Szevasz Raha, gratulálok a témához, nagyon fontos. Én két dolgot szeretnék felvetni / megkérdezni:
1,5 V-os lítium ceruzaelem Mi ez? hogyan működik? Hogy van az, hogy 1,5 V a cellafeszültség?
Aki még nem látta volna: hagyományos AA ceruzaelem méretben lehet kapni kb. 1000 Ft/db áron egyszer használatos lítium elemet, aminek a csomagolása azt állítja, hatszor tartósabb az alkáli elemeknél. Ki mit tudróla?
Töltő Én egy Compit High Speed Plus töltő-kisütő készüléket használok. A dokumentáció szerint cellánként vezérli a folyamatokat, akár vegyesen is bele lehet tenni különböző típusú cellákat. A doglött cellákat (igaz, csak egyenként) megméri, felismeri. Töltés előtt kisüt (hacsak nem kérem, hogy ne tegye), töltés közben állítólag korrekt impulzusüzemmel gyorstölt (kéretik nem összekeverni a gyorstöltés üzemmódot azzal, mikor egyenáramot kisebb ellenállással engednek a cellába, tönkretéve ezzel az akkut, ahogy néhány olcsó töltő teszi), majd a végén ugyancsak impulzus üzemű csepptöltésre áll át.
Az Olympus 1600 mAh cellákra azt írták: semmi mással ne töltsem, csak a gyári Olympus töltővel. Így is tettem, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy helyesebben tettem mintha a Compit-tal töltöttem volna.
Ez attól függ.
A digit gépek eszik az elemeket és az akkukat, de olvass egy kicsit vissza! Hány voltos a géped, mennyi az un "cut off" feszültség, etc.
De lényegében NiCd vagy NiMH akku a megoldás egy odavaló megfelelő töltővel.
Segítséget kérnék: Vásároltam egy Fuji FinePix2400Z fényképezőt, amit használatba is vettem. Minden szép és jó csak egy gond van számomra: az elemek rövid életűek. Amit gyárilag adtak hozzá az első délutánt kibírta (kb. 50 felvétel, ki-be kapcsolgatás, számítógépes letöltés, folyamatos LCD használat... Szóval, mint kezdő).
Azóta vásároltam bele tartós elemet, de jelentősen kevesebbet bírt kb. 10 kép, 2 ki-be kapcsolás.
Normális ez?
Ha igen milyen elem kell bele, illetve milyen akkut vegyek?
Előre is köszi!
Ja, és egy gondolat a savas akkukról.
Olvastam egy cikket, amiben egy tanácsadó cég (specializált akkukra), bevizsgált 1500 akkut a USS Eisenhover hadihajón.
Lényegében évente 45%(!)-a az akkuknak kiakadt. NiCd akkukat használnak. Bevizsgálták, és kiderült, hogy nem kondícionálták az akkukat. Újraformázták őket, és a hadsereg bevezetett egy un "karbantartási programot". Ami abból áll, hogy havonta vagy adott időközönként (a memóriaeffect kezelésére) lemerítették és újratöltötték az akkukat. A hibaarány 5%-ra esett le.
Szerintem nekem is megfelelne a NiCd akku a stúdióban (vagy ahol dolgozol), de nem tudom a Mo-i árakat és az elérhetőséget.
Az üzemanyagcellás akkuk témája engem is nagyon érdekel!
Annyit tudok, hogy kísérleteznek vele, alkohollal először. Utántölthető, és tiszta áramforrás.
De semmi hír az élettartamról, teljesítményről, stb.
Az a baj, hogy amit a cikkekből levettem, hogy a fejlesztések iránya a minél könnyebb, minél vékonyabb elem. Az élettartam sajnos nem mérvadó, mert a mai piacon a legnagyobb felvevő a mobiltelefonos piac, és nekik nem kell olyan elem ami tovább él mint 1-3 év, ugyanis a gépeket cca erre az életciklusra gyártják. Ezért megfelelő nekik a Li-ION is, aminek élettartama (tárolás mellett is!) max 2-3 év...
Valaki?
Abszulúte egyetértek azzal amit leírtál.
A savas akkukat azért vettem ki, mert a digit gépekről volt a kérdés, és lényegében a ceruzakkukra koncentráltam.
Valóban, a régi típusok (savas, NiCd) megbízható darabok, lásd az én vízalatti lámpám NiCd akkujait. 3 éve mennek, és én is használom keményen!
De sajnos az un "hordozható" kategóriában gondok vannak, nem tudták követni a technológia fejlődését...
azthiszem lasan Lucifer lesz a nikkem mer1 mindig ellent kell résztben mondanom.
Raha
csak egy kitételed kívánom kiegészíteni a saját ellenpéldámmal:
"A savas akkuk nagyon jó ár/érték arányt tudnak, de kicsi az energiasűrűség, magyarul bazi nehéz. Mindeközben nagyon megbízható, de magas hőmérsékleten vesztenek az élettartamukból. Ezért ki is vehetjük a listáról."
mindez igaz lehetne ha itt csak digit felhasználók lennének. Jó magam viszont nagy áramfaló vagyok.
