Ebből aztán valami ilyesmi jön ki, persze, a Tehén-kút utáni nyomvonal puszta hipotézis, mint amilyen valamikor az Északnyugati Átjáró volt..: https://postimg.org/image/7dxpovrwj/
Az lesz, mert az épület(rom)jelzés is ott van mellette. Az ilyen meg szokott keverni, annak idején sokat szenvedtem a buszmenetrendben a Kh., Th., Ib. rövidítésekkel... :-) .
nem. tehénkútnál az út mellé kanyarodott a vonal, majd a térképeden az ifjúsági tábor nevű objektum fel ereszkedett. ma is szépen látszik a töltése. hogy onnan merre tovább... passz.
(Először azt hittem, a könyvüket is megvette a múzeum...)
Az egyik cikk azt írja, ment az a vonat Héregig is. Hogy, hogy nem, de a Tehén-kút után, ameddig a '28-as térkép jelöli a vonalat, ott a "volt Peskő-alja megálló" és a vértestolnai vonal nem erre ment. A tornyói erre folytatódott volna?
- 106-os szerkezetszámú gőzmozdony. ( ez egy belső keretes, keret közötti víztartályos gép. nem tudok róla, hogy készült 600 mm-es nyomtávra, átalakítani a 760-ast 600-asra biztos nem lehetett )
mert a "gróf eszterházy móritz" uradalom erdeiben, a wolfner féle fakereskedő cég 600 mm-es vasutat épített. az építési engedély száma 30/407.1900.KM. a vasút közigazgatási bejárására 1900.05.22-én került sor.
Tornyópusztát galántai Esterházy Miklós József gróf vásárolta meg. A gróf 1897-ben bekövetkezett halála után unokatestvérének, Esterházy Móricnak lánya, sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Péterné Esterházy Mária grófnő örökölte.
A puszta egy részét 1910-ben Hirsch Géza megvásárolta a grófnőtől.
Egyes források szerint ebben az időben épült Tornyón a még ma is látható kastély. 1919-ben már Erdélyi Mihályé volt Tornyópuszta, aki egy évvel korábban jutott az 569 kataszteri holdat kitevő birtoktesthez. 1931-ben a puszta nagyobb részét herceg Hohenlohe-Landenburg Lajos és felesége futaki Hadik Ilona grófnő vásárolta meg, ekkor a településnek 110 lakosa volt.
Az uradalom területe 1935-ben és az 1943-as összeírások alapján is 2278 katasztrális holdat tett ki.
Az 1945-ös népszámlálás alapján Tornyópusztán 141 lakos 63 lakásban lakott, valamint megtalálható volt itt egy vadászház is. Főként lovat, szarvasmarhát és bárányt tenyésztettek itt, de a puszta saját kisvasúttal is rendelkezett.
1945-ben elhunyt Lajos herceg négy gyermeke közül valószínűleg a legidősebb, Sándor Gottfried használta a tórnyói rezidenciát, hiszen 1948-ban ott született második fia, Albrecht.
A II. világháború alatt az átvonuló szovjet katonák megszállták a kastély épületét, melynek állaga emiatt leromlott.
1948-49-ben a Tarjáni Állami Gazdaság tulajdonába került, akik nem óhajtották, hogy Tornyópuszta a 18 km-re fekvő Bicske közigazgatása alatt álljon, hanem lépéseket tettek a puszta Tarjánhoz csatolásáért.
addig helyes a megállapítás, hogy szárligetről két kisvasút is indult.
a mesterberek felé vezető vonalat ugyanaz a wolfner féle fakereskedő vállalkozás építette, aki ipolypásztó-kisirtás és a kemencei vonalakat is.
aztán jött hirsch úr, aki részben ennek a vasútnak a helyén megépítette a szárliget-mesterberek-tornyó-tehénkút, 760 mm-es vasutat. a helyszínen talált alátétlemezekből megállapítható, hogy minimum 12-14 kilós felépítménnyel. az említett úr két db 4 csatlós nagy gépet vásárolt az o&k-tól. (5108 és 5848 gy.sz.)
a vasút nem volt hosszú életű, a harmincas években felbontották. az egyik gép gyöngyösre került, és gizella néven még sok évtizeden keresztül dolgozott, majd kiskanál lett. a másik gép erdélybe ment, ojtozban majd kommandón szolgált. ma egy bukaresti múzeumban tekinthető meg.
