Nekem a rovásírás mellett a magyar bajusz, és gatya meggyőző az ábrázolásokban, és ilyet találhatunk Radzsasztáni- indiai, a Szikheknél, no és a Sabaroknál.
Merthogy az ó-görög, az etruszk, az egyiptomi, sumér, hettita, és a kinai műveltségek mögött a székely-magyar áll, mint átadó. No, de ezt elismerni nem lehet saulus zsidókeresztény világában.
Indoeurópai nyelv kellett az európai önérzethez, ezért a pártusokat negligálták, műkincseiket, ó-perzsának nevezik, pedig hatalmas riválisa volt Rómának. A székelység alapította a szkíta Pártiát, és amikor megdöntötték a Párthus birodalmat, eltűntek a szkíták az MTA szerint, pedig a szkíta hatás innen a Kárpát-medencéből terjedt el a világba és Európába, -
No, ezért nem lehet elismerni a szkíta magyar kontinuitást.
Hogyisne, méghogy Európa a magyaroktól kapta alapművetségét?
Hát azt elismerni nem lehet! Inkább lenyúlták a Párthus-szkítaságot, mondván: INDOEURÓPAI.
A szkíták nyelve egy kelet-iráni nyelv volt, tehát az indoeurópai nyelvcsaládba tartozott. Valószínűleg a szkíta nyelv rokona volt az alán, s abból lett az oszét nyelv, illetve nálunk a jászok nyelve.
Az az érdekes, hogy a különféle délibábos eredetelméletek egymást is ütik, hiszen a magyar nehezen lehet egyszerre szkíta és sumér eredetű, amikor a két nyelvnek semmi köze sincs egymáshoz, még nem is tartoznak egy nyelvcsaládba.
Utána néztem, és tényleg. Nem emlékszem, hogy 2000-ben tele lett volna ezzel a sajtó.
Azért is furcsa, mert István elismerte ugyan, de nem támogatta a keleti kereszténységet. Elég határozottan nyugat felé fordult.Akkor persze még nem volt egyházszakadás hivatalosan, de a viták, sőt ellenségeskedés már elég rég óta ment. Szóval Konstantinápolyból nézve ez akkor kudarcnak számított.
A 2000-ben való szentté avatás valami jelenkori politikai célt kellett, hogy szolgáljon. Persze a szentté avatások jelentős része mögött az adott kor politikai érdekei húzódnak. Hajdan a Vatikán is azért avatta szentté Istvánt és Imrét (Imre semmi jelentőset nem csinált), mert szükségük volt László király szövetségére. Lászlónak meg a nemzetközi elfogadtatás miatt szüksége volt Árpád-házi szentekre.
Fáy Elek szerint a szíriai-kánaáni pénzegység, az ezüst sékel (ebbõl lett a latin siklus) nevében a székelyek, mint feltalálók neve rejlik. Varro szerint ugyanis a rómaiak a szikuloktól sajátították el a pénzverést.
Ipolyi A. említi, hogy a székely "zádok-fa" név a szent fát jelentette a régi "pogány" világban. Valószínû, hogy a "zádok" névnek köze van a héber caddik (=igaz) szóhoz, ill. az "ismeretlen eredetû" fõpap, Cádok (Szádok) nevéhez is, aki Dávid király Salamon fiát felkente kusita szertartás szerint.
A qumrániak Cadok fiainak tekintik magukat és magharians leszármazottaknak.
