"“A honfoglaló magyarok lovai alacsony marmagasságú, kis lovak voltak...”
Hazugság"
Már megint olyanról akarsz előadni valamit, amiről halovány fogalmad sincs.
Az akhal teke marmagassága 145–157 cm közötti.
Wiki:
A fajta mellett meghatározó a tartásmód és a táplálás is. A kisebb hátaslovak marmagassága 142–163 cm, testsúlyuk 380–550 kg.[148] A nagyobb hátaslovak marmagassága 157–173 cm, testsúlyuk 500–600 kg.[149] A még nehezebb kocsilovak marmagassága 163–183 cm, testsúlyuk 700–1000 kg.[150]
De ebben az van leírva, hogy a honfoglaláskori lovak a legnagyobb hasonlóságot az akhal teke fajtval mutatják, de nem azonosak vele.
A honfoglaló sírokban csak a koponyát és a lábszárcsontokat szokták eltemetni, ezért a méreteket nehéz pontosan megállapítani, de a honfoglaló lovak marmagasságát 140 cm körülire becsülték a régészek.
"A honfoglaló magyarok lóállományában a boreális típusú (keleti) pónilovak, és az – arab ló jelleget mutató – mediterrán típusú lovak egyformán jelen voltak. A „trapezoid fejformájú” boreális pónikhoz tartoztak az alacsony és a kisközepes – 128–140 cm – marmagasságú, zömök csontozatú lovak. Az arab lóra emlékeztető, „elkeskenyedő fejformájú”, nemesebb, mediterrán típusúak a nagyközepes és magas – 140–152 cm – marmagasságú, vékonyabb csontozatú lovak közé sorolhatóak.
Magyarországon 122 honfoglalás kori ló marmagassága ismert, ezek átlaga 138,2 cm.
A lovak 95%-ának (116 egyednek) a marmagassága 128 és 144 cm között változik. Testmagassági kategóriák szerint: 28,6%-a (35 egyed) alacsony, az átlag 133,1 cm (128,5–135,8 cm); 66,4%-a (81 egyed) köze - pes testmagasságú, az átlag 139,7 cm (136–143,6 cm). Jelenleg 6 egyed (5%) tartozik a magas marmagassági tartományba, az átlag 146,7 cm (144,2–150 cm)."
Okoska, bezzeg amikor a neked tetszőkről van szó, akkor számit, hogy mi a szakméája6végzettsége, de ha nem, akkor az csak marhaságokat dumáló amatőr, nemde?
Nos, az igazság az, hogy a saját vélemény számít s nem az amit tanítottak neki, vagy olvasott /hallott valahol! S ezt a véleményt kell a saját agyaddal megformáld és tud meg is védeni alapos érveléssel.
A " hadtörténész ezredes" láthatóan csak felmondja a leckét amit neki tanítottak! S nem tűr ellenvéleményt, pláne ha az nem igazolja a könyvét! Pedig, ha okosabb lenne, akkor tudhatná, hogy a negatív reklám is reklám!
"Soha nem számított, hogy akivel vitatkozom, annak milyen a politikai világnézete vagy a vallása, mert ez tudományos kérdésekben irreleváns."
Igen, ez volna az eszményi helyzet.
A gyakorlatban azonban rendkívül durva támadásokat intéznek minden új eredmény iránt.
A történelemhamisítás akadémiai és oktatási stratégia 150 éve.
A magyarságkutató egy parasztvakítás. Elterelő hadművelet.
Az igazgatója megrögzött finnugrista, úgyhogy ne reménykedjen senki sem olyan új eredményekben, amik egyértelműek és védhetők. A cél az, hogy nevetségessé tegyen minden "alternatív" próbálkozást.
Neparáczki pofára fog esni.
A finnugrizmus tudományosan már akkor megdőlt, mielőtt erőszakkal az oktatás részévé tették.
A gyöknyelvészet lesöpörte volna az asztalról, ha a tudományos szempontok lettek volna a döntőek, és nem a politikaiak.
Ma már csak az elmeháborodottak és a dogmatikusok hisznek ebben a dajkamesében, na és az agyatlan, megvezetett tömeg. Úgyszólván mindenki. Vagy nem érdekli őket az egész.
Ja, tehát a meglévő ismeretei kőbe faragottak s azokon nem lehet túllépni! Na mehet a fenébe az a kutató/oktató, aki ilyent kijelent! Két lábbal kirúgni az NKE-ről!
