Jó oldalról közelítetted meg a kérdést, a korábbi évekhez képest nálam is hiányoznak az alábbi madarak az etetőről , erdei pinty,téli pinty, meggyvágó ,zöldike,őszapó,tengelic.csuszka,fenyvescinege.
Te lettél volna a desszert a karvalynak:) Nagyon odaszokott az a szép madár.
Ilyenkor van az, hogy kit is sajnáljak. Volt egy nagyon szép keresztespók, hetekig nem mozdítottam el a teraszon a széket, hogy nem sérüljön még a hálója se, és már készült "szülni". Aztán jött egy cinke és az orrom előtt hammm bekapta:(
Szurkolok is piszkosul, hogy ne nekem legyen igazam! :) Sajnos olykor előfordult már. :-P
Ma jött 2 db. kékcinege és a szokásos karvaly járat, de akciója sikertelenné avanzsálódott, ui. nem vett észre, hogy kint vagyok az etető mellett, s szinte az utolsó pillanatban tudott csak irányt váltani, hogy nekem ne jöjjön.. :-P
Nézd én csak a saját véleményemet mondtam. Ha olvasta vmelyik nagytekintélyű madártudós, akkor tuti, hogy le voltam fikázva..ismerem őket, meg a hozzáállást is (nagy tisztelet a kivételnek). No de nézzünk egy példát. A stiglic pl. rövidtávú vonulónak számít jelenleg. Északi elterjedése Írország, Skandinávia, Finnország déli területei, Észt ország, és Oroszország egy része kb...
Ha az ottani állomány azért nem indult délebbre és ide sem, mert már ott is elegendő bogyót és magokat találtak, akkor viszont hol vannak a mieink, akik meg eleve itt voltak? Meg hol van a zöldike, kenderike, citromsármány, erdei pinty...az állandóbbak közül? Csak nekik kellett menni valamiért? :-P Az igaz, hogy az állandó madaraink 200 km -is kóborolgatnak, de a már megállapodott csapatok néhány km-en belül mozognak. A madárvonulás viszont történelem előtti beidegződés, eredendően az élelemfogyás és az időjárás ellehetetlenítő hatásai miatt alakulhatott ki. Biológiai órájuk van évezredes, ösztönös beidegződésekkel és többnyire a kedvező áramlatok segítségével indulnak el. Az időzítésben a kajabőség, csak legfeljebb pár hetes csúszást eredményez, s hiába sokszor bőségben a rovarok, zsákmányállatok, gyümölcsök, bogyók, Ők mégis szinte óraütésre elindulnak. Nem kizárt persze, ha ezek az előnyök hosszú évtizedekig, évszázadokig fennállnának, talán változtatnának a beidegződéseken,,,talán, de egyes fajoknál a vonulás olyan erős ösztön, hogy közben klíma változhat, kontinensek mozdulhatnak el, sőt szűnhetnek meg, ezeket az irányokat és időzítéseket megtartják (pl. egyes angolnák lazacok, ill albatroszok). A mi hosszútávú vonuló madarainkkal is egyre nagyobb a baj a Szahara fokozatos száradása miatt..
Az viszont szép tőlük, hogy a sokunk által érzékelt fogyást Ők is elismerték..:-/
Akkor úgy látszik nagyon lerövidítettem a levelet. Megpróbáltam csak a lényeget leírni. Ezek szerint nem sikerült tökéletesre.
Abban igazad van, hogy bizonyos madarak nem vonulnak, de azért elég szép nagy körzetben vándorolnak, ez lehet 200 km is.
Az, hogy idén jobb a mag, bogyó stb termés, az elképzelhető. Erről eszembe jut, amit saját szememmel láttam skandináviában, a lemmingek vándorlása. Éveken keresztül ott maradnak egy helyen, majd látszólag minden indok nélkül elindulnak mindig keletről nyugatra. Egyrészt mert a területet "kifosztották", és új helyet keresnek, de van egy másik oldala is, mert ilyenkor azok is útnak erednek, "akiknek" még jó a helyük. Ugyanígy el tudom képzelni, hogy sok madár a megfelelő táplálék mennyiséget látva nem indul neki (egyébként sem vonuló madárnak számít) a vándorlásnak, mert az ma már egyre veszélyesebb.
A másik, hogy sosem jöttek évről évre ugyanannyian. Tavaly rengetegen voltak, előző évben feleannyian és az összetételük is más volt. Tavaly rengeteg zöldike volt pl., tavalyelőtt a meggyvágóktól, tengelicektől nem lehetett hozzáférni az etetőhöz, tavaly összesen három meggyvágót és két tengelicet láttam.
A nyugtalanító tendencia természetesen létezik, ő erről is írt, összességében jóval kevesebb madár van, amit meg tudnak gyűrűzni. De mindez majd beigazolódik (vagy nem), ha visszajön a jó idő.
