Kár, hogy nem sikerált megértened: pedig valóban nagy tanítás. Az idegen szamaritánus, akit a zsidók lenéznek, csak ő adott dicsőséget a zsidó Jeshuának, a másik kilenc zsidó pedig nem. Itt a kontraszt, amire Jeshua rámutatott...
Te keresed kákán a csomót. Logikus, hogy egy samáriabeli szamaritánus. Ha nem, akkor az kivétel lenne, tehát közölné az evangyeliom. Mivel nem hívja fel a figyelmünket az evangyeliom, hogy a samáriabeli nem szamaritánus, hanem eszkimó, ezért evidens, hogy szamaritánus. Ezt egy közepes felfogóképességű kisiskolás is megérti, ennél már valóban nincs lejjebb, csak kínodban vergődsz...
Mivel mind a ketten tudjuk, hogy a korabeli források a magyarokról semmit sem írnak, így a magyar seregről feltett kérdéseidet afféle szónoki kérdéseknek tekintem.
Pozsony beazonosítása körül viták vannak, valóban többen Zalavárt valószínűsítik inkább. Azért vannak igen neves történészek, akik meg Pozsonyt. Pozsony városa természetesen nem létezett még, egy frank erődítményről van szó.
A csata maga időben és térben minden bizonnyal széthúzódott. Erre utal, hogy a salzburgi érsek június 28-án esett el, a sereg vezére, Liutpold gróf pedig július 5-én. Tehát minimum egy hétig tartottak a harcok, és közben nyilván mozogtak is.
Az elesettek maradványai : sokadszor mondom, hogy nem voltak ásatások.
Henrik német császár későbbi hadjárata esetében a Vértes hegység legalább logikusan beleesik a Székesfehérvárra vezető útvonalba, bár attól a legenda még nem lesz igaz. 907-ben Zalavár irányába vezetni a hadjáratot - hát, abban nem sok logika van. Stratégiailag a Duna vonala a fontos.
"Add meg a császárnak, ami a császáré...kiszólása is utal a több pólusú hieratikus hatalmi helyzetre."
Ez miért bizonyítaná, hogy szamaritánus lett volna? Add meg a császárnak, ami a császáré, Istennek, ami az Istené: annyit jelent, hogy az igaz istenfélő polgár engedelmességgel tartozik az államhatalomnak is (amíg az nem kíván tőle Isten törvényébe ütközőt) és Istennek is...
"Jézus idején Galilea, és Samaria prozelita adót fizetett a Jeruzsálemi Templomnak. "
Ezt ha hiteles történelmi forrásokkal igazolnád.
:-)
"idegennek ítéli a gyógyultat természetes"
Ha ő is szamaritánus lett volna, akkor nem természetes: te egy magyart magyar létedre miért neveznél idegennek? A másik kilencet viszont nem nevezte idegennek. Vagyis a másik kilenc zsidó volt, de Jeshua csak a szamaritánust nevezte idegennek, vagyis Jeshua nem volt szamaritánus...
:-P
"Jézus, Szkíta-pártus születésű. Édesanyja adiabenei karax hercegnő volt"
Jézus idején Galilea, és Samaria prozelita adót fizetett a Jeruzsálemi Templomnak. Hasonlóan Qumrán gyülekezetéhez. A Q. Rend szabályzata pontosan rendelkezik az adófizetésről, ám más kapcsolatot tilt a Templommal. Ez volt a HIT hatalmi státusa a Templom és az ott élő alávetett etnikumok között, mindazonáltal ezen felül Heródesnek és Pontius Pilátusnak is hatalmi jogosítványai voltak a közigazgatásban.( Érdekes lenne a Saul rabbi által vezetett Templomi őrség hatalmi jogosítványait megismerni.) Saul megkövezteti Istvánt, és nincs róla tudomás, hogy a gyilkosságért elitélték volna?
Az idézet, - tanító példázat, amely csoda tévő képességeit mutatja, másrészt a papok figyelmeztetése is megjelenésével és hatalmával kapcsolatban.
