Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Nekem a Vezúv épületgépészeti áruházban adtak VTC helyett VTA-t. Jó bolt egyébként, de ezt nem tudom elfelejteni. Aszonta a muki: "VTC? az nincs, de van VTA, az is úgy működik.":)))
Kezdő voltam, na.
Használtam egy hónapig egyébként és működött. Sokat rágódtam a bekötésen:)))
A dolog elvileg és gyakorlatilag is működőképes, DE a VTA nem arra való! Miért azt akarja berakni? Csak olyanja van a polcon vagy mi? Nem tudom milyen csőátmérőkről beszélünk, de nézd meg az ESBE katalógusban a szelep átfolyási értékét (KVS). Úgy emléxem az azonos átmérőjű VTA és VTC között ez egy igen komoly különbséget ad. Gyakorlatilag folytja a keresztmetszetet, ami még szivattyús rendszerben sem előny.
Egy előnye viszont van: állítható (pl. 35-70fok). Azonban pusztán ezért, én nem javasolnám.
Logikailag értem csak a gyakorlatban nem tudom beválik ha bár még mindig jóbb egy hősok mint ha felrobbana a kazán. De ez főleg egy öntvény kazánnál elég kockázatos mivel ál a keringés nem sok vizvan a visszatérő csőben amivel keveredik. Minden esetre ha valakinél a gyakorlatban ez már bizonyitott akor tulvan tárgyalva.
Érdekes felvetés. Lerajzoltam, elvileg lehetséges. Jó kérdés, hogy merre indulna meg a víz. Nyilván, amerre kisebb az ellenállás. Szerintem a kazán felé kisebb (kazán visszatérő). Hiszen ott már nincsenek szelepek, ömölhet a kazán felé háborítatlanul, sőt a keresztmetszet is nagyobb. Plusz segít, ha a kergető az előremenőben van. De tegyük fel, extrém esetben mégsem a jó irányt választaná. Egy visszacsapó bárhol a rendszerben egyszerűen kezeli a dolgot. Amúgy is van már valsz.
Arra jutottam magammal egyeztetve, hogy ez nem valós veszély:)
A "naplopo" nál látam küső hőcserélővel. Kor anyagból van, a bojler és a hőcserélő közt sp. HMV kereingető van (szintén korrozió áló a clorós viz miat) és külön a solar rendszer.
Ezt nem értem. Tehát van legalább két szeleped. Az egyik hőre és/vagy nyomásra nyit. Ez van az előremenőben. Itt megy el a forró pl. a lefolyóba. A nyomásesés nyitja a töltőt.
Aztán van egy másik, a töltőszelep, nyomásszabályzóval a visszatérő ágban valahol. Lehetőleg nem a kazánnál. Logikailag ott van, de kialakításilag inkább távolabb, hogy a keringetés leállása esetén maga előtt tolja a visszatérőt ill. hogy keveredjen azzal.
Sziasztok. A fűtésszerelőm mindán áron ESBE Vta keverő szelepet akar berakni a Vtc helyett kazánvédőnek. Lehet ebből valami hátrányom az üzemeltetés során?
A másik agályom aleg tőbb gont akor keletkezik ha nincs áram, magyarán nincs keringetés. Tehát ha távolabb rakom lehet, hogy több jut a rendszerben visszafelé mint a kazánba.
