Keresés

Részletes keresés

szaunas Creative Commons License 2010.09.22 0 0 177
Nagyon köszönöm a válaszát!!

A kételyeimet - sajnos - nem oszlatta el, és a megfogalmazás is hagy némi kívánnivalót maga után, de erről mi nem tehetünk...
Hogy mi értelme volt... - no, erről meg pláne nem...:(
Előzmény: 0629 (176)
0629 Creative Commons License 2010.09.17 0 0 176
Igaz.
Magyar Közlöny 2010. 102. szám LII számú törvény 35. § (4)

Hatályukat vesztett jogszabályok
35. §
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. §-a.

"27/A. § (1) A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a z
ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el . Ha a működés törvényessége másképpen nem
biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat ."
Előzmény: szaunas (175)
szaunas Creative Commons License 2010.09.17 0 0 175
Tisztelettel szeretném megkérdezni a tudorokat:

Igaz az, hogy a társasházak törvényességi felügyeletét kivették az ügyészség hatásköréből?
Ha igen, akkor mikor? ... és miért?... és ez hol található?

Köszönettel!!!
szaunas Creative Commons License 2010.08.15 0 0 174
"A rendelet a 2002/91 EK
irányelv kötelezettsége miatt készült. Ebben szerepel az, hogy
a tanúsítást az egész épületre kell elkészíteni, de megemlíti,
hogy épületrészre (lakásra) is adható vélemény. Ennek részleteivel
nem foglalkozik az Európai Uniós irányelv. A magyar
kormányrendelet lakóházakra és ezen belül lakásokra elõírja
a fogyasztási számlák alapján történõ tanúsítást. Ennek módszerérõl
említést sem tesz. Újra oda jutottunk, hogy a fûtési
költségosztásnak nincs jogi szabályozása Magyarországon.
Ugyanakkor a kormányrendeletben elõírják a használatát."

Ez egy témába vágó, műszaki tanulmányból származó idézet...

Előzmény: dr1juris (173)
dr1juris Creative Commons License 2010.08.15 0 0 173
A dolog innentől már nem a jog területe, de amennyire én tudom, ezek közgazdaságilag rövid távon is rentábilis konstrukciók, vagyis a felvvendő hitel fix(!) törlesztőrészlete kevesebb, mint az a megtakarítás, amit a ház a költségosztók felszereléséből származó megtakarítás következtében (merthogy mindenki a magáét fizeti, tehát érdekelve lesz az ésszerű fűtésben) realizál, tehát a havi számla még a hitellel együtt is kevesebb lesz, mint előtte. Ha a felajánlott konstrukció nem ilyen, akkor SEMMIKÉPPEN NE SZAVAZZÁK MEG, illetve beszéljék le a házat erről! (És persze ez utóbbi esetben már sokkal inkább lesz az ilyen kiadás rendkívüli, mint rendes, mert ugye plusz fizetési kötelzettséggel fog járni - de ismétlem, a társasházak többsége tudtommal a gyakorlatban olyan konstrukció keretében végezte el a beruházást, amivel rövid távon is jól, jobban járt.)
Előzmény: szaunas (171)
szaunas Creative Commons License 2010.08.14 0 0 172
A 2003. évi CXXXIII.törvény a társasházakról c. nagyszerű jogalkotási bravúr 38§ (3) kimondja, hogy a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásokról a tulajdonosok egésze dönt.

Akkor ez is hatályon kívül került, vagy csak "ottfelejtették" ?

"Kételyeidet sok szempontból osztom / ha jól értelmezlek/!"

Jól értelmezel...
Előzmény: 0629 (170)
szaunas Creative Commons License 2010.08.14 0 0 171
Nem vitatkozva, pusztán elvi síkon:
Ha egy társasházban 51% megszavazza - megszavaztatják (mert van ilyen) - akkor a 49% - aki vélhetően nem tudja vállalni a költségeket - akkor készülhet a hajléktalanításra?
Szóval a magyar jogértelmezés szerint: a rendes gazdálkodás kategóriájába tartozik a költségosztók kötelező felszerelése egy olyan házban, ahol se nyílászáró cserét, sem külső szigetelést nem hajtanak végre, egyes lakások zárt ablakán is kidugja az ember a kisujját... s ezt még az állam is támogatja több mint 5 millióval házanként - a mi adónkból?
Hát azért ez nem semmi... és továbbra sem értem - de biztos én vagyok a gyenge felfogású - vagy a jogalkotóknál mentek el otthonról...

