Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Soxor előjön ez a kérdés, főleg a rézzel szerelt rendszereknél. Persze kicsit máshogy igaz, mint a folyton cserélt vizű bojlerben, de a Magnézium itt is, ott is áldozat:) A magnéziumhoz képest a vas pozitív!
"A melegvizes fűtéseknél megkülönböztetünk nyitott és zárt rendszert. Amennyiben oxigéndiffúziótól nem védett műanyagcsővel készül a fűtési hálózat, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha nyitott fűtési rendszer lenne, még abban az esetben is, ha zárt tágulási tartállyal van felszerelve.
A nyitott fűtési rendszerekben a réz anyagból rézionok válnak le a szabad oxigén hatására, s ezek az ionok a fűtővízzel együtt áramlanak, s ahol a legkisebb az áramlási sebesség, ott lerakódnak. A lerakódás helyén létrejön az elektrokémiai korrózió.
Az épületgépészetben használatos fémes elemek elektrokémiai potenciálja a következőképpen néz ki:
Elem Vegyjel Elektrokémiai potenciál
RézCu+ 0,52 V
NikkelNi- 0,23 V
KadmiumCd- 0,40 V
VasFe-0,44 V
KrómCr-0,71 V
AlumíniumAl- 1,66 V
MagnéziumMg- 3,24 V
A felsorolásból látható, hogy a réz a pozitív oldalon található, s a többi a negatív oldalon. Ez azt jelenti, hogy a réz erősebb fém, s képes a többi fémet tönkretenni. Minél nagyobb a két fém közötti feszültségkülönbség, annál erősebb a korróziós hatás.
A magnézium a legnegatívabb fém a szakmánkban, emiatt ezt áldozatként szoktuk használni, vagyis amíg van belőle a rendszerben, addig a réz azt teszi tönkre a réz. Ha viszont elfogy, akkor már a nemesebb anyagokat fogja korrodálni a réz.
Zárt fűtési rendszereknél nincs oxigén a fűtővízben, tehát nem alakul ki elektrokémiai korrózió, azaz bármilyen radiátor használható a réz anyagokkal együtt.
Viszont nyitott fűtési rendszerhez semmiképpen nem használható a rézvezeték, vagy réz szerelvény, mert akár acéllemez, akár alumínium radiátor van beépítve, beindul az elektrokémiai korrózió, s tönkreteszi a radiátorokat."
Ne reménykedj. Nekem ugyanez van magyaltölggyel (Quercus ilex). Ugyanígy egy éves vágás, egész nyáron sütötte a nap. Kívül 15%, belül 25 felett.
Sőt! A tölgy még lassabban szárad.
Ill. a csertölgy (Quercus cerris) jó lehet. A tölgyek között abban van a legkevesebb csersav, gyorsan szárad, de azt eszik leghamarabb az állatok. Asszem én is azt fogom megpróbálni jövőre, mivel akác itt nincs.
"Még nem mértem pontosan, kb 10 kg saccolom (100 m2 ház, szigeteletlen falak)" Mármint naponta ennyi??? Az kb. egy szeneskannányi mennyiség. A kisebbik. Nemáá..:-)
Hooliboy: Még nem mértem pontosan, kb 10 kg saccolom (100 m2 ház, szigeteletlen falak)
Unomma: Nálam még nem jött elő. Én zsákokban hozom, egy zsák 40 kg. 2 nap alatt hoztam el 4q-t. Ráálltam a kocsival a mérlegre üresen meg megrakva is. Én is meglepődtem, hogy a kocsim üresen mindkét nap azonos súlyú volt :)
Én fűtöttem ezzel a bizonyos lengyel szénnel hosszú évekig, a baj csak az vele, hogy sajnos a kalóriája esetenként jelentősen eltérő, és ez csak a begyujtáskor derül ki. Akkor fejeztem be a használatát, amikor odaraktak elém egy nevetséges méretű rakást, és aszonták:-100.000. Mármint forint. Na akkor azt mondtam, ennyi elég volt, jöhet a fa. Fából kb. max. feléből kifűtöm a lakást, és nincs salak. Szénből kb. 30-40 kg, ( nehéz mint az ólom )2000- 2400 ft per nap. Fából kb. 40-45 kg,-kb. 1000 ft. A gáz kb. 3.000-lenne. Ezek gyakorlati tapasztalatok,-nálam.
