Reményeim szerint ez lenne a helye annak a nemzetközi makroökonómiai diszkussziónak, amit már évek óta folytatunk különböző topicokon egy pár emberrel, és amely megérdemelne egy saját topikot. Valamint nagyon remélem, hogy a társalgás hamar eléri azt a szintet, hogy a topik bekerülhet a Polgazd Fórum védett keretei közé.
Az itt megvitatandó témák közé sorolnám pl az amerikai hitelválságot, és a nyomában kibontakozó recesszió gyanús folyamatokat, Kina, Ázsia emelkedését és esetleges bukását, a világméretü erőforrás, energia és élelmiszer inflációt, a tőke és pénzpiacok folyamatait, a fentieket befolyásoló geopolitikai eseményeket, stb
Nem örünék annak viszont, ha magyar aktuálpolitikai témák jönnének fel, valamint a hitelpénzrendszer vagy a derivativ, opciós piacok eredendő gonoszságáról szóló fejtegetéseket sem szivesen olvasnék itt.
"Ha mindenki tudna mindent, akkor jó lenne, ez az első szint (kb egyenértékű azzal, hogy ha mindenki krisztusi tanok szerint élne, szeretné egymást, buddhista tökéletességet érne el, akkor nem lenne önzés, éhezés, háborúk, környezetrombolás, stb.)"
Az elérendő és kivánatos állapot, ha megszünne pl. a kapzsiság, az individualizmus, stb és az emberek tanultak lennének. Ez lenne az alapja egy teljesen nyitott társadalomnak (vagyis, ahol nincs "üzleti titok", "banktitok", "államtitok", "személtyiségi jog", stb.). Ekkor minden info mindenki rendelkezésére állna.
Ez persze magától nem fog menni, mert az egó csak az ismerős terepet szereti, új utakra nem akara tévedni. Akkor mi a megoldás?
Most olvastam nemrég, hogy a pestis alaposan átrendezte a korábbi évszázados feudális berendezkedést. Egyrészt a pestis nem válogatott szegény és gazdag között (mindenhol hullottak, mind összel a legyek), másrészt mivel "megtizedelte" a népességet, a munkaerő hiánya miatt egész Európában nőtt a munkaerő bérköltsége (nagyobb fizu). Vagyis az átlagemberek életszinvonala is nőni kezdett valamelyest a korábbi évszázadokhoz képest.
Pl. Velencében a nagy egó öbfényezésben egyre nagyobb gondolákat építettek (a végén már a manöverezés jelentett gondot), a pestis után pedig ennek véget vetettek, egységesen feketék voltak szabvány méretekkel. Vagyis megjelent az önmérséklet is.
Vagyis, ha környezet dransztikusan változik, akkor az egónak nincs más választása, mint hogy változzon. Mert egyébként elpusztul.
Ez alapján nem reménytelen, hogy akár 2-3 évtized alatt sok minden megváltozzon.
de meggyőződésem, hogy megismétlődik az előző ciklus történése, vagyis az indexben a részvény/arany javulás ebben a ciklusban is meg fog fordulni és végül az index leesik a pincébe.
A struktúrális problémák ugyanis itt vannak, sőt súlyosabbak, mint valaha voltak.
Akkor ezt a nagy holtidejű rendszert (mindegy, hogy hajó pályája vagy a nagycsarnok felfűtése*) mégis lehetséges ELMÉLETILEG gebasz nélkül ott-tartani? Mi is a tartomány?
Illetve: nem mindegy, milyen szintű lehetetlennel számolsz.
A lehetetlen szintjeire valami ilyesmit képzelek el.
Ha mindenki tudna mindent, akkor jó lenne, ez az első szint (kb egyenértékű azzal, hogy ha mindenki krisztusi tanok szerint élne, szeretné egymást, buddhista tökéletességet érne el, akkor nem lenne önzés, éhezés, háborúk, környezetrombolás, stb.)
A néptömeg akarata(i), rendekre, rétegekre tagozódások? Mondjuk 2. szint
Intézményi lehetetlen? Mondjuk3.
A vezér szűkebb törzse (stábja) problémaköre? Mondjuk 4.
*Mondjuk van kis különbség a nemlineáris holtzóna és nagy integrálási idejű, de azért lineáris hőtehetetlenség (vagy épp hajó-lendület) között. De ez csak finomság.
Ez a történet inkább adatszivárgásról szól. Nem ugyanaz, mint a libor esetében. Ráadásul ilyen mondat is van a cikkben:
"Egy-egy hatalmas értékű eladási megbízással bénították meg az arany piacát a fent említett három napon közvetlenül a London fixing benchmarkok számítása előtt. Szerdán például helyi idő szerint 12 óra 26 perc, 40 másodperckor 2000 határidős eladási ügyletre adtak be megbízást, amelynek következtében 20 másodpercre leállt a kereskedés a decemberi szállítású határidős aranykontraktusokban. Ennek következtében körülbelül 10 dollárt esett a sárga nemesfém árfolyama úgy, hogy ezt semmilyen makroadat vagy hír nem indokolná. A benchmark így 12 óra 30 perckor 10 dollárral alacsonyabb szintre került, mint ha nem adták volna be a hatalmas megbízást. Ha ezt a 10 dolláros mozgást az arany ellen fogadva más termékekkel megjátszották a megbízás beadói, akkor nagy profitot tehettek zsebre."
