Keresés

Részletes keresés

netuddkivoltam Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10326

Köszi, hogy beavattál a titkaidba. 

De  a gondolataid már a selejt kategóriát súrolják. 

 

Akkor lássuk a valós helyzetet. Az arabok a berber törzsek egy harcias ágából lettek. 

Nos, az Arab félsziget közepén élő berberek nem éppen a derék kereskedőnép jelzőről híresek. 

 

De mondhatod, hogy berberek éltek a szír sivatagban is, és azok már kereskedhettek. Mondjuk, hogy ez lehetséges. Kérdés. Mi köze van a szíriai berbereknek az 1000 km-re tanyázó arábiai berberekhez?  Szinte semmi. 

 

És akkor csavarjunk rajta még egyet. Mi köze van a sziriai kereskedő berbereknek, az arábiai nomadizáló berberekhez? 

 

Nos, a fenti kis eszmefuttatás után nyugodtan elkezdheted keresgélni, hogy miféle nációhoz tartozhattak a hatrai "arab" kereskedők. Egyben biztos lehetsz. Arabok nem voltak. 

Előzmény: Afrikaans8 (10310)
netuddkivoltam Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10325

" an idea of the mixed population of Hatra (cf. Abbadi): Apart from the Semitic, i.e., both Aramaic and Arabic names, which are in the majority"

 

Azok az arab nevek eredete éppenséggel lehet valami más (mára az arabba beolvadt) sémi nép hatása is. 

Még egyszer: olyan, hogy "arab", az iszlámig nem is igen létezett. Berber törzsek helyi (Mekka, Medina) "változatából" lettek. 

A Bibliából ismert izmaeliták meg a fene tudja miféli sémi törzsek lehettek, akiket a 7 szd-ban szinte nyomtalanul elnyelt az arab világ. 

Előzmény: tibb (10308)
netuddkivoltam Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10324

A wiki szerint nem. 

 

Az iszlám megszületése után lett két kereskedővárosuk, Mekka, és Medina. 

Előtte miért is lett volna, pláne oda 1000 km-re?

 

Ez olyan, mintha a magyarok firenzében kereskedtek volna a római birodalom összeomlásakor. 

Fölöttébb valószinűtlen:-)

Előzmény: Törölt nick (10306)
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10317

"nem szadadna, hogy egy tisztességes kultúrembernek a hozzászólásait/a másik  bejegyzéseire tett válaszait , azoknak tisztességes/tisztességtelen hangvételét az befolyásolja, hogy a másik  mennyit ért/ nem ért a kérdéshez"

 

Az a baj, hogy még a korszerű információtól sem vagy elzárva, hiszen itt az interneten is találhatnál sokkal újabb és alaposabb szakirodalmat, mint a Tolnai Világtörténelme. Ha meg bevallottan nem értesz a kérdéshez, és nem akarsz felfogni semmit abból, amit idemásolnak, akkor van értelme bármiféle beszélgetésnek? Nálad mi a célja ennek az egyoldalú struccpolitikának? Én azon csodálkozom, hogy egyáltalán van itt még bármiféle "beszélgetés". Kb. mintha egy síkhülye ember nem akarná elismerni, hogy Indiában élnek elefántok, attól, hogy Afrikában is honosak. Be lehet beszélni magadnak akármilyen marhaságot, és ismételgetni éveken át minden ellentmondó tényezőtől függetlenül, attól az még marhaság marad. Így ne csodálkozz, ha nem mindig finomkodva szólnak hozzád. Vannak bizonyos alapvető szintek, amiket egy-egy témában meg kéne ugrani, hogy érdemben diskuráljanak veled, de így mit vársz? Még a készen ide tett, vitán felül álló adatokat sem fogod fel, vagy nem vagy azokat hajlandó tudomásul venni.

Előzmény: enkies (10294)
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10316

http://www.judaisztika.hu/downloads/A_zsidok_tortenete_Babyloniaban%20_Szaszanida_kor.pdf

 

Parthus topik 1582.

