"Ekkor még nem volt annyira elterjedt ez a foglalkozás."
Ezt úgy értem, hogy a vezetéknév gyakoriságához képest. Szerintem legalább annyi szűcs, takács, kovács, fazekas, lakatos, bognár, mészáros, varga és molnár (ami hirtelen eszembe jut) volt körülöttük, akik közül bárki megszerezhetné a dobogós helyet, de csak a Kovács és a Szabó van 200 000 fölött.
Más népeknél az angol és német nyelvterületen hasonlóan népszerű a Szabó név. Ha elfogadjuk a német befolyást, mint kiváltó okot, akkor már csak azt kellene kitalálni, hogy a németeknél miért olyan népszerű a Schneider név.
"Ekkor még nem volt annyira elterjedt ez a foglalkozás."
Fogalmam sincs, hogy ezt mire alapozod. 1715 az szinte tegnap volt. A családnevek kialakulását, rögzülését tekintve kb. annyira releváns mintavételi időszak, mint 1915. (Oké, ez egy kis túlzás, de azért tény, hogy a családnevek zöme eddigre már kialakult.) Szabó céhekről már jóval korábbról tudunk.
"Megszabta a feltételeket, körülményeket, megszabta a törvényeket."
Érdekes gondolat. Szerintem téves, abból kiindulva, hogy tudtommal nincs adat a szabó ilyen értelmű használatára, tehát névként sem jelenhetett meg. Különösen nem ennyire tömegesen. Persze tévedhetek is.
Az 1715-ös összeírásokban már a maihoz hasonló gyakorisággal szerepel a Szabó név. Ekkor még nem volt annyira elterjedt ez a foglalkozás. Az alapszó a szab ige ismeretlen eredetű, de valószínű török jövevényszó, méretre vág, mértéket ad jelentésű, illetve a szablyával is kapcsolatos.
Ebből kombinálva teljesen tudománytalanul elképzelhetőnek tartom, hogy olyan embert neveztek Szabónak, aki mértékadó tekintélyes tagja volt a közösségnek. Megszabta a feltételeket, körülményeket, megszabta a törvényeket, megszabta a közösség mindennapi értékrendjét?
Nekem az jutott még eszembe, hogy ez volt az egyik legelterjedtebb foglalkozás, aminek gyakorlatilag minden jelentősebb helyen volt céhe. Erdélyi példákon látom (de felteszem, hogy máshol is így volt), hogy a céhtagság idővel névváltozást is okozott a tagoknál. Pl. Kovács Ferenc a Szabók céhének teljes jogú tagjává vált, Kovács Szabó Ferencnek nevezték, aztán néha már csak Szabó Ferencnek, stb. és az eredeti név elhalt.
És mivel a céhes világ nem a társadalmi mobilitás melegágya volt - viszont alapvető identitást, a városi polgári rang presztízsét jelentette a tagok számára -, így a jelentősebb céhek foglalkozásnevei jobban konzerválódtak, mint egy-egy Jobbágy vagy Szántó, ami nem hodozott ilyesféle pozitív többletet.
"Sehol, semmilyen irodalomban nem találkoztam ezzel a névvel,"
ó = o
Innentől tehát a Kempelenben lévő Moró családok felé tapogatózz (bár nincs túl sok infó benne). Legjobb, ha az Arcanumtól beszerzed a IV. sz. családkutatási DVD-t, azon sok hasznos mű van.
A szepter által ajánlott oldal mellett még érdemes megnézni a Levéltárak Közös Keresőjét. (a Családfakutatás fórumon szerintem még tudnak majd segíteni).
Nemrég álltam neki a családkutatásnak, és már meg is akadtam. Találtam a felmenőim között olyan személyeket, akik neve alatt szerepel a nobili sszó. Ezt már kiderítettem, hogy azt jelenti, hogy nemes. A gondom a következő: Sehol, semmilyen irodalomban nem találkoztam ezzel a névvel, ezért is akadtam meg, és erről a névről szderetnék infókat kérni, hogy tudtok/tudnak valamit. Bármi, ami van, szívesen fogadom. a név MÓRÓ.
Az őseim keresése folyamán már többször akadtam el azon, hogy valamelyik ágon Szabó Anna, vagy Ilona, vagy Katalin volt egy ősanyám. Ilyenkor aztán megáll a tudomány, mert egy adott évben egyes településeken tucatjával születtek a Szabó-gyerekek. Olyan érzésem van, mintha ez az egész ország egy óriási nagy Szabó család lenne. Tudjuk, hogy ma is a Szabó név az egyik (negyedik) leggyakoribb. És ez elgondolkoztatott, hogy mi a csuda lehet ennek a magyarázata.