Az, hogy idegennek ítéli a gyógyultat természetes, hiszen nem zsidó voltára utal és ez egybevág a prozelita adó fizetés kötelességével. Ergo, nem Jézus számára volt idegen, de Jézus ezt nem jelezte, mert az egyenlő bánásmód az ő vallásának sarkalatos alapja volt, - nem volt személy válogató.
Érdemes észrevenni a kommunikációs distanciát: "a zsidók" megkülönböztető kiszólásban.
Jézus, Szkíta-pártus születésű. Édesanyja adiabenei karax hercegnő volt, így ő is idegen a farizeusoknak.
Add meg a császárnak, ami a császáré...kiszólása is utal a több pólusú hieratikus hatalmi helyzetre.
Melyik forrásban olvastál a pozsonyi csatában résztvevő magyar sereg létszámáról? Ki volt a magyar sereg parancsnoka? Melyik törzs tagjai vettek részt a harcban?
Melyik forrásban szerepel Pozsony neve (a város akkoriban még nem is létezett)? A forrásban Braslavespurch-ról (Brezalauspurc) van szó, de ez valószínűleg a mai Zalavár volt.
Egyáltalán hol történt a csata, s hol vannak az elesettek maradványai?
Arra gondolok, hogy 150 évvel később III. Henrik német-római császár is vereséget szenvedett a Dunántúlon. A hagyomány szerint a németek eldobált páncélzata borította a terepet, innen van a hegység mai neve.
Nem voltak ásatások, nem találták meg az elesettek maradványait, fegyvereit, stb. A német sereg létszáma nem lehetett ilyen nagy, ahogy azt lentebb is írtam. A hadjárat lefolyásának részletei - a Duna két partján nyomuló német sereg, közöttük a Dunán hajóhad - Aventinustól származnak. A bökkenő csak az, hogy egy évszázaddal korábban Nagy Károly is így vonult fel az avarok ellen, és ezért nem lehet tudni, hogy Aventinus nem keverte-e össze a két hadjáratot. Ami elképzelhető. De az is elképzelhető, hogy a németek Nagy Károly egyszer már bevált felvonulási tervét követték.
Nagy öröm lenne, ha el is olvasnád, amit írok, és csak utána reagálnál. Mert én a következőket írtam (gépelési hibával együtt) :
"Forrás sok van, az alábbi link 86. oldalától található a felsorolásuk. Én Aventiust nem számolom ide, lehet, hogy megbízható, de évszázadokkal később élt."
Tehát Aventinust nem vettem figyelembe, kizárólag a korabeli forrásokat, az évkönyveket, a nekrológokat és a csata utáni kinevezési okleveleket. Annak ellenére nem vettem figyelembe, hogy a történészek - persze illő forráskritikával - elfogadják forrásként Aventinus írását.
A német sereg létszáma nyilván nem lehetett százezres nagyságrendű, a középkorban ez kizárt volt. De a csata egész biztosan megtörtént, a magyar győzelem szintén egészen biztos, és az elesett német főnemesek és főpapok nagy száma miatt muszáj feltételezni, hogy a németek a kor viszonyaihoz képest nagy erőkkel jöttek. A magyarok létszáma valószínűleg sokkal nagyobb volt, a pusztai népeknél ugye gyakorlatilag minden harcolni képes férfi katonának számított szükség esetén. A pozsonyi csata nem mérhető a kalandozások kis létszámú seregeihez, hiszen a kalandozó hadjáratok többé-kevésbé "magánvállalkozások" voltak, ahol a cél nem a területfoglalás, hanem a zsákmányszerzés volt. A pozsonyi csatába torkolló német hadjárat tétje viszont az volt, hogy a magyarok meg tudják-e tartani a Dunától nyugatra eső területeket, vagy sem. Ez központi kérdés volt már a honfoglalás idején is, és ha belegondolunk, a magyar történelem egészen másként alakult volna vereség esetén.
De az esetet csak példának hoztam fel arra, hogy a magyar tudományos világ mennyire merev tud lenni. Azt sem tudom, hogy 2007-ben, az Árpád-év kapcsán miért kezdték el szélesebb körben, így hetilapokban is publikálni, ha addig még a szakirodalom is hallgatott róla, vagy legfeljebb 1-2 sorban emlékezett meg az esetről. Egy olyan eseményről, aminek a magyar történelemre rendkívül nagy hatása volt, és megtörténtéhez soha nem férhetett kétség.
