Rajt szigorúan csak műlépre, semmi fiaS (jó nagy idióta volt, aki ezt a nyílt fiasozás elterjesztette) Csak így tudod elkerülni, hogy bármi gubanc exportálódjon, meg igy (műlépen) látni, milyen a raj (hogy épít, az anya petéz-e etc.). Ha fel akarod gyorsítani az építést, akkor nagy adag szirupot adj nekik.
Befogtam ma egy rajt(saját családból), és érdekes jelenségre lettem figyelmes.
Beleráztam őket egy olyan rajládába, amiben 2db. nyitott fias ill. 2db. műlépes keret van. Egyszerűen nem akartak ráülni a keretekre, hanem a rajláda rostaszövetes tetején szerettek volna távozni nagy zúgás közepette. Még az anya is ott volt a rostaszövet alatt, menekült volna ő is, holott ott várták bent a nyitott fiasos keretek. Mitől lehetett ez? Betettem őket egy sötét kamrába, kíváncsi leszek lenyugodnak-e holnapra.
Szia ! Ebben szerencséd van. Akkor ráérsz,nyugisan méhészkedni.Az atka,és a nyúlós,is ritka akkor gondolom felétek. Nem tudod mi a kutatás,a rablás milyen gond megfékezni,elejét venni.
A méhlegelőnk meg átlagos, semmi kiugró nincs benne, se hárs, se gesztenye, vagy ilyesmi, repce meg napraforgó sincs több, mint az ország bármely pontján. Vándorolni nincs sok értelme ide, állóméhészetek meg kevesen vannak, relatíve alacsony családszámmal, 40-nél többről nem tudok, az átlag 10-20 körüli. Sok védeni valóm nincs :)
Szia! Végül is Jó gondolat. Én is csak esténként,és a hétvégén méhészkedem.Néha kell párnap szabi ,de nem vészes.Vannak olyan munkák amit nem lehet heti szinten végezni.
PL anya nevelés szakaszai,bölcső vissza ellenőrzés, stb Ekkor,ha nemelég az esti 4 óra,akkor szabi van.
Sajnos ma itt a méh legelő mára jó leterhelt lett. A köztes növényekre mustár stb jönnek a hiénák. 3 éve volt,hogy napraforgón,nem tudtam méhészkedni.Jött boldog boldogtalan ,engedéllyel,a nélkül. Az erdésznek,a méh egészségügyi felelősnek sok munkáét adva. Akkor,ha nem szöktetek,nem is tudom,hogy vettem volna el a mézet. Minden kaptárbontáskor azonnal ott voltak a kutatók.Nem a saját méheim,ők szépen mentek a dolgukra.
Szóval,örülj a jó méh legelődnek,és el ne mond senkinek hol van.
Annyival esetleg ki lehet egészíteni ezt a technológiát, hogy nem tartom az anyarácsot az ördögtől való találmánynak, tehát ha a lefejlődés eredményeként az anya az adott hónap (április, június és július) közepén már lement az alsó keretsorra, én bizony minden szívfájdalom nélkül be merek tenni egy rácsot a két fiók közé :) Addigra jórészt fent úgyis inkább a fedettfias keretek lesznek, amelyekből az adott hónap végére kikelnek a méhek, a helyükre meg méz kerülhet, a ráccsal csak biztosra megyek. De még így sem sok zavarással élnék a méhek irányába, azt hiszem.