Ami szintén arra utal, hogy bennfentes információkkal élnek vissza. Önmagában ugyanis az, hogy megbízással manipulálnak, nem bűn, hanem napi gyakorlat. Csinálnak egy esést a fenti példában, aztán amikor hivatalosan kijönek a makradatok, besöprik a hasznot.
"Azokból a találmányokból vagy tudományos felfedezésekből lett "valami", tehát vitték végül tényleg előbbre a fejlődést - amelyekből valaki pénzt (vagy bármilyen más előnyt, akár katonait, politikait is) tudott csinálni"
Most megint egymás mellett beszélünk el. :-)
Te arról beszélsz, hogy egy találmány hogyan terjedt el (egy pénzen alapuló társadalomban a pénzhaszon révén). Én meg arról, hogy magát a találmányt nem a kapzsi emberek hozták létre. Vagyis a kapzsi emberek megléte nem szűkséges és elégséges feltétele az emberi fejlődésnek.
Ha egy olyan társadalmi értékrend alakul ki, hogy magát a feltalálót jutalmazza még akkor is, ha egyébként olyan a személyisége, hogy nem vágyik meggazdagodásra (nem kapzsi), a találmány pedig bárki számára elérhető (sokan képesek hasznosítani azt), akkor a kapzsiságnak semmilyen szerepe nincs a fejlődésben.
"A tökéletességre törekvés - az helyes dolog. De fel kell ismeri azt is, hogy a tökéletesség nem elérhető, mi több, ez nem is baj."
Mi köze a tökéletességre való törekvésnek a "a világ mindig rossz lesz, a világ mindig igazságtalan lesz" korábbi kijelentésedhez? Mivel ez utobbi az én értelmezésem szerint egy javíthatatlan állapotra utal, ahol semmit sem lehet tenni.
"Azt sem árt tudatosítani, hogy a szabályozástechnikában alapelv, hogy szabályozni a hibajelre tudunk - ha nincs hiba, nincs szabályozás sem..."
Ezt már a nyáron egyszer végigzongoráztuk. A szabályozástechnikában a "kilengés" függ a mérés pontosságától (hibajel) és a szabályozás minőségétől.
Hiába jó a mérés (kis hiba), ha rossz a szabályozókör. És fordítva, hiába jó a szabályozókör, ha pontatlan a mérés (nagy hibajel). A szabályozástechnika rengeteget fejlődőtt az elmúlt évtizedekben. Ami ma még hibajelnek számít, az 5 évtizeddel ezelőtt mérhetetlennek számított sok esetben (nulla hibajel).
A közgazdaságtudományban meglátásom szerint mint a méréssel, mint a szabályozó körrel nagy bajok vannak, hogy a hasonlatodnál maradjunk.
"Nem gondolnám, hogy ezen problémákra a közgazdaságtannak kellene megoldást kínálnia, ez igazándiból politikai kérdés."
Szerintem meg közgazdaságtudományi. Csak egy példa: a Versenyhivatal létrehozása ugyan politikai döntés eredménye, de a közgazdaságtudomány jött rá a szükségességére és hasznosságára.
"A mélyszegénységet egyébként egy pillanat alatt fel lehetne számolni - csak akkor azonnal megszűnne még az olyan viszonylagos jómód is, mint amiben mondjuk te élsz, és egy üzbég paraszt életszínvonala jutna a világon mindenkinek... "
A mélyszegénységet olyan rendszerhibák okozzák, mint a kamat megléte. Hangsúlyozom, nem a bankok ellen beszélek, hanem egy rendszerhibáról. Nem tudom, milyen lenne egy olyan gazdaság, amiben nem lenne kamat, mert egyelőre még az én hitrendszerem korlátai között sem vagyok képes elképzelni. Csak arra jöttem rá, hogy a kamat megléte állandó pénztranszfert jelent a szegényektől a gazdagok felé, így a szegények egyre szegényebbekké, míg a gazdagok egyre gazdagabbakká válnak. Ráadásul a gazdagok száma is csökkene - vagyis a pénzmennyiség egyre kevesebb ember kezében összpontosulna. Ha egy görbén ábrázolnánk, akkor ez olyan, mintha egy az origon áthaladó parabolikus görbe lenne, ami egyre inkább nyúlna az x tengely pozitív irányába (vagyis egyre nagyobb tömegnek lenne egyre kevesebb pénze). Ez magyarázza a középosztály elszegényedését is. És nem arról van szó, hogy "gonosz bankárok", meg "árnyék világkormány", hanem egy rendszerhiba. Van aki felismerte (most nem magamra gondolok, én egy német közgazdász előadásában hallottam erről még 2008 után), a többség azonban még nem.
