Hol van benne? Sehol nem utal egy szóval sem a leírás arra, hogy a DV recordig funkció csak azt jelentené, hogy DV kameráról lehet csak rögzíteni HDD-re.
"Már csak azért is, mert csak MPEG kódoló van benne."
Ezt mire alapozod? Az én Pioneer DVR-520 felvevőmben is van DV codec chip (NEC gyártmányú 32 bites RISC processzor) mely az MPEG2-DV konverziót végzi a DV kimenet felé.
Szerintem olvasd el még1x a doksit. Szerintem benne van, hogy csak a DV port esetén él a DV rögzitési mód. Már csak azért is, mert csak MPEG kódoló van benne.
Mivel a leírás nem tesz semmilyen kizárást a felvételi módoknál azaz nem írja, hogy csak ebben és ebben az esetben ezért véleményem szerint minden további nélkül rögzíthető DV-ben bármi legyen az külső analóg forrás vagy éppenséggel a tuner. Ami meg van határozva az, hogy DV-ben csak és kizárólag HDD-re lehet rögzíteni.
Akkor szerinted az analog composit vagy s-vhs bemenetre kötött eszköznél is választhatok Recording Mode-nak DV vagy csak a iLink port kötött eszköznél is?
Nem tudom, hogy te milyen User guide-t olvasol de az angol (116 oldalas) pdf-ben konkrétan le van írva, hogy DVD-R DL valamint DVD+R DL lemezeket nem játszik le (13. oldal Unplayable Discs). DV-ben pedig nem csak DV kameráról tud rögzíteni. A leírás azt írja, hogy ha a felvételi módban DV-t választunk akkor olyan formátumban rögzít mint a DV kamerák és így maximum 11 óra rögzíthető a 160GB HDD-re (84. oldal Recording Mode).
Nem kerek ez JVC. A User Guide nem tesz emlitést a DL-s lemezekről. Igy kérdéses számomra, hogy lejátsza-e őket? Másrészt ok, hogy tud DV-ben rögziteni, de csak DV camról. :(
Értem. Vagyis, ha épp olyanom van, rögzitem HDD-re az anyagot DV (12GB / óra) majd ezt firewire-n áttolom PC-re. A kommersz dolgokat meg rögzitem minuszos dvd-re.
(Már csak az a kérdés honnan szerzek 5m firewire kábelt?)
"1ccd? 3ccd? Mikor csak pár családi eseményt videóznánk? :) Viszont ha van benne AV In, akkor már jó vagyok. :)"
A minőség szempontjából nem mindegy, hogy az R, G és a B alapszínek egy 800.000 pixeles CCD-n osztoznak (a teljes 800.000 pixelből egyébként is csak kb. 450.000 van felhasználva mozgókép esetén) vagy az alapszínek külön külön CCD-t kapnak.
"Ezek szerint DC30+ is felejtve."
Ma általában 10.000Ft-30.000Ft között lehet hozzájutni ilyen árveréses oldalakon ehhez a kártyához. A HWSW-s fórumon volt olyan aki 10.000Ft-ért vett ilyen oldalról. Érdemes böngészni az árverési és egyéb hirdetési oldalakat. (anno 1998-ban mikor a kártya a fénykorát élte 160.000Ft + ÁFA volt az ára). Ha olcsón hozzá tudsz jutni akkor egy WinMe, Win98 vagy éppenséggel 2000 alatt használva tökéletes. Ez a kártya még ma is a top kategóriát képviseli mert igen kiváló minőségben rögzít. Amiért háttérbe szorult az pusztán az olcsó DV.