Nem ismerem a nálad lévő méhlegelőket, én csak abból tudok kiindulni, ami itt van/lehet. A hétvégi méhész-ségem és a méhlegelő ismeretéből vagyok kénytelen kialakítani az összességében legmegfelelőbb technológiát, és most úgy gondolom, ebbe a lefejlesztés "klasszikus" változata (egy idényen belül többször is) pont illeni fog. Tavaly volt repcém, idén elvileg szintén, de kevesebb arányban. Pótolták mással, mert kilóra ugyan megvolt a "repce-átlag", és bár a hűvös helyen tárolt, kiüvegezett méz hamar be is kötött, viszont később, mint tavaly, és a színe nem tiszta repce (sárgásabb, nem bézs-színű), illetve ami otthon maradt szobahőmérsékleten, az még mindig sűrűn-folyékony állagú. Azaz, ha jövőre az idényt ugyanígy, mondjuk egy áprilisi lefejlesztéssel indítom, és csak akác első (májusi) napjaiban csinálok egy tisztítópergetést, akkor lesz "tavaszi vegyes" mézem, meg tiszta akácom is. Akác után, júniusra ugyanúgy lehet megint keretsort cserélni, mert május közepétől-végétől (akáctól eltekintve) június végéig nálam legföljebb a selyemfű virágzik (meg néhány réti ezmegaz), ezek nem adnak annyi nektárt, és nem is rohamos hordásban, hogy ne lehetne "ráérősen" lefejlődniük hónap végéig. Ha (részben) megtelik a felső fiók július elejére, akkor kipergetem, amit lehet. Ha az akácon használt fészeklépek mézkoszorújában akác marad, meg alá pakolnak selyemfüvet és ezmegazt, ebből szerintem jó minőségű "vegyes" készülhet, azt úgyis keresik, a "repce" és a "napraforgó" nem annyira kelendő. Július elején megint mehet a fordítás, onnan már csak a napraforgóról szedhetnek augusztus elejéig. Ha jól hordanak, és jut az alsó fiókba is, azt már bennhagyom, ezzel is csökkentve a téli feletetési macerát.
Dióhéjban ennyi, ami miatt most úgy vélem, hogy a lefejlesztés - bár valóban lassú folyamat, de - számomra (és a méhlegelő ismeretében) közel lehet az ideálishoz. Kevés munka, kevés zavarás, sokáig elegendő hely a számukra, természetes folyamat, és a végeredmény szempontjából jó "termék". Mi kell ennél több egy hétvégi, hobbi-méhésznek? :)
Én sem az átlagról beszélek, eleve csak annyit írtam lényegében, hogy "volt egy ilyen családom is, és kénytelen voltam átrakni tőlük egy fiókot egy másikra, mert annyit hordtak". Más kérdés, hogy most épp igyekszem tőlük szaporítani, hogy javuljon az átlag is ;)
Írtam azt is, hogy hétvégi méhész vagyok, nem tudok naponta ott lenni, figyelni, számolni. Hétvégén átfutom őket, aztán kapnak helyet, ha kell, legközelebb egy héttel később látom meg, hogy mi sikerült. Nem ebből élek, leadásra nincs mennyiségem, ami van, elfogy így is. Még megtehetem, hogy pár napot mellékvágányra fussanak, ha úgy adja ki a lépés. Majd kiigazítjuk.
Szia!Ismerem a lefejlesztést. Végül is én is azt csinálom,csak kicsit másképp. A természetes lefejlesztés ,az elég lassú. Erre ma már nincs idő.
Ahogy írtam is a két fiókos fészek rendszert a hordás előtti bő két hétben szüntettem meg.Anya keres,a nyílt fiasokkal,a frissen fedettekkel együtt alulra kerül. Kiegészítve ,építő kerettel,és lépalappal,s már le is van fejlesztve. Nem hetek eredménye.Jók ezek a régi szakkönyvek,de tudni kell mit szabad ma már alkalmazni mit nem belőlük.Működik amit leírnak benne,és jól,de ma már ezekre a természetes viselkedési mód használata túl lassú.Tudni kell,és a fészekhez a kép kell hozzányúlni. Kicsit elősegítve a természetes folyamatot.A családok fejlődését is meg rábízhatjuk a családra,tavasszal,és most is,de,jobb ha segítünk nekik. Ezért írtam már neked,hogy aki ismeri a család belső életét,és úgy tud hozzá nyúlni a fészekhez,hogy a természet rendjét nem bontja meg,akkor előbb tud nagy családhoz,több mézhez jutni mint aki a méhekre bízza.