Pajzsfalat semmilyen lóval sem lehet letarolni , mert a ló nem hülye , hogy felnyársaltassa magát a lándzsaerdővel ... persze az alkotók nemes egyszerűséggel a lándzsákat kifelejtették a pajzsfalból ( már amennyire pajzsfalnak lehet nevezni a szellősen felsorakozott bajorokat) a katonák lényegében maguk mögött tartják a lándzsákat , ami nonszensz . A pajzsfal pont az ami a nevéből adódik , váll váll mellett a pajzsok összefüggő falat alkotnak , a közöttük kitolt lándzsák meg sündisznószerű kinézetet adnak neki . A hátsó sorok meg megtámasztva az előttük lévőket adja az erejét .
“A vizsgálat során az úgynevezett klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket kutatták, amelyekre a gazdagon díszített régészeti leletanyag és lócsontvázak jelenléte volt jellemző. Emellett feltártak ugyanezen korból, de átlagos, köznépi temetőből származó sírokat is.”
„Úgy gondoltuk, hogy ha genetikailag elemeztük a lovasokat, vétek lenne kihagyni a lovaikat, annál is inkább, mert a korabeli nyugati írásos források szerint a magyarok alacsony termetű póniszerű lovakat lovagoltak, és meg akartuk nézni, hogy ezek milyen típusú lovak voltak. A lovakkal is el lehet ugyanis végezni ugyanazt a vizsgálatot, amelyet az embereknél, és megnézni, hogy milyen anyai vonalból származnak a lovak” – magyarázta Raskó István. A tudósok összesen 26 olyan lócsontvázat vizsgáltak meg, amely a honfoglaló magyarok sírjaiból került elő. Ezenkívül vizsgáltak avar kori lovakat, valamint a modern hucul és akhal teke fajtákat.
Mint kiderült, a honfoglaló magyarok távolrólsem póniszerű lovakat lovagoltak. „Voltak olyan lovaik, amelyek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot. Ezek voltak a csúcslovak, ma is azok” - mondta Raskó. „Az akhal teke lovakat úgy edzik, hogy vastag nemeztakarót helyeznek rájuk. A sivatagban magas a hőmérséklet, s a nemeztakarónak köszönhetően ezeknél a lovaknál egy specifikus élettani változás megy végbe, a bőrük alatt lévő hajszálerek nagyon kitágulnak, ami biztosítja a megfelelő hőleadást. Ezzel az edzésmódszerrel kiválogatják azokat a lovakat, amelyek hihetetlenül nagy távolságokat képesek megtenni, akár ügetve is. Lovas szakemberek szerint naponta akár 100-130 kilométert is képesek haladni.” Az avarok lovai sokkal inkább keveréklovak voltak. Voltak keleti származású lovaik, de európai lovak is voltak a birtokukban.
"Amit a Magyarságkutató Intézet tett, az felelőtlenség.
Ha szeretnénk tényleg kiállni amellett, hogy ez legyen a honfoglalás ünnepe, akkor egy ilyen komolytalan alkotás hiteltelenné teszi a szándékot. „Ez az a film, amelyikben azok a kosszarvas lovasok vannak?” – kérdezik majd. Ez tiszteletlenség a magyar őstörténettel szemben. [...]
Ne gondoljuk, hogy a film körül kialakult polémia titokban marad a szomszédaink előtt. Ezzel csak nevetség tárgyává tesszük magunkat.
Az amatőr történészek is hasonló károkat tudnak okozni. Ha valaki elmegy nyugdíjba, és egyik este megszállja a nagyszellem, majd hirtelen elkezdi kutatni a magyar őstörténetet, az magánügy. Ha előadásokat tart, könyveket ír, az már nem, mivel vannak akik komolyan veszik és ez határozza meg a történelmi tudatukat."
"...ezt nem a Magyarságkutató Intézetnek kell csinálni, nem szabad mellé tenni a történelmi hitelesség pecsétjét. Ez a magyar történésztársadalom számára is egy blama, mert azt a látszatot kelti, hogy a magyar őstörténet kutatás eredményeit mutatja be. A végén még köszönetet mondanak Kásler Miklós miniszternek és az Emberi Erőforrások Minisztériumának is.
"A honfoglaló magyarokra vonatkozó archeogenetikai vizsgálatokat először az olasz Carmela Guglielmino és munkatársai végeztek. Legfontosabb megállapításuknak az tűnik, hogy a magyarok legközelebbi rokonai genetikai szempontból nem a finnugorok, és nem is a törökök, hanem az „irániak”."
