Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
IOI! Azt ugye nem gondoltad komolyan, hogy a cserépkályha füstjáratában ilyen keveredés, örvénylés van? Én láttam már cserépkályhát, kívül, meg belül is. Inaskodtam is néhánynál. De az nekem vicc kategória, hogy ott ilyen jelenség a kályha bármely részében létre jöhetne.
Nem kéne kiforgatni, amit mondok. Mert nem tartom rossznak magát a cserépkályhát. De azért be kell ismerni, hogy ez más kategória. Ilyen folyamat nincs cserépkályhában.
A gáz égők mellől nem szivathatod el az égés levegőt, mert eludhat a gáz és akkor baj lehetne. Mire beérne a kályhába lehülne a csőben valószínüleg. De életveszélyes játék. Levegőt melegíteni sem igazi, mert nyomás keletkezik és robbanni is tudna. Amellett jó drága is lenne ha csak ezért égne a gáz..
A kályha tűzteréből kiáramló füstgázt be kell vezetni egy másik részbe ami több funkciós. Ott úgy kell elvenni tőle a hőt, hogy mindent tudjon a rendszer, legyen a köpenyen kifelé mutató sugárzás (ez az egész tömb hőkivezetése) és a tömeg felfűtése és a vízmelegítés is megoldódjon, természetesen a betáp levegő melegítése is.
A viz melegítése nem veszélyes gond, mivel azt egy szabályozó rendszer vezérli, pld a Ladomat. Ez megfelelő sebességgel keringteti a vizet és nem engedi felmelegedni 90 C fok fölé. Mér mindent és vezérli a viz mozgását az adott cső rendszerben keringtető szivattyúkkal (szükség esetén keveri is hideg vízzel, és van vészkijárat is, ha valami veszélyhelyzet áll elő, akkor leengedi a forró vizet és cseréli hidegre. Tehát ez nem probléma ma már. Több vízkör van, 1. a kályha és a puffertartály között, 2. a kályha és a kályha között (előmelegítés). 3. A puffer és a radiátorok között 4 vészkör. Puffer nélkül nem igazán okos dolog vizes fűtést csinálni a gáz kazánnal sem.http://images.slideplayer.hu/8/2404809/slides/slide_1.jpg
Ha már a lehetséges fejlesztési irányokról van szó felvetem a kérdést, ami egy ideje foglalkoztat.
Azon töröm a fejemet, hogy a kályha mellett levő gáztűzhelyről miképpen lehetne a lehető legforróbb másodlagos levegőt juttatni a megfelelő helyekre. A gázrendszerhez és a tűzhelyhez érthető okokból nem nyúlnék, csak a meglévő gázrózsák valamelyikének és esetleg a sütőnek a teljesítményét használnám fel levegő előmelegítésre. Ez főleg akkor volna nagyon előnyös, amikor a kályha és a tűztér viszonylag hideg, illetve olyan időszakokban, amikor huzatproblémák adódnak. A nagy kérdés, hogy milyen megoldással lehetne a levegőt minél inkább előmelegíteni, van-e esély akár 600 fokos levegőt juttatni a füstgázhoz?
Szerintem pont az volna a szerencsésebb, hogy jobbára a köpeny fűtse a vízteret és a füstgáz direktben kevésbé.
A közvetlen füstgáz-víz hőcserélőnek megvan az a hátránya, hogy a víz nem haladhatja meg normál nyomáson a 100 fokot a füstgáz meg nem mehet jelentősen alá, a nagy hőmérséklet különbség pedig jellemzően lerakódásokat okoz és a forrásveszélyt is nehezebb kezelni, ráadásul külön figyelni kell arra, hogy hiba esetén ne juthasson víz a tűztérbe.
Az egy másik kérdés, hogy technikailag melyik valósítható meg könnyebben, gazdaságosabban az adott feltételek mellett.
Egyébként félreértés ne essék, én valószínűnek tartom, hogy a másodlagos égéstér előnyös dolog tud lenni, csak azt vitatom, hogy ennek bizonyítását és különösen a hasznosságának a mértékét ezzel a videóval lehetne prezentálni.
Amikor a tűztér falán már eszébe sem jut megjelenni koromnak, akkor sejthető, hogy a járatrendszer elején, ahova eleve egy (vagy több) szűkületen keresztül jut a füstgáz szintén elég magas lehet a hőmérséklet egy darabon. Ez csak azt a levegőt kapja amit magával visz, de az addigra már jó forró. A cserépkályhákban melyekkel találkoztam, a tűztér tetején már csinálhat egy kanyart a füstgáz, az oldalán kimegy aztán valamerre megindul egy szögletes keresztmetszetben. Ha nem is ilyen látványosan, de ott is kénytelen örvényleni, keveredni és égni.
Talán kéne egy üveges oldalfalú cserépkályha ahol ezt meg lehetne figyelni.
