Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Pont most értünk haza a Pilisből. Épp csak vettünk egy meleg fürdőt, mert nagyon eláztunk és kihűltünk. Akkor feléd jártunk. Még gondoltam is, hogy meg kellene mászni az Oszolyt, mikor balra néztem az autóból. Azt hiszem csak egyszer voltam a tetején. A két-bükkfa-nyeregtől nyugat irányba túráztunk. lepkészni is akartunk, de "túlélő túra" lett belőle, mert idén most nem vittünk magunkkal esőkabátot. Hát nagyon leszakadt az ég. Nekem is nagyon tetszik a lepke. Meg amiről képet raktál a rufocinta isolat is.
Egész másképp nézzük az öreg fákat, most, hogy saját szemünkkel láttuk, milyen élet van az öreg fák üregeiben. Most is sok ilyen fa mellett elmentünk, bár ez a tarvágásos módszer nagy pusztítást végezhet az ilyen fajok egyedszámaiban, és sok madár költőhelyében...
Érdekes, mikor először megláttam a Polymixis polymita-t azt hittem valami gomba, vagy zuzmó a fán.
Bár magam sem hiszem, hogy külszíni bélyegek alapján el lehet különíteni az A pyramideat és a berberát, de ime egy másik link, ahol elég részletes útmutatást kapni a két faj elkölönítéséről:
Nagyon tetszik a polymita (egyik kedvenc fajom - habár már túl sok fajt kedvelek, félő, hogy nem már tudom mindet lefotózni). Nálunk Csobánkán augusztus közepe és szeptember közepe között rendszeres éjszakai vendég:
egy hím és egy nőstény - a nőstények inkább szeptemberben jönnek).
Egyszer (később, októberben) jött egy P xanthomista is:
A harmadik faj (rufocinta isolata) persze nem jött - azért el kellett menni:
Találtunk egy oldalt ahol valami kis különbséget találnak a Amphipyra berbera és Amphipyra pyramidea között.
Hát ez alapján - ha lehet - nehéz különbséget tenni. Mert a készített képeink közül, mintha az egyik erre, a másik arra hasonlított volna. Ha csak nem azt az üreget mindkét faj lakta. Azt néztük egyébként, hogy az öreg fák ilyen üregeit rendesen belakják ezek a lepkék.
Ez a kép három perc eltéréssel készült. Egy Kicsit jobban kivehető a mintázat, viszont lehet, hogy egy másik fán fotóztuk.
Catocala electa-t és Catocala nupta-t köszönjük.
A gyöngyházlepkét asszonyka (b.szisz) behatározta, csak trehány voltam nem írtam ki, hogy Argynnis paphia f. valesina. Mi ennyire különböző színűt még nem láttunk. Talán a sok élénk színű között most jobban feltűnt.
A kankalin-tarkabagoly-nak nagyon örültünk. Már tovább indultunk a fától amikor véletlenül észrevettük.
Nah, nem akarom teleirkálni a fórumot, csak annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy a Catocala electa-t bármikor fel fogod ismerni a "gyér mintázatú" (többi "piros öveshez" képest gyér) szürke felső szárnyáról, és rózsaszín alsó szárnyáról! Még a mintázatát sem kell ismerni... mert a két szín alapján bármikor könnyen azonosítható. :-)
Az érdekes gyöngyház egy Argynnis paphia f. valesina (egy színváltozata a nősténynek) vannak helyek és évek amikor/ahol csak ez a forma látható!
Az Amphipyra lehet berbera is, sajnos ezt biztosan csak ivarszerv alapján (mikroszkóp alatt) lehet megmondani. Illetve a hernyók eltérnek egy kicsit egymástól.
Ma újra sétáltunk a sötétben a cinkotai erdőben közvetlenül a Naplás-tó mellett.
A rengeteg fahéjszínű zsírosbagoly mellett felbukkant (valószínűleg) egy Polymixis polymita (kankalin-tarkabagoly). Sajnos nem sikerült jó kép róla. Nagyon szép lepke.
A Gödöllői-dombság erdeiben jártunk (08.16.). Találtunk egy érdekes színezetű nagy gyöngyházlepkét 11. kép, valamint A dombság Sírkút nevű részen egy völgyben sok bagolylepke repült. Beazonosítani nem tudtuk. 12, 13. képek Catocala ..?
08.18-án este a cinkotai kiserdőben keresgéltünk este bagolylepkéket.