 

"A zsidók erősen érdekelve voltak a selyemút mentén folyó kereskedelemben, magának a selyemnek is a közvetítésében és terjesztésében, királyi engedély birtokában. Részben éppen kereskedő szerepük tette lehetővé számukra az integrációt a társadalomban ... A babylóniai zsidók lélekszáma a párthus kor második felében, a judeai események következményeképpen is, folyamatosan növekedett, újabb zsidó városok alakultak ki"

 

Kb. ilyen volt az arab kereskedőkolóniák szerepe. Attól, hogy a barátoddal együtt nem tudsz róla, az előbb felsorolt kisállamokat (Edessza, Emesza, Hatra, Palmüra stb.) ők alapították, és jelentős részben ők is lakták. De visszamehetsz az asszír korszakig, a kurkhi feliratig: áttelepült arabokat gyakran említenek az ékírások.

Előzmény: netuddkivoltam (10304)
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10315

http://www.hebraisztika.hu/downloads/2005-osz-HB301-KG-Del-arabok_nabateusok_arabok.pdf

 

 

Komoróczy: "A hellénisztikus kortól kezdődően az Arab-félsziget szívétől (Hedzsázs) a Perzsa-öbölig Elő-Ázsia sivatagos térségének peremén kis, többé-kevésbé független arab államok sora alakult ki: részben a korábbi Edom területén a nabateusok, Emesza, Palmyra, Edessza, Hatra, Kharakéné, Gerrha ... Északi részén városias településeken állattartó és kereskedő lakosság élt; délen a beduinok. Palmyra, az Euphartészen túl Hatra, a Perzsa-öbölnél Kharakéné lakossága is arabnak számított."

 

 

Ezután részletesebben említi a szászánidákhoz tartozó lakhmida és a Bizánchoz húzó ghaszánida állam történetét a VI. sz elejétől.

kisharsány Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10314

Te tudod honnan vetted? - a jelmagyarázat szerint Hatra milyen számú vazallus állam?

 

 

Hogy Hatra a párthus birodalom határszéli vazallus állllama volt - csak ez felháborító módon nincs feltüntve azon a térképen, amit Te másoltál be?

 

  Aztán jé de érdekes, mégiscsak bemásolsz ide egy olyan térképet is, amin rajta van az, amit eredetileg én álíltottam - Te meg nekiállsz hőzöngeni, hogy én "csúsztattam"?

 

Tibb 10293 első helye ugyanaz, mint  amit én betettem. Meg lehet nézni, egyik vazallus állam sem Hatra, - mind másik - tehát Pártia része ezeken. Meg a két térkép egymás mellé téve, bazonosítható nagyjából a kordináta is.

 

Itt meg egy "tipikus" "arab faragvány" Hatrából, meg egy másik echte arab  ? :)))

 

Ne feledjük: a polémia azon indult, hogy leszóltad a berakott pártus - hatrai - szobraimat, hogy azok nem pártusok, mert Hatra nem pártus hely. Ezek akkor mik ? Rómaiak - nem római hely, görögök - nem görög hely, pártusok - szerinted nem pártus hely, arabok - látható hogy nem. Tehát egyezzünk meg, hogy a művészet nem államhatárhoz kötött ! Így felesleges kötözködés volt a kifogásod.

 

Előzmény: Törölt nick (10302)
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10313

Ezek szerint valami nagyon nagy horderejű dolgot nem vettem észre. Mi volt az?

Előzmény: enkies (10312)
enkies Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10312

Gondoltam, tudsz olvasni..és akkor láthatod!

...persze, ha nem akarod, az más!

Előzmény: Afrikaans8 (10309)
enkies Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10311

Hááát, nagyképű ömlengő hülyeség, amit írtál, de neked legyen mondva!

Előzmény: Törölt nick (10297)
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10310

Látom, nagyon nehezedre esik megemészteni, hogy ezek a derék kereskedőnépek többfelé is eljutottak, és jelentős kolóniákat hoztak létre szerte a térségben. Elárulok neked egy nagy titkot: a zsidóság például sokkal jelentősebb központokat hozott létre Mezopotámiában a galut időszakában, mint magában az anyaországban, így az ottani ún. Babiloni Talmud is sokkal jelentősebb, mint a Jeruzsálemi... Nem gondoltál ilyen bonyolult tényekre, mi?