"másfelől (és ez szerintem még sokkal-sokkal fontosabb kritérium) a túlnépesedés megállítása és visszafordítása, mert ha az emberiség nagyobb tempóban népesedik, mint ahogy a gazdaság fejlődni tud, akkor csak nőni és nőni fog a nyomor elkerülhetetlenül"
Ebben egyetértünk. Éppen ezért nem arra kellene szocializálni a mélyszegénységben előket, hogy segélyeket osztogatunk ingyen nekik, hanem megtanítani megállni a saját lábukon. Mert előbbi esetben a kúlturális hagyományok miatt a nők továbbra is elnyomottak lesznek, fogamzásgátlás nuku, gyerekszülés meg halomra és egyetlen életcéljuk, hogy mikor érkezik a következő segélyszállítmány.
A túlnépesedés a női emancipáció terjedésével automatiksan megoldódik (fejlett országokban ez már megoldodott, míg Kínában is).
Viszont egyáltalán nem kizárható, hogy azért lehetséges még tolerálható méretű lengésekkel szabályozni. Mindent összevetve végül is nem az a lényeg, hogy a nagycsarnokban mindig ezredfokra állandó legyen a hőmérséklet, egész komoly, már sokaknak kellemetlen (és ezért zajos panszkodáshoz vezető) kilengés is belfér valójában - a lényeg az, hogy azért se meg ne fagyjunk, se meg ne főjünk, se a kazánt ne robbantsuk fel...
Ami ezen belül tud maradni az - vezessen bármekkora panaszkodáshoz is - végeredményben azért belefér...
Legyen igazad! Mert az egy ellenőrzött leeresztést jelentene.
(Ha a geddonista, paranoid hozzáállásomtól eltekintünk, én sem sokkal tekintem másképp)
Mellesleg a háborús, az egy szélső példa
(olyan lenne, mintha minden beosztott bankalkalmazott automatikusan perre számíthatna - kivéve, aki megy kutatni az ellenséghez, meg aki véletlenül megússza, mint bujdosó vagy nagymellű bankárkislány), DE:
Nem véletlen írtam az események egy olyan értelmezését IS, hogy most van háború. Akkor írásom több, mint sarkított példa.
Az is biztos, hogy keveset látunk - csak sejtéseim vannak, azok rosszak. ennek oka az, hogy a nagy szervezetekben ezt természetüknél fogva, inherenesen belelátom. És nem olyan általánosan, ahogy volt a nagy szervezettel 50-100 éve (a parkinsoni dolgok "csak" építőkockák ma), és nem úgy, hogy "az ember már csak ilyen, sárkányfog-vetemény, stb") - bizonyítani persze nem tudok semmit. Nincsenek számaim, kereteim sem.
(Az előbb fellengzősen írtam holmi visszacsatolásról, meg ismeretlen vcs tényezőről. de hát azt sem tudom, MIT csatolok vissza, milyen számokat, mit jellemzek. Korai lenne még az S-paraméterek vagy a hurokerősítés ill. nyílt hurkú erősítés ismeretlenségén siránkoznom... nagyon korai)
"Az intézményi következményeket nem látom. Szétdarabolás, háborús bűnös intézmény (SS, I.G Farben)."
Most azért nem véletlen, hogy te is csak valódi "háborús bűnös" intézményeket tudtál felhozni - békeidőben nem szokás ilyesmit tenni. Ugyanakkor azért a Lehman Brothers, vagy éppen Madoff személyes sorsa nem azt mutatja, hogy egyáltalán ne lennének következmények.
Az biztos, hogy az illetékesek többsége relatíve "olcsón" megúszta eddig a dolgot, de egyfelől az ügyek egy jó része még egyáltalán nem lezárt (rengeteg per zajlik a háttérben, amelyről a közvélemény nem nagyon tud, és amelyek azért intézményi és egyéni vagyonok sorsát rendesen megpecsételhetik még). Abban egyetértünk, hogy okulni kell a történtekből, szorosabbra venni a felügyeletet, szigorúbbra a szankciókat. Én például személy szerint általában az összes tőzsdei spekulatív-származékos piacot rendesen visszaszabályoznám, a tőkeáttéteket is megszüntetném, de legalábbis durván korlátoznám - mert a véleményem szerint ezek már nem mozdítják előre az eredeti célok szerint a rendszert - ellenben keményen destabilizálják azt.
"A legtöbb feltalálóról és tudósról nekem nem a mohóságuk rémlik fel. Márpedig a jelenlegi fejlődést nekik köszönhetjük és nem a kapzsi embereknek."
