tervezek)
Kérdés.
Ha lerakom a szigetelést a padlásra akkor tegyek-e fóliát a szigetelés és a födém közé, esetleg a szigetelés tetejére?
Ha már a kohósalaknál tartunk akkor én is szeretnék valamit mondani.
Egy 40 éve épült családi házban lakom (nem mi építettük) és ott is találtam salakot, ami meg is döbbentett.
Amikor a küszöböt cseréltem az előszoba és WC közti ajtótoknál, ott találtam olyat, hogy beton - salak - beton. De mintha csak a küszöbnél lenne máshol nem.
Úgy látszik, menthetetlenül elsüllyedek a kályhák, kandallók alatt, ezért mégegyszer megpróbálom...:-)
Gipszkarton válaszfalra kértem árajánlatot (egyszerű szobai válaszfal, mindenféle nyílás és extra nélkül): kb. 10m2 falfelületről van szó, tokkal-vonóval (festéssel bezárólag) eddig 60k HUF az ajánlat (azaz kb. 6k/m2). Ez kerülhet ennyibe, vagy megpróbálnak hülyének nézni?
egy 60-70 kg-os kályha fűt, amíg ég a tűz vagy parázslik, ez pár órát tart, aztán kihűl gyorsan. egy cserépkályha már hőtárolós, ahogyan a búbos kemence is az. fűtöttünk kályhával, nagyszüleimnél radiátorokat fűtött egy vegyestüzelésű (Fa/szén), apámnál lemez olajkályha volt 25 évig, tehát nem kell magyarázni, hogyan működik.
a sima kályha is csak addig fűt, amíg ég a tűz, de akkor nagyon, ahogy a sima kandalló is.
a hőtárolós kályha/kandalló már jobb, de ehhez olyan körülépítés kell a tűztér köré, hogy a hőt tárolja. ehhez elég mondjuk 1,5 tonna tégla, samott, beton csempe, cserép, stb.
a jobbak már levegőt is fűtenek, aztán vannak hővisszanyerősek, ahol a rég megoldások szerint a füstjáratot tekergetik, újabban hővisszanyerő dobot használnak. És végül vannak a vízteres megoldások, amikkel radiátoros fűtést is lehet táplálni (hő 80-85%-a a vízet fűti fel, maradék sugárzó hőként ad meleget), csak kell hozzá egy nomráis puffertartály. Persze, ez utóbbi minden fafűtéses megoldásra igaz, ha jó hatásfokot akar elérni valaki.
az egyszerű kályhák, kandallók 60-70% hatásfokkal, a légfűtésesek 70-80%, a hővisszanyerős, vízteres finomságok 85% körüli hatásfokot tudnak. a puffertartály vagy a 2 tonna hőtároló tömeg azért jó, mert mehet tökéletes égéssel, leszabályozás nélkül a fűtés, amíg benn van a fa, a hő leadása pedig a pufferből történik folyamatosan, víztartályra kötött radiátors fűtés esetén szabályozhatóan. Persze, ha valaki a tömegkályhába rak egy hőcserélőt, és ott keringeti a radiátoros fűtés előremenőjét, az is jó lehet, csak nem tudom, mennyire ronthat a hatásfokon.
Hja kérem, valamit valamiért. :-) A legpraktikusabb persze a gáz, azt évente egyszer kitisztíttatod, aztán rá sem kell ... nézni. Minden más kompromisszumot kíván. Ha ragaszkodunk a szilárd tüzeléshez, akkor szerintem egy "önetetős" kazán a legegyszerűbb, csak a fene tudja, mit kóstál?