Te ugyan mit tennél ha, folymatosan kellene üzemeltetned (6-7 órán keresztül): minimum 2 gépet, amiket az üzemmódja kapcsán folyamatosan "felpözkölt állapotban kell tartanod (EOS 1 NRS, vagy EOS RT) és ehhez kapcsolódóan (és ez a nagyobb gond) 5 db 540-es Speedlight vakut, + két mecc 60-ast, meg egy két kissebb cuccot kiegészítésként (430-as speedlight, Sunpak 3600 autozoom) és müködteni folymatosan egy az egész kócerájt vezérlô fénykapu rendszert. Mindezt ott ahol nincs 220, nincs lehetôséged napközeben rohangálni és ellenôrízni hogy melyik vakuban, gépben hogy áll a töltés, milyen gyorsan tölt stb. A külsô hômérséklet meg -10 vagy akár - 20°C. Bizony azt tennéd amit mi. Savas ólomakummulátort használnál. Ezeknek az akksikknak a rettenetes és utólérhetetlen erényei: hihetetlen lassú önkisülés (ha töltötten teszed el) akár ha fél évig nem használod is tökéletesen biztos lehecc benne, hogy leveszed, rádugod és műkszixk mint az állat.
Nem túl nagyok hiszen nem riportozol velük, hanem "helyben" használod. mi használunk 4 AH at, 6 AH-at és 10 AH-at. ami a mellettem levô dobozban van az összesen 40 AH-a összteljesítményű. Szerinted ennyi áramot hány darab és milyen beszerzési áru "NiCd NiMH vagy Li-Ion akksiból meríthetnél? (ne számoljuk, hogy hányszor kellene cserélni) ezen aksik beszerzési ára össesen nem több 20 ezer forintál, benne az autóaksitöltôvel. Mind 6 voltos.
Mindezt azért írom le, mert ha a savas akksikat ki lehetne iktatni akkor már ilyet nem is gyártanának. Ráadásul ezek "gondozásmentesek"
amire qurvául vigyázni kell, a polaritás! Mert ebben már égett le egy EOS gépvázunk!! :-(
Valamint a megfelelô ellenállású vezeték ami a vakuk , gépek és az Akksik között van! Ha nincs kellô ellenállása az megint könnyen hazavágja a vakukat!
Elôny: "kimeríthetetlenek" s folymatosan lôkész a rendszer!
a többit amit írsz nagyon jó, de ezt mint kiegészítést fogadd el. Mindennek megvan a létjogosultsága, univerzális, minden igényt kielégítô energiaforrások, még tán az üzemanyagcellás telepek sem biztos hogy lesznek. Apropó, van valaki aki ezekrôl tudna valami érdemleges értekezést írni?
T.eke
Jelentem tisztelettel, utánanéztem a dolognak.
Nem is olyan könnyű ez az akku probléma.
(long!)
Szóval:
Napjainkban többféle technológiát használunk arra hogy apró (semmire nem alkalmas) moncsicsijeinket árammal tápláljuk.
Gondjainkat az okozza, hogy amíg a digitális tehnológia óriási lépésekkel nyomul, addig az elemek (vagy akkuk) gyártói keményen lemaradtak a fejlesztésekkel…
Példa:
A NiCd (Nickel Cadmium) elemet 1899-ben (nem tévedés!) alkotta meg egy Waldmar Jungner nevű pali.
A NiMH (ejtsd Nickel-Metal Hydride) kutatások az 1970-es években kezdődtek, és elemek készültek már az 1980-as években. A Li-ION (Lithium Ion) elemeket először a SONY dobta piacra 1991-ben.
Egy cikk írója bevallotta, hogy a fejlődés olyan lassú, hogy lemaradt a elektronikus ipar fejlesztéseitől. Ha követte volna a fejlődés ütemét, akkor ma az autókban egy pénzérme nagyságú akkut használnánk…
A megfelelő áramforrás kiválasztása döntés kérdése. Minden attól függ.
Amik elérhetőek ma a piacon (a normál elemek mellett, csak az újratölthetőket sorolva):
NiCd
NiMH
Li-Ion
Ólom-sav akkuk
Lithium Ion Polymer
Újrafelhasználható alkáli
Amikor összehasonlítják az elemeket, akkor az alábbi szempontokat veszik figyelembe:
Élettartam (hányszor tölthető)
Energiasűrűség (Wóra/kg)
Költség per töltések száma
És még sok más szempont
A savas akkuk nagyon jó ár/érték arányt tudnak, de kicsi az energiasűrűség, magyarul bazi nehéz. Mindeközben nagyon megbízható, de magas hőmérsékleten vesztenek az élettartamukból. Ezért ki is vehetjük a listáról.