Látod, ebben tévedsz rettenetes nagyot... Azokból a találmányokból vagy tudományos felfedezésekből lett "valami", tehát vitték végül tényleg előbbre a fejlődést - amelyekből valaki pénzt (vagy bármilyen más előnyt, akár katonait, politikait is) tudott csinálni. Amelyekből nem - azok kivétel nélkül elfekvőben maradtak, tehát olyanok, mint ha nem is lennének.
Az, hogy a feltaláló/tudós személye mekkora átfedést mutat a dologból hasznot húzóval - az e tekintetben indifferens. A mi Jedlik Ányosunkra hiába vagyunk büszkék - annyira magának való volt, hogy legtöbb eredményét még a tudományos közélet is csak utólag, már régen elkésve tudta meg, amikorra valaki más is párhuzamosan felfedezte - és hasznosította. Hiába volt ő is zseniális alak - Siemens gazdagodott meg ugyanabból, amit ő is kitalált... De például Edison vagy Newcomen, Watt esetében is bőven ott van motivációként a személyes haszonszerzés (is). Persze az igazi tudós nem (csak) pénzért kutat - de azért Einsteinnek is igen csinos háza, meg arany Patek zsebórája volt - hülye azért ő sem volt...
""a világ mindig rossz lesz, a világ mindig igazságtalan lesz"
Ilyen hozzáállással nem csodálkozom, ha állandóan a világvégétől rettegsz. :-)"
Ezt meg láthatóan nem értetted meg... A tökéletességre törekvés - az helyes dolog. De fel kell ismeri azt is, hogy a tökéletesség nem elérhető, mi több, ez nem is baj. Azt sem árt tudatosítani, hogy a szabályozástechnikában alapelv, hogy szabályozni a hibajelre tudunk - ha nincs hiba, nincs szabályozás sem... És egy szabályozás akkor jó, ha képes a megkívánt, elfogadható hibán, kilengésen belül tartani mindig a rendszert. Nem akkor, ha soha nincs semmiféle hiba - persze jó lenne, de ilyen szabályozás nem létezik, nincs - és nem is megvalósítható, elvi képtelenség...
"Az általad említett "kórus" is csak azért van, mert a jelenlegi közgazdasági tudomány képtelen választ adni egy rakás problémára (pl. a mélyszegénység számbeli növekedése, a középréteg lecsúszása, az energiaválság, környezetünk pusztulása, stb.)."
Nem gondolnám, hogy ezen problémákra a közgazdaságtannak kellene megoldást kínálnia, ez igazándiból politikai kérdés. A mélyszegénységet egyébként egy pillanat alatt fel lehetne számolni - csak akkor azonnal megszűnne még az olyan viszonylagos jómód is, mint amiben mondjuk te élsz, és egy üzbég paraszt életszínvonala jutna a világon mindenkinek... Szerintem olyan nagyon ennek sem örülnél - a problémákra a megoldás egyfelől nyilvánvalóan az a gazdasági-technikai fejlődés lehet, amely képes ellátni a vágyott termékekkel azokat is, akiknek ma még nem jut - másfelől (és ez szerintem még sokkal-sokkal fontosabb kritérium) a túlnépesedés megállítása és visszafordítása, mert ha az emberiség nagyobb tempóban népesedik, mint ahogy a gazdaság fejlődni tud, akkor csak nőni és nőni fog a nyomor elkerülhetetlenül, egészen addig a pontig, amikortól már a legnagyobb nyomor mellett sem biztosítható még a puszta létfenntartás sem már mindenkinek - és innentől valóban jön a legalábbis lokális geddon...
Az egyéni felelősség a kisebb ügy, igazából morális jellege van
(gondolj arra, hogy már egy közlekedési balesetnél is akasztást akar látni a nép "igazságérzete")
Az is biztos, hogy a nagy pénzzel, hatalommal bíró embereknél van egyfajta inverzió (Milken sem ült sokat, és nem épp várbörtön körülmények között, állítólag a kominternes főfunkciknak is a kondér sűrűje jutott*
Az intézményi következményeket nem látom. Szétdarabolás, háborús bűnös intézmény (SS, I.G Farben).
Ha az intézmény bajt okoz (inherensen, természetéből fakadóan), akkor fel kell ellene lépni
Talán nem volt egyértelmű: nem akarok geddont, tehát nekem is érdekem a stabil pénzrendszer (meg alufi ellenőrzött leeresztése).
Ha a pénz fontosságára tekintettel megszavazott többletbizalmat újabb lufikra és simlikre (meg vezetői jutalmakra, a "fogd a pénzt és fuss" heurisztika jegyében) használják, akkor a nagyobbat pukkan majd az "egész".
Nekem az az érzésem, hogy ez érvényesül: bónuszok terén a managreszocializmus, egyebekben a a nagyszervezet kontraproduktivitása, amennyiben miért cselekedne másképp, mint eddig. A bírságokra elkülönítettek alapot ELŐRe (tehát benne volt az előzetes költség-haszon egyenlegben).
