A dumplingot izesitettem ahogy a recept is irta - sajt, fuszerek, vaj, megtette a magaet. Egy kellemes egytal etel... Azt hiszem maradek grillcsirke hasznositasra jo lesz ez nagyon.
Beetee-nek igaza van abban, hogy komolyabb mennyiséghez ez édeskevés. De besegíthet a nap, és végül is lehet egy öttálcással boldogulni. A 400 wattot én sokallom, drága lesz az üzemeltetés. Én az idén hetekig aszaltam a szilvát, 180 wattos a gép. Nemrég vettem újat, bár a régi még üzemel a nyaralóban esős napokon jó az gombát szárítani.
Számomra az új gépnél fő szempont volt a tálcák magassága (a régibe nem fért bele a felezett szilva), az állítható hőfok és az automatikus kikapcsolás.
Amikor lehet én is napon szárítok, idén a paradicsomokkal sikerült, a gombák egy részénél is, de a szilva már szinte kizárólag gépben száradt. 22 db 7-8 decis üveggel lett, egy öttálcás gép telirakva kb 1,5 üveget tölt meg. Kb 30 óra szárítással.
Hobbizni jó, nagyobb (akár közepes) mennyiségű aszalvány előállításához édeskevés. És így lehet, hogy nem is kifizetődő.
Pláne, hogy ez a kategóriáján belül még drága is.
Elvileg ezek a standard öttálcás szárítók tök egyformák, maximum design-ba térnek el egymástól.
Egy kis fűtőszál, egy kis ventilátor, termosztát esetleg és a kaszni egy bekapcsoló gombbal.
Ja, most nézem, hogy ezen van 3 fokozat, ezért drágább... 400 W az meg sok. Kisebbek szoktak lenni.
Hiába öt tálca, ha nem darabolod a gyümölcsöt/zöldséget/gombát vékonyra, akkor nehezen szárad át, ha meg vékony, akkor szétterítve sok helyet foglal, és alig fér bele.
Gomba ugye (víztartalomtól függően) könnyen szárad, de az is kér egy napot kb, hogy az összes zörgőssé aszalódjon. Tömörebb gyümölcs pl. meggy előfőzés nélkül napok...
Közben cserélgetni kell a tálcákat, forgatni a szárítmányt, mert nem egyenletes a kiszáradás. Alsó tálca előbb kész...
Ha komolyabb mennyiségű dolgot szeretnél aszalni, akkor édeskevés. És ennek pár kiló már komolyabb mennyiség.
Úgy lehet kihasználni, hogy napon, erkélyen, padláson... stb előszárítod a dolgaidat, ezzel meg éjszakára, párásabb napokra rásegítesz, és a végső, zörgőssé szárítás folyamatot ebben fejezed be.
Nem lebeszélni akarlak - ez a saját véleményem -, nehogy csalódás érjen.
Nem lesz könnyű megtalálni a szépemlékezetű régi méltó utódját. Viszont az biztos, hogy mielőtt megvenném az újat, kipróbálom, milyen a hangja. Bár, akármilyen is lesz, a régi volt az igazi.
A kolbász sokszor nekem sem hiányzik a paprikás krumpliból, viszont valami füstös íz igen. de egy darabka szalonnabőr, füstös paprika, vagy füstölt hús főzőleve (ha éppen van a fagyasztóban) segít áthidalni ezt a problémát.
A babérlevél ötlete valószínűleg a krumplifőzelékből szivárgott át -- abba tényleg kell, így egyesek kipróbáltál, hátha emel a paprikáson is. (Szerintem nem.)
En sem rakok bele fokhagymat de a fokhagyma es a komenymag valamifele kolbasz izt adhat neki extraban, foleg ha kis bors is megy bele. Szoval en csak pirospaprikaval fuszerezem, van hogy a kolbaszt sem kivanom bele csak a galuskat. Kifogastalan jo ize van, rovid level. Ha mar kolbasz megy bele meg szalonna, netan paprika es paradicsom, az mar megint egy masfajta iz. Baberlevelrol meg nem is hallottam. Tehat a paprikas krumplinak egy lehet ezek szerint vagy 4-5 valtozata. Meg olyat is hallottam hogy fustolt oldalassal fozik. Na, az marha jo lehet, foleg az oldalas!
Tejfolosen, ujkrumplibol meg nem ettem de ahhoz a gyenge friss krumplihoz nagyon jol mehet a tejfol.
Felfedeztel valamit! Maskor is megcsinalhatod amikor van maradek vagy direkt tobbet keszitesz hogy maradjon belole. Ahogy leirtad tenyleg jo izenek kellett hogy legyen,/ Tetszett a kozelharc, hehehe/...