Az újrafelhasználható alkáli ismét kiesik, mert csak alacsony energiafelvételű cuccokhoz használható (óra, lámpa, stb)
A Li-Ion Polymer érdekes történet, de még nem kiforrott technológia. A cellák mérete nagyon kicsi, de a teljesítményük nem éri el a Li-ION elemekét. Ráadásul drága.
A Li-ION ismét érdekes, mert sokkal jobb a kapacitása mint a NimH vagy a NiCd elemeknek, de nem alkalmas nagyteljesítményű eszközök táplálására. Vagyis marad a mobiltelefonban..
Mindemellett “elöregszik”. Ezt a gyártók nem szeretik emlegetni, de tárolás közben is “használódik”. Ráadásul AA (ceruzaelem méretben nem nagyon kapható.
Maradt hát a NiCd és a NiMH. Ezekről részletesebben:
NiCd
Pozitívumok:
Megfelelő ár/érték arány – olcsóbb jelentősen
Újratölthető akár 1000+ alkalommal is
A boltban “nem öregszik”.
Alacsony hőmérsékleten is jól műkszik
Nehéz “ megerőszakolni” a töltéssel
Negatívumok:
Alacsonyabb kapacitás
“Memória”
Nem környezetbarát
Tároláskor veszít a töltéséből
NiMH
Pozitívumok:
30-40%-kal magasabb kapacitás mint a NiCd
“Memóriája” nem olyan erős mint a NiCd-é, de VAN!!!
“környezetbarátabb”
Negatívumok:
2-300 töltés után leveszíti a kapacitásának 20%-át!
A nagyteljesítményű gépek csökkentik az élettartamát
Töltés után gyorsabban veszít a töltéséből (50%-kal többet mint a NiCd)
A töltési módszerekre érzékenyebb – túltöltésre nagyon érzékeny
Szóval ezek után legyél okos!
A jó hír az, hogy ki lehet próbálni. A rossz, hogy nem tudok okos lenni.
A NiCd alacsonyabb kapacitású, de sokkal megbízhatóbb és hosszabb élettartamú darab. A NiMH kapacitása több. De nem csak erről van szó!
A digit gépek (fényképezőgép, mobiltelefon, stb) egy adott feszültségértéknél “lekapcsolnak. Vagyis az akku kapacitásának még jó része ott van, de a gép már nem megy vele…
(ezt ismerem, mert a Nikon Coolpix 990-es gépem 6.5 V-os, és a négy akku összesen tud 4.8V-ot). Szóval minek akkor a NiMH, ami ráadásul nem alkalmas magas energiafelvételű gépek üzemeltetésére? Ráadásul a NiMH 300 töltés után már veszit a kapacitásából, amíg a NiCd 1000 töltés felett bír és olcsóbb!
Belső ellenállás. A NiMH belső ellenállás nő a használat során, és nagyteljesítményű eszközöknél képtelen kiszolgálni a gép energiaigényét. Vagyis nyekk. Kis idő után magához tér, és ki tud adni magából még egy kicsit. Ha ezt kombinálod a NiCd sokkal alacsonyabb belső ellenállásával és a gép minimum feszültségigényével, lehet hogy egy adott digit fényképezőgépre a NiCd jobb választás minden szempontból. A digit fényképezőgépek vakuja az ami nagyot szippant amikot tölt.
(teljesen más a helyzet egy lámpánál!)
Ráadásul a NiCd ugyan memóriát fejleszt, de megfelelő karbantartással megoldható a dolog. A vízalatti lámpámban az akkuk 3 éve keményen bírják a gyűrődést!
A NiMH akku a reklámokkal ellentétben ugyanúgy “memóriát” fejleszt mint a NiCd, csak nem olyan mértékben. A felelős a dologért a a + Nickel oldal, ahol a kristályszerkezet a pici kristályokból nagyobb kristályokat képez, és veszít a felületéből. Az NiMH akku is nikkel + oldallal dolgozik!!!
A NiCd akkukat havonta egyszer le kell meríteni (lassan!), és csurig feltölteni.
A NiMH akkukat ugyanúgy, de elég 3 havonta.
Idáig jutottam. Most ki kell derítenem a gépem energiafelvételét – Nem tudja véletlenül valaki? CP990.
Ja, és azt hogy milyen feszültségnél kapcsol le a gép, és lehet hogy elmegyek NiCd akkukat venni… Mert nekem is NiMH akkujaim vannak…
Látom hogy a fotós topic-okban az akku, elemek, töltők és
ilyen témák egyre gyakrabban fordulnak elő.
Menet közben én is beleástam magam egy kicsit a témába, és rá
kellett jönnöm, hogy a felét sem értem.
Jól jönne egy kis segítség - és szerintem nem csak nekem.
Szóval:
Várok ide mindenkit akit érdekel az akku, elem, töltők és
hasonló technikai dolgok, és mindenkit akinek kérdése van
a témával kapcsolatban.
Legyen a vitaindító az a hozzászólásom amit a Digit fényképezés
topic-ba nyomtam fel.
