A Szottfried Gottfried lesz. 18. sz.-i kézírásból személyes tapasztalatom van a G és Sʒ (Sz) téveszthetőségére (Sʒálla 'szállt' helyett *Gralla).
Gottfried és Werner: személynév eredetű német cs.nevek
Ellenbacher, Hochstein: helynévi eredetű német cs.nevek.
Teglovics, Vidák: szláv nevek. Az -áknál én (cseh)-szlovákra tippelnék, de mivel Somogy, meg kellene várni egy szlávos olvtársat, hogy nem lehet-e az is horvát.
A Konnetnél több nyugateurópai (francia, német) névhez vannak áthallásaim, de igazából konkrétumot nem állítanék.
a Haberzeller nev nem fordul elö se nemetorszagban se Ausztriaban.A gyakori es egyben eredetet nezve ertelmes alak Haberfeller,Haber fellner ,amel elsösorban Linz-Wels környeken gyakoribb. A nev annyit jelent hogy Zab (Hafer > Bajor. Haber
mezö Feld :Haferfelder = Paraszt aki zabot kultival.
Lowinus van egyetlen egy esetben nemetorszagban Mas alakok amelyek hasonlitanak ra lubin lubieau franciaorszagban.Ezekkel kapcsolatban Lupinus = kis farkas az eredete.
Cziszko Magyarul Csisko a szlav Czizs = Csiz (madar) szarmazeka es madarasz jelent atvitt ertelemben (mint pl. szlavik is)
A Babirad mindenkeppen szlav. mert leteznek nevek mint Babiradova RAD = öröm
A XX. században is volt egy nagy magyarosítási hullám, amivel kapcsolatban nem tudok összefoglaló kiadványról.
És persze a korábbi évszázadokban is voltak változatások, amikhez akkor még nem kellett BM engedély.
"Peldaul a szabados nev Debrecen környeken egyszerüen eltünik kb.1880 körül.Lehet mas volt a neve."
Lehet, de azért a névváltoztatás a kevésbé valószínű magyarázat. Ha lett volna ott például egy Szvoboda család akik Szabadosra magyarosítottak, akkor az anyakönyvben valószínűleg lenne egy bejegyzés valamelyik családtagnál (pl. "Szabados alias Szvoboda", vagy "A vőlegény Szvoboda néven anyakönyveztetett", vagy "Névváltoztatás 1878.II.13. BM engedéllyel" - vagy hasonló) .
Tehát nagyon valószínűtlen, hogy az anyakönyvben ne maradt volna írásos nyoma egy ilyen névváltoztatásnak 1880 körül. Inkább arról lehet szó, hogy ekkor költöztek be.
"A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, így a város egyre inkább nagyvárosias külsőt öltött. 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad)." (wikipedia)
Kiegesziteskeppen a schmalenbach nev is Westfaliaban fordul elö a leggyakrabban.
Schmalenbach helysegnev több is van.Mar 1404 tanusag van egy Johan Schmalenbachrol Chorherr zu Lindau am Bodensee.
(Forras Brechenmacher)
Az analogia Soltesz - Noltesz nem valoszinü Sschult > Schuld =Kötelezetseg heißen (Köz.Felnemet) = parancsolni
Aki a kotelesseget raparancsol . A S. lehetet polgarmester vagy helyi biro stb. De Nolt = ? Not = Vesz sem vezetne celra , de vannak csaladnevek mint Nothaft,Notdurft = Szegenysegben elö szemely
De erre semmilyen adatod nincs csak találgatsz, ugyebár? Merthogy a Holzleiter elsődleges jelentése a falétra simán ráragadhatott jelzőként egy magas emberre...