Ehhez kell a sok szakkönyv,és a sok év gyakorlat.Eljárni a gyűlésekre.Ezért is szeretek Fehérvárra menni,vagy Jászberénybe.Egy szakmai kirándulás.Nem a vásár a lényeg,hanem az eszme cserék.Mert fontos a új ismeretek meg szerzése,ami nem mindig van leírva. Ajánlom neked is.
Szia Azt,hogy mennyi az átlag,azt nem egy kiugró család teljesítménye mondja meg. Az össz méz súlyát elosztod a munkában részt vevő családok számával.
Ez biztosan nem 50 Kg. Valamikor volt ennyi.
Nem is szoktunk,csak annyi fiókot amennyit épp kell . Az érlekelést ott végzik a fiókokban.Az alsókban,aztán amikor kész szépen felhordják,és fedik.
Nem azt írtam,hogy 4 fiók duplájára,hisz ebből a fészek le jön. A várható bejövő nektár mennyiségéhez kell igazítani.ezt nem egyszerre kapják.Ez nagyban függ a családok nagyságától.
Ezért kell a mérleg.Egy közepes család alatt van.Amikor az esti ,reggeli mérés annyit mutat,hogy az induló terek lassan megteltek,akkor mehet a következő fiók a családokra.
De ez már szakma. itt minden nap ott kell lenni. Figyelni számolni. Tudod egy vándor tanyán nincs sokszor minden ott.Szóval,ha kell ,akkor irány haza fiókért lépalapért lépekért stb.
Az állóméhészetben ,ez sokkal egyszerűbb.irány a léptároló,és már meg is kapták amire szükségük van.
A 10 keretes sem fog feldőlni,ha stabilan áll.A vándor tanyát,és az állóméhészetet is úgy kell kialakítani,hogy nap ,és szél árnyékban legyen.Ekkor a szélnek,már semmi szerepe nincs.
A kaptár meg választása is fontos. Aki nem bízik a keskeny 10 keretesben az válassza a 12 keretest. Minden előnyével,hátrányával együtt.
Írod, hogy "A rakodónál vissza kell térni a természet rendjéhez. Vagyis az üreg tetejétől indul a méz,a fészek szépen fokozatosan megy lefelé." Nagyjából pont ezt fogom tenni, anyarács nélkül, mivel nálam már csak selyemfű és napraforgó várható idén, így a továbbiakban ezt tervezem (kétszer):
"Mézeltetés lefejlesztéssel
Ennek a mézeltetési módnak az a lényege, hogy a nagy vagy közepes lépméretű rakodókaptár fészkét méztérré alakítjuk úgy, hogy a kaptár alsó fiókját rendezik be fészeknek. Fix fenekű kaptároknál át kell rakni a lépeket, mozgatható aljdeszkájúaknál pedig csak új fiókot kell helyezni az aljdeszkára. Az új fészek az alsó fiókon alakul meg, vagyis a család „lefejlesztődik” az alsó fiókba. Ezt azzal lehet elősegíteni, hogy az alsó fiókba fiasításra alkalmas lépeket teszünk, valamint a felső fiókból nyitott fiasításos „csalogatólépet”. Jó hordás esetében érvényesül a méhek azon tulajdonsága, hogy a kikelő fiasítás helyére szívesen helyeznek el mézet, s ezzel a fészket egyre inkább az alsó fiókba szorítják. Az alsó fiókot célszerű időben berendezni, jóval a hordás megindulása előtt. Ezzel elősegítjük az új fészek megalakulását, és helyet teremtünk a behordott/behordandó nektárnak. A módszer nagyon egyszerű, különleges előkészületeket nem igényel és anyakeresés nélkül nem is időigényes. Igazában rohamos hordásban működik jól, mert a kikelő fiasítás helyét ilyenkor rögtön méz foglalja el, az anya pedig lent marad az alsó fiókon."
