Tele lévő főzővel főztem szőlőt tavaly, ahol odapirítottam neki, és nem lőtte ki a lazán bent lévő parafadugót, hanem egy szőlőszemet átnyomott a hűtőn... :D
..."mert ha ez robban, akkor bizony ott állunk leforrázva, szétnyílt főzővel, beterített cefrével és csak káromkodunk, hogy kárba veszett a pálinka"...
Bizony az nagyon jó, ha még tudunk káromkodni:-(((:-))))
"Ha valaki meg tudna nyugtatni, hogy ha megfúrok egy befőttes üveget, vagy teszek rá egy csoda lapkát-kupakot, akkor az nem robban szét 100 C fokon, az nagyon jó lenne. :)))"
Én meg tudlak nyugtatni. Az üveg nem 100, hanem több száz celsius fokot kibír, ha lassan, egyenletesen melegítjük fel. Üveg tárgyakat olvadás pontig lehet felhevíteni semmi repedés nélkül. Nálad pontosan ez a helyzet. A pára relatív kevés hőmennyiséget ad le egy egységnyi idő alatt, közben egyenletesen melegszik fel a teljes felület.
A malőr csak akkor keletkezik, ha ezt a forró üveget valahol hideg éri (vízcsepp, hideg kéz, hideg tárgy,...) Na, ekkor vége a kísérletnek.
érdekes volt visszaolvasni az utópárlat dilemmáját, ehhez is, illetve a mégkorábbi, a gyors erjedés miért nem?! jó c. témához:
Eddig általában 50-től nagyon figyeltem és átlagban 40 körül vágtam.
Namost egy természetre bízott (vadélesztő), elhanyagolt (nem volt nyomkodva csak kb 2x), 1% napfényes cefrét kierjedés után 2 (!!!) héttel finomítva sok előpárlat után nagyon finom közép, és már 50-nél utó, de a közép mennyiség nem vészesen kevés.
Az itt már sokszor említett barack, ami dupla dózist kapott mindenből és 1 hét alatt kész lett, először 5% majd 2%-ig kicsontozva a maradék cefre is töménybarack volt, az alszesz (19-es lett) is.
Előpárlatot eddigi rövid pályafutásom alatt most tudtam a legjobban elválasztani, mint a mesében, annyira egyszerű volt.
Egyszerűen nem jött se 50-nél se 40-nél az utó, csak egyre jobban erősödött a barack illat, 30-nál kételkedve magamban barátnőmet kértem fel szaglásra, mégiscsak jobb a hölgyek eme képessége, bornál is segítség.
egészen 25-ig engedtem és akkor vágtam, ott jelentkezett először nagyon gyengén fazék mellékíz, de savanyú szag a legvégén sem, csak végig masszív barack.
Szóval, nem gondolom, hogy rossz a gyors erjedés, megtapasztalva a fentieket:)
Jó látni a "nagy öregek" jelenlétét,olvasni hozzászólásaikat! Jó tudni,hogy figyelemmel követik a fórum eseményeit.Ritka az ilyen nap,hogy ennyien megmutatkoznak.
Tehát a sima finomítatlan napraforgó olaj is gátolja a habzást? Érdekes dolog. Gondolok itt arra, hogy hiába feljön mindig a cefre tetejére, attól még a cefre folyamatos mozgásba van.
Csak kíváncsiságból kérdem: Ha nincs kéznél normális habzásgátló, 100L cefréhez menni étolaj kell?
A gyári szennyvíztisztító üzemben finomítatlan napraforgóolajat használtunk habzásgátlónak. Az volt egységnyi hatásra a legolcsóbb. Pálinkához a szaga miatt nem ajánlom.
Habzásgátló a Foamsol. 700 Ft 100 ml. És 5-10 ml-t kell tenni 1hl cefrébe.
Te ugye vegyész vagy ha jól emlékszem?
Nyugtass meg kérlek, hogy az étolajtól azért nem habzik a cefre, mert a benne lévő habzásgátló adalékanyag hatása. Az olaj mellékes.
McGyver módszernek tökéletes, mikor ott állunk a fullra feltöltött üst előtt és azon gondolkodunk, hogy ha leveszek belőle, akkor főzhetek még egyszer. Ilyenkor jó az étolaj. De hogy azért tegyek mézes kalácsot a teába, mert mézes teát szeretnék inni, nekem erőltetett.
Tudom, hogy ha lekvárt töltünk bele 100 fokon simán kibírja. Valaki a sütőbe kisüti az üvegeket néhány percig, így sterilizálja a baktériumoktól.
Nekem vannak olyan emlékeim, hogy 2dl-es pálinkás üveg, forró kávét beleöntött a pultos és szétcsapta az alját a nagy főmérséklet különbség. Egy főzés több óra. Főleg az elején lehet nagyobb hőmérséklet emelkedés, aztán a vége felé tartós 70-90 C-fok.
Valamikor szétrobbantak. Emlékszem, nagyanyám forró vízzel előmelegítette a befőttesüvegeket, hogy ne robbanjanak szét. meg mintha valamit tanultunk volna arról, hogy az üveg hőtágulása miatt robban szét, mert mikor beleöntjük a lekvárt, akkor először csak az alján melegszik fel, ott kitágul, felül meg még nem, feszültség keletkezik az üvegben és bumm.
Ma meg már (jóideje már) olyanokat gyártanak, ami nem robban. Feltehetően kisebb hőtágulási együtthatója van a mai befőttesüvegeknek.