Reszvetem a habvero miatt! Nekem is van egy 40 eves aprito gepem, en is ragaszkodok hozza pedig van rendes konyhai robotgepem ami tobb mindent tud de biztos hogy nem fog eddig elni. A regiek kivetel nelkul hosszu eveket mukodtek hibatlanul. Es az enyem sem zajos.
Kolbász, virsli, szalonnazsír mind füstölt. Tény sajnos, hogy jó lecsókolbászt szerezni nehéz feladat.
Az iskolai konyhásnénik szerintem ezt is azért rontották el elsősorban, mint sok más receptet is, mert felöntötték bő vízzel. Az egész kondér odaégetéséért ui. jobban leszidták volna őket, mint az ízetlen-de-feltálalható végeredményért.
Na onnantól sajnos nem enném meg. Akkor lehet, hogy ezért nem értettem soha a paprikás-krumpli-rajongókat... nem gondoltam, hogy kell bele, anyám sem rakott.
Pont a lecsókolbásszal én is úgy vagyok, hogy nagyon nem szeretem. A többi teljesen jól hangzik... és ilyen galuskásan nem is láttam még, pedig azt imádom.
Igen - en is kostoltam a paprikas krumplit nokedlival, izlett! Azt hiszem az Anyu nagyon hogyismondjam... nem fogadott el masfelet, csak amit o csinalt, igy aztan nem sokat kostoltam mas izt sokaig, csak amit o fozott. Nagyon jol fozott.
Ezt a receptet kovettem - nagy vonalakban, a nokedlit fuszereztem, ahogy irja, sajttal, so-bors es kis mediterran fuszerekkel, sajnos a metelohagymam mar nincs, igy petrezselymet tettem bele, hat nem hiszem, hogy rontani fog rajta.
20 perc es kesz lesz.
For the broth, I browned 2 chicken breasts in a Dutch oven, then removed & slowly cooked down a mirepoix of onion, carrot, celery, & garlic for about 2 hours with a bay leaf & some fresh & dried herbs. I removed the mirepoix & puréed it. In the hot pan, I made a roux of butter & flour, then slowly whisked in some chicken broth & milk. Added the mirepoix back in. Added in a few dollops of sour cream & a few dashes of white balsamic.
For the dumplings, I mixed about 3 cups of flour with 1 tbsp baking powder, 1tsp salt, a handful of shredded asiago & sharp cheddar, about 1 tbsp fresh chives. Cut in about 2 tbsp butter & stir in 1 cup milk. I used a cookie scooper to drop the dumplings into the boiling broth. When the dumplings were cooked through, I stirred in the chicken (shredded) & serve when heated through.
Ezzel annyiban vitatkoznék, hogy a köménymag szerintem a legelső, még száraz edényben hasznos egy kicsit pirítani, hogy teljesen kiadja az ízét. De ez persze a teljes kömányre vonatkozik, őrölt megégne.
Fokhagymát én nem teszek paprikás krumpliba, sem paradicsompürét. (A mamám babérlevelet tett, én már arról is leszoktam.) Szerintem ez egy puritán recept, mint a paprikás csirke vagy a gulyás, nem szabad cifrázni! Kevés összetevő, de azok igazi harmóniában.
Annyiban is hasonlít a csirkepaprikásra, hogy 1) vizet a lehető legkevesebbet használjunk! 2) ezt is nagyon szemmel kell tartani a végén és pont a megfelelő pillanatban hagyni abba a főzését.
Nem sokra tartják, pedig nagyon jó tud lenni a paprikás krumpli.
Az idén itt tanultam nagypapitól, hogy újkrumpliból is jó, ( de még mennyire!), és kis tejföl is mehet bele. Mi addig csak korosabb krumpliból készítettük.
Mostanában meg azt hallottam a rádióban, sikeres szakácsoktól, hogy fele szétfővő krumplit, az adja a sűrüjét, és fele a másikból. Még nem próbáltam.
Az elején a hagymát kicsit pirítom, jóféle pirospaprika kell, én még egy kis köményt teszek, és vegyesen kolbászt és virslit. Nyáridőben 1-1 paprika, paradicsom nem rontja el. Ja, és nálunk is a kovászos uborka az igazán nyerő mellé.
egyrészt a fűszerektől, másrészt a lecsókolbásztól: nálunk a pörkölthöz hasonlóan indul, a paprikás-olajos hagymára kerül a krumpli, kevés vízzel, utána só, fokhagyma, kevés bors és kevés őrölt kömény megy rá, és amikor félig főtt a krumpli, akkor belemegy (nálunk relatíve sok) szeletelt lecsókolbász, amikor majdnem kész, akkor paradicsompüré, és a galuska beleszaggatva
