Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Azt én sem értem, hogy ha össze van kötve a fémház és az anód akkor miként tud kialakulni potencálkülönbség de ezt írja a tudomány.
Abban igaza van Petyavill-nek, hogy a puffertartályt érdemes lenne leföldelni, de akkor meg az anódot kellene valahogy szigetelten beszerelni. Ebben az esetben meg van a potenciálkülönbség úgy hogy a magnézium anód negatívabb potenciálon lesz mint a puffer.
Tuti hatásos megoldást csak akkor tudnék mondani ha csináltam volna már ilyet.
Így már teljesen értem. A puffert hagytam ki a gondolatmenetemből, nem is értem miért.
Engedelmeddel el is mentem ezt az írásodat a fűtéses dokumentumaim közé mert jó lesz visszaolvasni mikor ott tart majd a rendszerem hogy "csak" hangolgatnom kell.
Köszönöm a türelmet és hogy részletesen leírtad nálad hogyan működik! :) :)
Mostanában ezen sokat gondolkodom, hogy mire is lehet használni és mire is jó a kazánban maradő hő. Fontos-e lezárni a kazán ajtókat és mindenféle hadicselt kieszelni a hő ott tartására és a kiszipkázására.
Arra a következtetésre jutottam, hogy bármilyen megoldás mellett van racionális érv, hogy alkalmazzuk, de a helyzet függvényében.
A bentmaradó hőt lehet a kémény melegentartására is használni, így van azonnal huzatom, tehát nem biztos hogy ki kell szedni a kazánból a fűtéscsövön keresztül, menjen csak a kéményen át.
Nekem nyitott rendszerem van, mert a zárttá tételéhez szinte minden radiátor szelepet le kellett volna cserélnem ( tömszelencés a nagy részük).
Hagyományos 2"-os előre menő és visszatérő a gerincvezeték, a radiátorok 90%-a öntöttvas. A rendszer csak a puffer miatt lett helyenként 1"-ra szűkítve, ill. a radiátor leállásoknál.
Tehát ezt a nyitott rendszert akarom védeni.
A bojlernél a földelés van rákötve az anódra?
Mitől indul meg az elektronvándorlás, ha nincs potenciálkülönbség?
Még valami, ha a tűz kialszik nem csak a keringetés áll le hanem a huzat ablakok is teljesen lezárnak, tehát a kéményen keresztűl nem tud kihűlni a kazán.
Ha én is lefojtom akkor kormolódik (megpróbálom csurig tölteni a puffert). Ha (szinte) teljes levegővel nyomatom a kazánt, alig van korom.
Tegnap édes oldalbordám meg akart lepni és begyújtott. ;-)
A "kiképzésének" 1 foglalkozása után gondolta ez menni fog...... gond nélkül.
Mire hazamentem a kazán szinte teljesen eldugult, a füstcsövem félig volt hamuval, a reggel 9-kor begyújtott tűz még pilsákol a kazánban, pedig már 18 óra volt. A hőcserélőn fél cm vastag pernye réteg.
A drágám ugyan figyelt és amikor azt mondtam neki, hogy a magas füstgázt egy kicsi pillangó zárással kel ellensúlyozni, ezt úgy értelmezte, hogy begyújtás után (mikor a füstgáz 200 fölé ment) lezárta a pillangót teljesen.
Azt mondta nem akarta a varjak fenekét fűteni. ;-)
Kell még további gyakolati foglalkozás a Valentin nap örömére.
Nem jól tudod. Folyamat a következő: begyujtasz, a viz hőfoka 50-60° a rendszerbe nem megy viz csak a kazánkörben kering, huzat ablakok ful nyitva mig elnem éri a füst a 220°ot,
kb. 15-20perc mig felmelegszik a kazán 75-80°ra, inentől kezdve kezdi tőlteni a rendszerbe a vizet a huzat ablak állásától fügetlenül. Végig amig ég a tűz 80°stabil, ha a 2 es puffer alja is eléri a 80°ot igy a kazán visszatérőjébe is 80°megy ilyenkor felmegy 85°ra a kazán vize. Ez ritkán fordul elő mivel előbb a nagy tőltődik fel majd a kicsi, kis gyakorlat kell, hogy felbecsüljük a berakott fa mennyiségét mert ha ez előfordúl az = pocsékolásal. Ha a tűz kialszik a keringetés azonal le áll, tehát nem a viz hőfoka kapcsolgatja a Ladomat keringetőjét. Mivel nincs keringés a kazánban igy órákig marad a 80° a kazánban, akövetkező begyújtásnál is 50-60°os a kazán.
Arad-Temesvartol jo messze vagyunk , par szaz kilometer ... De Bukarest tolunk meg sokkal messzebb van , szal Arad van feletek , mi kozepen , Bukarest meg az orszag masik vegen ... Keress ra arra , hogyHargitamegye , Szekelykeresztur , na ott vagyunk mi . Meg a fa .
Na de hogy tartja a 80 fokos vizet a Laddomat ha mondjuk a kazánban csak 60 fokos a víz? Vagy ha a füstgáz 200 fokos a víz meg 85 fok? Én úgy gondolom ha csak a füstgázt szabályozom mondjuk 220 fokra akkor a vízhőfok folyamatosan emelkedni fog akár forrásig. Vagy valamit nem jól tudok?
Én meg azt mondom, hogy az időtényező a szén és fa hőértékének megadásakor közömbös.
Teljesen mindegy hogy mennyi idő alatt égetjük el mert intenzív égés nyilván rövidebb idő alatt fog lezajlani hasonlóan mint az elektromos teljesítmény esetén. Az 5kWh -t elérhetjük 5kW elektromos teljesítmény hővé alakításával 1 órán keresztül, de akár úgy is hogy 50wattot alakítunk hővé 100 órán keresztül.
A KJ vagy MJ érték véleményem szerint olyan mint egy képzeletbeli villanyóra amely egy X kWh elérésekor lekapcsolja az áramellátást.
Jóval leegyszerűsítve ha valaki azt mondja eltüzelt 50 kg fát ami mondjuk 720MJ arról nekem az ugrik be, hogy elhasznált 200kWh energiát, azaz pl. 20kW-os fütőtesttel fűtött 10 órán keresztül. Az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a fűtési módok hatásfokától.
Még valami, nálam is fedett helyen kint van a tüzelő. De egy hétre valót mindig behordunk a garázsba (ahól a kazán van) és egy pár nap múlva már nem -10°os lesz a hőmérséklete.
Ha le ég a rakat kihamuzom és bekészitem a következő rakatott, igy 4-6órát a 80°os kazánban áll a cuc.
Szerintem a lecsapodások-kátrányosodások legg főb oka a nem kelően száraz tűzifa. Lehet kazánvédő lehet szuper hőszigetel kémény a viz amit a tűzifa tartalmaz az elöbb utóbb kicsapodik valahól. Tehát ha nincs száraz fánk inkáb fabrikket et v. szenet használjunk.