A selyemfűnél nem olyan nagy gond, ha kerül bele némi bennmaradt akác is, a napraforgónál pedig, ha leköltöznek az alsó fiókra, és mire ott kialakítják a fészket, az szinte rögtön ki is nevezhető téli fészeknek, mindenféle rendezgetés nélkül.
Na, ha szerinted a múlté az 50 kilós akác, akkor mennyinek számoljam ennél az egy családnál a 15 darab (2-3 kilós) Egységest, illetve a két darab félkeretes fióknyi mézet, amit el tudtam venni tőlük? A többi nem volt ilyen combos, de ezek összehozták (igyekszem is szaporítani őket, tavalyi raj, akácon is adtak 15-20 kilót, napraforgón is ennyit). Én csak ezzel kapcsolatban mondtam azt, hogy erre nem igazán lehet úgy felkészülni, hogy eleve feltornyozok nekik ennyi fiókot, mert érlelniük is kell valahol.
Az igaz, hogy a 4 fiók "csak" kb. 1 méter magas, de pont te írtad, hogy ennek a duplájával kellene számolni, és nem szabad (vagy nem illik) megzavarni őket hordás közben, azaz annyit kell a rendelkezésükre bocsátani, hogy akác végéig kitartson, ne álljanak le. Akkor máris nem 1 méter, hanem másfél vagy még több. Vagy valamit félreértettem? Ráadásul mivel nekem zsalukövekre fektetett zártszelvényeken vannak a kaptárak, így ehhez még hozzáadódik az a kb. 30 centi is.
A 12-es Hunor az más tészta, ha abban egy keretet 2.5 kilónak veszünk átlagban, akkor ott megvan a fiókonkénti 30 kiló, ott elhiszem, hogy nem kell torony, elég a 2-3 méztéri fiók érlelésre is, és még akkor sem lesz magasabb 1.20-nál, és még stabilnak is tűnik, de a 10-es félkereteseknél azért szépen tud nőni a kaptár, amibe kapaszkodik a szél rendesen :)
Szia ! Háát ez az 50 Kg akác már rég a múlté.Az egy akácosok már a felének örülnek. Anno nekem is volt ennyi,egy akácról,de akkor csak fele ennyi méhész,és méh család volt.
Egy feles fiók kb 20 cm.-er magas. Vagyis a 4 fiók kb 80 cm.-er. Ehhez hozzájön az alj,a raklap,vagy ki min tárolja a vándor tanyán.Szóval a 4 fiókos feles csak kb 1 magas.
Ez neked torony ? Az a baj,hogy a te pár méh családod mellett nem érted a percek fontosságát. Szerinted melyik gyorsabb egy fiók közlése a fészekre,vagy,elvétele,méhtelenítése ,és másik kaptárra rakása ?Általában kettesével mozgatunk ekkor fiókokat.A két fiók,még nem nehéz. Szóval 1-2 perc,és kész egy család.
Nálam a Hunorban erre nincs szükség. A termelőknek 2 fiók a méztér. Kb 30 Kg fér el egy fiókban.Szóval már rég volt,hogy az akác nem fért bele. Napraforgó az más.Ott kell a 3.méztéri fiók is.
A szöktetéshez a következő.Na arra már nehezebb rá látni.Erre nagyon nincs is rá szükség,mert 1 napot van fent.
Azt ,hogy honnan tudom, mennyi méz várható? Körül kell nézni.Figyelni az időjárást,járni a határt.A kihelyezett foglaló táblák méh számait Össze adni.Beszélni kell az erdésszel,mennyi méh család van a környéken,a méh egészségügyissel,hasonló okból. Már tudod is mi várható. Nem nehéz.