Mondom: elvi síkon kérdezem ezeket, bírósági gyakorlatról én sem tudok, de ha az ilyen beruházásoknak vége, akkor csak az állam, és a lakók egy része jár jól...
Ez sem elhanyagolható eredmény.

Természetesen köszönöm a választ, csak elmélkedem...
Előzmény: dr1juris (167)
0629 Creative Commons License 2010.08.13 0 0 170
szaunasz!

Értem én, hogy nem érted:) A beruházás önerős része ált. hitelből történik. A bankok "állítólag" a hitelfelvételhez 4/5-ös kgy.-i határozatot igényelnek, bár pl. az OTP a régi zv. szerinti 2/3- dal beéri. Hát persze! Nagy pénz kihelyezése és tuti megtérülés...
Alapvetően a tházi hitelfelvétel miatt tartanám szükségesnek a nagy arányú többségi akaratot. mert annak viselésére az alábbi vonatkozik;
2003. évi CXXXIII.törvény a társasházakról
3.§(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai
szerint.

Kételyeidet sok szempontból osztom / ha jól értelmezlek/!
Előzmény: szaunas (168)
dr1juris Creative Commons License 2010.08.13 0 0 169
A jog teli van olyan fogalmakkal, amiknek nincs egzakt meghatározása, ami azért van, mert a körülmények függvényében  végtelen számú variáció lehetséges, és ezeket előre pontosan definiálni egyszerűen lehetetlen. Ilyen a rendes és a rendkívüli kiadások köre is, ahol akár egy több tízmilliós tatarozás is lehet az épület állagának megóvása érdekében szükséges, így "rendes" kiadás, és egy pár tízezer forintos kiadás is szükségtelen, mondjuk a normál izzók díszizzókra való, gazdaságilag felsleges és szükségtelen lecserélése.
Előzmény: szaunas (168)
szaunas Creative Commons License 2010.08.12 0 0 168
Nagyon köszönöm a választ!!!

Anélkül hogy minősítenék, nem teljesen értem, hogy ha kiadásról beszélünk (mint pénzügyi tranzakcióról) akkor miért nem az összeg nagysága a mérvadó?
És hol van ennek a határa? Vagy ez is szabadon választott?
De akkor minek a törvény, ami nem definiálja azt, amit szabályozni lenne hivatott?

Persze mindig elfelejtem, hogy itt semmi sem az ami, és a fordítottja sem mindig igaz!

Bár nem vidított fel a válasza, azért köszönöm, hogy megtisztelt vele!

Csak nem értem, nem értem, nem értem...:(
Előzmény: 0629 (166)
dr1juris Creative Commons License 2010.08.12 0 0 167
A 29. §-t hatályon kívül helyezték. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások 80 %-os szavazati arányát most változtatták egyhangúságra, azt azonban nem mondja ki a törvény, hogy az ökoprogramos beruházások (amik egyébként pénzbelileg egyértelműen előnyösebbek, még a törlesztőrészleteket is figyelembe véve, mint a felújítás előtti feltételek) ilyennek minősülnek-e. Ezzel kapcsolatban bírói normát nem ismerek, mert akkor egyértelműbb lenne a helyzet, viszont a Főtáv úgy veszi, hogy ez a rendes gazdálkodás körében van (tehát pl. nem extra vagy luxusberuházás), és megelégszik a közgyűlés több mint 50 %-os többségének szavazatával is, bár ajánlja a 80 %-ot. Ha az öko(plusz) programot netalántán a rendes gazdálkodást meghaladó beruházásnak minősítené egy perben a bíróság (végső soron majd az LB), akkor az a program végét jelentené, mert szinte kizárt, hogy ne legyen legalább néhány akadéskoskodó, kötekedő, aki "csakazértsem" fogja megszavazni. Addig is, amíg ilyen ítélkezési gyakorlat nincs, és a Főtáv elfogadja az 50 %-ot, addig az 50 %-kal elindítható a beruházás, feltéve, hogy ennek kockázatát mind a közgyűlés, mind a közös képviselő vállalja.
Előzmény: szaunas (165)
0629 Creative Commons License 2010.08.12 0 0 166
A rendes g. k. meghaladó kiadáshoz már 100 % kell. A végzendő munkálatok és nem az összeg nagysága dönti el, hogy a kiadás ilyennek minősűl - e. Az Öko - sajna- ált. nem ez a kategória. Persze pl. ha saját tulajdonú hőkp. vételével is jár, akkor már esélyes. Nyilván meg kéne pályáztatni.
Előzmény: szaunas (165)
szaunas Creative Commons License 2010.08.11 0 0 165
Tisztelt Hozzáértők!