(A J.P.Morgan valami 23 mrd. USD-t. A pénzügyminiszter ajánlott 11 mrd-t, megállapodtak 13-ban. - Ha jól olvastam, kb. 1-2 hetes hír)
1. világháború: Itt talán nem elsősorban az akkori, jóval kisebb pénzügyi lufi pukkant (ami már volt előtte is néhány), hanem katonai-politikai-nacionalista-gyarmati ügyeket akartak a résztvevők rendezni.
mellesleg a mostani meccset tekinthetjük magának a háborúnak (más eszköztárral), de lehet egy "fogáskeresés" háború előszele, mint az 1. vh. előtti oly kaotikus** szövetségi rendszerek, mikor a birkózók a fogást keresik egymáson.
Az is lehet, hogy cska annyival volt kisebb a pénzügyi lufi, amennyivel kisebb volt a világ (a Föld) információs átmérője.
Nem pár perc alatt mentek át a nagytotálok (csak pár szó a távírón egy angliai szén-sztrájkról***), meg nem volt ott a neten a CIA factbook, a google maps, hanem hónapok múlva jöttek be kétes megbízhatóságú adatok, addig meg maradt az 1 évente vagy 10 évente kiadott "világatlasz"
**És utólag olyan "nyilvánvaló" lefutású... vagy nem...
***Ha emlékszel a Sztrogoff Mihályra (Verne): az oroszok ellen felvonuló tatárokról egy angol meg egy francia újságíró jelent, és fogják egymás elől a szó szerint egy szál távíróvonalat. Annyi tudósításra van lehetőségük, mint egy komolyabb fórum-hozzászólás...
"a világot valójában az emberi mohóság - a gyarlóság - mozgatja, ez a legfőbb motiváló"
A legtöbb feltalálóról és tudósról nekem nem a mohóságuk rémlik fel. Márpedig a jelenlegi fejlődést nekik köszönhetjük és nem a kapzsi embereknek.
"a világ mindig rossz lesz, a világ mindig igazságtalan lesz"
Ilyen hozzáállással nem csodálkozom, ha állandóan a világvégétől rettegsz. :-)
(Legalábbis olyanokat is állandóan világvége jóslással vádolsz, akik ezt nem is teszik. Ebből pedig csak az következik, hogy valójában tudatalatt te félsz a világvége eljövetelétől, még ha ez nem is tudatosul benned.)
"ez a kórusban elvetendőnek ítélt szisztéma még mindig a legkisebb túllövéssel képes az anomáliákat visszaszabályozni"
Én a kórus tagja nem vagyok, én csak a rendszerhibákat akarom megérteni.
A "kórus" meg azért van, amiért a kuruzslóknak is a piaci kereslete.
Nem lenne jövedelmező a kuruzslás, mágia, stb. ha az orvostudomány valóban tudna mindig segíteni a beteg embereken. De akiknél csütörtököt mond, azok végső kétségbeesésükben a kuruzslóhoz, kártyavetőhöz fordulnak. És ha valaki meggyógyul (no, nem a kártyavetőtől, hanem a HITtől, amit placebonak is hívnak), az csak növeli a "sámánok" renoméját.
Az általad említett "kórus" is csak azért van, mert a jelenlegi közgazdasági tudomány képtelen választ adni egy rakás problémára (pl. a mélyszegénység számbeli növekedése, a középréteg lecsúszása, az energiaválság, környezetünk pusztulása, stb.). Meglátásom szerint ez azért van, mert fotosabb a tudományban a matematikai modell megalkotása, mint a tényleges igazság megkeresése. Főleg, hogy ha az igazság kívül esik a hitrendszerünkön és azt képtelenek vagyunk befogadni.
Értem az érvelésed és valszeg a modellezés nem lesz a közeljövőben soha olyan, mint a fizikában.
Éspedig azért, mert az emberi tényezőt nem veszik (kellően) figyelembe. Meg persze sok a rejtett paraméter, mert sok információ nem érhető el "üzleti titok", "banktitok", "államtitok", "személyiségi jogok védelme", stb. miatt.
Amikor majd a társadalom átlátszó módon műkszik és az értékrend gyökeresen megváltozik (nem csak a mának élnek és figyelembe veszik a környezeti hatásokat, beleértve hogyan hat viselkedésük a többiekre), akkor a folyamatok majd jobban átláthatóak lesznek és az előrejelzések is pontosabbak lesznek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy akkor majd sokat fogsz keresni a tőzsdén, sem azt hogy a jövőbe fogsz tudni látni. :-)
Mert akkor a tözsde sem így fog már működni, ahogy manapság (sokszor piramisjátékként).
Ma a tözsdei részvény nem a cég aktuális piaci értékét tükrözi, hanem a piaci szereplők jövőbeni várakozásait. Ez igaz az államkötvényekre is.