Tegnap (08.14.) a Bükkben túráztunk (Olasz kaputól tettünk egy kört). Kezdetben megijesztett bennünket egy kialakulóban lévő zivatar dörgéssel és villámlással, de szerencsére az eső elkerült bennünket. Miután kisütött a nap, egyre több lepke került a szemünk elé. A következő fajokat figyeltük meg: nagyon sok A paphia, L virgaureae, P brassicae, P rapae, P napi, M stellatarum, E quadripunctaria volt. Elég sok M galathea volt még itt a Bükk fennsíkon, a Zsidó-réten.
A paphia L virgaureae L virgaureae P brassicae
P brassicae hernyó M stellatarum M stellatarum E quadripunctaria
M galathea
Láttunk még: B selene, A adippe, A aglaja, A niobe, N c-album, C pamphilus, P aegeria, M jurtina, A hyperanthus, H comma, B circe, H fagi, L megera, P icarus.
B selene B selene A adippe A aglaja
A niobe N c-album A hyperanthus B circe
A Kőröslyuk barlangban sok S libatrix, és T dubitata, valamint egy I io pihent.
Gratulálok, szép képek és igazi sertorius! Gondolom a Sáfiék által leírt területen. Kora tavasszal arra jártam, persze akkor még semmi sem volt. Azóta pedig az M1 mizéria miatt nem volt kedvem elmenni, pedig nagyon szerettem volna.
Látom, hogy júliusban sikerült Schinia cognatat is fényképezned. Az is védett faj.
A nappali Tétényi-fennsík után este sétáltunk egyet a Naplás-tó körül. A tó mellett a cinkotai kiserdőben már sötétben sétáltunk. A tavaly nagy szerencsénk volt a bagolylepkékkel. Megvilágítottuk telefonnal most is az öreg tölgy és fenyőfákat. Hát idén sem rossz a kezdés. Az egyik fán 17 darab fahéjszínű zsírosbagoly lepkét (Amphipyra pyramidea), egy másikon 8 db-ot számoltunk össze.
A Cupido (3. kép) nagy valószínűséggel decoloratus. eléggé kormos és mintha a sejtvégi fínom vonalka is látszana. Igaz erősen kopott, ilyenkor már a hímeket is nehéz elkülöníteni.
Más:
Pár napot a Magas Tátrában hűsöltünk. Kevés nappali lepke volt, elsősorban kis rókalepkék, répalepkék és citromlepkék. Egy helyen, szobányi területen virítottak az aszatok, rajtuk vagy ötven citromlepkével (nem mesterségesen beállított kép!)
Néhány nappali pávaszem, c-betűs és atalanta, 1 kopott L petropolitana és vagy 2 kopott Erebia aethiops volt még. Három különböző völgyben összesen 4 friss antiopát láttam, kettő elegánsan vitorlázott a fejem mellett, kettőt sikerült is megörökítenem. Hazajövet mellbevágott a hőség.
Augusztus 8-án szerdán, Mátrafüredről tettünk egy túrát a Kalló-völgy - Remete-bérc - Benevár-bérc - Mátrafüred útvonalon. Sok A. paphia és sok E.quadripunctaria (ez utóbbi lokálisan) volt. Viszonylag sok volt a H. fagi és a B. circe is.
Utána a Sás-tó körül levő réten figyeltük a lepkéket. Most először sikerült fotóznunk Argynnis adippe lepkét a tó körüli réteken. Megköszönnénk ha ezt a képek alapján megerősítenétek nekünk.
Ez a lepke meg berepült este a panel harmadik emeletére hozzánk. Valaki felismeri a "betolakodót"?
Lezajlott a 2. (illetve a két és feledik...) Boglárka napi lepketúra Székesfehérváron. Erről és néhány más észak-mezőföldi lepkés hírről szól az alábbi írás:
Tegnap (08.06.) a Börzsönyben túráztunk egyet: Nagybörzsöny - Hosszú-völgy - Kisírtáspuszta - Nagyirtáspuszta - Hosszú-bérc - Nagybörzsöny útvonalon. Leginkább nagy gyöngyházlepkékkel (A paphia) találkoztunk. Volt még szép számban mustárlepke (L sinapis), pókhálós (A levana), répalepke (P rapae), nagy ökörszem (M jurtina), erdei-, kis- és vesszős busák (O sylvanus, P malvae, H comma), atalantalepke (V atalanta), C-betűs (N c-album), kis színjátszó (A ilia).
Láttunk még egy csíkos medvelepkét (E quadripunctaria), bagolylepkéket, fekete szemeslepkéket (M dryas) is.