Az ÖKO programmal kapcsolatban lenne két rövid kérdésem: a Tht 29§-a érvényben van még, vagy módosították? S ha igen, akkor a rendes gazdálkodástól eltérő kiadásokat a társasház tulajdonosainak hány százalékának kell megszavaznia a beruházást? Módosult a 4/5 -ös arány?

A másik: a kk-nak meg kell-e pályáztatnia (hirdetnie) a költségosztók felszerelését? (az összeg meghaladja a 10 millió Ft-t ennek 2/3-a pályázati pénz - közpénz?)

Köszönöm a gyors választ!...
seedbox 80GB 1 hónapra!!! Creative Commons License 2010.07.24 0 0 164
Kedves dr1juris!

Köszönöm szépen a válaszokat és a tanácsokat...

Igeyekszem megfogadni őket ill. a jelen információk alapján döntenem, mihez is kezdek.
Az biztos, hogy meg fogom próbálni legalább a központi fűtés felét (20E ft) "jóváírattatni" (=annak megfelelő összeget valamiből/villany, víz/ lecsípni, hogy ne kelljen kifizetni, így valamelyest kompenzálni a 4 havi fűtést)
Már csak az a kérdés, hogy ha perben gondolkodik a tulaj, mennyire lesz elrettentő példa neki, hogy visszariadjon az "APEH általi feljelentés" gondolatától...
Előzmény: dr1juris (163)
dr1juris Creative Commons License 2010.07.22 0 0 163
Hogy mit tudna elérni a bérbeadó a bíróságon? A szerződés és a helyzet alapján mindent. Mivel nincs papír arról, hogy a bérleti díj (függetlenül attól, hogy minek keresztelték el, az bérleti díj volt) ki lett fizetve havonként, akkor, ha különösen rosszindulatú, még azt is elérhetné, hogy azt kifezesse (újra). Mivel a szituáció jogilag egyértelmű (eddig is az volt), ezért nincs értelme tovább elemezni a helyzetet: ha a bérbeadó igényli, akkor jogilag jár neki a 20 ezer Ft, és ha tényleg olyan háklis, mint írja, akkor, ha felmérgesíti, még az is eszébe juthat, hogy bosszúból (papír híján) követelje a már egyszer kifizetett bérleti díjakat is. Ez már nem jogi, hanem emberi tanács: ilyen embereknél ne feszítse túl a húrt, mert visszaüthet, pláne hogy jogilag a 20 ezer Ft tekintetében a tulajdonosnak van igaza. Törődjön bele.
Előzmény: seedbox 80GB 1 hónapra!!! (162)
seedbox 80GB 1 hónapra!!! Creative Commons License 2010.07.22 0 0 162
Igen, mert a szerződés csak azt írja, hogy tartalmazza a havi fűtési költésget is.

Más kérdés, hogy áprilistől-július végéig ki fűt? Senki.... Tehát megint lehet érvelnem, hogy mire fizetek.... A következő fűtési szezont fizetem, a napnál is világosabb, még ha a szerzősésben ez le sincs írva, jogilag kikövetkeztethető.

Ha viszont kiköltözök augusztusban, akkor nem érem el a fűtési szezont, így nekem sérti a jogérzetemet az a tény, hogy fizettettek velem előre valamit, amiből végül teljesen kirekedtem.

