Ezzel az egésszel azt szerettem volna megkérdezni, történelmileg történészi szemmel, hogy lehetett e egy Lados nevű francia aki valamely árpádházi királyunk felesége révén érkezett, vagy akár a keresztes háborúk alatt átvonulva ragadt itt meg és innen lehetséges a kapcsolat.
bocs de igen engem sok-sok csont rágása után is izgat és mindezt a Ti hozzászólásotokból tudom épiteni pro és kontraként.
LADOS du nom de i anthroponyme gaulois LATUS et du suffixe > > aquitan OSSUM > > > > Histoire > > AU.XIII.siécle, Edouard d’ Angleterre, mande á Pierre abbé > > de Saint-Ferme d’aller á LADOS pour fonder une bastide > > anglaise, mais cet abbé bénédictin meurt cette méme année > > an Angleterre et ne peut donc réaliser la bastide. Au lieu > > dit -Castera- un cháteau existe dés 1253, les seigneurs > > sont des hommes de confiance des souverains anglais, dont > > I’ un Odon de Lados est maire de Bordeaux de 1308 á 1310. > > Ce cháteau a été assiégé et incendié par les huguenots. > > > > Patrimoine > > L’église Saint-Martin XI-XII.siécle et aprés 1883.La > facade > > romane est ornée d’une frise végétále, clef de l’arc > > triomphal datée 1781 et 1840. Porche fortifié XV.siécle. > > Vierge en pierre du XV. siécle. Peinture sur toile de > > Sainte-Radegonde(XVII.)
LADOS a gall LATUS személynévből és az aquitán OSSUM toldalékból
A 13. sz.ban Angliai Edvárd megbízta Pétert, Saint-Ferme apátját, hogy menjen Ladosba és alapítson egy angol (erődítményt?), de emez még abban az évben feldobta a bakancsát Angliában. 1253 óta biztosan van már ott vár, angolok hűbéresei uralták, mint pl. Lados-i Odon (csak nehogy Ödön legyen belőle!) , aki 1308-1310-ben Bordeaux elöljárója volt. A várat felégették a hugenották. (Azután még a templomáról ír érdekfeszítő építészeti részleteket.)
"Ezek után milyen következtetés vonható le a név eredetéről szerinted?"
Nem értem. Újból meg akarod csócsálni a Lados eredetét, ami évekkel ezelőtt már megtörtént itt a fórumon? Én csak laikus vagyok, de józan paraszti ésszel is belátható, hogy ha egy névnek van kézenfekvő, "helyi" magyarázata (esetleg több is), akkor azt kell alapnak tekinteni a távoli eredetmagyarázatokkal szemben, amíg az ellenkezője esetleg be nem bizonyosodik. És akkor még nem is beszélünk arról, hogy etimológiailag egyáltalán lehetséges-e az az eredet, amit te felvázoltál.
Az biztos, hogy németek voltak, a betelepítés idejében is még tipikusan német házasságokat kötöttek (Zuchtmeister és Reinhardt nevekkel). Érkezni pedig a Rajna vidékről és Württemberg tartományból érkeztek.
Én kizárnám azért a romákat és ha jól tudom, akkor a Ruman az románt jelent.
Mindenkié az, hacsak nem magyarítás folyamán létrehozott, előzmények nélküli képződményről van szó.
De nyilván te is elolvastad a Lados nevet tárgyaló hozzászólásokat itt a fórumon és levontad a következtetést, hogy a frankokhoz valószínűleg nincs sok köze.
Az építészeti kifejezések magyarul is megzavarnak...
A templom védőszentje Szt. Márton. XI-XII sz., román stílusú. Van valami növényi ornamentika, meg boltív záróköve, vagy micsoda. A tornáca (?) a XV. sz.ban erődítve. XV. sz.-i kőszűz. Szt. Radegundról vászonfestmény...
Köszi, az épületek szövegét is leforditanád?Ezek szerint régi a nevem..Egyébként Ladostól pár km-re van Bazas és ott a templom falán találtam egy hősi halottat táblán az első vh-ból. De van angol ,lengyel,görög és belga is De jelzővel.