Egyébként pont Te mondtad nekem anno, hogy egy valamirevaló cserépkályha tűztér utáni szakaszát is illik samottal burkolni, gondolom nem azért, hogy a lerakódó kormot jobban bírja.
A videóból az látszik, hogy az adott térben szépen és magas hőmérsékleten ég a füstgáz és még örvénylik is, viszont nem látszik sem az előélete, sem ami utána történik vele, az meg végképp nem látszik, hogy mondjuk egy más felépítésű kályhában hasonló tüzelési körülmények között ez mit mutatna :-)
Ha a füst a tűztérben felfelé áramlik, majd többször fordulókra van kényszerítve, minden fordulónál turbulencia lép fel, + ütközés, természetesen keveredés is nyilván, és hőleadás is történik.
A huzat viszont egy dinamikusan változó érték, ami a termelt hőtöl is befolyásolt és a kinti időjárási értékektől is, betáp levegőtől, vizes fától (gőz).
Ha van x huzatérték az indulásnál (másodperc töredéke alatt is változik majd ez a huzatérték a fordulók miatt gyengül (mit tudna csinálni) akkor lehetnek szélsőértékek amikor már nem elég hatékony a huzat. Ez a kályha teljesítményétől is változik, a fa betáplálástól és sok mindentől.
Így egyáltalán nem olyan egyszerű kiszámítani hogy meddig hatékony a fordulat, ütközés, turbulencia létrehozása.
Mivel ezek a kályhák nem dinamikus vezérlésűek, tehát nem a termelt hőtöl függően változtatják az optimális füst utat, a két szélsőérték elérése esetében romlik a hatásfok, nő a lerakódás stb.
A levegő betáplálás is befolyásol nyilván.
Tehát azt mondani hogy a felsőtűztér nagyon szuper, nem igazolható minden időpontra, van amikor jó, van amikor meg már nem.
A cserépkályhákban van x hosszúságú füstjárat, és y forduló, aztán néha csákányal bontják ki belőlük a kormot és a kátrányt különösen vizes fa használat esetében. Ilyenkor a felhasználó a hibás nyilván.
Statikus rendszer mindig nem lehet jó.
A motoroknak is van karakterisztikája, van turbó lyuk, és van ezer más. A gőzgépeknél , mozdonyoknál, gőzhajóknál kijöttek ezek a problémák már régen csak elfelejtődtek szépen, pedig azok jobban fókuszban voltak mint Pista bácsi kályhája.
Minden le van írva róluk. Azokhoz képest egy kályha fakerekű bicigli.
"Mint írtam volt olyan kályhát szeretnék építeni amelytől a hőt elszállítom.Ebben az esetben a köpeny a hőcserélő csövekben lévő -nálánál jóval hidegebb-visszatérő vízzel találkozik.
Kérdés:A hőátadás minősége változik-e a fenti esethez képest?Vagyis a hőkülönbség miatt a kályha gyorsabban hül-e le mint előző esetben ?"
Elvi gondok:
- a viz hőfelvétele ne hgűtse akákyha tűztér blokkját sehogy
- ne a köpeny találkozzon a csövekkel
- ne hüljön le semmiképpen a kályha test
ellenben
-a távozó füstgáz egy része fűtse a csöveket
- egy másik része a sugárzó hőt hozza létre.
- a tűztér a tökéletes égést hozza létre, minél magasabb hőfokon
Azokat a szkeptikusokat a mérés, analízis sem tudná elhallgattatni :-)
A cserépkályha járatban is? Valószínű?
Hát én meg ezzel vagyok szkeptikus. :-))
Ahhoz ilyen levegő ellátás kellene, meg örvénylés. Kérdem én, hogy a hosszú egyenes, magas tűztérben hogyan; vagy mitől lenne ilyen forgó mozgása a gázoknak? Amitől keveredés, utánégés létre tudna jönni? Nem olyan a tűztér kiképzése, geometriája egyszerűen.
Szép a felvétel, ám szerintem ettől még a kritikák jogosak is lehetnek éppen. Bár üveges ajtó híján nem sikerült még benéznem oda, de hasonló jelenség az egyszerű járatos kályhák járataiban is valószínűnek tűnik, ha emberesen be van durrantva a tűztérben. Vagy nem jól sejtem?
A kritikus hangokat inkább egy korrekt kísérleti körülmények között elvégzett összehasonlító füstgáz/hatásfok analízis tudná elhallgattatni, egy ilyesfajta videó az igazi szkeptikusoknál könnyen belefér a kamu, marketing kategóriába.