Ja az a bizonyos szerződés is már több ponton vérzik, nem tudom hogy állná meg a helyét a bíróságon ...
Ugyanis: a megállapodás értelmében 2 havi kauciót írtunk ki, amiből csak 1 havi kaució került átadásra, ill. szerződés szerint amennyiben felmondom az albit, akkor is fizetnem kell az albérleti díjat, nem lakható le a kaució. Ehelyett 1 havit lelaktam (szal ha azt nézzük itt a tulaj rendes volt velem, igaz ez neki nem került 1 fillérébe sem, mert amit be kellett fizetnem, azt be is fizettem, ez lényegében csak 1 átcsoportosítás volt)

Papíron tehát 2 dolog van:
1 aláírt megállapodás, ami 2 ponton is meg lett szegve
1 aláírt példány van nálam, hogy átadtam a tulajnak 1 havi kaució összeget a megállapodás értelmében...

Közüzemi számlákról (hogy én fizettem be vagy adtam bele pénzt), "szívességi lakáshasználati díj" befizetésről nincs semmi írásos/elektronikus nyom...

Kíváncsi lennék így mit tudna elérni a bíróságon, mi alapján lenne bizonyítva bármi is...
Előzmény: dr1juris (161)
dr1juris Creative Commons License 2010.07.22 0 0 161
Ha nem lehet meggyőzni vagy megkérni, akkor jogilag sehogy. A szerződés szerint ki kell fizetni. Az más kérdés, hogy 20 ezer Ft-ért a bérbeadó valószínűleg nem fog bíróságra menni, pláne hogy ezt nyilván az APEH-nak nem jelentette be. De ha mégis bíróságra menne, megnyerné a pert.
Előzmény: seedbox 80GB 1 hónapra!!! (160)
seedbox 80GB 1 hónapra!!! Creative Commons License 2010.07.21 0 0 160
"Hogy tudnám azt elérni, hogy a fűtésből legalább a felét ne kelljen befizetnem?"

Vagyis pontosítok: nem befizetnem, mert azt már befizettem, hanem legalább a felét (kb. 20.000 ft értékű) egyéb költséget ne kelljen befizetnem...

Mert lógok még neki 2 havi villannyal, ami kb. 20E ft lesz, ha azt nem kellene befizetnem, mert elengedte a már befizetett "fűtés" felét, akkor jó lennék...

Erre játszom...
Előzmény: seedbox 80GB 1 hónapra!!! (159)
seedbox 80GB 1 hónapra!!! Creative Commons License 2010.07.21 0 0 159
Teljesen átlagos megállapodás.
Ki vagyok, hova költözök, beköltözéskor milyen állapotú a lakás, mennyi kauciót adtam, és hogy azt mikor kapom vissza ill. hogy a továbbiakban havi szinten mennyit kell fizetnem, ezt idézem:

"havi 65.000 Ft (mely összeg tartalmazza a szívességi lakáshasználati díjat /50.000 Ft/, a közös költséget és a havi fűtési költséget /összesen 15.000 Ft/) és a villanyóra, vízóra által leolvasott fogyasztás kerül kifizetésre."

Vagyis a 15.000 ft-ban csak a közös költég és a fűtés van benne, villanyt + vizet külön kell fizetnem, ill. gáz sincs.
A fűtés a társasház kazánjáról megy, de mint írtam ,talán 1 hétig volt langyos a radiátor, még beköltözéskor, április elején.

Az összes többi ún. fennmaradó rezsi költséget fűtés gyanánt azt csak úgy fizettem.
Megértem, hogy pl. szeméthasznáálati díjat meg ilyeneket fizetnem kell havonta a közös költség részeként, de azt már nem nagyon, hogy miért nem igényelhetem vissza az olyan költséget, ami ugyan havi szinten átalányba fizetni kell 1 későbbi időpontú felhasználásra (télen a fűtésre), de én azt jóhiszeműen előre befizettem csak, igénybe nem fogom venni soha. Vagyis fizettem a semmit, s nem hiszem, hogy ez továbbiakban az én költségem lenne, még ha itt is laktam ebben a lakásban 4 hónapig...

