kazán: először is tudonod kellene, hogy a kazánból kijövő füstcsövet mennyire szűkítheted le (ez a gépkönyvben van elvileg). 20 kw körüli kazán általában már elmegy 150 mm átmérőjű csövön, azonban ezt befolyásolja, hogy milyen magas a kémény.
a kémény magasságát rendelet mondja ki, hogy a tetőd szintjét mennyire haladja meg. ha közel van a gerinchez (kémény középvonala 1,5 m-en belül), akkor legalább 40 cm-rel magasabb kell, ha messzebb van, akkor a tetősíkot megemeled 30 fokkal és még hozzáadsz 80 cm-t.
előre gyártott kémények közül a legolcsóbb a leier, bármelyik tüzépen lehet venni. javaslom az LSK-t a szigetelés miatt.
<i>Pontosabb adatok híján azt mondanám, hogy egy DN180 kürtőméretű, 6m hatásos magasságú (bekötéstől kitorkollásig) kémény, megfelelő légellátás mellet elég kell legyen!</i>
Megtudná valaki mondani, hogy egy 20kw-os vegyestüzelésű kazánhoz mekkora kémény kell, illetve, hogy miből lenne olcsóbb.Itt gondolok rakott ill,. szerelt kéményre.
Még annyi, hogy tudna valaki ajánlani olyan boltot ahol olcsóbban lehetne szerelt kéményt kapni.
ráadásul első osztályú, nyomáspróbás téglából építhetsz csak kéményt, amiről szállítói megfelelőségi nyilatkozat is kell, hogy megfelel minden olyan szabványnak, amiből kémény építhető
Érdekelne a hozzáértők véleménye, hogy a fehér téglából( cement téglának is hívják)lehet kéményt rakni?ez még régi jó minőségű szép sarkos. Tudom vegyek kész meg egyébb drága kéményt, de én maradnék a téglából rakottnál.
képzeld járok vidéken, például a szüleim háza melletti háznál pont kidőlésre kész az egyik kémény.
persze, a régi házaknál nem csináltak alapot (kb 60-70 cm vastag a fal), vizesednek és mállnak szét. ráadásul egy szintesek, van rajtuk egy könnyű fafödém meg egy könnyű tető, persze hogy nem kell alá komoly alap.
van egy Leier dupla kéményem, 10,5 méter magas, tehát mindenestül 2,5 tonna, te milyen alapot tennél alá???
abba belegondoltál-e, ha az alap 1 cm-t mozdul (süllyed vagy emelkedik), az 7 méter magasan mekkora elmozdulást jelent?
Nos ezért jó egy lemez kémény. Ilyen masszív alap biztos nem kell.
Valamicske kell, de közel se ilyen sok anyaggal.
"és megmozduljon az alap, mert akkor a kémény is dől." Remélem komolyan nem gondolod ?
Ezekszerint nem jártál még vidéken. Ott régen nemhogy a kéményeknek, de a házaknak se csináltak mindenütt alapot - mégis állnak. Igaz mozognak, mint ahogy egy rosszul alapozott téglakémény is mozoghat a fagy miatt, de az eldőléstől messze van.
A kémények persze dől (het)nek főleg az erős, orkánszerű szél miatt !!
Természetesen alapozni kell, mert esztétikailag néha nagyon ronda dolgok lehetnek, de az összedőlést emlegetni - túlzás !!
Természetesen az együl - szabadon álló kéményeknek komoly méretezett alap kell, de a lakóház kéményeire ez nem jellemző.
A lakóházak kéményei 95 - % ban bent az épületben állnak, sőt fal mellett, a maradék 5 % pedig közvetlenül kivűl, a fal mellett.
alapozásnál nemcsak a talaj teherhordó képessége számít, hanem hogy a beton télen ne fagyjon fel. vagyis javasolt a beton alját fagyhatár alá tenni, ami Magyarországon a jól bevált 80 cm. ez azért szükséges, hogy nehogy felfagyjon és megmozduljon az alap, mert akkor a kémény is dől. (mondjuk a kérdező nem írta, hogy házon belül vagy kívül lesz a kémény?)
alapterületének pedig +10 centit rászámolnék minden oldalról (tehát egy 0,4x0,4-es kéménynek legalább 0,5x0,5-ös alapot csinálnék).
a vasalást csak akkor erőltetném, ha hozzá kell kötni valamihez (mondjuk a ház alapjához)
Ja értem, egy nem teherhordózónak feltételezett talajnál leásunk 1 méter mélyre, onnan indítjuk a 0,8 x 0,8 m -es szelvényt, az 0,8 m3 beton + plusz némi vas, amire a nullszintre érünk és csak innen jön a kémény.
én bizony úgy csinálnám , hogy 0,8 x 0,8 talp, ami vastagsága legyen 20 cm, majd onnan untig elég a 0,4 X 0,4 -es szelvény vas nélkül. miért ha nincsen vas benne összenyomódik ?? csak úgy spekulállok.
Elsősorban attól, hogy milyen a talaj teherhordó képessége.
Meg attól is, hogy épületen belül vagy kivül van.
Nos belül legyen annyi mint a válaszfalak alapozása. A szelvényről és vasalásról.
A szelvény egy 50 x 50 - es elég. Vasalás , az meg általában felesleges.
Úgy általában az alapozásokról :
Elvileg azért kell mert az éghajlati viszonyainknál megfagy a talaj és az picit mozog, ami egy merev szerkezetű építménynél repedéseket okozhat.
Tévhit, hogy Mo. a rossz alapozás miatt házak dölnek össze, az tizezred ezlelékben se igen mérhető. Magyarul nincs olyan épület ami emiatt összedőlne. Van viszont sok károsodott esztétikai hibás.
