Ugyanilyen főzőnk van, ugyanezen dolgokon átestem én is! :o)) /30 L DES, keverős/
- én nem raknám vissza azt a bizonyos 38 fokost (sok használható dolgot abból már nem csalogatsz le, tudom, mert kipróbáltam.)
- én 6-7 cefrefőzésen vagyok túl, rendszeresen kevergetve -hál istennek- sem kajszi, sem körte, sem birs nem égett le egyszer sem! (ez mindenképpen bíztató)
- a lángot akkor veszem vissza, ha olyan 90 celsiusnál elkezd csordogálni az alszesz, de egészen 105-108 C-ig engedem, hogy felmenjen. Az alszesz még ilyenkor is sokszor 35-40 alkoholfokos, nekem nem sikerült igazán lejjebb mennem, mondjuk, mivel gázzal fűtöm, 5-10 fokig le sem mennék, de azért a cél 15-20 alkoholfok lenne...
- a főzési idő nekem is sok néha, az az ideális, ha 3-4 óra alatt teljesen ki tudsz főzni egy feltétet
- szerintem különben nagyon jó kis főző, úgy gondolom, hogy, ha jó a cefre és van egy kis tapasztalat, kiváló párlatot lehet vele előállítani, tisztázásra pedig kifejezetten alkalmas!
- az ideális páros különben egy 50-60 L-es "hal-féle" duplafalú lenne (cefre kifőzéshez) és egy ilyen 20-30 L-es a második lépcsőhöz. (egy nagyobb duplafalúval sokkal hatékonyabban lehetne "dolgozni", nem kellene tartani a leégéstől, közben lehetne az udvaron, gyümölcsösben ténykedni -közben rá-rápillantva a főzőre-, míg a szimpla keverősnél ott kell lenni, kevergetni és bízni abban, hogy nem ég le.)
Fehérkutyánál láttam -aki nekem csak Opa-kapitány :o) - ilyesmi párost (házi asszem' 70 lityis duplafalú, kicsi, talán 20 literes réz készség a második menethez) ennél praktikusabbat nem nagyon tudok elképzelni....(felkraksz egy adag cefrét a duplában, közben készrefőzöl egy adag korábbi alszeszt, mindezt egyidőben.)
Szombaton akarok körtét szüretelni. Hideg helyen zsákban szottyosítsam vagy elég kiöntenem egy asztalra? 2 nap elegendő, hogy már elinduljon valami, de még ne induljon rohadásnak?
Köszönöm a gyors segítséget . Tehát ha folyami homokot jól átmosom ,esetleg forró vízel is kezelem-mosom, akkor ugyan olyan hatásfokkal meg gátolom a leégést minta leégésgátló lemezzel illetve a duplafalú üstel.
más : cefre főzésénél Betakarom a sisakot és így hamarabb megindúl a csorgás (szigetelés) és ha finomítok akkor sisak teljesen "meztelen:-)) de viszont így 1,5óra múlva idul meg a párlat ( az elöző égőálásnál)majd kb 4-5 órát teszki a finomítás, szépen csöpögve történik .Na de , igaz kisfőző kis mennyiség stb.,nagyon oda kell figyelni az elválasztásokra , ami néha így néha úgy sikerül , de a legjobb estben is a friss pálinkának van valami utóíze ( talán fazék íz vagy UP. íz?) , majd idővel ez csökken. Kérdésem : ha 10 fokos Pcső emelkedést megnövelem 20-30 fokra akkor ez megszünhet . A mostani állásnál az indúló párlat akár 80-85 fokos is szokott lenni (a páracsövem 22.-es 1,5m hosszú) ....Arra gondolok hogy esetleg a deflegmációból eredő flegmát "kihordja".
- a Tejes derítésnél csak a réz alkotókat vagy az esetleg más "fém" elemek is lekötődnek ?