Vegyünk egy akármilyen kályhát.Ha a kályha rendes üzemben van -mindennap fűtűnk benne-,akkor ha közeledünk a kályha felé növekszik a hőmérséklet.A kályha köpenye a vele határos -már amúgy is -meleg levegőnek adja le a hőt.Gondolom itt egy cirkuláció áll fenn.A meleg részecskék a padló felől a plafonra vándorolnak majd valamelyest energiát veszítve a folyamat ismétlődik.
Mint írtam volt olyan kályhát szeretnék építeni amelytől a hőt elszállítom.Ebben az esetben a köpeny a hőcserélő csövekben lévő -nálánál jóval hidegebb-visszatérő vízzel találkozik.
Kérdés:A hőátadás minősége változik-e a fenti esethez képest?Vagyis a hőkülönbség miatt a kályha gyorsabban hül-e le mint előző esetben ?
Még tapasztapatot mondtan nem tudok írni de bízom a kályhásban mert az apja is kályhás
ester ketten többszáz kályhát csináltak már és magának is ilyet csinált.
Atz mondta napi egy befütés kb10-15 kilo fával folyamatosan tartsam melegen akkor lesz kihasználva jol a kályhám.
Amugy meg ha jozan paraszt esszel gondolkozva ha ugyanugy építik meg mint egy cserépkályhát csak a héja tégla akkor miért ne lenne hasonló vagy jobb mint egy cserépkályha.
De akkor még itt jön a (tömeg nem tömegkályha tudom téglakályha )elmélet ami szerintem nagyobb tömeg mint egy sima cserépkályha akkor miert ne tartaná tovabb a hőt.
Tudom hogy jobb nem lesz mint egy cserépkályha de fele annyiba került és ez azért elöny.
Szerény számítás szerint kb 3.1tonna a súlya es igen a tűztere állított samott lapokbol van.
Akkor ezek szerint nekünk téglakályhánk van ami cserépkályha alapokon van megépítve ha jol ertem a hozzaszoasokbol.
Igen.
Komolyan mondom, nem lehúzni akarok én bármit. Leht jó lesz a kályha, fűteni fog. És szeretni fogjátok. Úgy legyen.
DE!
Ha már ez a tömegkályhás topik, és olyan kevés szó van szakmáról: egy picit én kifejteném ezt a dolgot. Hátha tanul belőle valaki.
A tömegkályhánál nem az a lényeg, és sokszor mondtuk, hogy nem a 'tömeg'-től tömegkályha. Lehet hogy a vége 3 tonna fölött van. Ez ok. De egy tömegkályhánál a tűztér is 12 cm-es samott. Ez a 'mag' az égés alatt 400 C fölé melegszik. Pontosabban az ezt alkotó samott téglák. Egy átlagos méretű tömegkályhába pedig a 6-os samottból van vagy 120-150 db. Az égés alatt felforrósodik. Miután leégett a tűz a kályhában, és le lett zárva (mert valamilyen subler, szelep, tolózár,..... is tartozéka) akkor ez a forró mag az égés után képes átmelegíteni a köpenyt.
A tömegkályhák vastag köpenyét tehát az égés alatt a füst, de az égés után a samott mag egyaránt melegíti. Ez adja a tömegkályhák hőtehetetlenségét, hőcsillapítását.
Ha tehát ennél a téglakályhánál, vagy bármilyen másiknál :-) Tehát ha van egy jól megépített tűztér. Feltételezzük. (Ehhez már azt mondom az előmelegített másodlagos levegő elengedhetetlen! Finn, orosz típusnál is 20 éve megoldott technológia). Tehát ha jó, és korrekt tűztér van a kályhában, de csak 30-40 samottból áll: a köpenyt az égés alatt kell fölmelegíteni.
Ezt így látatlanban borítékolhatjuk, hogy hosszabb felfűtési idő lesz, rárakások szükségeltetnek.
(A másik, hogy egy 12 cm-es köpenyt csak intenzív égéssel, hőmérséklettel lehet átmelegíteni. De ez megint egy másik nóta lenne).
Mielőtt bárki félre értené: egy jól megépített ilyen kályhát azért nyílván nem hasonlítanék össze egy kandallóval. Azért ez ha átmelegszik, tartani fogja hőt.
Nagyon szép munka ,gratula a mesternek és segítőjének is.Jól tetted ,hogy a költségeket feltünetted -ez sokszor felmerülő kérdés .Lesznek még képek ugye?Öröm nézni az ilyen precíz munkát!
Nem rontottál ünnepet, a tulajdonos nem mondta, hogy tömegkályha tulajdonosok lettek. Mondjuk ebbe a topikba tette be, az tény, de éppen téglakályhának nevezte, mint magad is.
Hát nem akarok ünneprontó lenni: de milyen tömegkályha az, amibe csak 30 db samott tégla van?
Ez gondolom inkább a tűzterét is tekintve: valami téglakályha; (mint a cserépkályha) tehát élbe állított samott tűztere van. Csak a köpenye a 12 cm tégla.
