Idén elég vacakul alakult a füge termésérlelése, alig ettünk róla néhány szemet, mivel nagy részben visszafagyott, csak a legvastagabb ágak hajtottak ki tavasszal, így lépés hátrányba került, a nyári termések elmaradtak, az ősziből is minimális ért be, jelenleg tele van éretlen terméssel(és éretlen veszőkkel). Tesztként csak a tövét takartam avarral, kíváncsi leszek jövő tavasszal mit produkál, ha átlagos hideg telünk lesz(-12 c°-ig) Amúgy a 4 év alatt elég szépen termett biztonsággal, volt nyári és őszi termés is töménytelen mennyiségben:
Én is téliesítem a sátramat, most húzom bele a belső fóliát, és szerelem be a radiátorokat. Kicsit késésben vagyok, legalábbis a banánra már fűteni kellene, főleg most a borús időben.
Ha kész leszek utána csinálom az energia ernyőt, és a hőcserélős szellőztetést. Szeretném már tesztelni az idén azokat is.
Én még nyáron akcióban vettem egy kisebb polikarbonát üvegházat, amit még nem raktam össze, most a hétvégén kezdem. Abban lesznek a cserepes növények - fügék, leanderek, hibiszkuszok meg amit a párom be akar hozni. Mivel elfér, egy emelt teraszon lesz összerakva tető alatt így nem kap hóterhelést illetve szelet, és majd tavasszal szétszedjük. Sajnos semmit sem tudok állandóra csinálni, mert bérleményben lakunk.
Aztán vettem egy ilyen konnektoros termosztátot, az fog egy régebbi Bauhaus olajradiátort kapcsolgatni, de még nem találtam ki pontosan a részleteket, gondoltam beteszem a radiátort egyik oldalra és a termosztát -10nél kapcsol majd be és -5nél ki. Nem akarom hidegebbre engedni, mert nem csak fügék lesznek benne.
A paplancsíkokat nem akarom összevarrni, mert a következő évben már kicsi lenne. Lentről kezdve csak rátekerem hogy egy kicsi átfedés legyen. Első gondolat az volt hogy abból is csinálok egy nagy zsákot és ráhúzom, de akkor hatalmasat kellene csinálni hogy több évig használható legyen. A csíkból viszont annyit tekerek amennyi szükséges. Az átfedésnél pedig ki tud folyni a belső oldalon lecsapódó pára. a fekete fóliazsákot pedig vagy madzaggal vagy ipari csomagolófóliával rögzítem.
Én úgy gondolom hogy működni kell neki, de majd a mérések megmutatják. Teszek hőmérséklet adatgyűjtőt a két különböző szigeteléshez, és egyet pedig a szabadba. Akkor nyomon lehet követni a hőmérséklet alakulását, na meg pontosítani lehet az energiaigényt, és azt hogy hány foknál szükséges bekapcsolni a fűtést.
Érdekes elképzelés, szerintem működhet is. A paplant széleit lehet hogy érdemes lenne már előre összevarrni gúla formában és úgy ráhúzni az építményre.
Meg talán érdemes lenne csinálni egy kis ablakot valamiből ha magoldható, hogy tudd ellenőrizni az izzók működését. És adott esetben ki tudd cserélni ha kiégett. Majd mellékelj képeket, kíváncsi vagyok milyen lesz. :)
Mint ahogy lentebb is írtam, bármilyen ültethető takarás mellett. Takarás nélkül meg egyik fajta sem bírja a -18 -20C°-t.