Bíróságra nem én akarok menni, én azt elkerülni szeretném, de ha nem hagynak más módot akkor védekeznem kell... Szerintem sem érné meg bíróságra vinni, de ez a tulaj agyilag beteg, lehet nem érdekelné az összeg...

Az lenne a legjobb, ha belátná, hogy én végül tényleg a semmire fizettem, s hogy úgy lenne fer, ha legalább a felét elengedné, de ilyen úgyse lesz szerintem, mert 1000 ft-okért is megy a harc vele, nem hogy 20000-ért...

Hogy tudnám azt elérni, hogy a fűtésből legalább a felét ne kelljen befizetnem?
Mikkel tudnék "jogosan" érvelni?

Ez lenne a kérdésem lényege igazából...

Köszönöm az eddigi választ is!
Előzmény: dr1juris (158)
dr1juris Creative Commons License 2010.07.20 0 0 158
Teljesen mindegy, mi van a szerződésre írva, a szerződéseket ugyanis mindig a tartalmuk, és nema címűk alapján kell megítélni. Sokat segítene, hogy mi volt pontosan a szerződésben, de valószínűsítem, hogy olyasmi, amitől az tipikus lakásbérleti szerződés lesz. Ilyenkor a bérlő (a bentlakó és a lakást ténylegesen használó) fizeti a rezsiköltségeket. A havi 15 E Ft nem sok, víz, villany, gáz, közös költség – ennyi nagy valószínűséggel megvan havi szinten. Megállapodni persze meg lehet a bérbeadóval, de kényszeríteni nem lehet, bíróság előtt nem állna meg, ráadásul átvételi elismervény sincs a pénz átvételéről (és nem is lenne értelme 20 ezer Ft-ért jogi útra terelni az ügyet).
Előzmény: seedbox 80GB 1 hónapra!!! (157)
seedbox 80GB 1 hónapra!!! Creative Commons License 2010.07.20 0 0 157
Siasztok!

Ezt a levelet 1 ügyvédi irodának írtam ma, de félek, hogy nem fognak időben válaszolni!
Tudnátok segíteni?

Köszi előre is!


"Egy nagyon fontos kérdést szeretnék Önöknek feltenni, bízom benne hamar válaszra méltatnak!



1,5 hét múlva ki kell költöznöm az albérletemből, amit 4 hónapig béreltem, április 1-e óta (fűtési szezon végén költöztem be, talán 1 hétig ha volt nagyon enyhe fűtés).

Szívességi bentlakási díj címszó alatt lett megírva a szerződés, vagyis az APEH és adózás szándékos kierülése miatt a bejelentett lakcím szóba se jöhetett, elviekben nem törvényes a megállapodás (egy A4-es lap, amit mindkét fél aláírt) amit kötöttünk.



A problémám annyi, hogy havi szinten 15E ft-ot pluszban fizettem az albérleti díjon felül, ami tartalmazza a közös költséget ill. a központi fűtést. Nem tudom hogyan oszlik meg, csak feltételezem, hogy olyan havi 5E a közös ktg. (ami jogos, mert mindenhol van ennyi legalább, ezt nem firtatom), 10E a téli fűtésre az „átalány összeg”. Erről számlát, elismervényt nem állítottunk ki, csak odaadtam a készpénzt a tulajnak a kezébe (tehát nem is utalva, hogy nyoma legyen), és rendben volt minden.



Ugye én a fűtést fizettem folyamatosan, ez 4 hónapra kb. 40E, viszont mivel kiköltözök, ezért amit előre kifizettem szolgáltatást, teljes mértékben nem vettem igénybe.



Ilyen esetben jogosan követelhetem-e vissza a kb. 40E Ft-omat?

Tisztában vagyok vele, hogy ezt az összeget a tulajnak is be kell fizetnie, nem marad az ő zsebében a pénz, mert ez valahol fix költség, de akkor sem tartom jogosnak, hogy velem fizetteti meg azt a szolgáltatást, amit én igénybe sem vettem, még ha 4 hónapig a lakásban is laktam.



Amennyiben mindenképp az én költségem (amit nem igazán tudok elfogadni), érvelhetek-e azzal a tulaj előtt, hogy mivel egyikünk sem tehet arról, hogy ilyen szituáció alakult ki, ezért felezzük meg a költségeket, s én is bukjak 20E –et, ill. ő is 20E –et, mert így fer?