Rendszerint minden családi legendában van egy csipet igazság. Csak legtöbbször nem úgy és nem az és nem akkor... de valami szinte mindig van. Szóval, az a perzsa lehet akár örmény is. Vagy tényleg perzsa. Vagy valami teljesen más. De ez már a családkutatásra tartozik. Mindenesetre segíthet annak az ismerete, hogy mikor tűnik fel először a név.
Weiszer (Weißer) 'fehér [ember], meszelô', Pfeiffer 'fütyülô, pipáló, pipagyártó mester', Brandhuber egyértelmûen német. A Huber nevet eredetileg kb. 30 hold földet (vagy többet) birtokló ember kapta. A Brand- elôtag utalhat arra, hogy a késô középkorban, de késôbb is a felnémet "belsô kolonizáció" alatt gyakori eljárással, az erdô felégetésével nyerte a jó minôségû termôföldet. Ez a név persze sok generációval a vörösvári betelepülés elôtt alakult, a közvetlen betelepülô ôsre kevéssé utal (talán csak annyit hogy inkább délnémet területrôl való lehet). A Nick is feltehetôleg, én a Nikolaus 'Miklós' becézett ill. rövidített formájából, azaz személynévi eredetûnek hinném. De LvT-nek megvan a német családnév-Dudenje, majd ô megmondja a tutit.
Köszönöm, hogy utánanéztél! Idő közben találtam ékezet nélküli írásmódot is, úgy néz ki, hogy csak az 1800-as évek közepe-vége táján jelent meg az ékezet a okiratokban, régebben több forrás szerint is Agamal volt.
Örmény eredetről nem tudunk, van viszont a családi emlékezetben egy perzsa ősre vonatkozó információmorzsa, de már senki sem tudja, hogy pontosan melyik felmenői ágon, de a néhány esélyes között van az Agamal ág is. Egyébként nem lehetetlen hogy mindkettőben van igazság, a mai Örményország területének egy része ugyanis sokáig a perzsák kezén volt...
Az én fülemnek az Agamál elég határozottan örmény. Ez egy ma is és régebbről is adatolható személynév, ami családnévként is előfordul, csak sajnos nem Magyaro-n. Pontosabban: hiába néztem át a rendelkezésemre álló forrásokat (Gazdovits: Az erdélyi örmények története + www.magy-orm.axelero.hu/nevek.pdf), azokban nincs se Agamál, se olyan, amit hasonlónak látnék. Szóval, egyelőre nem merem azt mondani, hogy biztosan örmény. Különösen azért, mert az örmény családnevűek (pl. Karafiáth, Patrubány, Gajzágó, Kabdebó, stb.) ezt általában tudják is magukról. Ha tehát te semmi ilyesmiről nem hallottál a saját családodban, akkor mégiscsak lehet, hogy rossz helyen kapirgálok.
LADOS a gall LATUS személynévből és az aquitán OSSUM toldalékból
A 13. sz.ban Angliai Edvárd megbízta Pétert, Saint-Ferme apátját, hogy menjen Ladosba és alapítson egy angol (erődítményt?), de emez még abban az évben feldobta a bakancsát Angliában. 1253 óta biztosan van már ott vár, angolok hűbéresei uralták, mint pl. Lados-i Odon (csak nehogy Ödön legyen belőle!) , aki 1308-1310-ben Bordeaux elöljárója volt. A várat felégették a hugenották. (Azután még a templomáról ír érdekfeszítő építészeti részleteket.)
A családnevekhez németes olvtárs kell, de mondjuk a Weisser egyértelműen fehéret jelent, ennyi még az én alapfokúmmal is megy.
Ha a konkrét werischwári családok érdekelnek, akkor az már családkutatás. Ebben az esetben mindenképpen indulj el az akuff.org oldalról, és ha még nem vagy tagja az egyesületnek, akkor érdemes belépned. Nézz szét az oldalon, látni fogod, hogy van, aki már kutatta a települést, és talán ezeket a családokat is. Lépj vele kapcsolatba, hátha tud további iránymutatással szolgálni, pl. megjelenhettek monográfiák vagy más kiadványok, amikből a werischwári családok óhazai eredetére nézvést találhatsz valamit. Az akuffnak kiterjedt könyvtára van a hazai német családkutatás és helytörténet témájában.