Nem az XP-t nem komálja hanem az XP nem komálja a DC30+ VFW driver-ét. A Pinnacle már nem fejleszt ennél az eszköznél XP-s WDM driver-t. Éppen ezért XP alatt ez a kártya nem használható. Windows 2000 alatt ugyan működik (1.41a, 1.42 driver) de itt korlátozva van a kártya használata mivel a hangrögzítéshez/lejátszáshoz külön hangkártya kell valamint csak és kizárólag a kártyához adott capture programmal lehet rögzíteni viszont ez a program 2GB-nál nagyobb file nem képes lekezelni. Én éppen ezért tartok erre a célra egy WinMe rendszert mert a kártya ezzel 100%-ban kihasználható. Capture-re pedig az AVI-IO programot használom mivel ez képes 2Gb-os szeletekben rögzíteni (automatikusan tördel) és maximum összesen 400GB-ot képes megcímezni (akár több partíció vagy HDD is becsatolható) Létezik ugyan WDM driver a kártyához de ez az 1.42-es driver-ből hackelt változat melyet a www.miro.de oldalon egy emberke árul 10 euróért. Ehhez én hozzájutottam (nem vettem hanem kaptam valakitől tesztelésre :) ) de nem egy nagy szám. Nem használható ki vele a kártya 100%-ban, mivel Premiere alatt az eredeti Pinnacle által írt driver fut ezért 4GB-nál nagyobb méretet nem képes a time line-ra rakni, csak a bal oldali monitorablakban (Premiere) érhető el a kártya kimenete (time line-ról nem), stb. Szóval nemhogy 10 eurót de 10 fillért se ér a hackelt driver. Arra viszont jó, hogy a DC30-al rögzített MJPEG AVI-kat XP alatt a hackelt software-es codec-el olvassa az ember és így igen gyorsan átkonvertálható pld. Canopus Procoder programmal DV AVI-ra.
"Mindazonáltal még most sem érzem magam meggyőzve, hogy megér nekem 60e ft a "jobb" eszköz. Inkább egy jobb kamerába teszem ezt a pénzt."
Mint már írtam ez pusztán igény kérdése. Ha tökéletességre törekszel és a legjobb minőséget szeretnéd akkor éri csak meg a félprofesszionális capture eszköz. Ha megelégszel azzal amilyen minőséged most van akkor részedről csak felesleges pénzkidobás egy komolyabb capture eszköz vásárlása. Kamera szempontjából is ez a helyzet. Ha igényed van a korrekt színvisszaadásra, éles és részletdús képre akkor 3 CCD-s DV kamerát érdemes venni melynek az optikája is jó minőségű. De ha neked elegendő az amit egy mezei 1CCD-s 800.000 pixeles kamera tud akkor felesleges a 3 CCD-s.
Mindezt én is tudtam, nem ma kezdtem digizéssel foglalkozni (még ha csak elméletben és utána olvasásban merült is ez ki legtöbbször). Mindazonáltal még most sem érzem magam meggyőzve, hogy megér nekem 60e ft a "jobb" eszköz. Inkább egy jobb kamerába teszem ezt a pénzt.
DC30+ nem nagyon látok mostanság az árverős helyeken. :( A DC30-ról meg olyan infoim vannak, hogy nem komálja az XP-t.
Szerintem látható javulást jelent a nagyobb felbontás 10x15-ös képeknél, ha az illető szükség esetén kihasználja az általam vázolt lehetőségeket. Ha jó minőségű, alacsony zajszintű képben gondolkodunk, a zajt a lehető legnagyobb induló felbontás esetén tudjuk a végső, 2MP-es képméretnél a leginkább minimalizálni, és az utólagos kompozíció korrekcióra is nagyobb felbontások esetén van több lehetőségünk.
Egyszerű példa: nem mindig kerül hozzáértő, kellő affinitással rendelkező "fotós" kezébe a masina. Ha egy kevésbé jól komponáló kedves rokon a jobb alsó sarokba pozícionálja a csoportkép fő témáját, akkor nagy felbontás esetén abból még jó eséllyel lehet jól komponált 10x15-ös képet előhívni - igaz, poszterről ekkor már nem álmodhatunk. Ha a kép eleve 2MP-en készülne, erre nem lenne lehetőség.
Ha azonban az egyszeri kompakt gépes fotós ódzkodik mindenféle utómunkától, és a gépből kiemelt kártyát egyenesen a laborba adja, hogy 10x15-ös képeket nagyítsanak a képeiből, akkor tény, hogy semmiféle előnyt nem jelent számára 5MP-ről 10MP-re váltani csupán a felbontás miatt.
Erre persze megintcsak el lehetne mondani: mindenki az igényeinek megfelelően kellene, hogy vásároljon. Emberünknek ugyanis nyilván az 5MP is teljesen felesleges, jobban járna, ha inkább egy 2MP-es gépet venne valamivel jobb optikával - már ha kapni egyáltalán ma még 2MP-es gépet.
Igény és igény között vannak a különbségek. pld. VHS videomagnó esetében a 4 fejes sokkal jobb minőséget ad mint a 2 fejes de ettől még sok ember megelégszik a 2 fejessel és nem adnak azért több pénzt, hogy jobb legyen a visszaadott kép minősége.
