Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Most nem csak arra gondoltam, hogy Filiz Ahmet jól játsssza Nigár asszony szerepét, hanem arra is, hogy egyre inkább kezd feltűnni, hogy Nigár asszony is milyen csinos:-))))
Megnézve a másik felét is a sorozatnak módosítanom kell az álláspontom. Borzalmas a történet. A forgatókönyv, a karakterek, a motivációik minden szörnyű. :-(
Nagyon sajnálom, mert komoly potenciál volt benne, de csak a jelmezek, díszletek meg a fényképezés tudott értéket teremteni.
9. század c. alkotás nekem nagyon nem tetszett. Mondjuk eleve nem igazán érdekelnek különösebben a modern háborús alkotások, de ez a szovjetek Afganisztánban téma különösen rossz földolgozássá sikeredett.
Az idők végezetéig Ken Follett Katedrálisának a "folytatása". Még csak az első négy részt láttam belőle, de eddig gyengébb, mint a másik volt. Persze a látvány, a díszletek meg a fényképezés pazar, de a történeti hitelesség, a karakterek, meg a motivációik azok sajnos nem igazán korhűek. Mondjuk ez a haladár mítoszteremtés a Katedrálisban is nyilvánvaló volt, de itt még erősebb. Ettől függetlenül bőven nézhető.
eredetileg a XIV. században, meg még a XV. első felében is csak a nagyvezír meg néhány központi főméltóság viselhette ezt a titulust.
Később már a tartományi kormányzók, beglerbégek vagy válik is megkapták ezt a rangot (talán kevéssel Szulejmán előtt, de ebben nem vagyok biztos).
Még később, a XVII. században meg már a magasabb rangú katonai parancsnokok is.
Katonai téren a XVIII. században pl. nagyjából az európai hadseregekben lévő brigadéros (dandártábornok) vagy annál magasabb rangú főtisztekkel egyenrangú oszmán tisztek már mind viselhették.
Később meg az oszmán kor legvégén meg már majdnem mindenki pasa volt, aki számított valakinek:-)
1995 nyarán pl. egy török siheder engem is lepasázott, amikor lábat mostam a Bajezitiye dzsámi szent kútjánál:-))))))))
Pedig 1934-ben Mustafa Kemal Atatürk elnök állítólag véglegesen eltörölte ennek a rangnak a használatát.
A basi a török bas szóból származik, amelynek jelentése: fej, fő.
Eredetileg testrész jelentésben, később átvitt értelemben valaminek a feje, vezetője is.
A pasa oszmán-török méltóságnév eredetére 3 fő elképzelés van:
1) A török bas aga összevonása, amelyben az első mássalhangzó a kiejtésben p-vé változott, az aga mássalhangzója pedig kiesett.
Bas aga > pas aa > pasa,
Az aga ősi török méltóságnév, eredeti jelentése állítólag egy öreg jelentésű szóval áll összefüggésben, később inkább úr jelentésben használták.
2) A perzsa pa-i-sah összevonása, amelynek szó szerinti jelentése a "király lába". Tehát olyan személy, aki az uralkodó nevében jár el, annak rendelkezéseit végreahajtja.
3) A perzsa padisah méltóságnév megrövidülése. Ez a változat a legkevésbé valószínú, hisz az oszmán-törökök maguk is használták a padisah szót, de kizárólag a szultán és nem a vezírek megjelölésére.
Azért jobban belegondolva, ha szegény nyugdíjas-jelölt pasának nem jut máshol kiutalásra váró szabad ziámet, csak valahol a vad kurd hegyvidéken, a perzsa határvidéken vagy a kietlen arab sivatagban, azért az nem lehetett olyan nagyon kellemes egy a főváros nyüzsgéséhez és az oszmán civilizáció kényelméhez szokott egyénnek...
húsvétkor adták az m2-n a Péter, a kőszikla c. kérészes olasz filmet (eredeti címe San Pietro és 2005-ben készült).
Az őskeresztény közösség életét mutatja be a Jézus halála és feltámadása utáni időszakban.
Omar Sharif játszotta Péter apostolt, a többi szereplő számomra ismeretlen volt.
Az első rész Jeruzsálemben és környékén, a második Rómában játszódott.
Nem tudom, hogy mennyire lehet korhű. Nem vagyok biztos benne, hogy az volt.
Az egész nekem olyannak tűnt, mint egy vallásos témájú, gyönyörű itáliai reneszánsz festmény.
Pl. voltak olyan epizódok, ahol Jézus, Péter vagy éppen Pál gyönyörű, makulátlan tisztaságú, mondhatnám vadiúj piros és kék színű köntösökben pompáztak.
nagy az öröm most a Topkapi Szerájban, hogy a kis Mehmed megszületett.
Még nem tudják, hogy a fiú csak 22 évet fog élni...
Oszmán szempontból mondhatni, hogy sajnos, mert állítólag tehetségesebb volt, mint testvéröccse, az Iszákos Szelim vagy más néven Szőke Szelim.
(Merthogy Szelim az anyja után világos haj- és szemszínt örökölt, ami azért korábban nem volt annyira jellemző az Oszmán-házra..)
Más:
most akkor a szultán az öreg Kászim pasát nyugdíjba küldte?
És miért könnyezett emiatt az öreg pasa? Talán megaláztatásnak érezte?
Azért olyan nagyon rossz sora nem lehetett nyugdíjasként: gondolom egy csendes, de termékeny kis ziámet-birtok valahol Anatóliában vagy még inkább Ruméliában, a termékeny Marica-medencében (például).
Amellett némi pénzjáradék az udvartól élete végéig...:-)
Sz..rabbul is kijöhetett volna a dologból: pl. száműzetés vagy selyemzsinór.
Az pedig, hogy kinek ki tetszik, a legszubjektívebb dolog. Szerintem a Hürremet játszó német-török hibrid a legszebb lány a sorozatban. Az igazi Hürrem, más néven Roxolána nem volt szép nő. Na de hát most mondtam, hogy ez szubjektív. A mocskos Szulejmánnak bejött. Amellett - ahogy a ragadványneve is mutatja -, jókedélyű, vidám nő volt, bizonyára ezzel bűvölte el a bűnözőt.
Ez a "Szulejmán" nem történelmi film, csak egy giccses szappanopera, áltörténelmi díszletek között. Különben jól csinálják a törökök, ezzel a módszerrel sikeresen népszerűsítik magukat, és jelentős profitra tesznek szert. A dél-amerikai országok is nagyot kaszáltak az Isaura-, és Vad angyal-típusú szappanoperákkal.
Egyébként ez a "történelmi regény, film" téma nagyon érdekes elméleti problémákat vet fel. Igazán hiteleset nem is lehet létrehozni. Mindenesetre, az általam látott történelmi vagy áltörténelmi filmek közül a Mel Gibson által rendezett két filmet tartom a leginkább sikerültnek: a Passiót és az Apocalyptót. Persze, ezek végletesen dramatizált, brutális alkotások, de hitelesek és hatásosak.