1 hetes fekete szenes tapasztalat: A barna szenes fiaskó után ezúttal lengyel fekete szén került a kazánba. Hát ég és föld. Elképesztő hőt képes leadni. Egy megrakás telerakta a pufferemet és közben a lakást is fűtötte. Nagyon kényelmes. Könnyebb behordani mint a fát, nem kell rakni. Nagyon tetszik. Még reggel is 40-50 fokos víz a kazánban kellemsen fűti a kazánházat.
Ára: 6800 Ft-ért vettem mázsáját. Valahol a fa és a gáz közé teszem.
Gáz: 4Ft/Mj Fa (száraz akác): 2,4 Ft/Mj Szén: 3-3,5 Ft/Mj (mivel nem tudom a pontos hőértékét 27 Mj/kg-ra számoltam 70%hatásfokkal) szóval a kényelemnek ára van, de megéri.
Immergas kazan fara nem a legjobb szerintem. Folosleges fara ontottvas kazant venni. Egyebkent en itt a forumon kaptam az otletet ennek a beszerzesere, nem bantam meg, de en lignittel futok legfokepp, ami egyik legjobb tuzelo, ill. legjobb az ar/ertek aranya.
Nem kell hozzá földelés, az a lényeg, hogy a védendő fém (vas) tárggyal közvetlen kapcsolatban legyen, használják hajókon, földbe ásott csöveken, zsilipeken is http://hu.wikipedia.org/wiki/Korr%C3%B3zi%C3%B3
hello, a 700 liter víz soknak tűnik a rendszerben, nekem kb 300 liter összesen: a kazán, 400 m cső (padlófűtéssel együtt) + 18 db radiátor. Az 1000 literes pufferemet gravitációba fűtöm 4 óra alatt, olyankor megy a radiátorok felé is valamennyi melegvíz, ez nem állítható nálam, de hasznos, mert éjszaka viszont a tartály fűti a házat szivattyú nélkül gravitációba. Ha tényleg 700 liter van a rendszeredbe, sokkal nagyobb puffer kell neked szerintem. Nálam a keringtető sajna az 1000 litert 1-1,5 óra alatt kikeringteti. Ezért megy gravitációba, úgy kb 6-8 óra. A vizes fát csak vegyesen használd szénnel, vagy szárazzal, ha van rá módod. Sokkal hatékonyabb lesz a dolog...
Én is próbálkoztam már a képzéssel, de képtelenek követni az utasításokat. Kikísérleteztem mit, hogyan kell csinálni, de nem úgy csinálják. Ezért aztán minden próbálkozás után gondok voltak. Fellfort, füstszag lett a nappaliban, kormos lett a kandalló ablaka, stb. Mivel minden alkalommal elégedetlenkedtem, ezért már nem mernek begyújtani. Inkább fáznak, de megvárják, amíg hazaérek:) Most csak én tüzelek, bár meg van engedne nekik is. Nem tudom melyik a jobb.
"Én úgy gondolom ha csak a füstgázt szabályozom mondjuk 220 fokra akkor a vízhőfok folyamatosan emelkedni fog akár forrásig. Vagy valamit nem jól tudok?"
Igen ez engem is érdekel, mert a pillangót még meg tudom oldani automatán, tehát forgatni fogja a Belimó, de ha a cél pl. a 160 fokos füst és annak stabil értéke végül felforralja a vizet, akkor továbbra sem automatikus a dolog. Sok mindentől függ:
1. primer levegő (csak kézzel lehet állítani)
2. mennyire van áthűlve a lakás
3. milyen idő van kinn
4. mennyi fát teszek rá
5. milyen fát teszek rá (kemény/puha, vékony/vastag)
6. fúj-e a szél kinn (nincs helyem a huzatszabályzóhoz)
Tévedés! Az anódnak semmi köze a vízkőhöz, a korrózióvédelem miatt van csak ott.