Iustinus szerint a szkíták alapították a Parthus Birodalmat és Bactriát. Hogy az ókori Iránban is laktak, Médiában, annak nyomát még ma is õrzi a Szaqqiz városnév. A méd törzsek közt a Magus és Budeus törzsek szkíták voltak - és a székelyeknél található volt egy Bud nevû ág és egy Medgyes nem. Palesztina északi részén is voltak településeik a szkítáknak: Jézus korában Názáret közelében volt Szkítopolisz (Szkítaváros). Jézus neve a magyar nyelvbõl értelmezhetõ, amint tanítása és a hozzá fûzõdõ hagyomány is a magyar õsvallásnak felel meg. Ugyanígy Bud[d]ha szkíta neve (lásd a székely Bud, magyar Buda, I. István püspöke, Bauldus, és a méd-szkíta Budeus neveket!) a magyar "bölcs" (eredetileg: BUDHA a szanszkrit nyelvben azt jelenti: bölcs, okos, tudós, a régi magyarban pedig BWCH = okos, tudós!) õsibb alakjából (BUCS, BÕCS, BECS) vezethetõ le. Ezért írták - joggal - ... a skythák nagyobb tömege Indiába települt át, ahol is mint saka-skythák jutnak a közülük származott Buddha révén jelentõs világtörténeti szerephez, ugyanúgy, miként a galileai ... skytha gyarmat a közülük származott názáreti Jézus révén írta be nevét a föld mûvelõdés történetébe.”
De Indiában ismerik és őrzik Jézus hagyományait, és állítják, hogy ott halt meg.
Itt kell megjegyezni a trójai menekülők SICAMBRIA nevű város alapítását a Duna kanyarban. Szikember jelentést hordoz, ahogy Umbria is. Mind sólyomnépek voltak.
Az erdélyi ún. AGATHYRS szkíták nevében is a mi ÁG és TÖRZS szavaink ismerhetõk fel. Az egyik székely nem neve Medgyes volt (ez a név azonosítható egy szkíta király Madyes nevével is.
Agathirs csapatok küzdöttek Atilla Róma elleni háborúiban és a legelszántabb haderő volt.
Mindenki ismeri Targéta-Hargita őskirályságát, amely a székelyek szent helyének a neve ma is.
A Magura hegytetők, székelyek jelenlétére és névadására emlékeztet, ami székely körzetet is jelent.
A dió szavunk is fontos bizonyítéka annak, hogy õseink, pontosabban a magyar szkíták: a székelyek az ókori görögséggel szoros érintkezésben voltak. Ugyanis a dió Diana istennõ szent fája a görög mitologiában és a diófa Erdélyben õshonos.
A székely rovásírás félreismerhetetlen óegyiptomi és ógörög kapcsolatai is a székelyek (szkíták) ókori kapcsolataira utalnak (lásd Iustinus és Hérodotosz idézett leírásait). A székelyek (latinul: SICUL-ok) rokonai azon ókori SICUL népnek is, Szicília névadójának, mely az egyiptomi feljegyzésekben "SEKELES" -ként szerepel. Tény, hogy a magyarszékely számrovás megegyezik az etruszkkal, az etruszkok õshazája pedig éppúgy Kisázsiában volt, mint a székelyeké és magyaroké.
Kézai Simon említi, hogy a székelyek már e hazában laktak a legutóbbi hon-visszafoglaláskor és elébe mentek a közeledõ magyaroknak. Mivel sok bizonyíték van a szkíták magyarnyelvûségére és így természetesen a székelyek eredeti magyarnyelvûségére is: a magyar nyelv semmilyen más nyelvhez nem hasonlítható logikus, szerves és mágikus volta is a szkíták (székelyek) õsiségét bizonyítja.
M. I. Iustinus ókori történetíró "Világkróniká"-jában írta, hogy "a scythákat mindig a legrégibb népnek tartották, bár a scythák és az egyiptomiak között hosszú idõn át folyt a vetélkedés eredetük régisége felõl". A szkíták (illetve a székelyek, akiktõl végsõ soron a "szkíta" név is ered) régiségének egyik bizonyítéka lehet, az aranykori hagyomány.
Zsidóknak nyoma sem volt Jeruzsálemben, amikor Dávid elfoglalta a várost a Jebuzeusoktól. Meghagyta őket templomukban, szertartásaikkal együtt, - lásd. Cadoq főpap keni királlyá Salamont Dávid kívánsága szerint. -
mi több Salamon templomában is ők adták a főpapot és a liturgia ceremóniáját is.