Amikor van egy halom "helikopterpénzed" amiből szeretnél még több pénzt létrehozni, akkor befekteted oda, ahova a többség szerint érdemes. Vagyis a többiek (általad elképzelt) várakozásának megfelelően viselkedsz. Ha van elég sok pénzed és rendelkezel bennfettes infókkal, akkor megpróbálod befolyásolni a többiek várakozásait (álhírekkel, amik valóságosnak tűnnek, vagy akár árfolyamok manipulálásával, bankközi kamatlábak manipulálásával, stb). De ez mind a meglévő ösztönzők miatt van (pénz, profit maximalizálása, mint végső cél). Az emberi viselkedés gyökeresen más lesz, ha a FALnak menéskor, sajgó fejfájás közepette megtörténik a felismerés, hogy valamit rosszul láttunk korábban.
Elismerem, hogy nem tudom előrejelezni, mikor fog megtörténni mindez, sem azt, hogy milyen módon. :-)
Ebben viszont nagyjából egyetértek - a közgazdaságtan még nem kellően érett ahhoz, hogy reálisan belássa saját (nagyon szűk..) korlátait, és elismerje, hogy egy olyan sokszor alapvetően sztochatszikus viselkedésű modellt, amit egy társadalom jelent, azt csak nagyon lazán képes bármilyen modell követni és leírni - így bele kell törődni, hogy a folyamatok teljes kontrollálása sosem fog igazán összejönni.
De ez nem is baj, bőven elég, ha a fő irányok felismerhetők és arrafelé terelhetők a folyamatok. A túlzott kilengések és valódi összeomlások elkerüléséhez ez elegendő - és ennél többre nincs is szükség.
Persze nagyot kaszálni a rövid távú folyamatok pontos előrejelzésével lehetne - a hosszú távúakon vagyonok már nem foghatók... Ezért a nagy erőlködés a modellalkotásra - nagyon gyér hatékonysággal...
Amennyire láttam, a LIBOR manipulációt egyáltalán nem úszták meg az illetékesek - már több milliárd dollár bírságot fizettettek eddig is ki velük, és jópár - ennél végül sokkal többe kerülő - perre is számíthatnak (pl: a Fanny Mae most hívott perbe több bankot ezügyben).
Ennek az én olvasatomban nagyon-nagyon könnyen az lehet majd a vége, hogy az érintett bankok tönkre fognak menni a perek és bírságok miatt. Ez azért egyáltalán nem arról szól, hogy minden következmény nélkül megúsznák...
A személyes felelősségi perek sem biztos, hogy elmaradnak, az viszont tény, hogy ezek olyan ügyek, ahol a személyes felelősség kegyetlenül nehezen megfogható.
És elhiszem, hogy a SZU-ban vagy Kínában tarkón lőtték volna az érintetteket - de ott tarkón lőtték őket ennek a töredékéért is, sőt, a szó szerint semmiért is tömegeket lőttel/lőnek tarkón, mert éppen útban vannak valakinek vagy példát akarnak statuálni - úgyhogy légy oly kedves, ne gyere nekem azzal, hogy mi az ilyen ügyekben a gyakorlat holmi tömeggyilkos diktatúrákban, mert nem tartom igazán jó analógiának...
Egyébként meg az a te vélelmed, hogy a LIBOR - amúgy elismerten nagyon-nagyon kis mértékű - manipulációja ennyire nagy súlyú lenne - szerintem is nagyon súlyos disznóság, kell is, hogy legyen következménye (van is, lesz is), de nem kellene átesni a ló túlfelére...
Egyébként meg úgy látom, hogy a többségnél elgurult a gyógyszer, úgyhogy minden xar, mindent temetni kell, a jelenlegi gazdasági-pénzügyi rendszer velejéig rohadt, vége van, vissza kell helyette állítani az istenkirályságot vagy a kommunizmust, és hülye aki ezt nem látja...
Bocsi, de amit írsz/írtok - abból ez jön ki végül...
Soha semmilyen rendszer nem volt még az emberiség történelmében hibátlan, visszaélések és anomáliák nélkül működtethető, a világot valójában az emberi mohóság - a gyarlóság - mozgatja, ez a legfőbb motiváló, és ahol minden folyamatot valójában gyarló emberek gyarló vágyai mozgatnak - ott értelemszerűen vadhajtás vadhajtást követ. Ez van - gyerekes illúzió hinni egy önmagában hibátlan és jó rendszerben, ahol a róka a nyulat csókolgatja, ahol mindig süt a Nap és kék az ég, ahol soha senki semmi rosszat nem követ el - a világ mindig rossz lesz, a világ mindig igazságtalan lesz - az a kérdés, hogy mennyire, ez mennyire korlátozható, kontrollálható.
Én úgy látom, hogy ez a kórusban elvetendőnek ítélt szisztéma még mindig a legkisebb túllövéssel képes az anomáliákat visszaszabályozni, és lehet, hogy állandóan gazdasági-pénzügyi buborékokat fújunk - no de kérem, 100 évvel ezelőtt a mostani pénzügyi válságnak a felét sem elérő kilengésből deli világháború lett. Ehhez képes a mostani tohuvabohul gyíkfing a hurrikánban...