Tudjuk,hogy egy hektár akácos max 8-9 családot képes eltartani. A monokultúrás növényekre átlagba,4-6 számolható. Van amelyik sokkal kevesebbre képes csak.
Amikor a "mentorom" adott el félkerettel együtt lépesmézet, megmértük, mennyi fér egy 10 keretes fiók lépjeibe, az átlag olyan 1.7 kiló volt, léppel-mézzel-kerettel együtt. Ebből én úgy vélem, egy kész fiók legföljebb 16-17 kiló mézet tud tárolni - de ez már a kész méz, nem a teregetett nektár, amihez jóval több hely kell. Egy igen jó akác szerintem nem 50 kilós, azaz eleve háromnál több méztéri fiók kell a végleges eredményhez, ugyanakkor kell(ene) legalább egy fióknyi fiasítás is, vagy ennek lehetősége, hogy a család akác utánra ne nagyon koppanjon össze. Ha ez utóbbi csak egy fiók, akkor a kész mézhez szükséges több, mint 3 fiókhoz mennyi hely kell még, hogy tudjanak érlelni is? Írod, hogy a várható méz dupláját kellene elnyelnie. Eleve honnan tudod, hogy mennyi méz lesz? Ha meg csak az 50 kilóval számolok, ami 3 fiók, mennyit tornyozzak fel? Még (több, mint) 3 fiókot? Ez, ha a "fészekkel" együtt összeadod, 8, vagy több fiók. Szerintem ekkora család nincs, illetve nem szükséges ennyi fiókot tartani bent végig az akác alatt. Ha közben időnként elveszel 1-1 fiókot, észre sem veszik, de mégsem építesz tornyot. Sosem olvastam, hogy a felesekhez létra is kell :) Illetve, de, Vicze könyvében, valamelyik dél-amerikai magyar méhésznél, aki így tornyozott fel 8-9-11 fiókot is akár. Én csak erre utaltam.
A "fekvőt csak csukom" mondatot fekvősöktől hallottam. Hogy ők elhallgattak-e ilyen (számukra evidens) apróságokat, amiket írsz, vagy eleve nem is kell megcsinálniuk, mert már kiküszöbölték a technológiából, azt én nem tudom.
Általában nem szoktam sokat zavarni a méheket hordás közben. Legtöbbször minden füst és kaptárbontás nélkül veszem le a legfelső fiókot, addig sem bosszantom a méztérieket. Ezeknél is csak ennyit tettem, és mivel alatta volt a jórészt megtelt fiók, azt is levettem, tettem föl helyette üreslépeset, vissza a felső fiók, az elvett fiókból kellett csak kitessékelni a méhek többségét. Ebben mi volt a törés-zavarás?
A rakodóimnál most úgy gondolom, a méhlegelőim ismeretében valószínűleg a "lefejlesztés" lesz a legegyszerűbb módszer számomra. Az sem sokkal több, mint esetenként 10 perc, még akkor sem, ha nem fiókot cserélek, hanem átpakolom a kereteket a fészekből a méztérbe (ezalatt át lehet nézni), aztán teleszórom üres keretekkel a fészket, és kész.
Szia ! Most miért mondod. A felesek is képesek rá,na és a Hunorom is. Az a lényeg,hogy a fészken kívül minden fiók tök üres legyen üres legyen.A hordás indulásakor. Az üres fiókot nem valahova középtájra kell tenni ,hanem a fészekre. Rá a rácsra. A felette lévőket, meg szépen be fogják érlelni.
Csak azt te gondolod,hogy a fekvőt ,csak csukom. A kerteket ki kell ékelni,elmozdulás ellen. Le venni a takarást, a bakhátast megfordítani,a szellőzőket nyitni. Aztán pántolni,valamivel.
Az én rakodóimnál bakhát nincs.A keretek folyamatosan ékelve vannak.Minden fiók tele van keretekkel. A takarás elvétele egy mozdulat,,nem kell pakolgatni hajtogatni,levételkor,mert csak 46 x 46.5 cm.-ek. A pántolás megy egyedül is.
