Ha nem akarsz festeni, de tetszik a téglaburkolat, lehet venni klinkerlapocskákat, és azt házilag is fel lehet ragsztani. Vannak egészen olcsók is (2000 körül/nm). Flexragasztóval megy fel.
Szerintem ha van a tv csatornáid között a tvdeko ott nézd meg a Csoda két nap alatt 1. részét Ódon bortár a címe. Tégla falat festenek a sima falra. Megtanulhatod, hogy kell megfesteni. Gyuri
Nekem a terméskő jobban tetszene. Ha egyébként Neked is tetszik, szerintem nézz körül alaposan a neten, helyenként egész jó áron lehet kapni. Pl. www.bezsoker.hu
tudna valaki valami hasznos ötletet adni,ami nem is drága:-) az étkező és a folyosó közti boltívet szerettnénk feldobni körben valamivel. a mészkőlap kicsit húzós,arra gondoltunk hogy valamilyen szép antikolt járólapot összetörve köré rakni. vélemény ezügyben?
Hát, szerintem nem lehet baj, bár tegyük hozzá, én érteni nem értek hozzá, csak a gyakorlati tapasztalatomról tudok beszámolni. :-) Nekünk egy olyan IKEA-s "kockás" polc (könyvszekrény) áll ott, legalább 8-10 éve, most külön megnéztem, én nem látok rajta semmi változást.
Nekünk hagyományos öntötvas radiátortól van kb. húsz centire könyvespolc, de nincs tőle semmi baja. Az öntöttvas szerintem sokkal melegebb, mint a lapradiátor. Nekünk főként furnérozott bútoraink vannak, úgy vélem, tömörfával esetleg gond lehet a hőtől.
Általában csak nyáron használjuk folyamatosan a házat, és március--áprilistól október--novemberig hétvégeken, illetve a tavaszi és az őszi iskolai szünetben egy-egy hétig. Télen lezárjuk.
Valószínűleg igen. ... Pontosabban jó, hogy a fólia ott van a szigetelés alatt, de ki kellene számolni, hogy az általatok alkalmazott szigetelés, a födém és a gipszkarton vastagságával szükség van-e légrésre a fólia alatt? Ha télen nem tartózkodtok ott, akkor 100%-os valószínűséggel nem kell a légrés, de ha csak hét végén jártok le, akkor is 90%! :)
Köszönöm a választ, és ha legközelebb lemegyünk, mindenképp megpróbáljuk megnézni. (Ennek gátja lehet, ha a barátaink közben hazaköltöztek Pestre, mert a mi létránk nem elég hosszú.)
Ha a kőzetgyapot alatt van fólia, és arra rátéve a közetgyapot, az úgy jó?
Feltehetően gázos: régen nem volt fólia sehol, így a tetőszerkezet ki tudott szellőzni. Az a "vastag" fólia, ami a szigeteléseden van valószínűleg párazáró és az nem jó.
Problémák egy nyaralónál nyilván sokkal lassabban jelentkeznek, hisz télen keveset tartózkodsz ott, vagyis kevesebb pára juthat be a neuralgikus pontokra. A gipszkarton is erőteljesen lassítja a pára bejutását a szerkeszetbe, tehát egyelőre nem valószínű, hogy gond lenne Nálad, de valamikor célszerű lenne ellenőrizni, hogy ott van-e az a párazáró fólia a szigetelés alatt valahol?
lackok, ez a topic sem igazán azért van, hogy "vélemények" hangozzanak el "hasramra ütök" alapon! Ha valamiben nincs elégséges ismeretanyagod (és érdekel), akkor vegyél elő megfelelő tankönyveket vagy beszélj megfelelő szakemberekkel! ... Empirikus tényekről beszélsz, talán jó lenne ha valóban ezeket megtapasztalnád!