Mondjuk a szabó foglalkozás nagyon biztonságos és jövedelmező volt, és nagy családokat el tudtak tartani, éppúgy, mint a kovácsok. Vagy genetikailag olyanok, hogy sok fiú születik, és így tovább örökítik a nevet. És még különösebb, hogy ez nem csak a magyar nyelvterületen jellemző, hanem az egész világon az adott nyelvnek megfelelő fordításban (Schneider, Taylor, Tailleur, Sabov).
Kell, hogy legyen valami titok a dolog mögött. Lehet, hogy rosszul értelmezzük a szabó foglalkozást. Az nem lehet, hogy a vezetéknevek kialakulásának idején a szabóság volt a magyarok főfoglalkozása. Abban az időben földművesek és pásztorok vitték a prímet. Van is bőven Gulyás, Juhász, Csordás, Pásztor, de mért van olyan kevés Szántó, Jobbágy és Zsellér? Azt tudjuk, hogy az orvoslást kezdetben a borbélyok művelték. Talán a szabóság valaha nem csak a posztók vagdosását jelentette, hanem a földek művelésével kapcsolatos tevékenységgel is összefüggött?
Bizony, rengeteg az elírás, de úgy tudom, hogy van arra mód, hogy bárki segíthessen az adatok feltöltésében (korrigálásában). Én is sokszor csak nézek, hogy milyen "új" családnevek bukkannak fel:) Mondjuk azért ez így is segítség, az elmúlt hónapokban 60-65 felmenővel bővült a családfám, aztán az adatok pontosságát már csak le kellett ellenőrizni a levéltárban.
Ez jó, ugyanazt a nevet ötféle alakban olvasták. Én időnként jól szórakozom rajta, hogy a vörösvári anyakönyv neveinél milyen vicces neveket olvastak ki a Family Searchben. Persze ez érthető, igazából az lenne az ideális ha helyiek dolgoznák fel az adatokat, akik ismerik a helyi családneveket.
Arra tudok gondolni, hogy kapott a név egy '-án' képzőt és Marits-ból Maritsán lett, a Matsfán pedig ennek az elírása a familysearch keresőben. Az meg csak egy véletlen, hogy a településen sok Matafán is él(t).
Köszi, hogy utánanéztél! Először én is a keresővel kezdtem, aztán láttam, hogy van egy ilyen burgonyás étel a franciáknál:) Viszont családnévként nem szerepel újlatin közegben, úgyhogy én ezt kizárnám.
Őseim vontakozásában a Maritsán és Matsfán alakok szerepelnek, de a településen felülreprezentált a Matafán, ebből gondolom, hogy ferdítés lehet (ha Maritsánnál nem is, de a Matsfánnál előfordulhat), és minden alak erre az utóbbira vezethető vissza. Ugyan csak spekuláció, de a Marić >> Marićan nagyon elképzelhetetlen? Aztán lehet, hogy ez már hajmeresztő belemagyarázás:)
Én a franciára tippelek. Megnéztem a nevet a Family Searchben és Motafan alak is van. A google szerint az egy fánk neve frankoprovenszál nyelvjárásban.
A Matafán családnév eredtével kapcsolatban van valakinek ötlete? Tömördön nagyon gyakori volt (lehet, hogy még ma is az), a település lakói főleg horvát, magyar és német származásúak. Sajnos semmilyen épkézláb dolog nem jut eszembe. Előre is köszönöm!
Többször felmerült már, de egy másik megközelítés...
Zsuzsa nevű őseim éltek a ma már szlovákiai Dvory nad itavou (magyarul Udvard) településen. Ükapám Zsuzsa István kereskedő volt. Az udvardi katolikus anyakönyvekben van egy Zsuzsa/Zsuska nevű cipész család, az egyik fiú éppen Zsuzsa István, talán éppen az én ükapám, bár ez még nem bizonyított. Írtátok már, hogy a Zsuzsa lehet női keresztnévből alkotott családnév. Viszont a szomszédos Dubník (magyarul Csúz) település izraelita anyakönyveiben találkoztam a Susmann névvel. Elképzelhető, hogy a Zsuzsa a Susmann magyarorsított változata?