Én is arra gondoltam, hogy nemes körtével kereszteződött vagy pedig nemes körte magoncból vadult ki a réten. A szottyosítás jelenleg is zajlik, a mai melegben a leszedett termény fele megszottyosodott, aminek nagyon örültem. Furcsállom viszont, hogy a szottyos gyümölcs illata megváltozik és almás pitéhez hasonló lesz a finom körteillatból. Bízok benne, hogy a pálinkában előbukkannak majd a körtés jegyek :)
Lenne egy tudományosabb jellegű kérdésem is a kedves fórumozókhoz; méghozzá az, hogy ha a szottyos termést daráljuk össze a nem szottyossal, akkor a szottyosban lévő enzimek nem indítják be a barnulatlan termésben lévő keményítő lebontását? Vagy a folyamathoz mindenképpen a napfény energiájára van szükség?
Üdvözletem eme nemese párlat készítő és elemző tudós társagnak .
Én (Gyula) a messzí Békésből vagyok a" VERES SZILVA PÁJINKA" hazájából . A főzésben igen kezdő , az "elemzésben " kicsit jártasabb. Saját fejlesztésű (15l , saválló űst Vréz sisakszerűség +páracső és liebig hűtő)készülékkel próbálkozom Pl: cseresznye ,meggy,nyárialma, birs 30-40 literig (persze a nagyobb mennyiségű szilva cefrét főzdében főzetem). Még igen kezdő minőséggel de remélem ez javulni fog az idő teltével (és a kifőzött cefre mennyiségével arányosan) a készülék beállítása folyamatos ( páracső szöge ,párlat elvételek mógja stb.)
Volna pár kérdésem, hátha valaki felhomájosít:
-valahol halottam hogy leégés ellen HOMOKOT használnak? mi ez?
-konkrétan mikor jó a kazeines (tejes) derítés?
-az alszeszt PET palackba engedem és a végén a flakon oldalának ősszenyomásával "lefőlőzőm az esetleges kozmaolajat ,jó e ez a módszer?
......... egyenlőre ennyi a válaszokat-segítségeket előre is köszönöm ....... na ittam egy stampli tavaji szilvát egészségetekre.
Volt szó az alkohol gőz berobbanásról. Annyi történt,hogy finomításkor teljesen teli öntöttem az üstöt és még egy kicsit a páracsövön! A fűtést a kelleténél intanzívebben és felhabzott,ami elég volt egy kis nyomásemelkedéshez. Megemelkedett a sisak és egy kis alkohol le a tűzre ! Szép kék lánggal égett nem túl sokáig. Mondjuk ez nem alkohol gőz ,hanem a forró alszesz égés volt! Okulásképp, hogy vigyázni! Amikor már hallani ,hogy forr az alszesz időben csökkenteni a fűtést!
A hideg vízzel hígítást próbáltam. 22°C - 65% körte , víz 1,5°C . Hígítás után 20,1°C -48% lett a körtém! Minden gond nélkül hígítható hidegebb vízzel !
A vadkörte rendkívül változatos, méretre, színre, ízre, és össze-vissza kereszteződik a kultúrkörte fajtákkal. Próbáld ki külön-külön, hogy melyik milyen. A vadkörtét érdemes előbb szotyósítani, és úgy cefrézni, persze nem keverendő össze a szotyós a rohadttal.
Ugyanúgy jártam, ahogy Te, azzal a különbséggel, hogy nekem négy hordóból egy habzott. 2/3 részig voltak feltöltve, így nem jelentett különösebb problémát. Minimális mennyiség csordult ki. Két nap után a habzás magától megszűnt. Azóta normálisan rotyog.
Örülök, hogy hű maradtál önmagadhoz. Nem olyan korán kezdtem reggel cefrézni, mert mire összekészültem mindennel, már majdnem 11-óra volt és addigra szépen sütött a napocska.
Egyébként tető alatt voltak a rekeszek a lakókocsi mellett, 3x10-es rakatban és pont arra sütött rá a reggeli nap, amelyiket először cefréztem. Kicsit lassan haladtam, mert a szedőgép nem fújta ki mind a leveleket a szállítószalagról, sok belekerült a rekeszbe és azokat szedegettem, meg hát sajnos az egészet le kellett vödröznöm a pincébe, mert ott van az erjesztőhely.
Délután kettő körül végeztem az első 15-rekesszel és utána rögtön kapott egy kis savat, az élesztőt és a pektinbontót, amivel jól átkevertem. Savam csak 1,5-liter volt otthon és a 7,5-deci csak 3,7-re vitte le a kezdő 5,4-ről a PH-ját. De gondoltam ez pont elég, ha rögtön főzöm. És mivel 17-18-körül volt az átlag cukor, napfényt egy grammot se tettem. Délután 4-körül kezdtem a második rakatot és kb. este 7-körül végeztem, de közben már a hatodik rekesz után megkapott mindent.