Sosem zárunk ki semmit,de még a hirtelen odébb állásra nálam a pár év alatt nem volt példa.
Azért jó sokat dolgoztál a fiók pakolással feleslegesen. Törted a méheket ,zavartad őket a hordásban.Az idősebb méhészek biztosan elmondták,ha emlékszel rá,hogy egy hordásra úgy készülünk fel,hogy a méztér, a várható méz dupláját képes legyen elnyelni.Ekkor nem kell pakolgatni.
A rakodónál vissza kell térni a természet rendjéhez. Vagyis az üreg tetejétől indul a méz,a fészek szépen fokozatosan megy lefelé. Most a rakodónál kicsit becsapjuk őket,mert mi toljuk feljebb a mézet, a fészek marad.Szóval mielőtt megtellene a fiók,már kapják a következő üreset.A gyűjtő nem megy tovább a meg szokott magasságnál.Így amikor üres sejteket talál,nem ül le,hanem tovább dolgozik. Ezt figyelni kell. Nem ördöngösség.
Nem akarlak rábeszélni a rakodóra,mert felesleges. Én ara törekszem ,minél kevesebb időt piszkáljak egy családot.Most 10 perc körül van. Egy komplett tüzetes,és az aktuális teendők elvégzése.De kicsit sokallom, dolgozom az ügyön.
Megnéztem jobban a linket, és úgy sejtem, azért tetted be, mert ebben arról van szó, hogy a magas lépeknél túl sok a mézkoszorú, minél magasabb a lép, annál több. Ez igaz, ugyanakkor Attila azt is írja, hogy a NB fészek + 1/2NB méztér esetén nem igazán lehet rendesen anyát korlátozni, és emiatt nem tudja elképzelni, hogy ebben a rendszerben ne lenne túl sok olyan méz, amit a fészek benyel. Vagyis, ha az ember jól korlátoz, akkor elméletileg nincs gond a magas léppel sem.
A kísérleti kaptáraimban ezt az elvehetetlen mézkoszorút úgy tervezem kiküszöbölni, hogy egyrészt melegépítményűek, ahol eleve jobban szeretnek hátra hordani (ezt már tapasztaltam is), másrészt a 18-19 keretes kaptár hátsó 5 keretét anyaráccsal leválasztom, és mézeltetés (akác) idején (illetve azelőtt két héttel) ebbe rakom az anyát (rács mellé a nyílt fiast) 1-2 üres és 2-3 műlépes kerettel, amit szükség esetén cserélgetek az elöl hagyott keretekkel. Ilyen esetben nem hiszem, hogy az a pár keret, amiben fias is van, meg mézkoszorú is, azok olyan sok mézet nyelne be. Ez az elmélet, a gyakorlat majd csak jövőre várható igazán. Addigra lesz tapasztalat arról is, hogy telelésre hogyan vált be a keskenyebb keret :)
Legjobb, h megkéred a méhészt, hogy kaszálja ö le a te kaszáddal, elmagyarázva, hogy neked bajod lenne belöle, ha megcsípnének. Az izzadtság csak az egyik dolog, ami miatt rád támadhatnak, a motoroskasza a másik. Én saját méheimnél duplán beöltözök (méhészoverall+ alá farmer, pulóver, méhészkesztyü). A legidddeálisabb hideg, esös idöben, akkor tuti nem jönnek ki. esö még csak-csak akad mostanában node hideg...?
Gondolkodtam a kérdésen, és ha jól emlékszem, a már belakott keskenyebb kereteken a fiasítás oldalirányban léctől lécig tart, azaz nincs oldalsó mézkoszorú, csak fent. Nem tudom, ennek van-e jelentősége bármilyen szempontból, vagy csak az anya hamarabb vált keretet, és emiatt jobban (másképpen) fiasít. Majd meglátjuk. Elvileg van hasonló keretszélesség rakodókbanis, ha jól emlékszem, a Balogh Bálint féle kaptár, vagy a kis-Boczonádi is ilyesmi.