A TV kártyák és a capture eszközök között a lényegi különbség mely a kapott digitális végeredményben meg is látszik az, hogy a TV kártyáknál nem fektetnek nagy hangsúlyt a digitalizálásra ill. az analóg bemenetek kellő illesztettségére meg az előszűrésre mivel ezeknek az eszközöknek a fő céljuk az, hogy PC-n nézzen az ember TV-t esetleg rögzítse azt. A capture és editor eszközök célja viszont az analóg videó digitalizálása ill a digitális anyagok szerkesztésének hardware-es támogatása valamint a digitális videó analóggá alakítása. A capture eszközök három csoportra osztatók. Az első a home kategória melynek a célja, hogy az átlag igényekkel rendelkező és a videós területhez nem értő embereket szolgálja ki azaz olyan hardware-eket és software támogatást tartalmaz ez a kategória melynek a minősége kicsivel jobb mint a PC-s TV kártyáké (itt már egy kicsit komolyabb hangsúlyt fektetnek a minőségre). Ennek a kategóriának a célcsoportja azok az emberek akiknek elegendő az a minőség melyet ezek az eszközök nyújtanak azaz azok akiknek megfelel pld. a 2 fejes videomagnó, az átlag TV készülék, stb. A második a félprofesszionális kategória melynek a célcsoportja azok az emberek akik üzleti céllal foglalkoznak digitális videóval valamint azok az otthoni felhasználók akiknek magasabbak az igényeik mint amit a home kategória tud nyújtani. Ebben a kategóriában már nagy hangsúlyt fektetnek a bemenetek illesztésére, az előszűrésre és a home kategóriával ellentétben ezekben az eszközökben mindig van hardware-es tömörítés melynek a minősége is magas (a home kategóriás capture eszközöknél nem mindig használnak hardware-es tömörítést ill. ha használnak akkor sem komolyabb a minőség mivel ez emeli az eszköz árát). Végezetül van a professzionális kategória melyet már kifejezetten műsorkészítésre terveznek. Ezeknél az eszközöknél már megtalálhatóak a broadcast világban ismeretes bemenetek és kimenetek is és a kapott minőség megfelel a broadcast területen elvártaknak.
A Software-es és a hardware-es tömörítés közti különbség: A software-es tömörítés azt jelenti, hogy a capture eszközben csak a digitalizálás történik és maga a tömörítést a PC végzi. A digitális videó minősége elsősorban azért gyengébb mint a hardware-es tömörítéssel előállított változatok minősége mert a PCI busz, HDD, memória, processzor behatárolja a valósidejű feldolgozást. Éppen ezért már a digitalizáláskor sincs értelme nagy hangsúlyt fektetni a minőségre hiszen a valósidőben feldolgozható adatmennyiség kötött a PCI busz áteresztő képességétől valamint a HDD-k szekvenciális írási sávszélessége miatt nem is beszélve a processzor, memória, op. rendszer, codec adta korlátokról. Hardware-es tömörítés esetén nincs korlátozó tényező mert a feldolgozás csak a capture eszközben történik ahol is a digitalizálást végző chip, a frame memória és a tömörítést végző célprocesszor sávszélessége és feldolgozó képessége a döntő. Sok esetben egyetlen tokban van integrálva a három funkció (digitalizálás, frame memória, tömörítő célprocesszor). Itt a digitalizáláskor már nem kell a minőség rovására korlátozni ezért ez általában teljes 4:4:4 színmintavételezés történhet (félprofesszionális és professzionális kategóriában általában 4:4:4 a digitalizáláskori színmintavételezés míg a hardware-es home kategóriában 4:2:2) amiből a tömörítő processzor elkészíti a formátumnak megfelelő színmintavételést (4:2:2, 4:2:0).
A Pinnacle Studio 500 home kategóriába tartozik és csak software-es tömörítési lehetőség van. Ez már eleve behatárolja a kapott minőséget. A Canopus ADVC55 hardware-es DV kódolást végez melynél nem csak a fent leírtak miatt lesz jobb a minőség hanem azért is mert a Canopus algoritmusa gondoskodik a kiváló minőségű DV-ről. pld. a Pinnacle DC30 Plus hardware-es MJPEG capture/editor kártyában Zoran MJPEG processzor gondoskodik a kiváló MJPEG kódolásról és dekódolásról (a kártya 768x576 56Mbps 4:2:2 színmintavételezésű MJPEG előállítására képes valódi félképes azaz 50 félkép/sec mintavételezéssel /PAL norma esetén/). :)
Nekem is gyanúsan olcsó!!,amúgy az origóról indulva találtam egy netes áruházban,aki kis szépséghibás termékek árusitásával is !!!foglalkozik.De ezt a terméket felbontatlanul 1 év teljeskörü garanciával árúlja!Telefonon leérdeklödtem!Kicsit félek belevágni nála!