"A zománcozott - vagy mondhatnánk: bármilyen bevonattal ellátott - tartályú villanybojlereknél megjelenik még egy elmaradhatatlan elem, az aktív anód. A bevonat elszigeteli az acélt, így ahol fed, ott nem lép fel korrózió, de ahol nem, ott nagyon gyorsan kilyukadna a tartály, ha nem tennénk valamit. Ezen segít az aktív anód, ami többnyire egy magnézium ötvözet rúd. A magnézium kevésbé nemes anyag, mint a vas, ezáltal ő korrodál, fogy, és nem pedig a vele egy víztérben lévő acéltartály. Szerepe tehát jelentős a korrózióvédelemben, megújítása, cseréje ezért fontos. Sajnos, nem akadályozza meg a vízkövesedést, illetve nem is fokozza azt, mint ahogy egyesek gondolják."
Neked meg mi bajod van? "írd át az összes fizikakönyvet" Szerinted nem jól mondom? Más épületgépész is úgyanígy számol. Nem átverni akarlak, ugyan miért tenném xD Te bemásoltál valamit, ami nem pont ide való, most ezzel nem bevonni akarok mást ebbe a vitába, de ha nekem nem hiszel, akkor kérdezd meg Joevagyokot hogy kell teljesítményt és hőmennyiséget számolni.
Gyakorlati szempontból igazad van, meg: Én is dobálom rá a fát a kazánra oszt sza... rá hogy hány kiló ment rá meg mennyi idő alatt égett le xD De ha valaki tényleg tudniakarja a hasznosult hőt és a hatásfokot (az meg a legfontosabb mert nagy a különbség száraz és nedves fával) az számoljon úgy ahogy Pl. Joevagyok is, mert az pontos és úgy kell!!
Rég óta olvasom a fórumot és lenne pár kérdésem. Két hete lett beszerelve egy Caldera 6 tagos öntvény kazán, a rendszer nyitott 2 colos csövekkel. A helyzet az hogy begyujtás után kb. 1.5-2 óráig amíg többször meg nem fordul a víz a házba addig hideg víz jön vissza a kazánba, de felfűtés után már 60 fokos víznél is kb 40 fokos a visszatérő. A 2 colos rendszerre milyen keverőszelepet lehet rárakni? A rendszerbe a szerelő szerint olyan 700 liter víz van( vastag csövek + régi nagy lemez radiátorok) pluszba még egy 1000 literes puffer már elég lenne? Lehet e puffert gravitációs rendszerbe berakni,hogy ne kelljen szivattyúval bajlódni, a mostani rendszer jól működik. A ház 15*8 alapterületű fűtött pincével és két lakó szintel, gázzal kb 100 e egy hónap , vizes bükk van két hete lett véve, tűzre rakás előtt 3-4 napig a kazánházba van a fa, a véknyabbak meg a fűtéscsöveken, így fogy el 100-120 kg fa a -10-15 fokos hőmérsékletbe.
beszereztem a nedvességmérőmet. megmértem a tavaly februári vágású bükkfámat ami 50 cm-es dabarokra van vágva és hasított. Szépen szárítottam a nyáron. Ennek ellenére a belsejében 30% a víztartalom a külső gyűrűkön pedig olyan 20% körüli.
Ha egy év alatt ennyit száradt csak akkor lehet tölgyet veszek az idén, mert az gyorsabban szárad állítólag.
Az egyik keringető szivattyúm a 3ból nagyon hangos lett a hétvégén. Olyan mintha egy forma1es autó lenne a szivattyúban. Mit tehetek? Lehet valami koszt szívott be? Levegősnek nem levegős, eddig jól ment.
Ha javíthatatlan akkor várjam meg amíg végleg kipurcan és akkor csere?