Most tervezem a teleltetést, ez a következő: Állva összekötöm a bokrot, ezt becsomagolom fátyolfóliával, úgy hogy az ágak között üres tér maradjon, és a bokor szélességének megfelelően a talaj is egybeessen a belső térbe. Erre teszek egy réteg nyári hőtükörfóliát,két réteg buborékfóliát, vagy egy réteg 5cm-es kőzetgyapot paplant, végül pedig fekete fóliát. Kiakarom próbálni mindkét szigetelő anyagot, és majd kiderül melyik válik be jobban. a szigetelő anyagot a hőtükörrel össze akarom dolgozni paplanszerűen 50cm szélesre, és ezzel tekerem körbe. A fekete fóliából zsákot csinálok, és ráhúzom. Belülre pedig 50 vagy100wattos hagyományos égő megy, amit egy termosztát vezérel Ez bekapcsol, ha a külső hőmérséklet a beállított érték alá esik. Én úgy gondolom hogy -12 -13 C°-ra fogom állítani.lehet hogy érdemes lenne megcsinálni két körösre, úgy hogy két termosztát van és ezek különböző értékre vannak beállítva. Mondjuk az első -12C° ez kapcsol egy 50W-os izzót, a második a -16C°-on kapcsol egy 100Wattosat. Ezzel a megoldással meg lehet védeni a kritikus időben akár több bokrot is relatív kevés energia felhasználással. Ha jól van elkészítve a csomagolóanyag akkor sok évig használható. 240 voltos hosszabbítóval össze lehet kábelezni a bokrokat, és a betáplálás helyén szabályozni a termosztáttal. Okkal móddal egy hosszabbítóról meglehet oldani a két kört, ezt viszont csak magánba írom le ha valakit érdekel.
Amit én kóstoltam annak nem volt rossz íze, de nem is volt nagy szám. Viszont amit probléma volt hogy a termésnek hatalmas a serlegnyílása, és belül nagy üreg van. Keszthelyen az egyetem botanikus kertjében szinte nem volt olyan gyümölcs amibe ne lett volna fülbemászó, vagy más egyéb rovar. Valószínű egy házikertben nincs annyi rovar, de pont elég ha minden ötödik gyümölcsben van valami töltelék.
Ezenkívül sok ember szerint nem finom, na persze ízlések között nagy különbségek vannak.
Természetesen értem az elképzelésed, de sajnos ilyen esetben le kell mondani a legfinomabb fajtákról. Viszont még akkor sincs rá garancia hogy nem adódik olyan hideg amiben a relatív fagytűrő növény is visszafagy.
Én mindenképp a takarás híve vagyok. Persze tudom hogy ez nem egyszerű, sok munkával jár, sőt vannak helyek ahol nem is kivitelezhető. Én terveztem egy rendszert ami a talajhőjét hasznosítja, de ezt nem egyszerű megcsinálni megfelelő szakmai háttér nélkül. Természetesen egy háznál megoldható más energiával is, pl. egy 50-100wattos égőt becsomagolni a növényhez. ami a kritikus napokon biztosítja a plusz hőt a túléléshez.
Én általában 3-4 nóduszos dugványokat használok 15-20cm, de sikeresen gyökereztettem tavasszal 1 nóduszos rügydugványt is.
A tavaszi dugványozásnál mindegy milyen ágrész mind, jól gyökeresedik, viszont nyáron a csúcsrügyes vessző hajlamosabb Állva maradni.
Józan ésszel végiggondolva, nagyon igaz, amit mondasz. Nyilván nagyon sokféle cél motiválhatja a fórumtagokat. Ha jól látom, te egy "bombabiztos" termesztési rendszer kialakításán dolgozol, amibe nem fér bele, hogy a szélsőséges telek megtizedelhetik az állományt. Visszaolvasva a fórumban, látva a céltudatosságod, kitartásod, azt gondolom, sikerülni is fog!
Én laikus hobbisként inkább álmokat kergetek: keresem azt a füge fajtát, klónt, ami védelem nélkül képes megélni úgy a Budapest széli, homokos talajú kertünkben, hogy az elmúlt évihez hasonló telek egyáltalán ne, vagy maximum csak ágvég-fagyás mértékben károsítsák. Lehet, hogy itt nagy szerepet kap az általad említett pár fokos eltérés a fagytűrésben. Azt jól látom már, hogy ez rengeteg próbálgatással járó, valószínűleg sok év türelmet igénylő célkitűzés, ami közben nem úszom meg, hogy több fajtát kipróbáljak. Nyitott szemmel járok mindenfelé, és van már egy-két kiszemelt fa a közvetlen környékünkről, amik múlt télen nem vagy csak alig károsodtak, ezekről tervezek tavasszal dugványt vagy sarjat kérni. Emellett itt a fórumon is rengeteg jó ötletet, hasznos információt lehet kapni ígéretes fajtákról.
Befejezésül egy gyakorlati kérdés:
Nagyon érdekes és hasznos információt találtam egy régebbi hozzászólásodban az év különböző szakaszaiban végzett dugványozás eredményességéről. Tavasszal nagyon jó, majd őszig haladva egyre gyengébb eredési eredményekről számoltál be. A kérdésem, hogy hány szártagos dugványokat készítesz, ajánlasz, illetve tapasztaltál-e megeredési különbséget a szárcsúcsból és a közbenső szárdarabokból készített dugványok között?
