Esetleg valaki leirna az akadama fold hasznalatat? Megzavar, hogy golyokbol all, nem tudom hogyan kell hasznalnom. Ha igy teszem a talba rengeteg res marad a golyocskak kozott.
Nagyon orulok, hogy ez kiderult, vegulis mar a harmadik ember is azt irja, hogy itt felesleges, sot valoszinuleg karos is permetezni. Hat ezt jo tudni. Mondjuk kicsit hianyozni fog, foleg a reggeli szertartasombol:)
Lehet, hogy ebben az orszagban meg a moha is sikerulni fog a fak ala? Mo-n iszonyatos erofeszitesek mellett sikerult 0 eredmenyt produkalnom a temaban.
Figyelemreméltó tudományos megállapítások! :-) Még én is fűzök néhány észrevételt a témához, aztán részemről le is van zárva. Véleményem szerint azért nem tanítják egyetemi (sőt, semmilyen) szinten a Hold hatását a növényekre, mert nincs ilyen hatás. Ettől függetlenül lehet benne hinni, mint ahogy abban is sokan hisznek, hogy a kéményseprő szerencsét hoz. Gondoljunk csak bele: A gravitáció - magyarul tömegvonzás - ugye minden tömeggel rendelkező test között fennáll, egyenesen arányos a tömeggel és fordítottan arányos a testek közötti távolsággal. Minél nagyobb tömegű valami, annál erősebb a gravitációs hatása, szerintem az óceánok együttes tömege pl nagyobb a Holdénál, ezért tulajdonképpen a világóceán jobban vonzza a Holdat, mint fordítva, bár ez végül is teljesen mindegy. Abban megegyezhetünk, hogy az óceánok víztömege elég tetemes, mondhatni tengernyi, meg sem tudom saccolni, hogy tíz a hanyadikon tonna, emiatt érezhető a gravitációs kölcsönhatás, kialakul az apály-dagály jelenség. De már a Balaton 1,9 köbkilométer vize kevés ahhoz, hogy a Hold észlelhető hatást tudjon rá gyakorolni. Mennyi víz lehet egy facsemetében? 1 liter, 2 liter? Szerintem a szomszédos száz éves tölgyfa komolyabb gravitációs hatást fejt ki rá, mint a Hold.
Csatlakozok Libapék szavaihoz,ha ekkora a páratrtalom nem kell még + permetezni vizzel.
Nekem van Kinai szilem itthon MAgyarországon,és itt kell neki a plusz pára. De kint is éltem Svájcban,és ott is jó párás körülmények voltak,ott NEM kellett ezt a klimát pótolni viz permetezéssel.
Jaj, jaj, majd én megmondom a tutit telihold ügyben! Akkor van olyan világos, hogy éjjel is lehet az erdőben bonsait gyűjteni, még a természetvédelmi területeken sőt a parkokban is (bátrabbaknak a temetőkben is) mert nincs aki látná, nincs aki szóvá tenné. Mivel a növények éjjel széndioxidot termelnek abban a nejlonzsákban amiben hazavisszük mindjárt megkapja a bonsaiunk a legfontosabb tápanyagát is. Több víz van a levelekben éjjel mint nappal mert a turgor nagyobb. Nappal a levelek lekonyulnak a vízhiánytól és melegtől ezért nappal nem szabad őket kiszedni. Ahogy a hold dagályt okoz vonzó erejével úgy húz több vizet a levelekbe is. Gyengül a geotaxis mert a növény a kevés fény felé tör és ezért éjjel könnyebb kihúzni... ( Ez még nincs benne a tankönyvekben ...) Nappal fedetlen fővel ásó bonsai gyűjtő könnyen kaphat napszúrást, mert a lehajtott fejét teljes erővel tűzi a nap. Teliholdnál ez a probléma nem áll fenn. Amikor nem direkt napfényben ássuk ki a növényt a gyökere nem kap fényt és kevésbé szárad az ki, valmint hűvösebb van és nem kapnak mindjárt hőgutát a gyökérkapcsolt gombák a gyökérszőrökkel együtt. ( Na ez a mondat nem kellett volna.) Más. A horgászok is használják a szolumnáris naptárat mert teliholdnál sokkal jobb a kapás. (Na ja mert látszik az úszó éjjel is a holdfénynél).
Nagyon erdekes velemenyek, most ellenorzom, mert be van allitva a szamitogepemen, hogy allandoan irja, mekkora a paratartalom Londonban, jelenleg 86%. Ilyenkor nem is kell permeteznem? Vagyis Angliaban nem is szukseges permetezni a bonsiokat? Amugy azert lehet benne valami, mert tenyleg nagyon konnyu itt bonsait nevelni. Csinaltam Mo-n is, ossze sem hasonlithato.
Ne permetezd annyira, hogy le is csurogjon róla sok víz, hanem permetezd csak 2-3szor, és csak hogy megnedvesedjen a levele, de ne csurogjon a víztől, akkor nem mosod le a permetszert.
"Ebben az orszagban minimum 80% a paratartalaom, de van 97 is, " Akkor miért permetezed esővízzel??? Szerintem a kínai szilnek ez nem kell. Lehet, pont a túl nagy nedvesség jele ez a barnulás.
lenne nehany kerdesem, ezert par szoban magamrol: Angliaban elek es ujra elkezdtem bonsaiokat nevelgetni. Magyarorszagon probalkoztam veluk, nem volt egyszeru a paratartalom miatt. Ebben az orszagban minimum 80% a paratartalaom, de van 97 is, mondani nem kell, mennyivel egyszerubb igy megtartani a fakat. Csak kinai szilt nevelek, ez a fajta erdekel, mast nem is szeretnek. 5 csodalatosan szep kinai szilem van, itt tenyleg nem nehez csodalatos fakat nevelgetni egy pici talban.