A legegyszerűbb ha beszélsz a méhek tulajával és akkor kaszálsz mikor kint van a méheknél.
Majd ő kicsit megfüstöli őket és a kaszálás idejére nem támadnak. (az átlagtól jobban)
Vagy lekaszálja ő.
(A saját kertemben a sima elektromos fűnyírótól is úgy meg tudnak vadulni, hogy tódulnak ki az összes kaptárból. Talán a rezgés/mozgás, a vágott fű szaga miatt. Fene tudja.)
Sziasztok. Olyan problémával fordulnék hozzátok, hogy nagyon félek a méhek csípésétől, valamennyire allergiás is vagyok rájuk. Viszont a szomszéd méhese mellett le kel kaszálnom a füvet :( hogyan, mikor tehetem ezt meg?
Éjszaka ha reflektort teszek ki és nekiállok motoros kaszával perregni. Felébrednek a "bogarak" ?
Vagy valami kencefice magamra az izzadtság mellé amitől írtóznak? Persze ha van ilyen
Köszönöm.
Van már egy ilyen a soron, de azok nem mmérvadók egyelőre. Egy Geddekasban teleltek át, abból még elég nehézkes az áttelepítés. De ma festettem le kettő újat, hamarosan betelepítem azokat is. Keretet és műlépet ugyanúgy szerzek hozzá, mint az Egységesekhez: a keretet méretre szabom NB-ből (illetve géppel szabok megfelelő hosszúságú vállazatlan oldallécet, az átszabott NB oldalléc a felsőléchez kell, az adja a távtartót). A műlép pedig legpraktikusabban kettő darab 1/2NB lépből állítható össze, legföljebb a teteje kimarad, de azt az öt-hat centit meg építsék ki maguknak :) A rendes NB-pergetőkosárban így körülbelül elfér.
A 30 centi széles lépfelület előnyét nem magamtól találtam ki, de aki javasolta, azzal indokolta, hogy ekkora méretben télen gyakorlatilag nem kell "kanyarognia" a fürtnek, oldalt simán megkerülik a kiürült lépet, ennyi a mozgás, amit télen végeznek. Azaz, könnyebben váltanak léputcát.
Nem kezelem fekvőként, de olyan rakodó kaptár nincs, ami igen jó családdal közbenső pakármi, készen mells vagy fiók elvétel nélkül el tud nyelni egy igen jó akácot, ez utóbbi viszont nem jellemző mostanában, így én nem is erre méretezem a kaptáraimat. A többi családnak elég volt a 2-3 félkeretes fióknyi méztér. Az ezektől elvett fiók amúgy sem a tetején volt, hanem a két Egységes fiók között, az üres is ide került vissza, ez inkább rakodós technika.
Ha viszont a másik oldalról nézem, és itt is fekvőként kezelek, akkor minek rakodózok? :)
Olyan nincs, hogy az ember kizárja az eshetőségek közül a hirtelen vándorlást. Lehet akármi, készen kell(ene) állni a mozdulásra (én mondjuk álló méhészetet tartok). A rakodóknál ez némileg macerásabb, a fekvőt csak becsukod, és mehet a kocsira.
Szia! Látod ,a rakodót te is fekvőként kezeled. A mikor megtelik egy fiók jöhet a rácsra a következő. Egy termelő családnak egy feles fiók megrántása mézzel pár nap. Ami fontos,hogy a kaptárak függőlegesen álljanak. Nem dől fel ,ha kemény talajon áll.
Nálam olyan nincs,hogy hirtelen. Pl az idén egy vándorlással lefedtem a szezont. Repce,akác , most mustárt hordanak,aztán jön a napraforgó. Utána megyek csak haza.