Az utóbbi időben a födémekről szóló párbeszéd kíváncsivá tett, vajon a mi nyaralófödémünk megfelelő-e. A generálkivitelező csinálta így:
A ház egyszintes téglaépület, fafödémes, a plafont gipszkarton burkolat borítja, erre fölülről a gerendák közé kőzetgyapot (azt hiszem, így hívják) szigetelés került, nem tudom, hogy alá tettek-e fóliát vagy nem, e fölé jön majd a gerendákra a deszkaburkolat vagy OSB-lap. Ez utóbbi még nincs meg (sajnos nem futotta a rendelkezésre álló pénzből), ideiglenesen leborították az építkezéskor valami vastag fóliával (ez pár éve történt, a befejezés sajnos még nem jött össze), nehogy valami csapóesőtől stb. megázzon a kőzetgyapot. A tetőn a cserép alatt nincs fólia (az építész, aki egyben a generálkivitelező volt azt állította, hogy nem szükséges, szerinte a régi házakon sem volt, és nem okozott gondot.
Most egy picit megijedtem attól, amit gombásodásról, miegymásról írtatok.
Ez egy deszkázott padlás, amit régen csináltak és a deszka alatt úgy látom, hogy üveggyapot van. Tehát a rétegrendet nem ismerem. Ezért most úgy gondolom, hogy ha simán lefektetem a deszkára az üveggyapot réteget, akkor talán nem hibázok.
Nem azért linkeltem. Ez egy hivatalos forrás, hivatalos kivitelezési megoldásokkal, gondoltam ez többet ér a kérdezőnek, mint itt a fórumon az okoskodás.
Engem igazából az érdekel, hogy mi történik a párával egy fafödém felett akkor, ha van fólia, és akkor ha nincs? A kérdező számára is ez a lényeg. Mert ugye az egyik kivitelezési elmélet szerint a szigetelés fog vizesedni, a másik szerint meg a fa fog gombásodni. Ezért nem tud dönteni, hogy miként csinálja az utólagos szigetelést.
Egyébként ahhoz, hogy ne csapódjon ki a párazáró fólia felületén a pára ott nem +1 foknak, hanem legalább +16-18 foknak kell lennie!
Ez ismét azt támasztja alá, hogy nem jó a fafödémre közvetlenül párafékező fóliát tenni. Akkor mindenkinek részben van igaza. Az se jó, ha _közvetlenül_ teszi rá a fóliát a faborításra, mert berohad a fa a kicsapódott párától. Az se jó, ha közvetlen a szálas szigetelést teszi rá, met akkor az átvizesedhet, csökkentve a szigetelőképességet.
Tehát megoldásnak én még mindíg azt látom legjobbnak, ha van a faburkolat és a párazáró fólia között valami légrés. Különben hogyan távozik onnan a kicsapódott pára?
Az említett oldalon a párazáró fólia és a direkt függesztővel rögzített belső oldali gipszkarton burkolat közötti rétegnek technológiai oka van, nem épületfizikai.
Majd felrakok neked egy rétegrendi számítást hőfokesési görbével. Egyébként ahhoz, hogy ne csapódjon ki a párazáró fólia felületén a pára ott nem +1 foknak, hanem legalább +16-18 foknak kell lennie!
hőtükrös párazáró fólia (ez lehet a hőszigetelésre kasírozva is)
segédlécváz, közte 5 cm szálas hőszigetelés
15 cm szaruzat, közte 10 cm szálas hőszigetelés+5 cm átszellőztetett légréteg
Páraáteresztő hőtükrös alátétfólia
ellenléc, közte átszellőztetett légréteg
cserépléc ill. deszkázás+héjazat
Tudtommal a németek nem szoktak átszellőztetett légréteggel szarakodni, csak egyszerűen beépítenek a tetőbe 25 cm zátrcellás polisztirolt és az ott elvan szépen.
Ez világos, a "vita" inkább arról megy, hogy a szigetelés vastagsága vajon megvéd-e attól, hogy a párazáró fólia, és a faanyag között csapódjon ki a pára? Nagy hidegben én nem vagyok arról meggyőződve, hogy a szigetelés képes az egyik oldalán még -15fokos levegőből, a másik oldalára +1 fokost generálni, hogy a pára ne csapódjon ki. Ha meg kicsapódik, és nincs szellőzés, akkor a fa gombásodni kezdhet.
Ez a probléma. Építészként ti hogyan tanultátok ezt? Pl. utólagos szigetelésről okítanak-é ilyen szempontból? Mi a helyes kivitelezés építész szemmel?