Szia!Nekem Sony-m van.A 40000 ft gyanúsan olcsó.Csak nem Aprónetes?Még karácsonykor vettem a Tescoban 49900-ért.(egyébként 65000 ft) Ha a divx-es lejátszás is fontos(pláne a felirat)vedd a Panát.A Sony sajna semmiféle feliratot nem tud megjeleníteni. A Panán van DVi bemenet+kezeli a DVD-RAM-ot is. Infót a www.m4p.hu honlapon találsz mindkét versenyzőről.Az adatlapokat és a fórumot is bújd át.
Ezen évekig el lehetne vitatkozni. Van akinek egy hajszálnyi javulás is megéri a sokszoros árat, van akinek meg a szembeötlő sem. Mások az igények, mások a lehetőségek.
Sziasztok!Dvd felvevöt vásárólok hamarosan!A két kiválasztott:Sony RDR GX 220 40e Ft,a másik kiválasztott Panasonic DMR ES 15 EP 50e FT!Elsösorban Sony HI 8-as digitalizálásához! Javaslat tapasztalat ajánlás? Köszi
Én sem azon vitatkozom, hogy DVD képminősége (ha kihasználják a technologia lehetőségeit) jobb, szebb mint a VHS-é, hogy a 10Mp fényképezőgéppel készitett kép részletdúsabb mint az 5 Mp-el készítettel vagy hogy az ADVC 55-tel lényegesen jobb minőségben lehet digizni mint egy tv kártyával. Én csak azt vitatom, hogy egy átlag, hobby felhasználó számára nyujt-e annyival jobb minőséget mint amennyivel többe kerül?!
Nyujt-e 5-6x jobb minőséget az ADVC 55 a tv kártyához (Leadtek Express) képest vagy 2,5-3x jobbat a Studio 500-nál egy átlag felhasználónak, aki már a tv kártya nyujtott minőséggel is elégedett?
Ezt a költség-haszon elemzést kellene mindenkinek elvégeznie.
Sziasztok! Most itt mindenki ugyanazt hajtogatja! Elsődlegesen én is DVD-re veszem dv kameráról a fontosabb dolgaimat, nem csak vhs-re. Itt a digitális világban már nem tudunk olvasni gyerekek! Gyuluskám te is meg még sokan nézegethetjük évek múltán, hogy mi maradt meg a dvd-ken! Azt hiszitek 10 évnél tovább rajta marad a felvétel? ÁÁÁÁhhhh! Végül a 20 fonosabb lemezböl lesz 5-6x annyi pld, ami 100 lemez és lehet majd idegesen lesegetni melyik indul el a lejátszóba és melyik halt meg! Nekem 18 éves felvételek vannak vhs-en, de még mindig elég jók és nézhetöek! Én nem irnám le még a videót egyáltalán! Most is szivesebben veszek fel vele 1-1 1x nézhetö müsort, mint a dvd felvevövel. A kazettakönyvtáras pana svhs magnón látom mikor pontosan mit vettem fel és melyik kazin van. Ezt a vinyós felvevők sem tudják mind! Szóval hajrá dvd!
Csak épp a kérdésre nem válaszoltál. :) Mekkora látható javulást jelent 5Mp-ről 10Mp-re áttérés annak aki 10x15-s képet csinál (ráadásul kompakttal)???
"Vagy a megapixel örület a digicamoknál. Annak aki 10x15-be nyomtat vagy monitoron nézi a képet, mekkora látható javulást hoz 5Mp-ről 10Mp-re áttérni?"
Van egy Canon EOS-350D-m, ez 8MP-es gép. Eltekintve a DSLR gép nyilvánvaló előnyeitől, a nagy felbontásnak is megvannak ám az előnyei, még 10x15-ös papírképek esetén is.
Kezdjük talán azzal, hogy a kész képek minősége nagyobb felbontáson jobban megítélhető. 1600x1200-as monitor felbontás mellett már 1:1-ben is elég nagy része látható a kész képnek, és bizony igen jól felmérhető annak élessége, zajszintje stb. Minél zajmentesebb, minél élesebb a kép ekkora felbontáson, annál tökéletesebb látványt fog nyújtani a laborban nagyított 10x15-ös papírkép.