Így aztán ha van rajta egy lyuk, az nem növeli, hanem inkább csökkenti a feszültséget, nem kell tartani robbanástól, pláne hogy gyakorlatilag hasonló hőmérsékletű az üveg teljes felülete
De ehhez nagyon precíz fúrás kell, mert ha fúrás közben kicsi, szabadszemmel nem is látható hajszálrepedések indulnak ki a lyukból, akkor el fog repedni az üveg.
Kérdezd meg az asszonyt, hogy volt-e már olyan, hogy sütötte a rántott húst és habzott az olaj.
Az olajban is habzásgátló van, hogy ne habozzon. Emiatt a habzásgátló miatt öntenek bele sokan étolajat.
Inkább habzásgátló.
Biztonsági szelep jó ha van.
Én nagyon vidéki módon oldottam meg.
Van egy hőmérőm és parafa dugóval tömítettem, rögzítettem. Ha nagy lenne a nyomás, akkor a laza parafadugót lövi ki és ömölne ki a gőz.
Az egyik ismerősöm átfúrta a sisakját és tett bele egy gyenge szelepet. Ha belefújtam a csőbe teli tüdővel, akkor kioldott.
Fő a biztonság! Tegyél be legalább egy biztonsági szelepet, egy hőmérő dugót, egy akármit, mert ha ez robban, akkor bizony ott állunk leforrázva, szétnyílt főzővel, beterített cefrével és csak káromkodunk, hogy kárba veszett a pálinka és még ott van két cefrés hordó és szégyenszemre mehetünk a szomszédhoz, hogy adja már ide a főzőjét mert a mienknek technikai problémája adódott :).
Az ép, sértetlen (fúrás nélküli) befőttesüvegbe rendeltetésszerű használat esetén forrásban lévő lekvárt öntünk (jóval 100 fok felettit) és nem emlékszem olyanra, hogy eltört volna közben.
Az jó kérdés, hogy most ez Thumper vagy nem Thumper.
A thumper aljában víz van. A pára csöve belemegy a vízbe, ezáltal a víz kicsit lehűti és kicsapódnak a víz molekulák, az alkohol pedig tovább megy.
A thumperben viszont nincs réztöltet.
Amit én szeretnék, az egy befőttesüveg, amibe réztöltet van, és a gőz megtörik, a víz kicsapódik, ezáltal erősíti a lefolyó pálinkát.
Ki szeretném próbálni azt, hogy ha az utópárlat fokát felerősítem, akkor milyen íze lesz.
Elméletem szerint, ha egy réztöltetes kis tartályt ráteszek az üst tetejére, akkor az nagyban erősíti a szeszfokot.
A flegma vagy visszacsorog az üstbe,....... vagy..... benn maradna a tartályomba.
Mire az utópárlathoz érek, addigra a réztöltetes defi, mivel megtelik az alja flegmával máris thumperként üzemel.
Előre bocsátom, hogy én a kisüsti kétlepárlásos magyar hagyomány szerinti pálinkafőzés támogatója vagyok!
De annak nincs sok értelme, hogy az utópárlatot lefőzzük harmadjára is, (főleg előpárlattal együtt) és élvezzük az ízben vegyes utópárlat alkoholját.
Energia pocséklás. (Még én is ezt teszem.)
Az amcsik a thumperral a szeszt erősítették amennyire csak tudták. Aztán érlelték mert ihatatlan volt.
Célom egy olyan defi, vagy pisztóriusz, vagy torony, vagy thumper egy kis átalakítással, ahol a réztöltetek a tartályon belül vannak, törik a gőzt, és erősítik a szeszfokot. Főleg a főzés vége felé.
Réztölteten van a hangsúly.
Azért üveg, mert nem tudok réz gömböt hajtogatni, savállót hegeszteni és szeretném látni, hogy mi is zajlik bent valójában.
Ha valaki meg tudna nyugtatni, hogy ha megfúrok egy befőttes üveget, vagy teszek rá egy csoda lapkát-kupakot, akkor az nem robban szét 100 C fokon, az nagyon jó lenne. :)))
Köszönöm a választ, az a baj, hogy nekem egyfojtába jönn helyenként a gőz, nem csak meg emeli. Arra gondoltam nem elég erős a leszorítás és így a tömités nem biztos megfelelő szigetelést. Ezért szeretnék bele valami biztonsági szelepet, hogy még véletlenül se robbanjon
Az utolsó mondathoz: mindenki maga felelősségére készíti el a berendezését és használja.
De nem tudod kontrolálni a habzás mértékét. S hallottál már a forráselmaradásról? Ez is előfordulhat pl tisztázás alkalmával. Lehet, hogy tízévenként egyszer, de ha pont nálad....
én is a sisak felső részére gondoltam,már csak az a kérdés mekkorát :) Tudom, hogy hábzás ellen habzásgátló vagy étolaj, a tulnyomás ellen akarom védeni a készüléket
1. A felcsapó (felhabzó) cefre el-eltömíti a páracsövet, jobb is ilyenkor, hogy nincs erősen leszorítva a sisak, egyébként akár robbanhatna is.
2. A hűtőben "kontra" van, pang benne a kicsapódott párlat, el-eltömíti a hűtőt.
3. Ugyanez a páracsőben, csak a visszafolyó flegma panghat valahol.
4. Végül a cefrébe sem árt néha forrkövet rakni, lehet, hogy nem forr egyenletesen a cefréd.
Házi pálinkafőzőknél egyáltalán nem javasolható az erősen rögzített sisak, jobb, ha a hibás működésből adódó esetleges túlnyomás megemeli, mintha robbantaná.
Ez nem áthabzás elleni szelep. Az áthabzást nem akadályozza meg. A túlzott nyomásemelkedés ellen véd, így próbálva megakadályozni az apparát felrobbanását. Úgy vélem a sisak felső részén jó helye lehet.
