Így igaz. Az elő-utópárlat visszahígítása után, újra finomítva, nagyon ízletes gyümölcspálinka, vagy whisky alapszesz, (gabonánál) nyerhető. Gyüminél csak utópárlatot gyűjtök, (csontig) nem hasznosítok előpárlatot, ennél a másod-főzetnél. Gyüminél az előpárlat-rézeleje benzinnek van gyűjtve. Előpárlat-rézeleje tökéletes gyümicefrénél =2%. (ez nagyon kevés, a cefrére kínosan odafigyelek. Cukor olcsó-gyüml meg drága,,,érted? ....) Whiskynél megy tovább az elő-utópárlat is, ugyanúgy, de az szélesen van vágva. Idővel dúsul. De ehhez sok év, sok hónap, sok hetek termése szükséges. Olyankor kicsit többet választok le, benzinnek.
Kedves Alex, hálás lennék ha nem forgatnád ki a szavaimat, úgy tűnik rajtad kívül mindenki megértette mit írtam csak neked sajátságos a szövegértelmezésed: ha van nagy mennyiségű elő- és utópárlatod akkor abból ki lehet vonni középpárlatot újrafinomítással, ami ráadásul még semleges gyümölcsszesz is lesz amennyiben zselatinnal kicsapatod belőle a nemkívánatos kozmaolajokat.
"Sem technikánk, sem tapasztalatunk nincs meg hozzá"
Ugyanaz a technika amivel amúgy is finomítasz - tehát kisebb edényekbe gyűjtöd a kicsorgó párlatot -, az idevágó tapasztalatot pedig bátorkodtam itt, az erre szakosodott fórumon közzétenni kedves mindnyájunk örömére és boldogulására. Ami a "méreganyagokat" illeti, egy átlagos blended whiskyben lényegesen több van mint amennyi egy ilyen EP/UP lassú lepárlásából származik.
Nem kötelező felhasználni az EP/UP-t, de LEHET, odafigyeléssel, veszélytelenül. Természetesen az ebből származó nem középpárlati szeszek mennek a halálosflakonba a rézelejéhez. Grillezésnél istenkirályság ha kéznél van alkalmanként pár deci. Kék ételfestékkel színezem csak elég hamar elbomlik a színanyag, a műanyagflakont amiben tárolom pedig gazdagon kidekorálom halálfejes smileykkal.
ami még továbbra is nagyon érdekel, mert türelmetlen vagyok, hogy ki-mennyit pihenteti.
Tudom, a tananyag szerint 1-3 hó, de az nekem sok:)) Nyilván nem a teljes mennyiségről beszélek, mert fogok eltenni lezárva hosszútávra, jelenleg szellőzik üvegben.
Most naponta tesztelem, érezhető a változás, de így a 2. napon még messze az 1-3 hó:))
A gyors erjedéssel és a gyors forrással sincs semmi baj. Csak ne a tűző napon legyen a cefre hanem valami hűvös helyen.
Ha meleg van, akkor akár egy hét alatt kiforr. Aztán lehetne már másnap kifőzni, ha lenne mivel és lenne hol.
Viszont itt az időpontot a hónap végére adták a bérfőzőbe. Ezért kérdezte RosarioRao hogy hűtse-e jeges palackokkal, mert ha egy hét alatt kész a cefre, két hétig ott fog poshadni és romlani a kiforrt cefre a diófa alatt.
Csatlakozom,nekem a kajszi lett 6. nap után főzve.Teljesen késznek ítéltem és nyaralás előtt egy nappal ki kellett főzni,nehogy baj legyen mire hazaérek alapon.(Párom boldog volt,hogy így kiveszem a részem a készülődésből: :-))
Viccet félretéve,majdnemcsak egyesével.Egy nagyobb műanyag vödröt félig-háromnegyedig teszek gyümölccsel és felengedem tele vízzel. Ebben mosom meg az adott cefrének valót. Általában egyszer,de ha nem látom elégnek(pl eső utáni potyogottaknál)még egyszer. És mivel kézzel magozok(szilva,barackok),szinte egyesével látom,milyen állapotban vannak. Tudom-tudom, de hát nekem ez hobbi és szeretek vele bíbelődni,meg nem is nagy tételbe játszom.
Mekkora az a diófa, mennyire hűvös, árnyékos alatta hely?
Megnéznék egy olyan pontot, ahol többnyire mindig árnyék van.
Ásnék egy kisebb mélyedést 20-40 cm. Ebbe tenném a hordót. 100-120 L-est a 85L cefrének.
Letakarnám két pokróccal. Ha nagyon akarom, akkor ráboríthatok 1-2 vödör hideg vizet is naponta. Illetve a hordó elé-rá-mellé lehet bármit tenni, ami árnyékol.
Ha a cefre nem melegszik át reggeltől estig, akkor nem forr ki túl gyorsan, mert éjszaka visszahűl. A föld és a lecsorgó víz az is hűti.
De ha ez mégse lenne elég, akkor el lehet szórakozni a jeges palackokkal is.
Ha 2 hetet számolsz az erjedésre, akkor marad kb- egy hét. Miután kierjedt rászórsz egy 0,5-1kg kabait a tetejére, az még beindulgat, tartósít és véd. Nem lesz penészes. De akár egy nejlont is rá lehet szépen tenni, de ha jól zár a hordód, én inkább hagynám a széndioxid párnát rajta védelemnek. Na meg a 0,5kg kabait.