Mindent ugyanúgy csináltam, ugyanannyit kapott a két hordó mindenből, ezért csodálkoztam, hogy miért jön az a sok hab a bal oldali hordóból, amikor a mellette lévő is erőteljesen fortyog de nem habzik.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sőt, ha a két hordó cefrézése között volt ugye fél nap. A második adagnak fél nappal több ideje volt egy kicsit utóérni/puhulnia. :)))
4. megoldás.
Én azért a ládák színét se hanyagolnám el. Lehet, hogy az egyik több napfényt szívott magába a szín miatt, és így jobb volt a gyümölcsnek. :)))
5. megoldás.
Szintén a láda és a láda szín, de ha nem egyszínű ládákba voltak, akkor más "színterápiát" kapott a szilva. Vidéki frenk-sui. :)))
6. megoldás.
Na de hol állt a második láda? Esetleg a másik hordó? Ott ahol a macska mindig lefekszik? Tudtam, hogy a vízérnek is köze van a dologhoz. Testünk több mint 75%-a víz. Hat ránk a telihold, az alattunk lévő vízerek. A cefrének több mint 75%-a víz. Őrá még jobban hatnak a vízerek. :)))
Nos ha már megvan a garázsban egy kukta elfekvőben, az nagy előny.
Ha neked elég egy 17 L-es "üst", amibe 12-13 L-nél többet nem tudsz beletenni, akkor jó!
Néztem régebben ezt a videót. Az illetőnek mániája volt, hogy fog egy csavart, kifúrja, és húz bele egy csatlakozót, amit néha bele is hegeszt. Nos már fejlődött a technika néhány évtizede feltalálták a közcsavart. Aminek pont ez a lényege, hogy belül cső, kívül pedig menetes és van félúton egy fogóval megfogható csavarrész. És a közcsavarra is lehet venni anyát. (vizes menetű) Számomra ez új dolog volt. Nem tudom, hogy mi a legkisebb közcsavar, de lehet rá szűkítőt is venni. (Sőt van olyan amelynek egyik vége menetes, a másik vége szűkítős és egyben roppanógyűrűs 10mm-es csőhöz. 200-400 Ft.)
Ha már tudod, hogy milyen rézcsövet veszel (hűtő, páracső) akkor ott helyben vegyél hozzá roppantógyűrűs csatlakozót.
Illetve olyan egységet, aminek egyik vége roppantógyűrű, a másik vége pedig fél col, vagy kisebb méret. A hűtőhöz biztosan jó, ahol kijön a páracső, a hűtő alján. (Itt csak a roppanógyűrű anya és az egység közé teszed be a hűtő lemezét/műanyagját) Ezzel jól lehet belefogatni a hűtő réz csövét is a hűtőbe, nem mászkál el, és a kukta tetejénél is könnyen lehet egy másik darabbal játszani.
Ja és a legfontosabb FS, vagy valamilyen mozaikbetűs szilikon tömítő is hasznos (890.- egy tubus) és a negyedét se használod el.
Szumma- szumárum, nekem csak egy villáskulcs kellett. Nagy előny, mert előbb-utóbb változnak az igények, és pillanatok alatt szét lehet szedni, és újat barkácsolni.
Még valami, ha teletöltöd a kuktát, és kifut, akkor az belefut a páracsőbe, végig a befőttes üvegig. Mivel nincs sisak, és nincs légtér, hogy ott forrjon és habozzon, stb. Lentebb veszed a főzést, vársz és előbb-utóbb helyre áll a rend.
Biztonsági szelepet hagyd benne!
Ha menet közben eláll a csorgás, mert mondjuk egy cefredarab a páracsőbe bedugult, a biztonsági szelep meg nem csinál semmit akkor lehet, hogy jobb menekülőre fogni a dolgot, és a gáz főcsapnál lekapcsolni a gáztűzhelyt.
Így vagy úgy, aki kuktával pálinkát főz, annak a "kirobbanó" sikerélmény nem marad el!!!