Nem érted. Amikor az egész Ricardóékkal elindult, hatalmas célokat tűztek maguk elé.
Ezek közül a nagyratörő célok közül KÉNYSZERŰSÉGBŐL Friedmanék leadtak sokat, de még hittek abban, hogy a modellezés végül működni fog.
Mára kiderült, hogy nem, nem működik azon a szinten, amit feltételeztek.
Nem tudták megcsinálni - és ennyi volt...
Persze, modellek épülnek (egy modellnél nem a teljes matematikai megfogalmazás a lényeg, hanem a rendszer) aki hisz bennük, ezzel bepróbálkozik a tőzsdén, megégeti magát párszor és visszavonul a csigaházba.
Egy közepesen látványos kudarc nemrég volt Nyilasi Attilával.
Aki egy újságírónak azt mondja, hogy igen, valóban a modellezésen javítani kell, hogy a vulgár-elvárásoknak megfelelő legyen... az hülyének nézi a közönséget. Éspedig joggal :)
Ez független attól, hogy a Nagytrendek ettől még láthatók, csak éppen nem sokra megy velük az ember. Mert az itt és most és pontosan mikor és mekkora lebontást nem adják meg, BÁRMIKOR lehet egy trend elleni negyedév, aminek során elúszik mindened.
Egy nagyon jó ébresztő ezzel kapcsolatban a PIGS országcsoport helyzete. Qvára nem lehetett előre látni, hogy pontosan mikor, milyen ütemezéssel és melyik disznó borul be és a borulás milyen papirokat hogyan fog érinteni Portugáliától Görögországig.
De még csak azt se lehet tudni, Spanyolország mikor kerül sorra. Az látszik, hogy nagy a szar, de konkrétumot... azt nem...
Az irány a NAGY (BETON)FAL. Majd, ha jól bekoppan az emberiség buksija, akkor rájön, hogy valamit nagyon elkurt, és akkor majd más lesz az irány.
"... mindenki az utolsó pillanatig fogni akarja a hasznot ..."
Persze, mert azt hiszi, hogy akkor majd jobb lesz neki (lásd a korábbi axiümát és ösztönzőket). És ha valaki figyelmezti is, történelmi példákra hívatkozva, akkor mindig azt mondja: "Ez most más!". De azt már nem tudja megmagyarázni, hogy mitől más. Mert valójában nem más. De a hit mindig erősebb a valóságnál, igaz csodákra azért nem képes.
De ez egy alapvető emberi tulajdonság és nem csak a gazdaságban. Figyeltél már meg hétköznapi embereket, akár a rokonságodban? Egészen bagatell dolgoknál is hasonló érvelések vannak: "Ez most nem ugyanaz", "nem érted a lényeget", "most mit csesztetsz a múlt emlegetésével", stb.
Nekem már az meredek volt, amikor az egészen közeli rokon is nem azt mondja, hogy "jaj, bocsi, a múltkor tévedtem", hanem egyszerűen letagadja és meghazudtolja a múltat. Sőt az ellenkezőjét állítja. És amikor elkezdtem keresni a mögöttes indokot akkor nagyon egyszerű választ kaptam. A félelmet a bukástól, az elítéléstől. Hogy akkor már kevesebbet fog érni, mint ember.
Azért adták fel a naiv hitet az előrejelzésben, mert évtizedeken át próbálkoztak vele és bebukták. Friedman még őszintén hitt benne, hogy még néhány év modellezés és meg lehet csinálni... de nem lehet.
A fel-le ciklusokkal meg az a fő baj, hogy senki nem akarja, hogy nyugisan történjenek, mindenki az utolsó pillanatig fogni akarja a hasznot, aki mást mond, az vagy partvonalon kívüli lúzer, aki csak pofázik, de soha nem viszi semmire - vagy hazudik.
1995 után nyugaton el kellett volna leereszteni a buborékokat és akkor 2000-re lett volna egy csendesebb állóvíz, csakhogy akkor még úgy nézett ki, a buborékoknak erős reálgazdasági fundamentumuk van, Oroszország és Kína totális gyarmatosítása... Nem lehetett előre látni Putyint, se a Kínai Egység tankokkal való dekralálását.
De mit tegyen egy átlagos diák, aki szeretne jó eredményt elérni????
Ha az egyedüli cél a jó érdemjegy (márpedig ez), és nem a valóság jó megértése, akkor a diák kitalál valami modellt - ha már ezt várják el tőle -, ami mutatos, cikket is lehet írni és publikálni róla, ami után jön a hátbaveregetés, meg a jó érdemjegy.
Aztán kikerül a nagybetűs életbe és azt csinálja, amire megtanították. Mert csak ehhez ért.
