De erre semmilyen adatod nincs csak találgatsz, ugyebár? Merthogy a Holzleiter elsődleges jelentése a falétra simán ráragadhatott jelzőként egy magas emberre...
csaladfakutatas soran rajöttem hogy rengeteg nev at lett magyarositva.Talan tud valaki valamit erröl hogy hol lehet ennek utana nezni.Peldaul a szabados nev Debrecen környeken egyszerüen eltünik kb.1880 körül.Lehet mas volt a neve.Elnezest kerek az ekezetek hianyaert es esetleges helyesirasi hibakert - nemet vagyok.
Nagyon jó! Vetekszik a klasszikus Polconszaró Györggyel.
A büdösféreg amúgy a poloska "magyar neve", szóval érdekes ragadványnév. Az RMCsSz ismer Bolhát, Bolhást, Tetvest, de Poloskát nem. Igaz, annak nem minden fajtája élősködő, és azt hiszem, hogy pont az ágyi poloska talán nem is büdös... Szóval, itt inkább valamilyen tulajdonság alapú ragadványnévről lehet szó.
Találkoztam már néhány furcsa családnévvel, de amit tegnap láttam az 1720-as összírásba, az mindenen túltesz. Gregorius Bűdősféreg. Először azt gondoltam, hogy mókás kedvében lehetett az adatokat felvivő személy és valahova random elrejtett egy ilyesmit (mint amikor a programozók belecsempésznek valami jópofát a szoftverbe), de nem! Ez a név rendesen ott van az összeírásról készült képen is.
Hát, addig is amíg egy hozzáértő ember benéz és válaszol, tippelgetek egy kicsit.
Először is, az anyakönyvekben kellene visszamenni a lehetséges maximumig. Elméletileg 1746-tól vannak ott anyakönyvek. Az 1715-ös összeírásban még nincs Misnyovszki nevű adófizető család. Az 1840-es években már szép számmal élnek ott. Szerencsés esetben valamelyik korai Misnyovszkinál lesz valami utalás az anyakönyvben az eredetükre.
Amúgy nem hiszem, hogy v -> m átalakulás történt volna, bár ehhez tényleg nem értek. Nekem akkor már valószínűbbnek tűnik egy sz -> s átalakulás. A Misniowski [misznyovszki] név előfordul lengyel találatokban. Igaz: alig-alig.
De az is lehet, hogy keletebbre kell kutatni.
A mysz (mis, müs) egeret jelent a szláv nyelvekben. Moszkva mellett van Misnyevo nevű falu (vagy Müsnyevo? - Мишнево/Мышнево mindkét változatban kiadja a kereső). Az ebből képzett lakosnév simán lehet a Misnyovszki. Csak hát Moszkva messze van. Ugyanakkor lehet, hogy hasonló településnév - majd pedig lakosnév - valahol közelebb is kialakult. A katolikusságuk valóban a lengyel eredetet támasztaná inkább alá.
igen a familysearch-ös eredményt mind ismerem, az lendített tovább.
a Drahokoupil Viktóriáról annyit tudok hogy Ausztriában született. ez volt a házassági bejegyzésben, neki a halottiját nem találtam meg, mert bár később, de nem ott halt meg mint a Bernárd (foglalmam sincs hogy hol)
szóval biztos hogy nem együtt jöttek. De a Viktória apja is esztergomi uradalmi tisztségviselő volt mint a Bernárd szóval vsz. így ismerkedtek meg.
sajnos a csehországi rokon eltűnt mint a kámfor, nem ír...
az ottani anyakönyvekből pont ami kéne nincs még digitalizálva majd csak jövőre.
Annyit írt az első levélben hogy a Banzetek a czech garnet = cseh gránát megmunkálásával foglalkoztak és hogy neki van valami kontaktja egy francia úrral aki a Banzetek családfáját felrajzolta ahonnan hiányzik 2 fiú és feltételezik hogy azokból az egyik jött el Bohemia-ba...
de azért én ebben nem vagyok biztos, azért Fro-ban van pár Banzet, bár tényleg nem olyan gyakori.
az biztos hogy az 1600-as évek végén már bohemiaban voltak.
"közben kiderült a Banzetemről hogy Ccehországban született, Svetlán és van egy cseh lány, akinek a Banzet nevű ősei szintén ott születtek és az Ő családja úgy tudja hogy a család francia eredetű. Tehát Csehország volt egy közbülső állomás, de az még rejtély hogy hogy s mint jöttek el az ősök Fro-ból. Egyáltalán mit kerestek arra?"
Gratulálok! Ez a cseh nyom egy fontos lelet.
Szóval akkor nem írtam teljesen marhaságot azzal kapcsolatban, hogy Bernát nem magyar közegben születhetett.
Rákerestem a névre a Familysearch lapon is. Nézd meg ezen a linken (remélem azt adja ki):
Bár, gondolom már tudtál erről. Úgy tűnik, hogy Érsekvadkert előtt Nagybörzsönyben laktak. Mindkettő az Esztergomi Érsekség birtoka volt. Nem meglepő, hogy ilyen helyen kellet lenniük uradalmi vadászoknak.
Bár vagy az eredeti bejegyzés, vagy az indexelés elég tökéletlen (mindkét eset lehetséges), azért Bernát felesége neve alpján esélyes, hogy Bernát már házas emberként jött el. Gyanítom, hogy az a Victoria "Drahokousil" valójában Drahokoupil ("drágán vett" - mókásak ezek a cseh családnevek...). Drahokoupil nevűek pedig ma is élnek Světlá nad Sázavou és környékén.
Hogy onnan miként kerültek keletre, az szerintem nem túl rejtélyes: feltehetőleg a munka miatt. Persze ez csak feltételezés, de alapvetően ezért mentek a szakemberek keletre. A Habsburg birodalom egyik katolikus tájékáról mentek a Habsburg birodalom másik katolikus tájára - nem nagyobb váltás, mintha valaki ma költözne ugyanígy. (Na jó, nem egészen, de nagyjából...)
De ezek szerint maradtak ott is Banzetek. Tehát feltehető, hogy az nem olyan értelemben volt "közbülső állomás", hogy Bernáték csak pár évig éltek volna ott, hanem olyan értelemben, hogy az őseik oda vándoroltak, majd X nemzedékkel később Bernát és neje onnan költöztek keletre.
Hogy Bohémiába hogy kerültek... annyi magyarázat lehetséges, amennyit csak akar az ember. A pontosabb találgatáshoz kénytelen leszel tovább nyomozni, pl. hogy mikor kerültek oda. Csehországi anyakönyvek kutatása a következő lépés. Ha sikerül "beizzítanod" az ottani rokonodat, akkor esetleg könnyebb dolgod lesz :)