A 10x15-ös mérethez ugyanakkor végső soron már 2MP is elég, csakhogy nem mindegy, milyen az a 2MP. Én RAW-ban fotózok, és mindig veszteségmentes formátumban adom be előhívásra a képeimet. Tudni kell, hogy a Sigma CCD-ken kívül a fényképezőgépekben használt CCD-k pixelei csak egy-egy színkomponenst érzékelnek: 50% zöld, 25% vörös, 25% kék. Ebből interpolálás útján lesz színes kép, ergo a színfelbontás kvázi csak harmada az effektív felbontásnak. Tökéletes 2MP-es képhez tehát kb. 6MP-es felbontás kellene.
De mindenképpen jól jön a tartalék akkor is, ha utólag kell egy kicsit korrigálni a kompozíción. Az utólagos vágás során ugyanis még így is bőven hozható a 2MP-es alsó határ, ahol persze az 1:1-ben kevésbé éles képek is szépek lehetnek 10x15-ben.
És ha minden szempontból jó 8MP-es képet sikerül készíteni, akkor lehet nyomtatni/előhívni szép 20x30-as képeket, vagy akár még nagyobb posztereket.
Van aki még VHS-re dolgozik??? :-) És úgy hogy van DV-je is. Ez 1. többletköltséggel jár 2. visszafejlődés, olyan mintha pl. most én itt Windows 3.1-el akarnék dolgozni.
Hahó emberek, az analóg feldolgozás kora már rég lejárt!! Digitális világban élünk. Olyan ez mint az upc reklám a modemes emberkéve a múzeumban. (Nekem a videomagnóm is meg a kazettás deck-em is ott porosodik a polcon...:-DDDDD - ez picit szomorú, de eljárt felettük az idő, ez van.
"Én már régóta átveszem a dv kamerás családi dolgaimat nemcsak dvd-re, hanem vhs-re is!!! Nyugodtan követhettek!"
Én meg inkább azt csinálom, hogy minőségi lemezre írom a szerkesztett felvételeket, és ezekből több példány is készül, melyeket fizikailag is különböző helyeken tárolok - praktikusan kapnak a filmből az érintett családtagok is egy-egy példányt. Emellett az R lemezek mellé készítek egy példányt RW-re is, azok talán időtállóbbak, és anyagi veszteség nélkül újra kiírhatók bizonyos idő után.
VHS-en nekem már csak az van meg, ami eleve azon is volt.
"Ha a gyártók a minőségre törekednének, akkor nem lenne tök mindegy, hogy a tv adás 4:3 -s képéből alul-felül 32/48/72 pixellel megcorpolt területet digiznék 720x576-ba?"
Nem. Azért nem, mert már az analóg jel is csak 576 hasznos sort tartalmaz, a sorok száma ott is diszkrét. Ebből következik, hogy ha ebből elhagysz sorokat, és csak 432 sort akarsz rögzíteni, hiány lép fel, és a büdös életben nem lesz már belőle valódi 576 soros anamorf kép, a szoftveres nagyításnak meg minőségi szempontból semmi értelme, sőt, meg merem kockáztatni, hogy minőségileg jobb, ha hozzá sem nyúlunk.
Olyan ez a sorfelbontás mint hifi-ben a 20-20000Hz. Az emberek többsége nem is igazán hallja 10kHz feletti hangokat, másrészt az mp3 is müködik, pedig ott igencsak kidobálnak dolgokat a hangból.
Vagy a megapixel örület a digicamoknál. Annak aki 10x15-be nyomtat vagy monitoron nézi a képet, mekkora látható javulást hoz 5Mp-ről 10Mp-re áttérni?
Szóval szerintem egy normál müsornál nem igazán érzékeled a különbséget, hogy 500 vagy 400 a sor felbontás.
Ha jól értem akkor ADVC 55-el készített felvételnél, ha összesítem a felbontást és sznt, nem lesz 6x jobb az eredmény. Pedig 6x annyiba kerül. :)
Végül pedig ott van, hogy a forrás VHS a maga ~240 sorával, jobb esetben S-VHS 350-400 sorral. Ilyen forrás mellett mekkora a jelentősége, hogy a digizés 400 vagy 500+ sorral történik?