Az öreg rókáktól megtanulja (meg persze sokszor a saját kárán is), hogy "egy az elmélet és más a gyakorlat". Ha pedig beüt valami nagy baj, akkor csak néz ki a fejéből, mint Rozi a moziban. És megoldásként a régi sablonokat próbálja alkalmazni, mert érteni nem érti a körülötte folyó dolgokat, csak alkalmazni tudja a régi bevésett reflexeket. Ami látszólag eredményesnek tűnik a kezdetekben, valójában csak a még nagyobb baj előtt egyengeti az utat.
"Legitimitását (a KÖZGAZDASÁG !!! legitimitását) az IGAZSÁGOSABB TÁRSADALOM felépítésének tervezgetése adta."
Ez a legitimitása ma is aktuális.
"Ha már a társadalmat megjobbítani nem tudja, legalább modellezze azt..."
De legalább modelezni tudná. De még az sem sikerül. :-(
Ami pedig a társadalom jobbítását illeti, ez sem annyira nehéz, ha az ösztönzőket megfelelően állítjuk be.
Axióma: Mindenki a számára legkedvezőbb lehetőséget válassza az ismereteinek korlátai között. Nem mindegy, hogy az egyén milyen információkkal rendelkezik és a rendszerben milyen ösztönzők vannak.
A jelenlegi ösztönzők: 1. legyél individualista, csak magaddal törödj 2. A pénz egyben hatalom és minden vágyadat teljesíti (kb. mind a mesében a palackból kibuvó dzsin). 3. A még több anyagi tárgy megszerzése és mások elismerése neked örök boldogságot hoz (a földi paradicsom igérete) - a reklámok mind erre építenek. Na, ezek után ne csodálkozz, ha végigháboruztuk az elmúlt pár évezredet és még ma is azt tesszük (legfeljebb egyes helyeken az eszközök finomabbak, kevésbé láthatóak lettek).
A bankkközi kamatláb (LIBOR) manipulálása olyan súlyú dolog, amiért még az EU előd-országaiban is életfogytot adtak (gazdasági bűncselekményekért nem adtak akasztófát békeidőben, az utolsó 100 évben), Oroszországban élethosszig tartó Szibéria.
Kína, SzU: tarkónlövés.
Plusz: A szervezet szétdarabolása (ennél kevesebbért szedték szét az USA-ban a Bell-t "Bell-bébikre").
Azt már meg sem említem, hogy bizonyos szervezetben való tagság megbélyegzést jelentett (pl. nácik után az SS tetoválás, az szinte aut. bűnösséget jelentett) - külön igazolási eljárással lehetett csak megúszni, ha egyáltalán.
Ezek a "fiúk" hol vannak ezek bármelyikétől?
Bizalom. Most persze megy az (igaz) szöveg, hogy a bankok megmentése kevesebbe kerül, mint a bedöntésük hagyása - de ez nem játék. Ha a plusz bizalommal (mentőcsomaggal) visszaélnek, akkor az általuk működtetett LÉNYEGES alrendszer még inkább bedől.
Ennek előszele Magyaro.: ha az állam ellenség, akkor MINDENT készpénzben intézünk.
Ha még adó is terheli a dolgokat, akkor még inkább.
Mindegy, hogy az adó "szabadságharc-hozzájárulási tranzakciós rezsicsökkentő adó" (Magyaro.), "mentőcsomag", "betét-adó" (Ciprus) vagy bármi.
David Ricardo a klasszikus közgazdaság egyik legnagyobb alakja szerint a munkajövedelmeknek el kell érniük a munkás családja által felhasznált árúk értékét.
Ez abban az időben volt, amikor a közgazdaságtudomány a morálfilozófia (!) része volt. Legitimitását (a KÖZGAZDASÁG !!! legitimitását) az IGAZSÁGOSABB TÁRSADALOM felépítésének tervezgetése adta.
De a közgazdaságtan fejlődött, az igazságos társadalom meg a morálfilozófia kereteit túllépte, ledobta magáról. Ha már a társadalmat megjobbítani nem tudja, legalább modellezze azt...
Milton Friedman még ezt írta : ”Az a feladata [a közgazdaságtannak] hogy az általánosításoknak olyan rendszereit hozza létre, amelyekben pontos előrejelzéseket lehet végezni a feltételek változásának következményeire vonatkozóan. E rendszereket pontosságuk, hatókörük és előrejelző képességeik alapján kell megítélnünk.”
Hol van ez már? Hol van ma már az előrejelző képesség mint cél iránti vágy?
A közgazdász ugyanis tapasztalatból tudja, hogy a tudományos modellje nem használható. Illetve a tudományos modell arra használható, hogy negyed évvel meghosszabbítson egy trendvonalat, de ez se biztos. Tudja, mert titokban kipróbálta, tőzsdézett és ráfaragott, többször elkaszinózta a megtakarításait, azóta több esze van, semmint, hogy ilyet tegyen. Most mit csináljon?
KÉNYTELEN azt mondani, hogy a tudománynak nem feladata az előrejelzés.
