Én sem gondoltam volt, hogy azt a húst a"sebről" megeszik, csak "gyógyászati segédeszköz" volt. Biztos vagyok benne, hogy a manapság használt "gel pood"-ot ennek alapján fejlesztették ki.
Arra talán nem szorultak rá akkor sem, hogy megegyék az ilyen gyógyhúst. Szerintem ez a szelet hús úgy működött a sebhelyen, mint manapság egy Scholl-cucc. Odarakják a tyúkszemre, rögzítik, a közepe üres, így a cipő (nyereg) nem nyomja a sebet közvetlenül. Puha,kényelmesebb, mint egy darab bőr vagy nemez, nem töri tovább annyira a sebet, nem ragad bele és ilyesmik...
Na igen... köszi a szakszerü kiigazítást... De minden esetre a húst nem evés elött megpuhítandó rakták a nyereg alá mint azt Jordanes "úr" volt szíves írni a krónikájában. Aztán tőlünk nyugatra kb. 1000-1200 km-re már azt sem tudják mit beszélnek. Akkor még az amerikai iskolásokról nem is szóltam akik nem tudják megkülönböztetni Budapestet Bukaresttől. De hát sajnos ők a "kulturnemzetek".
Igaz, hogy a húsban levő nedvek gyógyították a "nyereg feltörésaket", de feltört hátú lovat nem lehet "nyergelni", és használni. Ebből következik, hogy a nyereg alá megelőzési szándékkal tették a húst a kritikus területre, - a "markamrára" - hogy ne törjön fel a lovaglás folytán, és tovább lehessen használni a jószágot. Egy kb. 3-5 cm-es átmérőjü "nyeregnyomás", ami a mi "vízhólyagunkkal" azonos, min egy hét teljes pihenőt igényel. Ha ezt nem vesszük észre, és "rádolgozunk", másnap már "nyeregtörés", - nyíit seb - , ami viszont sebtől függően 5-8 hét teljes pihenőt,és kezelést igényel. Ezt azonban nem biztos, hogy "bevállalták" Őseink, inkább megelőzték a bajt, mint hogy hetekig "helybenjárjanak". Ha viszont megtörtént a baj, inkább lovat cseréltek.
Logikus. A legyek beköpik a sebet, kész a baj. Ha egy ilyen gyógy-hússzeletbe petéznek, azt eldobja másnap-harmadnap a lovas és mehetnek a nyűvek a bánatba, nem a hátasba.
1511-1514. Raffaello készített festményt a hunokról Attiláról és I.Leóról, "Nagy Leó
találkozása Attilával" címen.
Innentől egy kicsit zavaros a történet.....
" Raffaello csak a pápát és a kísérőit festette saját kezüleg, a többi alakot a tanitvá-
nyai köztük a pánikba esett Attilát is.
I. Leó eredetileg II. Gyula pápa képében jelent volna meg a festményen, hiszen ő rendelte meg a képet. Amikor Gyula pápa meghalt, Raffaello Gyula portréját utód-
jának X. Leónak az arcképmásával helyettesítette, I. Leó szerepében.
Így tehát X. Leó kétszer jelenik meg a festményen: egyszer mint pápa, egyszer pedig mint a kíséret tagja..."
Ezek szerint X. Leó pápa (akkor még nem pápaként) is szerepelt a képen. Azt nem tudni Raffaello miért nem festette át a kíséretben levő későbbi X. Leó arcát.
Erre nagyon jó példa Attila halála után száz évvel élt kikeresztelkedett gót Jordanes,
sokak által hitelesnek és szakértőnek mondott feljegyzései, amit a hunokról írt....
De ezek a ferdítések nem csak anno. keletkeztek. Még most a mai korban sem lehet
pl. amerikai gimnazistát meggyőzni arról hogy a magyarok és hunok nem azért rakták a nyershúst a lovak hátára a nyereg alá, hogy megpuhuljon és jobban fogyasztható legyen, hanem a sebes állat hátát kezelték ezzel a módszerrel.
Lennt a Hortobágyon öreg csikós mesélte hogy ismert és jó módszer ez még ma is.
A nyers húsban lévő nedvek ásványi anyagok gyógyítják és egyben fedik is mint a kötszer a lovak nyereg okozta sebeit.
Ez így van. Azaz, nem mindig a győztesek írják a történelmet, hanem a vesztesek. És ők abban érdekeltek, hogy minél feketébbre fessék a volt legyőzőjüket, akár egy főördögöt a pokol mélységes fenekéről...
Nem tudom, erről nem találtam semmit, de rendesen kockásra nyomták satuban.
Egy másik érdekesség.
Az tudott dolog elöttünk hogy Attila és a hunok a barbárság megtestesítőiként éltek tovább nyugaton (hála pl.Jordanesnek). Az 1870-es években a franciák ( mert ugye ők a műveltek ) az ujraegyesült Németországot csúfolták ezzel a rosszalló összeha-sonlítással.
De jégre futottak mert a németek nem vették rossz néven, még hízelgett is nekik.
Az I.világháború idején az angolok is átvették a franciáktól a németeket gyalázó "hun" jelzőt, és plakátokon ujságokban hirdették.
A császári hadipropaganda pedig a saját katonáit buzdította falragaszokon ujsá-
gokban hogy harcoljanak a "hunokhoz" méltón, hasonlatosan.
De még Amerikában is a "hun" jelzőt használták a németekre.
A vicc a dologban, hogy amig Európában nagyjából tudták ki Attila és a hunok ( a né-
metekre csak a brutalitásuk miatt ragasztották a jelzőt) addig Amerikában azt sem tudták miről van szó, kik a hunok ki Attila,...
Nagyon érdekes dolgokról olvastam, a hunok és németek kapcsán. Fritz Lang kétrészes filmeposza a "Die Nibelungen" 1924.-ben készült. Attilát az ördög megtestesülésének ábrázolja ( Klein Rogge a szinész). Érdekesség hogy Hitler és építésze Albert Speer kedvelte az alkotást, és a nürnbergi nagygyülésekhez a filmből kölcsönözte a látványtervet, és fényeffektusokat.
I inform that i have find that it could be the first Atilla Coin, with his portrait, mint in Gandhara. On the obverse : Atilla left, Atilla write in Greek On the reverse : His oncle, rex RUGA, and RUGA write. The module is like an as in Bronze.