és a nyomvonal... ha valaki mesterberektől elindul tornyó felé... sziklafalba robbantott, vízmosás felett magasan vezető gyönyörűség. elpusztult hidakkal, téglából-betonból készült hídfőkkel. akit érdekel, megnézi :-)
Nem szegelték át... Szárligetről (akkoriban-I. világháborús-Rokkanttelep, később Szár alsó) ment egy 600 mm-es kisvasút Mesterberek-Tornyópuszta felé, ha jól emlékszem, Eszterházy-gazdaság volt, és tényleg tehenészet; meg egy másik, 760-as, a nagyvasút túloldaláról, a fűrészteleptől Szálláskútnak (másik tehenészet) hatalmas szerpentin-kanyarokkal, továbbá egy 270 fokos hegytető-körbejárással (!) majdnem Vérteskozmáig, legalább egy állandó leágazással +/- az azóta elpusztult Szenttamás-pusztáig, és ideiglenes leágazásokkal a mindenkori aktuális fakitermelésekig.
Utóbbiakhoz a pályaemelkedések miatt lóvontatással, a gőzös (sőt egy Diesel?) adta le és szedte össze azután a lórékat. A négycsatlós nekem is új, Erdőszéli eszerint talált valamit... Ez a vonat jó minőségű homokot is szállított a nagyvasútra, ami ment, alighanem Pestre, üveggyártáshoz, de ennek a bányája, nem tudom, hol volt.
Hát most már nem tudom, valamelyik tudományra mondják, azt hiszem a filozófiára, hogy az egy sötét szobában keres egy olyan fekete macskát, amelyik nincs is ott.
Simonik úr azt írja, hogy ő már 1934-ben sem talál adatokat ilyen kisvasútról, az én 1928-as térképemen nincs rajta, a föld alá meg, gondolom, nem tették.
Valamikor réges-régen, fenn a hegyen, Körtvélyespuszta előtt volt egy tó, azt hiszem, marhaitatásra használták, ez volt a zsilip a gátján. A vaslemezeket régen kivették belőle, de ami összetartja, az két kisvasúti sín. Ebből gondolom, hogy olyan messziről nem hozhatták, hátha a kisvasútból maradt. Ezenkívül sehol semmit nem találok, se ott kinn, se itt a Neten.
A forrásmunka mindenesetre itt van, esetleg a hivatkozott Gallai Rezső helytörténész és az Erdei Kisvasutak a Gerecse–Vértes Ölelésében Civil Társaság (ej, de szép neve van...) tudhatnak többet...
a " felső gallai és bicskei uradalom"-nak ekkor 3200 vfm kisvasútja volt, mely a szár (szaár) állomásról indult. a nyomtáv stimmel. pár évvel később hirsch úr 760 mm-es nyomtávval, négycsatlós gőzösökkel itt egy komoly vasútüzemet létesített. de pályaőr barátunk nem ezt a vasutat keresi, és nem is a mák kisvasútját :-)
Igen, írtad egyszer, hogy eléggé összevissza van vágva.
Ja. Ezt meg most kaptam:
Egyszer írt róla a megyei 24 Óra. Most ezt írták nekem (legfrissebb, még nem néztem utána):
Simonik PéterIgen. :) Márciusban jelent meg a "tatabányai zsidóság" történetét feldolgozó könyvem és ebben részletesen írok Lázár Benőről, aki nem volt Benjámin és nem volt gróf (pár hónapja Apsitos István is feltette ide ezt a képet, akkor is ezt írtam). Pápai születésű zsidó gazdálkodó volt, aki nemcsak a községi képviselőtestületnek, hanem vármegyei és országos mezőgazdasági szakmai szervezeteknek is tagja volt. Először valószínűleg bérelte a csákányosi területet, majd megvásárolta a tatai Esterházy famíliától. 1936-ban halt meg, felesége vitte tovább az ügyeket. Lányával együtt deportálták. A tehenészetük jelentős volt, főleg Vasból érkező napszámosok dolgoztak a földjeiken, amelyek nagyságukat tekintve a legnagyobbak voltak Felsőgallán. A vasút létezett. az állomásról szállították el a termények egy részét, a többit a helyi lakosság vásárolta meg.
Simonik PéterNem foglalkoztam a kisvasút történetével és nem is találkoztam ilyen tárgyú anyaggal. Vörös Tibor és szerintem Nagy Tamás tud ehhez a témához adalékokkal szolgálni. Tippelni nem szokás helytörténeti kérdésekben, de nekem az 1944-es dátum kicsit kései, van egy 1934-es kiadvány térképpel, amelyik ugyan Tatabányáról szól, de Felsőgalla is látszik rajta, ott már nem jelölik a kisvasutat. Régi sajtótermékekben a századforduló után viszont olvastam a kisvasutak kiépítésének terveiről talán éppen Körtvélyesről.
a különvonat a paprétre közlekedik. a jelenetek nem időrendi sorrendben kerültek a filmre. paprét... a mai tó helyén egykor sátoros ünnepeken - május1, építők napja, stb... - nagy banzájok zajlottak. a kisvasút szállította ki az ünneplőket, teherkocsikra szerelt padokon. (kivéve az utolsó kocsit, ami személyszállításra készült a vasút saját műhelyében)