"Ez így működik a tetőszigetelésnél is, ahol ugye van a kiszellőzésnek rés, itt helyes kivitelezéskor a kis nedvesség szépen átszellőzéssel elpárolog, nagyobb kicsapódáskor pedig szépen lefolyik az ereszbe"
Légyszíves írd le nekem azt a tetőszigetelés rétegrendet, ahol a belső oldali párazáró fóliát kivezeted az ereszbe!!!!!
Én megerősíteném az előttem szólókat, én is úgy tanultam az egyetemen épületfizikából, hogy főbenjáró bűn a párát beengedni a hőszigetelésbe, mert ekkor hőszigetelés helyett víztartó réteget kapunk. A pára akkor alakul vízzé, ha eléri a harmatpontot a környezeti hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb egy levegő hőmérséklete, annál kevesebb vizet tud megtartani pára formájában. Ezért van az pl, ha télen kinyitod az ablakot, köd keletkezik az ablak közelében, mert a beáramló hideg levegőben kicsapódik a belső tér magasabb páratartalma (tehát a köd nem kintről jön be, hanem a benti magasabb páratartalmú levegőből csapódik ki)
Konkrétan, hogy néz most ki a födémed? Mi a rétegrend?
Én is utólag szigeteltem, és nem tettem fóliát, mert nem akartam a fát eláztatni (nálam lambéria van a mennyezeten). Viszont még így is hagytam 1cm légrést.
Nomál esetben a párafékező rétegnél mindíg légrést kell hagyni, ahol a kicsapódott pár ki tud szellőzni. Ez így működik a tetőszigetelésnél is, ahol ugye van a kiszellőzésnek rés, itt helyes kivitelezéskor a kis nedvesség szépen átszellőzéssel elpárolog, nagyobb kicsapódáskor pedig szépen lefolyik az ereszbe. Oldalfalnál szintén előírás, hogy a párafékező rétegnél légrést kell hagyni, alul/felül résekkel, hogy garvitációs elven ki tudjon szellőzni a nedvesedett felület.
Tetőtérben, padlástérben utólagos szigetelésnél is ez lenne az ideális megoldás, de nehéz kivitelezni. Víz szempontból persze az a legjobb -ahogy többen is mondták-, ha belülre teszed a fóliát eleve megakadályozva, hogy a pára kijusson, de ez nyilván nem járható út, mert ronda. A másik jó megoldás, ha a meglévő fafödém felett meg tudnád oldani a légrést és a kiszellőzést. Ehhez elég 1-2cm légrés, pl. párnafákkal meg lehet talán oldani, de minden meglévő szerkezet más, így ezt csak te látod. A légrés után már mehetne a párazáró fólia, arra pedig valami szálas szigetelés. Ez az ideális, mert így a szigetelés előtt a fólián csapódik ki a pára, de nem tud a fólia és a fa közé beposhadni és ottragadni, mert a légrésben jár annyit a levegő, hogy idővel mindíg kiszáradjon. Ehhez persze az is kell, hogy oda levegő bejuthasson valahogy, tehát cirkulálni tudjon.
Én azt továbbra sem tartom jó megoldásnak, hogy közvetlen fafelületre tegyél fóliát. Ha kint -10 van, bent pedig +20, akkor az a vékony szigetelés nem fog annyit szigetelni, hogy a pára ne csapódjon ki a fólián. Esélyes, hogy ki fog csapódni, és a faanyagod nedvessé válhat, légrés hiányában pedig kiszellőzésképtelen lesz.
Ennél szvsz már az is jobb, ha nem teszel fóliát, csak a szálas szigetelést. Azért ahhoz, hogy a szigetelés tocsogjon a vízben, iszonyat mennyiségű pára kellene, ehhez pedig extrém feltételek. Persze adódhat ilyen is, ez benne van a pakliban. De idővel akkor is ki fog szellőzni, mert pl. a rockwool páraáteresztő, tehát amint olyanok a feltételek ki fog tudni szellőzni, és nem jellemző, hogy be fog rohadni.
Na, Urak, most már jól megkavartatok, mint a középparasztot 48-ban. Ráadásul innen vettem volna az éceszt, milyen rétegrend legyen a régi padlásomon :)). Most állok és nézek ki a fejemből, pedig csinálnom kellene.
