Mese nincs, a hálót ki kerll terjeszteni az egész házra. Padlóba, falra, mennyezetre. Minden csövet 30cm-enként ezüstözött réz dróttal hozzá kell kötni, minimum 6mm2 keresztmetszettel, rugós alátéttel. A különböző hálódarabokat az hálót alkotó pálcák átmérőjének hússzorosával megegyező hosszben össze kell hegeszteni, horganyspry-vel lefujni legalább 2 rétegben. Az épület 4 sarkában 3 méteres rúdföldelőket kell leütni, és 12-es horganyzott köracéllal össze kell kötni a hálóval, természetesen a fal külső síkján vizsgáló összekötők alkalmazásával.
Vagy, meg kell húzni azt a kurva csavart a sorkapocsban amiben a pen bontást csinálták. (már ha van egyáltalán sorkapocs) :-)
És ha van egy ilyen háló a burkolat alatt,az emberünk a fémcsaphoz képest, ami kitudja milyen potenciálkülönbségen van, még inkább ki van téve annak hogy rajta keresztül még nagyobb nagyobb áram menjen át, mint háló nélkül.
Azért mert a vízcsapja valamiért más potenciálon van mert nincs bekötve a védőföldbe, vagy a burkolat,vakolat valamely fázis potenciálon van,ki tudja miért,még nem kéne Faraday kalitkában élnie,pláne hogy az nem oldja meg az abnormális jelenséget.
Célravezetőbbnek tartanék betenni egy műszert a csap és a folyóka közé, természetesen egy műteherrel hogy ne csapjon be a műszer, megnézni mutat-e valamit. Ha igen, fél siker. Aztán a fogyasztók bekapcsolásával növelném a terhelést és figyelném hogy mi történik a műszeren.
Kizártnak tartom hogy egy kötésből, mondjuk egy dobozból folyik a víz, és az a víz kivezeti a dobozból a vellanyt, de a doboz többi kötésével nem okoz zárlatot.
Nem. Épített zuhanynál a folyókát sokás bekötni, ha az nem alkalmas rá, akkor a folyókából távozó csőbe szoktak tenni egy 15cm-es darab rozsdamentes csövet, és arra kötik rá az vezetéket.
De te most ne ezen gondolkodj, mert szinte biztos vagyok benne hogy te nem onnan kapod az áramot, a csap ráz és nem a lefolyó. A lefolyó nagyon is jó potenciálon van, míg a cső szerintem szaladozik a semmiben, a potenciálja teljesen változó. Erre nem az a megoldás hogy összekötöd a folyókát meg a csapot, bár ez biztosan megszüntetné a csípést mert nem alakulhatna ki potenciál különbség, de még nem tudnád meg hogy hogyan, honnan és miért kerül feszültség a csapra. Olyan szőnyeg alá söprés lenne.
Ez akrilkádhoz való, az a ferde a túlfolyóhoz megy. Úri helyre árulják, azaz a túlfolyónál van egy gomb amivel a dugót lehet ki-bedugni egy drót segedelmével. Burzsuj cucc, de jó móka, a gyerek szereti tönkrevágni :)
Értelemszerűen megoldható a dolog hasonló módon zuhanytálcánál is, biztos van rá gyári cucc.
Amit nem értek, és elsősorban a többiektől kérdezem, a burkolók miért nem raknak valami vasrácsot a csempézett zuhanykabinok, illetve a fürdőszobák padlója alá, amit már be lehetne kötni?
Rossz megközelítés?
Mint lentebb már mondtam, szobáról-szobára módszeresen végig kéne nézni a drótozást úgy, hogy teljesen szétkötnek mindent, kibontják a síkbavakolt ÖSSZES kötöződobozt. Ha csövezett akkor könnyebb a dolog, mert rángatással csekkolható nincs-e még valami huncutság. Ha bevakolt akkor ez a játék nem jön be, és jó eséllyel soha nem fog előkerülni 2 kötöződoboz közötti 3. ami pont a szivatás tűzfészke lehet.
A tálca a fürdöszoba kövének anyagából van kialakítva, mert helyszüke miatt a készen kaphatók nem fértek be. Meg szerintem elegánsabb is, csak most, ebben az esetben ez nagyon kedvezötlen.
De hova vezet ez a ferdén felfelé menö csö? És miért van rajta elzáró?
A jelenséged egyáltalán nem rendszertelen, csak még nem tudod, hogy pontosan mikor alakul ki. Viszont ismétlődően előáll bizonyos csillag-együttállásoknál.
Egyfázisú mérő előtt előidéznek egy nullaszakadást, a mérőtől jövő nullába betesznek egy nullbontót és a földelésről adnak nullát a háznak. Ha a nullbontó csukva van kap a mérő nullát, ha nyitva van, nem kap, így nem is megy. Az egyik legveszélyesebb mójda az áramlopásnak, bár kétségtelenül hatékony mert a halottak nem sok áramot fogyasztanak.
Nem sokat szarok itt a megfogalmazásokra, nem szakmai folyóiratot írunk, aki villanyszerelő az úgy is értei miről van szó.
A kapcsoló üzemű táp nagyon furcsa jószág, és nem igaz hogy mind műanyag. Lehet az szg táp, (olyat tud ütni mint az állat) illetve led tápok is vannak fémházasak szépszámmal. Azt írja Tao hogy a fi-relé mindenhol fent marad. Ez nullaszakadás esetén is így van. Egy sehová be nem kötött védővezető hálózat és egy kapcsolóüzemű táp esetén is így van. Nem hal meg senki, de azért igen csak csíp.
HA ez igy lenne, akkor nem létezne pl a lépésfeszültség fogalma sem, miért menne át az áram rajtad, ha ott a "homogén, eláztatott, stb" föld.
De legyen igazad...:)
Fémházas kapcsolóüzemű kb nincs, mind műanyag. (de értem mit akartál írni, földelt SMPS, ami a topik ujabb megfogalmazása szeritn eph-zott vagy mi, mivel földelni állítólag a temetőben kell)
(az érintésvédelmi osztály nem segít a szakszerű megfogalmazásban, ott a kettős szigetelés jele IS rajta, mindegyiken, és mégis földelni kell, nohát)