Az RMCsSz (alias Kázmér) szerint a Lőcs személynévi eredetű, a Lőrincből vagy esetleg egyenesen egy Lőcs hangzású névből. Esetleg nemzetségnévi eredetű.
A lőcs egyébként a szekér oldalát rögzítő hosszú fa. Tudtommal innen ered a "rálőcsölni" kifejezés, vagyis valakire rátolni valamit, mint amikor a szekér oldalát felhajtják és a lőccsel odaszorítják. Nem hiszem, hogy ebből családnév keletkezne, persze lehet, hogy egy hórihorgas emberre ráragadt a név... de azért kétlem.
Helynévből, képző nélkül kialakult családnév - létezik ilyen. Az, hogy ebben az esetben erről van-e szó nem tudom. Majd valaki okosabb talán hozzászól. A Lőcs -> Lőcsei nekem így elsőre egy kicsit valószínűtlen (de hát én meg találkoztam Tariffai - Tarifa - Tréfa átalakulással, tehát minden lehetséges. Ha nem is minden egyformán valószínű.)
Semmiképpen sem "német románok" (idézet tôled). Vagy romák, vagy esetleg rétorománok (rumancsok) lehettek, ha olyan területrôl származtak azok a "németek", ahol ez szóba jöhet.
Ismét a betelepülő német családjaimmal kapcsolatban kérdeznék.
A kerecsendi történet szerint érkeztek Rumanes nevűek is a faluba. Ez az anyakönyvekben már Rumanz (és hasonló változatai) néven szerepel nálunk, ami egy generációval később már Román lett. Kérdésem, hogy valóban német románokról van itt szó?
A másik dilemmám, hogy a Babrovszki/Vavrovszki név és még sok verziója (valószínűleg a pap sem tudta mit is kéne leírnia), mit takarhattak eredetileg?
Rég voltam itt. A Lados név kapcsán..De egyszer csak gondoltam egyet és elmentem Ladosba..Csak nem tudok franciául..valaki..segitsen!!
LADOS du nom de i anthroponyme gaulois LATUS et du suffixe > > aquitan OSSUM > > > > Histoire > > AU.XIII.siécle, Edouard d’ Angleterre, mande á Pierre abbé > > de Saint-Ferme d’aller á LADOS pour fonder une bastide > > anglaise, mais cet abbé bénédictin meurt cette méme année > > an Angleterre et ne peut donc réaliser la bastide. Au lieu > > dit -Castera- un cháteau existe dés 1253, les seigneurs > > sont des hommes de confiance des souverains anglais, dont > > I’ un Odon de Lados est maire de Bordeaux de 1308 á 1310. > > Ce cháteau a été assiégé et incendié par les huguenots. > > > > Patrimoine > > L’église Saint-Martin XI-XII.siécle et aprés 1883.La > facade > > romane est ornée d’une frise végétále, clef de l’arc > > triomphal datée 1781 et 1840. Porche fortifié XV.siécle. > > Vierge en pierre du XV. siécle. Peinture sur toile de > > Sainte-Radegonde(XVII.)
Lőts családnévnél elképzelhető a lakosnévi eredet (egykori Baranya vm.-i Lőcs, vagy az egykori Szepes vm.-i Lőcse után)? A másik alternatíva pedig... keresőben találtam olyat, hogy a lőts az a szekérnek volt valamilyen tartozéka, de nem tudom pontosan elképzelni. Mennyi esély van rá, hogy esetleg ebből is képezhették a családnevet? Manapság egyáltalán nem találkozom ezzel a névvel, lehetséges, hogy a XIX. században Lőcsi, vagy Lőcsei formában ment tovább a lemenőkre? Köszi előre is!
Találkozott már valaki az Agamál családnévvel? A magyar nevek között nekem elég ritkának látszik, de Agamal formában jócskán találni belőla a Közel-keleten.