Csakhogy azóta már megállapították, hogy ez a vizsgálat budapesi és palóc mintákat vizsgált, akiknek kb a legkevesebb köze van a honfoglaló magyarokhoz, de annál több a betelepülőkhöz, és pont annyi köze van az irániakhoz, mint a cseheknek, szlovákoknak és berlinieknek. A szakma egyöntetú véleménye szerint ez a vizsgálat nem hivatkozási alap az elrontott mintavétel miatt.
" Az eredményeket természetesen interdiszciplináris keretek között érdemes összevetni, és ez a párbeszéd intézményi keretek között már 2019-ben, a Magyarságkutató Intézetben elindult, Kásler professzor úr kiváló meglátására."
Ez pont úgy hangzik, mint amikor Sztálin elvtárs kiválló útmutatásainak köszönték meg a Szovjet tudományos eredményeket.
„Az elmúlt napokban, még Alma Atában, a „magyar” elemzésekor eszembe villant a mad méd (=Média) összefüggés lehetősége…Így ma szinte megdöbbentő volt, amikor ezt a szóbontást leírtam Gumiljovnak (mad-iar) azonnal a méd szót említette…”
keveredés következtében ún. nyelvszövetség alakulhat ki. Ennek keretében az egymással intenzív kapcsolatban lévő népek nyelvében közös hangtani jelenségek, izoglosszák jöhetnek létre. Ezeknek realitását a magyar nyelv óiráni jövevényszavai is alátámaszthatják.
Itt, a Dél-Urál környéki sztyeppéken ment végbe a Kr. e. 12–2. század között koponyaalkatuk morfológiai formálódása, amely az indoiráni etnikai jellegű gerendasíros, valamint az andronovói europoid antropológiai szubsztrátum hatását mutatja.
Indoiráni árják a magyar etnogenezisben? Miért is ne? Ki az a nép, aki ne olvasztott volna be történelme során a szomszédaiból, és melyik az az akár máig fennmaradt nép, amelyből ne olvadtak volna be adott szomszédaiba?
A svédbe beolvadt rengeteg finn, skót, holland (egykori itt letelepedett zsoldos katonák, akik katonai nagyhatalommá tették Svédországot anno, Olof Palme is holland származású volt) ellenére Svédország továbbra is svéd ország maradt (nyelv, ethnosz, hagyományok).
És megint a magyarok: több a közénk beolvad cigány, mint volt egykor "iráni" (sokkal-sokkal több cigány nyelvi átvételünk van, mint iráni), MÉGSEM cigánynak, hanem magyarnak tartjuk magunkat meg a nyelvünket is.
Az egykoron magyarokba olvadt irániak, közép-ázsiaiak, törökök, avarok, szlávok, vallonok, szászok, svábok, tótok, vlachok, délszlávok, jászok, kunok, stb. népi-nyelvi identitásukat vesztve, magyarokká lettek.
MIÉRT volnának valamiféle kivételek a "szkíták" (irániak)? Amikor iráni szavak alig tucatnyian nálunk, iráni tudat/identitás meg már 1000 évek óta is NULLA.
„…A különböző módszerekkel dolgozó tudományok egymástól függetlenül létrejött eredményeinek e szembetűnő egybeesését inkább a sztyeppén lezajlott történeti folyamat egymásba kapcsolódó láncolatának, mintsem a véletlen játékának tarthatjuk. Annál is inkább, mivel a felsoroltakon kívül a kialakuló ősmagyarság ekkori fő interetnikai kapcsolatát a nyelvészet, embertan és régészet egybehangzóan egyaránt egy forrásban, mégpedig az európai és közép-ázsiai sztyeppéken domináló iránságban jelöli meg. Nem látszik kizártnak, hogy a hosszabb ideig egymás szomszédságában nomadizáló óiráni és dél-ugor (ősmagyar) népcsoportok nemcsak kulturális és antropológiai szempontból hatottak egymásra, hanem bizonyos mértékben akár nyelvileg is befolyásolták egymást. A genetikailag különböző nyelvcsaládokhoz tartozó, de hosszabb együttélésük során szoros szomszédi kapcsolatba került nyelvek között a keveredés következtében ún. nyelvszövetség alakulhat ki. Ennek keretében az egymással intenzív kapcsolatban lévő népek nyelvében közös hangtani jelenségek, izoglosszák jöhetnek létre. Ezeknek realitását a magyar nyelv óiráni jövevényszavai is alátámaszthatják.