Előzmény: netuddkivoltam (10304)
Afrikaans8 Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10309

"ittt valaki simán rád tud pirítani, hogy a 'szaszakszerű' állításaid tévesek"

 

Igen? Ki és mikor "pirított rám" ez ügyben?

Előzmény: enkies (10278)
tibb Creative Commons License 2013.04.04 0 0 10308

Bagatur már belinkelte az Encyclopaedia Iranicát, de akkor még egyszer:

 

Inscriptions, onomastics. The main historical sources found in Hatra herself are the nearly 500 inscriptions and graffiti in Aramaic script and language (cf. Beyer, esp. pp. 28-114), some of which are dated according to the Seleucid era (at least from year 409 [= 97-98 C.E.] to year 549 [= 237-38]). They are mostly short memorial, votive, tomb, or building inscriptions found on the walls or vaults of buildings (of the larger ayvāns, the Šamaš Temple, the other greater or smaller shrines, the partition walls within the temenos area, the city gates, etc.), or on statues, altars, reliefs, block of stones, etc. They are in the local eastern Mesopotamian dialect of Middle Aramaic (q.v.), written in the eastern ductus of the Middle Aramaic script (with 22 letters). Neither the script nor the language shows any marked difference from other contemporary specimens found at other places in the region. Moreover, two bilingual (Greek-Aramaic) inscriptions written in the same Hatrene ductus were uncovered at Dura Europos (q.v.). We know also of three Latin (see above) and several (unpublished) Greek inscriptions from Hatra, as well as of two small texts in Palmyrene Aramaic. Besides, there is a great deal of copper and silver coins (including a coin hoard buried after the reign of the Parthian king Volagases IV), which still wait for a systematic publication and treatment.

The texts contain a great number of personal names (of dedicators, founders, rulers, officials, etc.), thereby giving an idea of the mixed population of Hatra (cf. Abbadi): Apart from the Semitic, i.e., both Aramaic and Arabic names, which are in the majority (and for which one may refer to the royal title mlkʾ d-ʿrb “king of ʿArab [or the Arabs]” conceded to the rulers of Hatra), we find a considerable number of Iranian names (among them Aspād, Afrahāṭ, Aštāṭ, Valagaš, Vorōd, Mihrā, Mihra-dāt, Manēš, Nōxdārā, Sanaṭrūq, Tīridāt).

 

http://www.iranicaonline.org/articles/hatra

 

 

Unesco Világörökség Központ

 

Around 156, Hatra was governed by Arab rulers: prominent among them was Nasr, father of the first two kings of Hatra: Lajash and Sanatruq.

 

http://whc.unesco.org/en/list/277

 

 

Vagy itt van az angol Wiki, hivatkozással:

 

Hatra was founded by ancient Arab tribes[1] some time in the 3rd century BCE. A religious and trading centre under the Parthian empire of Iran, it flourished during the 1st and 2nd centuries BCE.[2] Later on, the city became the capital of possibly the first Arab Kingdom in the chain of Arab cities running from Hatra, in the northeast, via Palmyra, Baalbek and Petra, in the southwest. The region controlled from Hatra was the Kingdom of Araba, a semi-autonomous buffer kingdom on the western limits of the Parthian Empire of Iran, governed by Arabian princes.

 

 

  1. ^ Atlas of classical archaeology‏, Moses I. Finley‏. pp.239-241

http://en.wikipedia.org/wiki/Hatra

Előzmény: netuddkivoltam (10305)
netuddkivoltam Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10305

Kérlek, másolj be olyan forrást, ami azt mondja, hogy a 3 szd-ban arab kereskedővárosok voltak Mezopotámiában. 

Előzmény: tibb (10281)
netuddkivoltam Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10304

Az arab kereskedővárosok alatt Mekkát és Medinát kell érteni, a 6-7 szd-tól, és nem tőlük 1000 km-re levő várost a 3. szd-ból. 

