Elsőnek favédő ami lehet alapozó is egyben, lehet szintelent is kapni és utána vastaglazúr, bármelyik cégét veheted csak nézd meg UV álló legyen és ha lehet színtelen vastaglazúrt ne vegyél mert hamar tönkre megy. Gyuri
Nem írtak elő, de amit beadtunk azt elfogadták. Különben olyan 7-7.5 km3 lehet a ürtartalma (ekkorára volt lové), és a tetőfelület 146 m2. Mondjuk ez egy nagyobb essőnél 3-4 óra alatt megtellik.
Igen, de ezt elvetette a 2. mester miszerint 1-2 tél után felrepedezik, és csiszolhatom újra évente. ő a vastaglazúrt ajánlotta. Mivel külső ajtő érintkezik az időjárási viszonttagságokkal, megvédi a lazúr? Mivel kezelik le gyárilag a 2-3 százezres ajtókat? Gondolom azoknak nem illik hamar tönkremenni. Szerintem nem lakkozott a felületük, jól tudom?
Aztán jönnek a csatornások belefujnak füstőt a csatiba és megnézik kinél füstől az ereszcsatorna, és akkora bünti lesz belőle, hogy csak na és meg is érdemli. Már megint hülyeséget írsz tudod mennyi egy liter szennyvíz megtisztitása? Gyuri
A segítségeteket kérem. Erzsébeti, ha itt vagy esetleg?
Nemsokára beszerelik a külső bejárati és a belső lépcsőházi (családi házban) fa ajtókat.
Eddig 3 mester 3 félét mondott. Ezek az ajtók nem a szuper kategóriás csoport szülöttei, azt hiszem Bánfa termékek. Sajnos erre futotta. Mivel teljesen kezeletlenek ezért nekünk kell lekezelni a beépítés után. És persze nekiállunk hősiesen. De mivel? Lakkozás, lazúrozás, vastaglazúr, vagy egyéb anyag? Mivel a régi házrész bejárati ajtaja is natur fenyő színű (persze egy kicsitt érettebb színnel) igy ezeket is hasonlóra szeretnénk.
Kapthatnék esetleg egy 4. megoldást, vagy megerősítést valamelyik módszerre?
Ez csak egy példa kívánt lenni az új technológiák veszélyességére. Én a magam részéről jobban bízok a haygományos mészben, cementben, mint a csodaszerekben! Ez ezer évig is eláll, s ez tapasztalat, nem igéret! (A másik fenntartásom pedig az, hogy ha pipettával kell beállítani e keverési arányt egy vödör homokhoz, akkor valószínűleg az adagolást meg a keverést angyon el lehet cseszni. Ha viszont fangliszámra kell adagolni, akkor ott azért kisebb az ebből adódó hibalehetőség.)
Az bizony egy jó beton volt. Eredetileg hadicélra találták ki, az ágyú és lőveg alapokhoz stb..
Gyorsan kötött és szilárdult, éjjel bezsaluták, kiöntötték reggel már lőhették az ellenséget. Csak a hűjéje házépítésre is alkalmazta. Jó oda is, ha tízévre tervezünk egy házat.
Nálunk egyébként kb. 1928 -tól olyan 38 ig alkamazták. A szilárdság csökkenés csak a 60-as években kezdték komolyan venni.
Tehát a 30-as években épült emeletes házaknál kell körültekintőnek lenni egy lakásvásárlásnál.
Egy rövid, és kis lejtésszögü utcában lakunk, és az utcában található két házikó közül miénk a felső ház. Az utca csak most let leszórva zuzalékkal, a környéken lakók pénzén. A rendezési terven egy aszfaltos út szerepel, aminek a két szélén kis vápák hivatottak az essővizet elvezetni a tőlünk 40 méterre lévő keresztút mélyebb, és szélesebb vízelvezetőjébe. Az önkormányzat ciszterna megépítését írta elő amit természetessen a tervek szerint meg is építettünk. A ciszterna túlfolyót az utcára kellett kivezetni. Itt kezdődtek a bajok. Mostani essőzések során a ciszterna megtelt, és a túlfolyón kiömlő víz igen erőteljessen hönpölygött a szomszéd háza előtt. A szomszédom most a lakhatási engedély megtámadásával (most kaptuk meg a nem jogerős lakhatási engedélyt) fenyeget, ha nem rendezem ezt a történetet a számukra megnyutatóan. Az lenne a kérdésem, hogy ez kinek a feladata lenne megoldani? (persze az önkormányzaté, de valószínű itt nálunk soha a büdös életben nem lesz aszfaltos út, és ha az -én csapadékvízemmel másnak kárt okozok, akkor azért nekem kell felelőséget vállalnom- szol a lakhatási engedély utolsó mondata.)
Ja, a rómaiak értettek hozzá, Magam is voltam Rómában, olyan ókori templomban, amelynek monolit kupolája volt, és még mindig áll. De a clolosseum alapjaiban is van ilyesmi. De ez asszem nem pont cement, csak valami más anyagú helyszínen öntött szerkezet. Már nem emlékszem pontosan. Meg nem is érdekel. A lényeg az, hogy az összes középkori vár meg katedrális mészhabarccsal épült, és vígan dacolnak az idővel. Persze ma már nincs sok értelme a cementen spórolni... de ha éppen nincs kéznél egy kis javításhoz, akkor azért nem kell szaladni a tüzépbe.
A Micropol jó, de néhány mészpotló adalék elég pocsék. Nálam mindent Micropollal falaztak, vakoláshoz viszont elég durva a kötés miatt. Igaz, olyan lesz majd mint a beton :)
Nálam az egész ház falazóhabarcsa flakonossal készült (Micropol), sárga bányahomokkal. - fele annyiba került, mint a mész - nem volt gond a szállítás, tárolás, nem foglalt helyet
Lábazatra , keritésre 4rész mosotthomok 2rész cement 1 rész oltottmész, de legjobb a micropol csak nehéz vele dolgozni de nem kell a zsákokat pakolászni.:-))) Meg utána hova dobod. Gyuri