Tehát az ősmagyarság etnikai formálódásában nem lehet figyelmen kívül hagyni az iráni, mindenekelőtt pedig szauromata csoportok hatását….”
A honfoglaló magyarokra vonatkozó archeogenetikai vizsgálatokat először az olasz Carmela Guglielmino és munkatársai végeztek. Legfontosabb megállapításuknak az tűnik, hogy a magyarok legközelebbi rokonai genetikai szempontból nem a finnugorok, és nem is a törökök, hanem az „irániak”.
Romsics
A vegyes magyar minta és az iráni referencia népesség közötti rövid távolság is összhangban van a történészek többségének álláspontjával. Eszerint az iráni hatás nemcsak egyes etnikumok (elsősorban a jászok) eredetében, hanem az egész magyarság esetében fontos.
Czeizel
A legújabb magyar és szovjet paleoantropológiai kutatások alapján az a kép bontakozik ki, hogy a honfoglaló magyarság embertani képletének hosszan tartó kialakulási folyamata már a Kr. e. 12. században elkezdődött, éspedig nagyjából a Kaspi-tenger északi térségében az Alsó-Volga és a Mugodzsár-hegység, valamint az Aral-tó által határolt területen. Itt, a Dél-Urál környéki sztyeppéken ment végbe a Kr. e. 12–2. század között koponyaalkatuk morfológiai formálódása, amely az indoiráni etnikai jellegű gerendasíros, valamint az andronovói europoid antropológiai szubsztrátum hatását mutatja.
Veres
Diodorosz szerint a szarmatákat a szkíták telepítették a Tanaisz (Don) folyó mellé (i. e. 6. évszázad).
„…a honfoglaló magyarság embertani kialakulásának folyamata eltérő az Urál melléki ugor csoportokétól és kronológiailag a folyamat már a szarmata korban elkezdődött, regionálisan pedig nem az Urál-, hanem az Észak-Káspi melléken ment végbe….” [Dr. Tóth Tibor: A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája. In: Anthropologiai Közlemények, IX. évf. (1965) 4. sz., pp. 139-149.]
1969-ben külön cikkben foglalkozik a honfoglaló magyarság genezisének szarmatakori időszakával. Ebben a következőket állapítja meg: „…a honfoglaló magyarság elődeinek, vagyis az ősmagyaroknak antropológiai arculata (aspektusa) eltér a Káma-Bjelaja mentén élt népvándorláskori etnikai csoportokétól, és a morfogenezis areálja az Észak-Káspi mellékére körvonalazódik …. Ezenkívül az összehasonlításokból megállapítható az is, hogy az ősmagyarok antropológiai arculata kialakulásának folyamata az Alsó-Volga és a Mugodzsár közötti térségben már az időszámításunk előtti 1. évezredben elkezdődött…” [Dr. Tóth Tibor: Az ősmagyarok genezisének szarmatakori etapjáról. In: MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályainak Közleményei, XIX. évf. (1969), pp. 85-95.]
Dr. Tóth Tibor megállapításai széleskörű terepkutatáson alapszanak. Az 1960-as években több, mint háromezer mérést végzett sokkötetes, máig kiadatlan akadémiai doktori disszertációjához az akkori Szovjetúnió több tagköztársaságában, így Baskíriában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban is. Nevéhez fűződik a magyarságkutatás 20. századi legjelentősebb eredménye is. Terepkutatása során – Julianus barát 1236-os útja után – ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik a magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják.
Dr. Tóth Tibor naplófeljegyzései szerint - anélkül, hogy ismerte volna a médeknek a Bibliában fennmaradt önelnevezését – a magyar szót a mad/méd szóból vezette le és ugyanerre az eredményre jutott a nemzetközileg ismert orosz tudós Gumiljev is. Dr. Tóth Tibor 1965. május 13-án a következőket jegyezte be naplójába:
„Az elmúlt napokban, még Alma Atában, a „magyar” elemzésekor eszembe villant a mad méd (=Média) összefüggés lehetősége…Így ma szinte megdöbbentő volt, amikor ezt a szóbontást leírtam Gumiljovnak (mad-iar) azonnal a méd szót említette…”
Iraniak? Nincs kozunk hozzajuk. Mert ha kozenk kerultek, elvesztettek a nyelvuket, igy megszuntek ethnosz lenni. Tehat a magyarok nem szkitak, hanem tovabbra is egy fu nyelvu ethnosz.