Aztán az izlések változóak. Van aki a kerítése alá is tessz jó masszív alapot, százezreket elpocsékolva erre.
1. kéményes szerint a régi 15 éves szerelt kémény nem jó a turbóshoz, és ahol most van a kémény, az nem is szabályos (lifthofban 1 méterre van a szemben levő háztól). Szerinte: mivel a legfelső emeleten van a lakás, vezessük a födémen keresztül a padlástérbe, a padláson lenne kb. 1 m cső, majd onnan a palán keresztül ki.
A padlás ugye nem az enyém, hanem a társasházé, és gondolom, hogy ehhez a ház engedélye kellene. Ezt 220 000 + áfáért + engedély csinálná meg, amit én elsőre sokallok.
2. kéményes szerint jó az a lifthof, ellenben a födémes verzió nem jó, mert közel van egy ablak. Ő még többet kér.
Kell egyszer a kémény gyártójától egy megfelelőségi bizonyítvány vagy valami minőségügyi papír (és most az elemes kéményekről beszélünk, nem a kisméretű téglából rakottból), mellyel a felhasznált anyagok minőségét lehet igazolni (köpenyelem, samott elemek, ilyen-olyan kiegészítő...)
A kivitelező csak a saját munkájáról (a szolgáltatásról) adhat egy igazolást, melyben feltünteti az idevonatkozó jogszabályok betartását.
Igazán a kéményseprő - az engedélyezési terv alapján, a jogerős építési engedély kiadása előtt - készít egy "listát vagy követelményt" melyet eljuttat az önkormányzatnak, az ügyintéző - a többi hatóság által készített kritérium mellé - azt belevési az építési engedélybe és ez a szentírás.
Ez hivatalosan így néz ki, DE mi van akkor, ha valaki csak kéményt akar cserélni, paramétereket (magasság, kürtőméret), készüléket nem piszkálva. Tulajdonképpen hivatalosan azt is terveztetni kéne, végig járni a bürokrácia rögös útját...
Ebben az esetben gondoltam, hogy elsősorban a kéményseprővel egyeztetnék, hogy ő mit vár el...
Ezt ugye több hatóság is engedélyezi, hozzájárul a megvalósításhoz.
Kivitelező épít.
Lakhatási engélyt megigénylem és jön - többek között - a kéményseprő vállalat képviselője és minden egyes előírást ellenőriz, mind a kéményre, mind a kivitelezésre vonatkozóan. Ha minden rendben, akkor elfogad, ha nem visszadob és a javaslatai alapján kell javítani.
Nagy vonalakban ezt így csináltuk több lakossági és ipari épület esetében. Ez akkor állja meg a helyét, ha 0-ról kezdődik az építkezés.
Nem a kéményseprő 'szakvéleményt' készít. Pénzért !!
Ehhez kell az építőnek a kivitelezői nyilatkozata, amiben az áll, hogy milyen anyagokból építette, milyen technológiával, milyen előírások alapján. és amár a kivitelező nyilatkozik arról, hogy megfelelő a kémény.
Amit a kéményseprő csinál majd egyenlő a nullával.
ja és gázkéményeknél, pl. egy egyszerű készülék cserénél - ha semmi sem változik akkor is kér méretezést rajzok mi egymást.
hogy ő készíthetsen 'szakvéleményt' saját magának a használó pénzén.
A kéményseprőnek bejelenteném. Semmi hórukk nincs benne. Kell a tanusítvány, amit a számla/szállító levél mellé adnak, kijön, leelenőrzi és kész. Nincs vele később gebasz :)
Én a helyedben a Leier-kéményről is kérnék árat. Két típus van: LK és LSK. A kettő között csak a hőszigetelésben van külömbség. Olcsóbb, de technikailag 1 fokkal gyengébb a LK, amelyet elsősorban tartalékkéménynek építenek. LSK végig hőszigetelt kémény (tehát nem a levegő szigetel, mint az éknél), de kicsit drágább (+10-20%).
Olvatam, hogy szilárd tüzelésű berendezést kötsz rá... Az LSK hatalmas előnye, hogy gáz tüzelésű is beleköthető.
Építés: nem nagy hórukk. Mindent kapsz kozzá (kivéve a falazóhabarcsot a köpenyekhez) és 2 ember a 7 m-t kb 4-5 óra alatt készre vágja (vakolás nélkül persze). Remélem sikerült segíteni.
Az ács megcsinálja a helyét a tetőnkben. Nem olyan nehéz szerelni, nem kell vakolni se, mert a garázsban lesz. Monolit födém van és benne ott az áttörés. Ami kicsit problémásabb, hogy 30-as falon megy majd át a kéménycső és 45 fokos a bekötés. Lehet, hogy kérek inkább majd geotarifát, és akkor nem kell egyenlőre a kémény mert az ELMŰ akkor már tud majd kiadni igazolást, hogy velük is megoldható az épület fűtése.
Konzultáltam egy gépésszel, és azt a választ kaptam, hogy a kémény szabvány előírja, hogy a kémény csak önálló kürtőben mehet, épületszerkezettel nem érintkezhet, és beltérben legalább 12 cm, kültérben 25 cm téglával egyenértékű hőszigetelésű legyen.
A kéményseprő szakvéleményen meg azt írják:
"A tervezett mesterséges égéstermék-elvezető berendezés tetőtéri szakaszának 90 perces tűzállósági határértékű tömör falazattal egyenértékű anyaggal történő elburkolásáról gondoskodni szükséges."
Most erősen gondolkodok az újratervezésen, megerősítjük a gipszkarton falat a tetőtérben, hogy oda kerüljön a kazán, a melegvíztároló meg a pincébe. Ilyen rövid távon már jó lesz a koncentrikus 60/100-as füstgázelvezetés is.
