afenemegette... ezt tényleg nem tudtam, és meg is lep... elég ronda módszer, kitalálhatott volna az a szervezet valami szimpatikusabbat is...:)
Megnézhetném a google-n is, de jobban bízom benned. Mi az a metabolozidálódása az alkoholnak? Első blikkre arra gondolok, hogy mindenféle akármi lesz belőle végtermékként....
Csak egy kis pontosítás: a szervezetbe bekerült valamennyi alkohol acetaldehiden keresztül dolgozódik fel, bomlik le, metabolizálódik az emberi szervezetben.
Úgy tudom hogy a szervezetben az alkohol egy része aldehidekké alakul, s valóban ezek okozzák a másnaposság tüneteit. Tehát nem az alkohollal bevitt acetaldehid, mert jó esetben nincs vagy csak minimális mennyiség van benne.
De persze, ha valaki berúgás nélkül szeretné élvezni a másnaposság örömeit, akkor hasznos lehet az ep fogyasztása....:)
" Már hosszabb ideje foglalkozom gyakorlati ls elméleti pálinkakészítéssel.
Röviden összefoglalva:
1. A cefrébe a tévhittel elentétbe csak jó minőségű gyümölcsöt tegyünk, a lehullott esetén a rothadt részeket vágjuk ki, és aprítsuk fel és a szennyeződésektől fizikai úton távolítsuk el (ne mossuk, mert az élesztőgombák száma lecsökken).
2. Ha van lehetőségünk az üveg edényt részesítsük előnyben (5 l-es, 50 l-es ballon), de az élelmiszer tárolására alkalmas műanyag is megfelel.
3. Ha mennyiséget tartjuk szem elött, akkor cukros lével öntsük fel a gyümülcsöt, 1 kg cukrot 3-4 liter langyos vizben feloldva
A minimális mennyiségi arány 2 kg gyümölcshöz 1 kg cukor feloldva 3-4 liter langyos vízben. A gyümölcs arányát tetszólegesen növelhetjük, de vegyük figyelembe hogy cukortartalmuk (amiből az alkohol lesz) elég kevés, kivéve a szölőt.
4. A cefre 20-25 fok között érzi jól magát, naponta kevergetni kell, 2-3 napon belül elkezd forrni, habos lesz.
5. A cefretárolót vagy kotyogtatóval dugaszoljuk, vagy a legegyszerűbb ha erősebb neylonnal letakarjuk, és tűvel megszurkáljuk hogy a felesleges co2 amely védi a cefrét
eltávozhasson.
5. Ha a habzás abbamarad (kb 2-4 hét a hőmérséklet függvényében, pincében 16-18 celsiuson 1-3 hónap is lehet), és a sűreje leülepszik (gyümölcs darab, elhalt élesztő) tulajdonképpen cefrét, azaz gyümölcsbort kapunk.
6. Pár nap pihentetés után már főzhetjük a kész cefrét.
7. Ha későbbre szeretnénk eltenni, légmenteseen le kell zárni, de én javaslom elötte a lefejtést, megszabadulva a sűrű aljától (lásd szölőbor).
8. Ha sok a gyümölcs a cefrében és sűrű az állaga főzés elött átszürhetjük, vagy leégés ellen vizet önthetünk hozzá (10 l-hez 2 litert,amely nem befolyásolja a cefre minőségét, hisz az alkohol benne marad, csak több főzetet kell készítenünk)."
Az előpárlat első része a rézeleje, eldobandó, a többi része a középpárlatig összegyűjthető.
Felhasználási lehetőségét még kiegészíteném: grill begyújtás, ha mered ablakmosóba. Talán találkoztatok már ilyen szagú ablakmosóval, én igen, boltban vettem...
Az utópárlat összegyűjthető.
Szabály szerint az EP+ UP összeöntve lefőzhető újra. És ami itt EP és UP tovább fogyasztásra nem hasznosítható.
Saját megfigyelésem és tapasztalatom alapján én az előpárlatot nem öntöm az utópárlathoz, mert túlontúl sok lesz így a keletkező új EP.
Ha megfigyelted,van,aki a tojás feltörésekor a mutatóujjával kimártogatja a maradék tojást a héjából.És van,aki nem.Na,ebben az esetben lenne értelme 10 rántotta után a maradékokat újra hasznosítani.Gondolom,a húslevesre is lehet valami sületlenséget kitalálni.Az EP elvétele egy meglehetősen tökéletlen eljárás,sosem csak EP,mindig van benne egy kis hasznos anyag is.Senki nem mondta,hogy ha elveszel 1.5 %-ot,az minden esetben elég.Azt sem mondta senki,hogy esetenként nem lehet ez túl sok.Nem mindegy,hogy EP elvételekor milyen sebességgel folyik az anyag.Ezért érdemes összegyűjteni ezeket,és KIHÍGÍTÁS után megnézni,jó-e valamire.Egyébként az EP elvétele nem százalékszámítással,hanem érzékszervi vizsgálattal történik,EP-UP lepárlásakor ez fokozottan igaz.