Ismervén a tulajt, tutira nem akar majd belemenni, és fenyegetőzni fog, elképzelhető, hogy perrel (ő itt közös képviselő, és perben áll az egyik itteni lakossal, nem hiszem, hogy nagyon visszariadna 1 újabb pertől).

Ebben az esetben én sarokba fogom szorítani, hogy feldobom az APEH-nál, és hogy ő sokkal többet bukik, így elkerülve a pert és azt, hogy legalább a központi fűtés FELÉT ki kelljen fizessem.



Önök hogy látják a helyzetemet?"



Válaszukat előre is köszönöm, nagyon fontos lenne számomra ügyvédi szempontból!

korall1 Creative Commons License 2010.06.30 0 0 156
Köszi a választ!

Hmm, alakulnak a dolgok...

Még egy kérdés.
Mi van abban az esetben, ha az alapító okirat és az SZMSZ egymásnak ellentmondó részeket tartalmaz? Illetve, ha az SZMSZ és a Tht bizonyos részei is ellentétei egymásnak?
Úgy tudom (de azt nem, hogy mennyire igaz ez), hogy az alapító okirat magasabb rendű dokumentum, mint az SZMSZ, függetlenül attól, hogy az SZMSZ mikor készült, és mindaddig, amíg az alapító okiratot nem igazítják az SZMSZ-hez, magyarán nem készül AO-módosítás, az eredeti AO-ban foglaltak az irányadók. Pláne, ha az SZMSZ-ben leírt részeknél nincs írásba foglalva az, hogy az AO mely pontjait módosítják és mikortól hatályosak.

Huh, remélem azért a zagyvaságomból lejött a lényeg, jobban nem tudom megfogalmazni.
Előzmény: 0629 (155)
0629 Creative Commons License 2010.06.28 0 0 155
Nincs ilyen szabály és a jgyk.-et nem kell a tulajoknak megküldeni, sőt már a határozatokat sem,/ill. csak ha a SZMSZ -ban ezt rögzítettétek/, csak ki kell tenni, ahol mindenki elolvashatja. Ha a bíróságo megtámadás 60 napjáról írsz, azt túl lehet lépni, ha igazolod , hogy később jutott a tudomásodra a megtámadandó határozat.
Előzmény: korall1 (154)
korall1 Creative Commons License 2010.06.28 0 0 154
Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Mi a teendő akkor, ha az éves beszámolót is elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvét 60 napon belül nem kapták meg a tulajdonosok?

Részletek: 2010. március közepén tartottuk a szokásos évi közgyűlésünket, melynek egyik napirendi pontja a 2009-es beszámoló és a 2010-es terv elfogadása volt.
Én voltam az egyik jegyzőkönyv-hitelesítő. Az előző évek rossz tapasztalataiból kiindulva, vittem egy diktafont, és kértem a k.k.-t és a jegyzőkönyvvezetőt, hogy a hangfelvétel alapján ne másfél oldalas, csak a k.k. véleményét visszaadó jegyzőkönyvet készítsenek, hanem részleteset. A közgyűlés engedélyezte hangfelvétel készítését. A file-t 2 nappal később sikerült átadnom az illetékeseknek.
Nagyjából 2 héttel később kaptam meg a kész jegyzőkönyvet hitelesítésre, de mivel megint elég kivonatosra sikerült, nem írtam alá, hanem újabb 1 hét elteltével, módosítva visszaküldtem nekik. Közben kiderült, hogy a másik hitelesítő is javítást kért. Újabb két hét telt el mire megkaptam a jegyzőkönyvet, de nem ám a módosítottat, hanem az eredetit. Nem írtam alá. Még aznap bementem az irodába és kértem, hogy előttem nyomtassák ki a módosított jegyzőkönyvet, meg is tették, majd átolvasás és egyeztetés után másnap aláírtam. Utánam 2 nappal a másik hitelesítő is aláírta.
Tehát összesen kb. másfél hónapot keringett a jegyzőkönyv, mire mindenki aláírta. De ezek után is még majdnem egy hónapot kellett várnunk, mire kézbesítették a tulajdonosoknak. Így kiestünk abból a 60 napból, amin belül kifogással élhetünk.