A bogik közül most találkoztunk először talán palakék boglárkával (C alcetas), kicsit kopottak voltak már. Azt olvastuk, hogy nehéz elkülöníteni a C decolorata-tól, de ha jól néztük, a Börzsöny ezen részén nem él a decolorata. Ebben kérnénk segítséget, ez valóban alcetas, vagy esetleg valami más? Sajnos teljes szárnyfelszínt nem mutatott, így azt nem tudtuk megörökíteni. Az első két kép ugyanaz a példány, a harmadik az más, ennek látszott kicsit a felszíne.
Ma d.e. Csobánka, Hosszú-hegy. Az erdei út mentén elsősorban szemeslepkék és néhány nagy gyöngyházlepke repkedett. Ami érdekes: legalább 6 páldány T betulae, főleg nőstények, ezek többnyire frissek voltak, egy kopott hímet láttam. Egyesével eddig is előfordult, főleg augusztus végén és szeptemberben, de ilyen mennyiségben még nem láttam. Inkább a talaj közelében hűsöltek vagy a maradék pocsolyák szélén szívogattak. Bizonyára a hőség csalta le őket a talajra, különben inkább a fák koronájában időznek, ill. repkednek.
Az augusztus 2-re meghirdetett székesfehérvári lepketúrát egy keletről nyugat felé tartó, hajnaltól kora délelőttig zajló 16 mm-nyi eső elmosta. Kaposvárról érkező, így az esővel csak itt találkozó vendégeink kedvéért azért mentünk egy kört, az előbb csepergő, majd később már csak párás időben a vérfű-hangyaboglárka meg sem moccant, egyet sem láttunk. Annál virgoncabbak voltak a sötétek, pózoltak, veszekedtek, kiültek mindenre, másfél tucatot biztosan láttunk a két lelőhelyen. A nemrég, lepkeszempontból pocsék időben lekaszált réten alig néhány hét után már nemhogy sarjad, hanem virágzik a vérfű, úgyhogy ez az év igen jónak tűnik a székesfehérvári helyszíneken.
Válságstábunk augusztus 7-ét jelölte ki esőnapnak, úgyhogy kedden 9 órakor az eredetileg hirdetett helyen várunk minden érdeklődőt.
Igen, mindkettőtöknek igaza van. A színbeli eltérés megvan, habár nem markáns - és a terepen sokban függ attól, milyen szögben esik a szányakra a fény. Fotókon szinte reménytelen a szín alapján elkülöníteni. Ennek igazolására mellékelten mutatok egy 6-6 képből álló összehasonlítást (random jelleggel válogattam Roger Gibson és Matt Rowlings képeiből). A kékek igen változóak, talán van egy trend, hogy a thersites ibolyásabb. Viszont - érdekes módon láthatóak a lepiforum.de (Bram Omon) által javasolt bélyegek: elsősorban a középtér sötétebb területe, valamint - már ahol - a kiterjedtebb illatcsík.
Az amatőrök többsége - hozzám hasonlóan - nem látja a színbeli különbséget, ezért inkább az élőhely és fonák alapján próbáljuk meg elkülöníteni. Mindenképpen törekedni kell fonák fotó készítésére.
Ami a P mannii "breaking news"-t illeti, a kép alapján nemigen kételkedem abban, hogy az a példány mannii. Dehát egy elfogott példány lenne az igazi. Most, hogy tudjuk, hol fényképezték (nem is egy alkalommal), oda kell menni és bizonyosságot szerezni.
THERITES: Lajosnak igaza van, a hímek színe ibolyásbb kékek, ez különösen akkor szembetűnő, ha a két fajt egymás mellett látjuk (pl. múzeumi tárlófiókoban). Én már meg tudom őket különböztetni röptükben is... Komolyan: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyen a környezet. Egy jó sztyeprét, baltacímmel nagyban valószínűsíti a Theristes előfordulását. De nem zárható ki az Ikarusz sem. Így például a Gyimesekben most június folyamán együtt láttam mind a két fajt egy bennlevő kaszálón. Viszont másodlagos, degradált helyeken soha nincs Thersites.
MANNI: ezt hiszem már itt jeleztem, hogy a faj a német nyelvterületen terjedőben van. Több szakcikk is foglalkozik ezzel (legtöbbje természetesen német nyelvű). Kőrösi Ádám az utolsó OLT-on is külön felhívta a fajra a figyelmet, hogy terjedőben. Nálunk jelenleg a Kárpát-medencében a bánáti hegyvidéken meg a Szigethegységben fordul elő. A bükki állomány kipusztult. Máshonnan egyenlőre nincs biztos adata. Meg kell fogni a példányt, vagy jobban dokumentálni.
egy hím és egy nőstény - a nőstények inkább szeptemberben jönnek).