Előzmény: Afrikaans8 (10270)
enkies Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10294

Valahol jól jellemez ez a hozzászólásod is!

Észre sem veszed, hogy nem kellene/nem szadadna, hogy egy tisztességes kultúrembernek a hozzászólásait/a másik  bejegyzéseire tett válaszait , azoknak tisztességes/tisztességtelen hangvételét az befolyásolja, hogy a másik  mennyit ért/ nem ért a kérdéshez!

Rövidebben: csak egy nagyképű erkölcsileg alacsonyabbrendű ember engedi meg magának, hogy embertársát tisztességtelen hangon illesse puszán azért, mert annak a meggyőződése más, esetleg téves!

(Arról most ne is beszéljek, hogy itt-ott lelepleződnek csúsztatásaid!)

Na, jóéccakát!

Előzmény: Törölt nick (10285)
tibb Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10293
Előzmény: tibb (10292)
tibb Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10292

Mi van a Földközi-tengerrel?

Előzmény: kisharsány (10290)
kisharsány Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10291

"itt egy térkép Neked, Hatra is rajta van. A többi képről úgy látom, hogy már idéztél innen. (párthus szobor)"

 

És most akkor mi van?

 

 

Ember !!!! Komolyan kérdezed ? Megmondhatom - ha Te nem tudod... Az van, hogy idéztél egy helyről, amelyben olyan adatok is voltak, melyeket Te elimináltál, ráadásul másokat úgy informáltál, olyan adat nincs, mivel ellenkezett az ellenkezős stílusoddal/akaratoddal.- sőt mindenféle pejorálással éltél velük szemben.

Az van, hogy nem szeretnék annak a klubnak a tagja lenni, amelyben Téged elfogadnak. Az van, hogy ez nem csúsztatás, hanem annál sokkal több... (S ha nem jövök rá, továbbra is élsz ilyenekkel vélhetőleg) (A vazallus államokat meg az imént tettem be)

Előzmény: Törölt nick (10289)
kisharsány Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10290

Megpróbálok olyant. Most viszont nem azt kell szemlélni, hanem hogy a Hatra városállam - mert ez vitán fölüli - mint ütközőállam, azért "jó mélyen volt".

 

..éésss..: most szolgálatodra:

 

 

  és most mellé a másik (valamiért nem veszi be, de vissza lehet menni. és megnézni Hatrát) Érdekes, itt van Földközi tengerük...

Előzmény: tibb (10286)
tibb Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10286

Linkelj be olyan térképet is, amin külön feltüntetik a vazallus királyságok területét és akkor nyomban árnyaltabb lesz a kép. Viszont még ezen is látszik, hogy a párthusok a Földközi-tenger partvidékét nem érték el.

Előzmény: kisharsány (10283)
kisharsány Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10284

Látom, Te sem nyugszol...

 

Ami érdekli őket, hogy erkölcsi értelemben magyarnak nevezgessék magukat, meg, hogy etnikai értelemben zsidótlanítsák a Szent Koronát. Az mindegy hogy mire alapozva, vagy minek a figyelmen kívül hagyásával.

 

Most - játszásiból - hagyjuk figyekmen kívül a kardot, a könyvet, meg a szakállat. (csakhogy az eddigitől független körből induljunk)

Kérlek szépen a többi motívumra valami értelmes magyarázatot előadni - Szent Pál vonatkozásában.(Természetesen az evangeliumíró Szent Pálra értem)  Gondolok a madárra (Ludwig Rezső szerint holló, de a miniatür kivitel+az arannyal - zománccal  való munka - Ő ötvös és aranyműves - indokolja a pontatlanságokat), a kopt keresztekre, és a nyitott tenyérre.

Most nem kell magyarozni, meg zsidózni, most a tényleges motívumokról van szó.

Előzmény: Törölt nick (10274)
kisharsány Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10283

 

"A pártus birodalom fénykorában Hatrán jóval túl terjedt. (Majdnem a Földközi tengerig, de legalábbis annak partján fekvő tartományokig.)"