És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága.És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, a melyet Mózes rendelt, bizonyságul nékik.
Tehát Jeshua, az állítólagos szamaritánus nem a párthus, hanem a mózesi törvényekhez ragaszkodott.
:-P
Van ám itt még valami:
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által. És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának: És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval; És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala. Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van? Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen? És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
Tehát az állítólagos szamaritánus Jeshua idegennek nevezi az állítólagos fajtájabélit: egy szamaritánust? Lehet, Jeshua mégsem volt szamaritánus:
ami tudható, hogy a vezető réteg szinte kicserélődött a csata után.
A dűlő és más helynevek megőrizték a csata fordulópontjait, ezek közül kettő, csonterdő, csontudvar utal a maradványokra, a mocsaras, lápos vidék területén van a Pogány kapu, Magyarok útja ahova beszorult az első napi seregtest, és megsemmisült.
Hogy mi lett a sebesültekkel, halottakkal, nincs kutatási eredmény, vagy nem publikus, a már említett bajor évkönyveken kívül.
Feltehető, hogy a gyepűn lévő mozgás nem volt lehetséges, a magyar határőrizet mellett.
I. István és Gizella házassága konszolidálta a bajor magyar kapcsolatokat, így a Pozsonyi csata felemlegetése tabu lehetett. A korábbi, Qedlinburgi megállapodás is a magyar törzsek megbékítését szolgálta, és az ország pacifizálását Géza fejedelemsége alatt.
Jelentős volt a Pápa és Magyarország apostoli garanciája is, amelyről mélyen hallgat a Szentszék, de a pápaválasztási vétó az Apostoli Magyar Király részéről, amely az I világháborúhoz vezetett Rampolla elutasítása miatt, különös hatalmi státust őriz.
Fenti mozzanatok érdekei, talán feledtették a hatalmas csatát, amely Árpád és 3 fia halálát okozta, és a nyugatiak hatalmi elitjének is súlyos veszteségeket okozott.
Pozsony mellett Ausztriában, egészen pontosan bejárták a területet Poór Miklós, és Nyers Csaba. Előadásaikon térképek és fotó felvételek segítségével mutatják be a csata lefolyását a Duna két partján, amelynek a centruma a Barna hegy és Hainburg.
A Helyrajzi osztrák térképek Ober Ensig mutatják a dűlők és falvak neveivel a csata-vesztés helyeit.
A magyar haderő 45 ezer harcos, az ellenség 100 ezer főt számlált, amely 3 részre oszlott: Dunai hajóhad, a Duna déli partján, és az északi seregtest.
A csata, a jól vezetett lovassereg döntő fölényét mutatta nyílzáporaival, a csapdába csalt és bekerített nyugati sereggel szemben, amelyben a menekülő király kivételével szinte a teljes tisztikar megsemmisült.
A helyrajzi térképek megőrizték a csata folyamatát osztrák dűlő nevekkel: Utolsó jaj! Csontudvar, Csonterdő, és a mocsaras helyen, Állandó jaj és Vár-jaj.
Két kitűnő hadtörténész kutató két éven keresztül tanulmányozta a halottas bejegyzéseket, és helytörténeti fóliánsokat. Erről előadás is található a Yu-T videói közt.
Mint korábban említettem, a magyar nép általában sem a történelem, sem más tudományágak iránt nem fogékony. Ez alól kivétel a magyar őstörténet és a 20. század.
Ja igy ^ van es Te vagy ennek a kepviselöje, magas fokon, olyan aki a Wehrmacht-ot mozsdatja a Magyar-területen elkövetett Te szerintedi "szepseghibaker"t is.
PS.: Tja ...Glavival ... en többször vitazom, most is az un "elözmenyt" neztem, es meglepetesemre Teged -aki nalam az x alatt all- egy tartalmat talatam.
PPS.: Tja Glavi egy szelmalom, de sosem mozsdat emberölöket, legyen az akarmelyik ethnie is.
A német történész neve Johannes Aventinus (és nem Aventius). 600 évvel a pozsonyi csata után írt róla, nem lehet tudni, hogy az írásában mi volt a képzelet szüleménye.