Mintha úgy rémlene, hogy létezik olyan szabály, ami azt mondja, hogy hitelesítés nélkül is kézbesíthetők a jegyzőkönyvek, annak érdekében, hogy a 60 napos határidő ne sérüljön.
Jól tudom? Van ilyen?
Sajnos nincsenek átvételi elismervények, amivel bizonyítani lehetne, hogy mikor kerültek kézbesítésre a jegyzőkönyvek.
Hermione17 Creative Commons License 2010.06.18 0 0 153

Nagyon megköszönném, ha felvilágosítást kaphatnék a tekintetben, mi alapján jogosult a közös képviselő engedélyezni a DigiTV részére, hogy - a frissen festett lépcsőházat szétbarmolva - becsatornázza a társasház lépcsőházát.

A lakókat sem a közelmúltban megrendezett közgyűlésen, sem ezt követően más formában nem kérdezték meg igényükről. (A ház évtizedek óta lakott, mindenkinek van TV szolgáltatója, többségnek hűségnyilatkozattal, senki nem értette a megmozdulást...).

Ami személyesen probléma, hogy számos cső, doboz a felső szinten (nálunk) jelenik meg, rombolva az összkéet, csökkentve az eladás előttálló lakás értékét.

Törölt nick Creative Commons License 2010.05.01 0 0 152

A perköltség a pertárgyértéktől függ illetve a pervesztesség mértékétől. A perbeszédben érdemes ezekre a csúszásokra, elmaradásokra hivatkozni.

 

A bíróság csak a kereresetben meghatározott követelésről dönt, azon túl nem terjeszkedhet, így a tartozás mértékéről dönt.

Előzmény: lakol3 (151)
lakol3 Creative Commons License 2010.05.01 0 0 151
Felperes benyújt egy fizetési meghagyást, aminek a csatolmánya egy részletes kimutatás. Az alperes ezt megtámadja, mondván, kérdései vannak a részleteket illetően, a vízdíj elszámolást illetően illetve kifogásolja, hogy nem történt érdemi egyeztetés a pert megelőzően. A perben a Felperes nem tudja igazolni, hogy az Alperesnek eljuttatott megfelelő kimutatást, valamint nem magyarázza a per előtti követelés összegét - az első összeg, amit követel, kb. 500e forinttal magasabb, mint a fizetési meghagyás összege...

A kérdés a perköltség egyik oldalon.
A másik inkább elvi: az Alperes sztem is nyer, csak nem világos hogy jogilag miből lehet levezetni. Milyen joga sérült? Mi alapján?
Előzmény: Törölt nick (147)
Törölt nick Creative Commons License 2010.05.01 0 0 150
ja, tényleg. :-)

Köszönöm a válaszokat!
(Még biztos jelentkezem.)
Előzmény: Törölt nick (149)
Törölt nick Creative Commons License 2010.05.01 0 0 149
Nem baj ha nem járnak, az ismételt közgyűlés a létszámtól függetlenül határozatképes.
Előzmény: Törölt nick (148)
Törölt nick Creative Commons License 2010.05.01 0 0 148
Először is köszi.

Szokott valami történni. Javítgatnak rajta, egy darabig jó is, utána kezdődik elölről...
Az a bibi, hogy (az az emberke mondta, aki csinálja / csinálta), hogy amíg csak toldozgatva- foldozgatva van, addig valahol mindig beszivárog, ezért értelmetlen. Le kellene az egészet cserélni. Erre meg a kk azt mondja, hogy drága. (Amit elhiszek, de az milyen drága lesz, ha a fejemre omlik az egész kóceráj...)
Illetve annyira nem látványos a kár, hogy azzal a biztosító foglalkozna (vagy lehet hogy alábecsülöm... nagyon látványos kár nincs, csak a folt a plafonon. De közben ki tudja mi történik a beton vasszerkezetével... ez gondolom a biztosítót nem különösebben izgatja)
Ami meg a lakókat illeti, a rendes közgyűlésre sem járnak.
Előzmény: Törölt nick (139)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!