Kerdeseim:
1., Az egyik foldjeben egy kb. 4 cm hosszu gilisztat talaltam, valoszinuleg igy vasaroltam. Hogyan tudom kiirtani a gilisztat a foldbol? Kiszedegetni nem gondolom, hogy eleg, mert mi van, ha mar lepetezett a foldben? A fold azert nem nyuzsog egyenlore tole, mert akarhogy neztem, tobbet nem talaltam, csak azt az egyet.
2., Mar Mo-n is problemam volt neha, hogy a szepen fejlodo kinai szilek levelenek a vege megbarnul, pergamen-szeruve valik es lehullik. Ez ugy tudom lisztharmat. Vasaroltam gombairto sprayt, azonban napont 5X esovizzel permetezem oket. Ezert azt gondolom, hogy a gombairto sprayt szinte meg aznap le is mosom a fajimrol. Mit kell tenni a gomba vagy eloskodok ellen hasznalt sprayk eseten? Hogyan vegezzuk ilyenkor a naponta tobbszori permetezest?
Segitsegeteket elore is koszonom es utolag is elnezest kerek az ekezetek nelkuli szovegert, nagyon rossz lehet olvasni.
Érdekes téma! Hallottam már én is olyat hogy a hatóanyagaiért termelt növényeket akor szüretelik mikor a hold fent van mégpedig azért mert ezeket az anyagokat kirántja a gyökerekből is és a szárban, levelekben feldúsul! Lehet benne valami de addig kételkedik az ember amíg nem bizonyítja valaki!
Ezek szerint ez tiszta fizika. Akkor viszont azt nem értem, miért nem oktatják az egyetemen növényélettanból a holdfázisok hatását. Merthogy nem oktatják.
Én sem, csak véleményt cserélni. Szerintem nincsen akkora jelentősége a hold járásának, főleg akkor nincsen (általában nappal), amikor nincs fent az égen.
Az egyik barátom tengeri akváriumot épített, és akart bele átmeneti tárolóval, szivattyúval apály-dagály szimulációt. Aztán rájött, hogy éppen hogy kitol a halakkal, mert azok apálykor, dagálykor mindig oda úsznak ahol ugyanakkora a víz, megviseli az úszóhólyagjukat a szélsőséges változás, ráadásul, ha 15-20 méter apály-dagályt nem tud csinálni, akkor bele se kezdjen, +-10-20-30cm az maximum egy erősebb hullámzás, nem apály-dagály. Mit szeretnék ezzel kifejezni? Azt, hogy a különféle természeti jelenségek nem mindig kívánatosak, van amikor csak szükséges rosszak, amihez alkalmazkodni kell.
Én nem vitatkozni vagyok itt.De ha valakinek bejön egy "fogás" azt én is átveszem.illetve itt azért vagyunk,hogy tanácsokat osszunk meg másokkal
A hold hatása a nedvkeringésre van hatással(kifelé illetve benn maradjon a vágáskor)a seb zárodására Illetve kiszedéskor a gyökerekre is hat a HOLD tömegvonzása Idézet gyökér növekedésnek a lényege éppen akkor mekkora a tömegvonzás , a hold éppen milyen távolságra van a földtől Illetve a leszálló hold a talajba szoritja a vizet
De ezt SENKIRE nem akarom eröltetni.Csak megakartam veletek oszatni
Ez egy kicsit olyan szerintem, mint amikor a hifista beolvasztatja a családi aranyat, hogy hangfalkábelt húzasson belőle, mert annak szebb hangja van... biztos, de hogy a ház előtt elmenő autó kipufogógázának nagyobb hatása van a növényeidre, mint a holdnak, az tuti.
Nekem annyit mondott a hold állása,mint a természetre (apály -dagály) ugy a növények nedv keringésére is hat. Tehát mint a kivételre,mint a metszésre vonatkozólag. Nem azt mondom mindenkinek ezt kell követni.DE akinek már bevált,miért ne lehetne alkalmazni. Hisz 30 éve neveli és ezeket követve nyáron is tud kiszedni növényet,sikerrel.
Én az ilyen dolgokban nem hiszek, ez túl misztikus az én racionalitáshoz szokott gondolkozásomhoz. Azt tudom, hogy a fagyott göröngyök letépik a hajszálgyökereket, rügyfakadás után pedig kockázatos növényeket átültetni. Hogy közben a Hold éppen mit csinál, nem hiszem, hogy sokat számítana.
Én ugyan még nem próbálkoztam vele, de egészen biztos, hogy nagyon alkalmas rá. Ezt abból gondolom, hogy nagy területeket képes meghódítani gyökérsarjakkal, azaz a föld alatt kúszó száraiból könnyen és gyorsan ereszt gyökeret.
Én nem vagyok nagyon nagy szaktekintély, de ahhoz már elég idős vagyok, hogy ne merjek ilyen kategórikus kijelentéseket tenni. Ugyanis minden évben más és más időpontban ébred a természet, van, hogy már február végén tavaszodik, máskor viszont még március végén is fagyott a föld. Vannak fajok, amelyek nagyon gyorsan kizöldülnek (pl. galagonya), ezért elég szűk az időintervallum a fagy felengedése és a rügyfakadás között, én minden évben izgulok, hogy sikerült-e jól időzítenem a szabadságomat.