Őszibarackot cefrézek majd a napokban (~85l), de nagyon meleg van. Pincém, hűvös helyem nincs, csak a diófa árnyékába tudom tenni a hordót. A gyümölcs 1/3-a a fagyasztóban van, de a többi már nem fér el, így nem lehet tovább halasztani. Főzni viszont csak a hónap legvégén tudják. Érdemes-e 2literes flakonokban vizet lefagyasztani, és azt a cefrébe tenni? Ha igen, napi 2x2 üveg (reggel 2 és este 2) elég-e? Vagy lehet-e máshogy hűteni?
Tavaly ebben a nagy melegben úgy emlékszem 5nap alatt kiforrt, és így sokáig kellene tárolnom, szintén a melegben. Továbbá azt olvastam, a túl gyors erjedés miatt kevesebb gyümölcscukor tud átalakulni alkohollá.
Másik kérdésem, hogy a tárolás során azért penészedik a kierjedt cefre, mert a fóliás lezárás nem elég jó, és levegőt kap? Vagy mit lehetne ellene tenni?
"De az, hogy a cefre egy hét alatt teljesen kiforr, kicsit véleményes álláspont."
Alapos pépesítés esetén ,kissé melegebb környezetben kiforr egy hét alatt! Abban az esetben ha nagyobb darabok vannak el tud nyámnyogni több héten át ,ugyan az a cefre! Most főztem egy szilvát 6. napon és a bunda lemerült.
Igen,sok mindent nem jól csináltam,de ezt talán igen.:-)
Talán ösztönösen,talán a finnyásságom okán minden alkalommal mostam eddig a cefrébe kerülő gyümiket (is).Nyilván itt nem sikálást kell érteni rajta,de azért alaposan.
Most egy kicsit bővebben.
Azon kivül,amit öreg néne írt, fő problémának tartom,hogy ezt sokan olvassák.És mi van,ha megelégednek ezzel,nem keresnek kontroll forrást?Egy kezdő nem tudhatja,hogy nem igazán úgy kellene csinálni.Elég aprólékos,tehát hihető annak,aki így szeretne tájékozódni és nincs ismeretalapja.Nekem és még sokaknak szerencsénk volt,mert ide találtunk.De nagyon sok fals oldalra is kerűlhettem volna én is.Konkrétan az elsők közt jön elő a keresőben az adott lap,ahonnan másoltam:-(
Átszámoltam pálinkára, borra, sörre. Nem iszok ennyit napi átlagban, de azért vitatom azt a zsírmájat. vannak akik azt mondják, s én nekik hiszek (mertcsak), hogy nem az alkohol árt a májnak, hanem az esetlegesen benne lévő mérgek. Hogy konkrét legyek: A jó bor nem árt a májnak, sőt használ, a rossz meg tönkreteszi. Nagyapám kádár volt, 2 hold szőlőnk volt, s felnőtté válása után már nem ivott vizet, csak bort. Senki nem látta berúgva, de mindig bort ivott, ha szomjas volt, társaságban meg akkor is ha nem... 86 évet élt meg így.
Tiszta szőlőbor, se cukor, se se se...
Egy példa tudom, akár kivétel is lehet, meg belejátszik a genetika is, de nem mindegy mit iszunk, na...
Nem tőlem kérdezted,de engedd meg hogy válaszoljak.Barkóczának is pont e témában írtam volna választ.
Szerintem biztos,hogy nem mossuk le maradéktalanul az élesztőket,házi körülmények között.Alapozom ezt arra,hogy régebben egyáltalán nem indítottam be a cefrét,de egyszer sem fordult elő,hogy nem erjedt volna ki.
Ez mindössze egy nevezéktani kérdés. Bármely élesztő törzs, ami a Saccharomyces cerevisiae fajhoz tartozik, nem nevezendő vadélesztőnek. A vadélesztők azok más fajok, mint pl. a Brettanomyces fajok. Az más kérdés, hogy az internet vagy a szakirodalom miket ír.
Kóstolt alma pálinkám rendben van. Két dolgot tapasztam: Finomodik és fogy.
Kedves Pecabububs!
Ha jól értem, akkor azt mondod, hogy ha 10 db előpárlatot összegyűjtünk, 10-szer annyi nem kívánatos anyaggal és újrafőzzük, azaz az így csinált alszeszünkben 10-szer több méreganyag lesz, akkor az új főzéskor az előpárlatunkban 10-szer több méreganyag kicsapódik és a középpárlat fogyasztható és egészséges lesz?
Esetleg utópárlattal színesítjük a dolgot, akkor egy finom egészséges pálinkát kapunk? Miközben egy nyílt rendszerű olaj hőközlős, söröshordón válasszuk el a 10-szer annyi méreganyagot. És a műszerünk az orrunk és a nyelvünk.
Én ezt kifogásolom. Sem tecnikánk, sem tapasztalatunk nincs meg hozzá. Aztán télen meg megyek a boltba és veszem a fagyállót és ablakmosót, meg a kerti grillt.
Egyébként a "vadélesztő" fogalmát rendszeresen rosszul szokás használni. A vadélesztő az nem egyenlő a gyümölcs héján élő természetes élesztőflórával. Vadélesztőnek azokat az élesztőfajokat hívják, amelyek nem alkoholos, hanem aldehides erjedést okoznak, és így tényleg kerülendők. De: Normál esetben a természetes élesztőflóra túlnyomó többségben ugyanaz a Saccharomyces cerevisiae faj, mint a sütőélesztő, vagy borélesztő. Persze, ha előzőleg sz.rrápermetezték a gyümölcsöt gombaölővel, akkor lehet más a helyzet.
