A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
Na, megnéztem a Huszárban is. Még ez tűnik a legelfogadhatóbbnak. A vas 10-est és a vas 20-ast is recés pereműnek írja, egyedül a vas 20-asnál variációként említi a sima peremet 1916-os évszámmal. A 10-esnél nem említ sima peremű variációt.
Utánanéztem, és a Leányfalusi-Nagy katalógus összes kiadása, mind recés pereműnek hozza a vas 10 filléreseket, a 20-asokat pedig simának. Az Adamovszky katalógus pedig pontosan fordítva, a vas 10 fillérest írja sima pereműnek, a vas 20 filléreseket pedig recésnek.
Végül megnéztem néhányat a gyűjteményemben, és mindegyik recés... Akkor most hogy is van ez???
Hagyományos aukció esetében - ahol az eladó beállított villámárat is -, ha az aktuális legnagyobb ajánlat (amely akár egy nem látható, automatikus maximum licit is lehet) és a villámár összege között a licitlépcsőnél kisebb a különbség, a villámár lehetősége eltűnik, hiszen reális esély nyílik arra, hogy a villámárnál magasabb áron záruljon az aukció.
Példa: Termék villámára: 5000 Ft Beállított licitlépcső: 500 Ft
A fenti példa esetében, ha egy licitáló 4800 Ft-os licitet vagy automatikus licitnél ilyen maximum összeget tesz a termékre, úgy a villámár lehetősége eltűnik, hisz a villámár és legnagyobb ajánlat között kisebb a különbség (200 Ft), mint a beállított licitlépcső (500 Ft).
2. Ez már velem is előfordult, hogy túllicitálták a villámárat. Valamiért megengedi a rendszer. Arra viszont kíváncsi lennék, ha valaki közben leüti villámáron, azt engedte-e volna?
3. A kérdező valószínűleg arra céloz, hogy lemaradt a végéről, pedig többet is megadott volna érte.
A Jugoszláv Királyság területén használtak ilyen ellenjegyeket osztrák és és 30-as évekbeli jugoszláv dukátokra. Szerintem amikor a náci megszállás miatt szétesett az ország, akkor verték rájuk valamelyik utódállamban, de ez csak egy sejtés, pontosan nem tudom, hogy mit jelenthet.
Nem értem... Miért pont ennél az érménél indult el a licitháború, amikor több is van fent ugyanilyen, ráadásul van szebb is, olcsóbb is... Talán valamit nem vettem észre???
Én is csináltam nem egyszer. Az lett a vége hogy egymásba ragadtak, összetörtek, lemállottak. Nem tudom azért ezek az emberek valamit konyítanak hozzá. Egy biztos nem árulják el a trükköket. Én is szkeptikus voltam és leesett az álam a meglepetéstől.
Nem drága az ezüst tű sem. Éxerész meghuzatja ötvössel a rotring ceruzába való ezüstszálat, finom fenőkövön meg ki lehet hegyezni. Az ezüstnek van vagy 200 Ft grammja.
Láttam már rúddá égett "spulnit". Én dobtam volna messzire. De egy régész speciális megoldásokkal csodát tett vele. 12 égett sz...ból. 12 csodás értékes ezüstöt varázsolt. És minden egyes darab ép és szép lett. Komolyan mondom varázslat.
Ezüst tű helyett pedig a kihegyezett, kiélezett csirkecsont még kímélőbb. Egyáltalán nem bántja a fémet csak a szennyeződést. Olcsó eldobható. Csak a qtya morcos érte.:-)
