E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
"1979-ben Szegeden szétbontották a korábbi SZŐKE TISZÁT(ex-TÁNCSICS, ex-SZENT GELLÉRT), egy 1918-ban épült FERENCZ FERDINÁND FŐHERCEG(vagyis a mai KOSSUTH Múzeumhajóval azonos) típusú hajót, amelyet 1960-ban a MAHART-tól való selejtezést követően kapott meg a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat és üzemeltetett szállodahajóként, amíg az 1979-es magas víz el nem sodorta. A Tisza belvárosi szakaszán, a Partfürdőn feneklett meg. Ott is bontották le. (A sors furcsa fintora, hogy eredeti nevén IV. Károly gyermeke, Habsburg Ottó után eredetileg OTTÓ FŐHERCEG néven futott ki a hajógyárból.) Pótlására Szeged város a MAHART-tól átvett FELSZABADULÁS-t átkeresztelte SZŐKE TISZA-ra, amely tehát e néven immár a második hajó volt Szegeden"
Szeged, Szőke Tisza hajószálló strandja (?) a Tiszán a Korányi rakpartnál, háttérben a Belvárosi híd
A képen annak a hajóhoz csatolt “strand”-ja látszik, csak a szállóvendégek használhatták, tudtommal. (60-as évek)
A városi strand Újszegeden, a képen hátul balra volt, (nem közvetlenül a Tiszánál) , az ifjú nép pedig az ingyenes,
a hídtól jobbra lévő lejtős, homokos partot használta, ahol még homokvárat is lehetett építeni. Majd megmondjátok a szakszerű szót, mert nem is úszómedence, nem is strand , hanem?
Egy vasárnap délutánján kocsin menénk a Bolgárszeg főútczáján a patak mentiben fölfelé, míg szoros völgybe értünk, ahol a Salamon-köben a Salamon-barlang van. A monda azt tartja, bog}- Salamon király, a Bolgárországban szenvedett vereség után ebben a barlangban tartózkodott. De a Salamonkőegy különös ünnepben, a zsunik fölvonulásában,' szerepel,melyet a Brassó czímü hírlap 1886-diki április 15-diki és hat következő tárczája ekkepen ír le és magyaráz meg. A bolgárszegi oláhok, kik az előtt bolgárok (skiajak =szlávok) voltak, most is minden virágvasárnapot örömlövöldözéssel ünnepelnek. A nagy héten által csendesség van: de a húsvéti vasárnap éjfele után a Sz. Miklós egyháza udvarán megint mozsár sútögetés és örömlövöldözés indul meg, mely hétfőn és kedden is tart. Húsvét szerdáján a zsunik fölvonulása kezdődik. (Zsuni fiatal, zsunik fölvonulása fiatalok fölvonulása). Az abban részveendők a Salamon-kőnél táncz, zene,buzogány-hánvás mellett vigadoznak, míg délután a menet sorakozik.A részvevők mind a szokásos népviseletbe öltöznek: fehérposztónadrág (harisnya) hosszú szárú csizmába húzva; a fehérüng széles öv által bő redőkben tartva lobog a nadrág fölött; a derekat rövid kék ujjas födi s a bőrsapka kevélyen ül a fejen. Két vagy három helyen a menetet vágtató fiatal emberek sorai törik meg, kik máskor városiasan vannak öltözve, e napon azonban s ez alkalomra finom nemzeti viseletet hordoznak. A menet élén egy szurla-sípos lovagol. A szurla fúvóhangszer, trombita és harsona közti alak, kellemetlen fülsértőhangot ád, de valami szent dolognak hiszik. A szurla-sípos után két vagy négy fenyü-lovas következik; koros férfiak, kik egy-egyaranyos fenyvet tartanak föl magok mellett a nyeregben. Utánok jönnek a czigányok, hasonlóképen lovon, indulót húzván. A rendet a vatávók (fölügyelők) tartják fönn, kik a menetben föl és le vágtatnak. Utoljára jönnek a szekerek, melyekben asszonyok, gyermekek, öregek ülnek. A fölvonulás az Úr testének kapujáig (heiligen Leichnamstlior) ér, azután a nemet tornaiskola felé hajlik s visszafordúl a Bolgárszegbe, s kiki haza megyen. A brassaivárosbeliek pedig kitódulnak nézni az érdekes menetet, mely mindenévben húsvét szeredán ismétlődik, akár milyen idő legyen is.
pégésnek volt igaza (és a gugli már megint pontatlan) a 40620-tal kapcsolatban:
100955 Románia, Erdély, Szatmárnémeti, Deák tér (Piata Libertatii), jobbra a Hám János utca (Strada Horea). Várakozók a magyar csapatok bevonulása idején, 1940 szeptember 5-én.