Nagyon köszönöm! Óriási segítség, hogy válaszoltál, ugyanis a visszamenőleges keresés a fórumban - "Gyorskeresés" és "Részletes keresés" egyaránt - finoman szólva is elég nehézkes, körülményes, hatékonyságát tekintve pedig leginkább tű a szénakazalban... Ugyanakkor az is igaz, hogy keresgélés közben, mellékleletként, annyi érdekes és hasznos dolgot olvastam, hogy elveszettnek semmiképp nem nevezném az erre fordított időt.
Ami pedig a fertőzéssel való küzdelmedet illeti:
Gratulálok az eredményhez, és az úthoz, ami oda vezetett: az információk precíz, szisztematikus összegyűjtéséhez, a logikus gondolkodáshoz és a kitartáshoz, amik segítettek, hogy ne vigyenek félre a hamis tanácsok, ötletelések, kanonikus tézisek.
Egy dolog biztos! Nincs olyan fügefajta ami kedvezőtlen körülmények között takarás nélkül ne fagyna el.
Vannak a fagytűrésben minimális eltérések, de ez csak néhány C°. Ha nem fagy el, akkor vagy enyhe a tél, vagy kedvező adottságokkal rendelkezik a terület.
Időközben megtaláltam, hogy a Jófogás-os hirdetés a "tropusikert" nevű oldal hirdetése. Az árlistájukon jó sok fügefajtát kínálnak. Természetesen a hirdetések leírásai szerint minden növény tökéletesen fagytűrő, betegségeknek ellenálló és minden egyéb egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik ...
Ezzel együtt, az alföldi származású fajták ígéretesnek tűnnek. Van-e valakinek itt a fórumon tapasztalata ezen kecskeméti, ceglédi, izsáki fajtákkal, illetve bármilyen más, "nem fügének való" helyről származó fajtával?
Továbbá:
Van-e olyan fórumtárs, akinek kedvezőtlen helyen, védelem nélkül nevelt fügefája van?
A Gyümölcskutató állomásé az anyanövény. Amikor a fertőzéssel küzdöttem beszéltem velük, mivel a növényeire az volt kiírva hogy vírus tesztelt, ezért érdeklődtem a teszttel kapcsolatban. Ekkor jött szóba az anyanövény. Persze ez még nem jelent semmit, hisz akárhonnan is származhat.
Beszélnek néhányan "régi magyar fajtáról", de mivel a füge nálunk nem honos olyan nem is létezik. Az hogy egy növény eredete nem tisztázott attól még nem válik Magyarrá.
Egyébként a nemesítés a régi értelemben nem más mint szelekció. Igaz a géntechnikával mód nyílt a növények tulajdonságának megváltoztatására, de kétlem hogy a fügével kapcsolatban ez a veszély fennállna. A füge szívós igénytelen növény hihetetlen fajtagazdagsággal. Nem sok javítani való van rajt, esetleg csak a fagytűréset lehetne jobbá tenni.
Ez jól hangzik, köszönöm az infót! A "Jófogás"-os hirdetés magyar nemesítésről beszél, nyilván inkább szelekcióról lehet szó. Érdekes volna tudni, vajon magyarországi anyanövényről származik vagy máshonnan, illetve jó volna látni méretes, termő példányokat, bővebb információt szerezni a fagytűréséről, stb. Minden esetre, én is kértem tőlük értesítőt.
Én kértem értesítést tavasszal, és ha jól rémlik júliusban kaptam emailt hogy elérhető. A növény 35-40cm-es lehetett szép egészségesek, ugyanis mivel olcsó volt hármat rendeltem:)) Én maximálisan elégedett voltam vele. Végül is az áraik nagyon jók, a többi termék is nagyon jó áron van.
Most épp nem kapható náluk. Vajon a 490 ft-os ár mögött mekkora növény lehet?
Másik kérdés:
A Terebess kert honlapján rengeteg izgalmas fügefajtát említenek, hogy van a gyűjteményükben. Ugyanakkor a honlap főoldalán azt írják, árulják az ingatlant, és a gyűjtemény nem látogatható. Ismeri valaki ezt a gyűjteményt, megvan még?