 

Ne haragudj, de ezt a hülyeséget nincs kedvem veled évente, kétévente "megbeszélni".

 

Ez a kijelentés csak a BJF. és mások hazugságaiból eszkábált "alter" világtörténelmben állná meg a helyét, ahol párhusok megtelepdnek a Földközi-tenger partvidékén, és Jézus maga "párthus" herceg. (Ezt pedig volt szerencséd már párszor nagy sikerrel elővezetni errefelé ...)

 

 

Már annyit csúsztatsz itt össze-vissza - ha egyáltalán átlátod amiról beszélsz, hogy muszály visszalépnem.

 

itt egy térkép Neked, Hatra is rajta van. A többi képről úgy látom, hogy már idéztél innen. (párthus szobor)

 

 

 

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Parther_reich.jpg

 

Nem mondhatod, hogy én találtam ki, vagy hogy magyar agymenés... :))) csókoltatlak ...

Előzmény: Törölt nick (10253)
tibb Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10282

"Tehát adott esetben más a korszellem, a követelmények egy-egy szent ábrázolásával kapcsolatban."

 

És azt honnan tudod, hogy a Korona zománcképeinek készítésekor milyen volt a "korszellem" és a "követelmények"? Akkoriban Szent Pált kötelező volt "szabályszerű" zsidó szakállal ábrázolni? Mert ha nem, akkor mit bizonyít a háromágú szakáll?

Előzmény: enkies (10280)
tibb Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10281

"miközben ittt valaki simán rád tud pirítani, hogy a 'szaszakszerű' állításaid tévesek!"

 

Az a valaki bemásolt egy részletet a magyar Wiki "Arabok" szócikkéből! :-) Mi is bizonyult ezzel tévesnek vagy szakszerűtlennek abból, amit Afrikaans írt???

Előzmény: enkies (10278)
enkies Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10280

Áááá, kösz!

Közben meg is találtam.

----

Nyilván ismét csak egyéni vélemény amit mondok.

Ezen képek mindegyike festmény és jóval későbbi, mint a Korona Pál-ábrázolása. Tehát adott esetben más a korszellem, a követelmények egy-egy szent ábrázolásával kapcsolatban. (És a készítési technika is egészen más, mint egy zománckép esetében.)

Egy festményen látszik Pál 'osztott' szakállal, háromnegyed-profilból. Ott 4 ág látszik, de a szimmetriát feltételezve 5 'bozontra' osztódik a szakálla.

Ez az egy valóban kirí a többi közül. (A többi 'klasszikus zsidó' szakállviselet.)

 

Vajon a többágú szakállal megfestett kép honnan származik? mikor festették?

Kiváncsi lennék rá.

Ha neked megvannak ezen adatok, szívesen venném!

enkies

Előzmény: Törölt nick (10279)
enkies Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10278

Látod, itt a hibuci!

Engem felszólítasz, hogy olvassak "szakszerübb" irodalmat....

miközben ittt valaki simán rád tud pirítani, hogy a 'szaszakszerű' állításaid tévesek!

Szóval akkor hogy is van ez? Ki olvas szakszerübb irodalmat?

(És egyáltalán ki dönti el, hogy melyik a szakszerübb?)

Előzmény: Afrikaans8 (10270)
enkies Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10277

Vagy írd meg azon bejegyzés számát, s akkor kikeresem!

Előzmény: enkies (10276)
enkies Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10276

Kérnék tőled egy szívességet!

Ugyanis egy jó hosszú ideig nem voltam olyan helyzetben, hogy figyelemmel kísérhessem az itt folyó vitát.

Valószínüleg ekkor tetted fel az említett képeket, így azokat én nem láttam.

megdtennéd, hogy újra mellékeled?

Előre is köszönöm

enkies

Előzmény: Törölt nick (10274)
milyennincs Creative Commons License 2013.04.03 0 0 10273

...bocs nem olvastam ezt a bejegyzésedet.

Előzmény: tibb (10271)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!