Már bocs, de amit e nagytudású és nagytiszteletű madarászok írtak neked ez szvsz egy szép nagy hablaty. Szeptember, október tájékán a szokásosnál ugyan kisebb mennyiségben, de itt mindenhol szép számmal láttunk, zöldikét, tengelicet, erdei pintyet..stb...Azok most hol vannak? A cinegék ugye nem vonulnak, sokszor elég nagy területen, de kóborolnak, azoknak is töredéke van jelen!:( Az sem igaz, hogy nem jöttek északabbról, mert vannak pl. süvöltők elenyésző számban, láttam pár nagy őrgébicset, több helyen láttunk fenyőrigó brigádot, de létszámuk a szokásosnak kb. az 1/5-e! És ugye itt lebzselnek a varjak északi testvérei is, nomeg a balkáni gerlék irdatlan mennyiségben! Arra pedig végkép nem magyarázat, hogy tavasz-nyár viszonylatban az egész költési időben, miért alig a fele a tavalyinak, de egyáltalán mi ez a nyugtalanító lefelé mutató tendencia? :( Az meg egy mekkora hülyeség, hogy azért nem jönnek, mert északon jó bogyó és magtermés van,,,több 100, ezer éve is jó lehetett(ha nem jobb), akkor viszont miért jöttek mégis évről-évre? Vagy arra céloznának, hogy 1-2 év alatt felmelegszik egy kontinens, és hirtelen minden termőre fordul? :-P Ezenkívül azt feltétezni rólad, hogy nem tudnád, hogy télen a legtöbb rovarevő elvonul, már egy kissé a lekezelés kategória! :-/
Valójában ez tényleg egy "jó hír", balzsam sebeinkre.
Itthon, az elpusztított kertben is mindig van némi járás, de ma voltunk kint a birtokon, ott mindig "kifosztott", üres etetőket és ledarált cinkegolyókat találunk.
Ez a tény nagyon vigasztaló!
Még akkor is, ha azokban (a madárkákban) nem tudunk gyönyörködni.
Van egy "jó" hírem. Megkérdeztem a mme pécsi vezetőjét, hogy miért nincsenek madarak és ő egy nagyon kedves levélben válaszolta a következőket:
A nálunk telelők ősszel már nem érkeztek meg hazánkba, mert északon jó bogyó- és magtermés van, ezért nem kockáztatták meg az egyébként is veszélyes vonulást. A nálunk fészkelők zöme pedig délebbre húzódott, ott átvészelni a telet. Elképzelhető, hogy az időjárás változásával ez változni fog, de a lényeg, hogy nem pusztulásról, hanem a vonulásuk megváltozásáról van szó.
Én ennek örülök, na nem annak, hogy nem jönnek enni:)))))). Remélem, ha kitavaszodik, megint örülhetünk az ittfészkelőknek. Azért ez jó hír, nem?
Mentem ki az udvarra,a teraszon megint volt madaram:) Egy pici kis ökörszem jött be.Mikor meglátott,kétszer nekiment az üvegnek,harmadszorra kirepült a kutya
kisajtóján:) Ez most ilyen okos,vagy mázlija volt? Eddig az összes madarat nekem kellett kitessékelnem,nem találtak ki maguktól. Ma láttam vagy 4-5 feketerigót,
teljes erőből turkáltak az avarban,hatalmas zajt okozva!
Én feladtam a madarak itatását ebben a hidegben. Az utóbbi héten ki tudja mennyi vizet forraltam és vittem ki nekik, de a fülüket sem billentették, aztán persze befagyott újra. Biztos találtak valahol vizet...
Jó neked és biztat ha Te akkor sokat láttál! :) Én (és nem csak én) sajnos évről-évre egyre kevesebbet minden fajból, mindenfelé, pedig nem egy helyben, az ablakon kinézve töltöm az évet. :-S
A kutyám orral lökdöste arrébb a csuszkát,én jobban féltem mint a madár...
Hát ezen jót nevettem : )
Egyébként a csuszkák többször leszálltak a földre, és ott is keresgéltek, szerintem felszedték a lehullott magvakat. Nagyon szimpatikus madarak. Az erősorrend valahogy így tűnt nekem: barátcinegék, kékcinege és széncinegék, végül a csuszkák.
Lehet, hogy itt elég jól kapizsgálsz, ui. nagyon valószínű, hogy nem idevonultak, meg odavonultak, hanem egyszerűen NINCSENEK! Egyes fajoknál, ha egyedszámuk egy kritikus mennyiség alá csökken, lavina szerűen fogyni kezdenek, ami visszafordíthatatlan folyamat! A legtöbb védett madárfaj eddig is a szánalmas reprodukciós kritikum pengéjén lavíroz, de "hajrá"emberiség, csak így tovább a rombolás/pusztítás frontján .. :(
Mindenesetre szeretném hinni, hogy jelen esetekben nem ez történik, hanem egy általunk eddig ismeretlen, vagy meg nem figyelt jelenséggel állunk szemben..