Ennek oka, hogy sivatagi vándorlásaik során a frigyládát sátorban őrizték, és a kő templom idegen környezet volt a nomádoknak. Ezért volt a szentély padozata puszta, műveletlen kő!
„Szombat reggel a zsinagóga előtt egy törékeny ősz hajú nénike odalépett hozzám azzal, hogy ő ugyan római katolikus, de szeretne csatlakozni az őrködőkhöz. Egyszer csak megkérdezte: ’miért gyűlölnek benneteket?’ Nem volt feleletem kérdésére, amit – immár több ezer éve – mi is felteszünk magunknak.”
No és mi a válasz nálunk, mit szólnak a magyarok a zsidó reneszánszhoz, zsidó olimpiához? Temető projekthez?
Ha már Jézus vallását és etnikai hova tartozását keressük?
Jó támpont, hogy tanítványaival gyakran töltötték az éjszakát a jeruzsálemi Gecsemáné kertjében, Astarte - Boldogasszony templománál, és reggel táncolva-énekelve köszöntötték a kelő Napot, ahogyan a napvallás hívei tették.
Tudni illik, hogy a zsidók a holdvallás híveiként, ünnepeiket, naptárukat is hozzá mérték. és Astarte templomát a korrupció helyének nevezték.
Megjegyzendő, hogy a Qumráni gyülekezet is a napvallás híve volt.
"Jó esélye van, hogy a korona egy része is zsidó aranyműves munkája. Az biztos, hogy nem magyar készítette, azért ez nem lópatkolási munka volt."
Elvileg mind a két része lehet zsidó aranyműves munkája, csak nem valószínű. Bizáncban kevés zsidó élt, mert nagy volt a vallási türelmetlenség. Itália meg már és még nem volt olyan fejlett gazdaságilag, hogy sok zsidót eltartson. Ráadásul Bizáncban is, meg Itáliában is sok kiváló keresztény mester volt. A zsidók pedig abban az időben főleg a muszlim testvéreikkel éltek együtt.
A két rész összeillesztése viszont szörnyű. Azt könnyen lehet, hogy valami zsidó szélhámos csinálta, aki aranyművesnek adta ki magát. Ellopta a királytól kapott aranyból amennyit csak tudott, összegányolta a munkát, aztán futás egészen Damaszkuszig...
Koppenhága - Kappanhágó, Stockholm - Istókhalma stb. ...
:-)
Amúgy Hierosolyma Jeruzsálem héber elnevezésének görög átirata (Ἰεροσόλυμα) nemzetközi egyezményes betűkészlettel, ejtsd: hieroszolüma - semmi köze a sólyomhoz (a "hierosolymában" a "ly" nem elipszilonos ly, te nyelvzseni)...
:-D
Egyébként nagyon szépen elbeszélgetsz magaddal különféle nickeken...
Scytapolis ókori város volt a Szentföldön, ahol a Magharyans népek éltek Israel országrészben, ahol Izrael királyai uralkodtak, amíg a testvérháboruk, és Juda feljelentése kiirtották. Lásd. a Babyloni fogság előzményei.
A trójai-kelta Sicambria erődjét az átvonuló Trójai menekültek építették Páris királyfi vezetésével, és emberöltőnyi pihenés és erőgyűjtés után indultak tovább Karapát királyságból a nyugati kelta vidékre, ahol Páris várost alapított. E népek mind turul szimbolikát viseltek, ahogyan ismerjük Trója ostrománál Hektor pajzsára, amelyen egy sólyom szerepelt.
E szimbólumok megmutatják a kapcsolatokat: Hórus Egyiptomban, hasonlóan Hiero solyma- Sólyomvár.
De ismerjük a hunok koronáját is a szkíta kincsekből, egy sólyom madár dísszel.