Nem állítom, hogy az jó, ahogy én csinálom, de elmondom. :)
Az előpárlatot hat egyenlő részben veszem. Az egyértelműen nem jók mennek egy üvegbe, jó lesz foltlemosónak, kertészeti eszköz fertőtlenítőnek. A "véleményes" részt az utópárlattal együtt a szezonban gyűjtöm és egyszer a végén lesz belőle vegyes pálinka. Ami ekkor marad, azt kiöntöm.
A példáid ott nem ülnek, hogy a mi elválasztásunk meg sem közelíti azt, ahogyan a tojás belsejét a héjától el tudom választani, azaz nagyon sok jót dobunk ki a kevés rosszal. Az egész szezonban folyamatos dúsulás viszont szerintem sem jó ötlet.
Ez megint tetszett:
" Nem akarok én senkit sem megbántani, de ha ezeket a kérdéseket két vegyész feszegeti, miközben milliókat érő laborban vannak, az oké.
Ha egy nagy pálinkafőző feszegeti és kitalál valamit, bevizsgáltatja az ötletét és szabadalmaztatja az is oké.
De aki egy 50 L-es söröshordóból átalakított házi főzővel főz, egy fokoló és két hőmérő társaságában, az ne a hidrogéncianiaddal, vagy etil-valamivel játsszon. (gondolok itt főként magamra, és csak is magamra)"
Sokszor csak pupillázok miről is megy a diskurzus.:-)
Persze tudni kell mi miért van,de ennyire?:-)
Ha a vegyész kérdez egy nem vegyésztől, az soha sem jelent jót! :)
Kérdésem az előző hozzászólásomban továbbra is adott, de a vegyület helyesbítésre szorul.
Megnéztem amire visszakérdeztél, az etil-acetilén amit én írtam, az nincs a cefrében, és az alszeszben sem. Az Acetaldehiddel és az etil-acetáttal kevertem.
Az EP UP újrafőzéssel kapcsolatban nem tudom, hogy ha 10 adag EP-t újrafőzünk, akkor abban az anyagban 10-szer több etil-acetát, etil-karbamát, acetaldehid, hidrogéncianid, akrolein lesz benne.
Ha éppen ezekért az anyagokért dobjuk el az előpárlatot, akkor miért jó az, ha újra főzzük?
Ha otthon rendes körülmények között sem tudjuk elválasztani az előpárlatot a középpárlattól, akkor egy 10-szeres dózisnál fogalmunk sincs róla, hogy mennyi előpárlatot vegyünk el. :)
Tőlem minden idősebb azt kérdezi, hogy vettél el réz elejét? Vagy hogy vettél le metilt? Ők ezzel a kifejezéssel letudják az előpárlat összes mérgét. De nem kezdem el magyarázni nekik, hogy a metil az mindenütt ott van, és hogy nem is az a fő probléma.
Engem a mérgekkel teli újrafőzés kérdése bosszant. (érdekel is, főleg az utópárlat miatt, de bosszant is.)
Reggel ettem 3 tojásos rántottát. Elvettem belőle a tojás héját. Azon gondolkodok, hogy ha 10 napon keresztül tojás rántottát ennék és összeszedném a tojáshéjakat, akkor hány rántotta jönne még ki belőle, ha újra felütném őket.
Délben húsleves lesz. Finom vidéki húsleves. Le szokták habolni a tetejét. Ha összeszednénk a habot, és egybepakolnám 20-40 húsleves habból már kijönne egy fél adag húsleves ha lekezelem egy kis csodaporral.
I
gaz télen szégyen szemre vehetek fagyállót és ablakmosót a kocsiba. És valami drága gyenge vacakkal kenegethetem a zsíros fémet festés előtt, hogy leszedje a zsírt róla. De sebaj, mert az EP-t, amit ezekre a célokra felhasználhattam volna lefőztem és megittam.
Nem akarok én senkit sem megbántani, de ha ezeket a kérdéseket két vegyész feszegeti, miközben milliókat érő laborban vannak, az oké. Ha egy nagy pálinkafőző feszegeti és kitalál valamit, bevizsgáltatja az ötletét és szabadalmaztatja az is oké.
De aki egy 50 L-es söröshordóból átalakított házi főzővel főz, egy fokoló és két hőmérő társaságában, az ne a hidrogéncianiaddal, vagy etil-valamivel játsszon. (gondolok itt főként magamra, és csak is magamra)
Nagyon érdekelne a Te véleményed és a többi vegyészetben járatos ember véleménye, hogy jó ez így? Még akkor is ha kis mennyiségekről szól a dolog.
Tudom, mi az acetilén. Az eti-acetilén (korábbi említésnél etil-acetilén) mibenléte érdekel.
Ha valami trükkös módon elő lehetne állítani etil-acetilént, az egykettőre átalakulna butadiénné, amiből meg műgumit lehet készíteni. De, hogy ez hogy jön a pálinkához???
Bányászok használták lámpaként,lángvágáshoz,lánghegesztéshez pedig a csőszerelő,és lakatos iparban,de mára eléggé kiszorult használata az új technológiák miatt.
