Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Aki látta a Sierra Madre kincse c. filmet: Hogyan lehet, hogy a '40-es években nincstelen amerikaiak tömege dolgozott a mexicói Tampicóban, a Mexicói-öböl olajfővárosában, amikor Cárdenas 1938-ban már államosította a külföldi olajtársaságok ottani érdekeltségeit? Vagy ez csak történelmi anakronizmus Hollywood aranykorából?
Azt írják, hogy több változata létezik a filmnek, ami eredetileg hat részből álló minisorozatnak készült. Én az rtl-klubon leadott kb. három órányi változatot láttam. Az utolsó harmad, miután véget ér a szentföldi események bemutatása már leült, de addig nagyon jó felépítésű volt, ahogy a flashbackekkel is játszottak. Sokkal több szentföldi jelenetet is elnéztem voltam. Azok nagyon tetszettek és itt nem csak a két csatajelenetre kell gondolni (a hattini és montgisard-i csatákat adaptálták).
Utóbbi csata:
Azt nem tudom megítélni, hogy történelmileg a mennyire korhű a ruházat, a kardforgatás stb. de nem találkoztam olyannal, amikor nagyon csóváltam volna a fejem, hogy mennyire hihetetlen és biztos megszaladt a készítők képzelete.
Hát ne is mondd:-)
Én már most tiszta beteg vagyok, hogy csak két hét múlva láthatom újra a képernyőn a szépséges Nigár asszonyt:-))))
Május 1-én ugyanis az ünnep miatt nem lesz Szulejmán:-(((.
Csak a feleségem meg ne tudja, hogy tetszik nekem a Nigár asszony:-)))
Ez a Piri Reisz különben szerintem a legismertebb török az egész világon. Fiatal koromban még érdekelt az ufo kérdés. Az ufo hívők szerint Piri Reisz térképe olyan részletes és olyan a korban ismeretlen területeket ábrázol ( Antarktisz ), hogy csak az űrből készülhetett.
Piri Reisz oszmá-török tengernagy életének azonban érdemes kicsit utánaolvasni.
Nem is annyira az életének, hanem inkább annak, hogy volt egy világtérképe, amely már akkor, 1520 körül meglehetősen pontosan ábrázolta Amerika partjait, sőt a csak évszázadokkal később felfedezett Antarktisz partvidékének egyes szakaszai is megjelennek a térképén:
Nem tudom, hogy nektek feltűnt-e, hogy a sorozat eredeti török címében sehol nem szerepel a Szulejmán (török helyesírással Süleyman) szó.
Utánanézem kicsit a neten:
az eredeti török cím Muhtesem yüzyil, amelyet kb. "Fenséges évszázad" vagy "Nagyszerű évszázad" címmel lehetne magyarra fordítani.
Végül is igaz, hiszen a XVI. század volt az oszmán birodalom virágkora, azzal a kiegészítéssel, hogy 1656 és 1683 között volt egy rövid második virágkor is Köprülü Mehmed, Köprülü Fázil Ahmed és Merzifonlu Kara Musztafa pasák nagyvezírsége alatt.
Most nem csak arra gondoltam, hogy Filiz Ahmet jól játsssza Nigár asszony szerepét, hanem arra is, hogy egyre inkább kezd feltűnni, hogy Nigár asszony is milyen csinos:-))))
Megnézve a másik felét is a sorozatnak módosítanom kell az álláspontom. Borzalmas a történet. A forgatókönyv, a karakterek, a motivációik minden szörnyű. :-(
Nagyon sajnálom, mert komoly potenciál volt benne, de csak a jelmezek, díszletek meg a fényképezés tudott értéket teremteni.
9. század c. alkotás nekem nagyon nem tetszett. Mondjuk eleve nem igazán érdekelnek különösebben a modern háborús alkotások, de ez a szovjetek Afganisztánban téma különösen rossz földolgozássá sikeredett.
Az idők végezetéig Ken Follett Katedrálisának a "folytatása". Még csak az első négy részt láttam belőle, de eddig gyengébb, mint a másik volt. Persze a látvány, a díszletek meg a fényképezés pazar, de a történeti hitelesség, a karakterek, meg a motivációik azok sajnos nem igazán korhűek. Mondjuk ez a haladár mítoszteremtés a Katedrálisban is nyilvánvaló volt, de itt még erősebb. Ettől függetlenül bőven nézhető.
eredetileg a XIV. században, meg még a XV. első felében is csak a nagyvezír meg néhány központi főméltóság viselhette ezt a titulust.
Később már a tartományi kormányzók, beglerbégek vagy válik is megkapták ezt a rangot (talán kevéssel Szulejmán előtt, de ebben nem vagyok biztos).
Még később, a XVII. században meg már a magasabb rangú katonai parancsnokok is.
Katonai téren a XVIII. században pl. nagyjából az európai hadseregekben lévő brigadéros (dandártábornok) vagy annál magasabb rangú főtisztekkel egyenrangú oszmán tisztek már mind viselhették.
Később meg az oszmán kor legvégén meg már majdnem mindenki pasa volt, aki számított valakinek:-)
1995 nyarán pl. egy török siheder engem is lepasázott, amikor lábat mostam a Bajezitiye dzsámi szent kútjánál:-))))))))
Pedig 1934-ben Mustafa Kemal Atatürk elnök állítólag véglegesen eltörölte ennek a rangnak a használatát.
A basi a török bas szóból származik, amelynek jelentése: fej, fő.
Eredetileg testrész jelentésben, később átvitt értelemben valaminek a feje, vezetője is.
A pasa oszmán-török méltóságnév eredetére 3 fő elképzelés van:
1) A török bas aga összevonása, amelyben az első mássalhangzó a kiejtésben p-vé változott, az aga mássalhangzója pedig kiesett.
Bas aga > pas aa > pasa,
Az aga ősi török méltóságnév, eredeti jelentése állítólag egy öreg jelentésű szóval áll összefüggésben, később inkább úr jelentésben használták.
2) A perzsa pa-i-sah összevonása, amelynek szó szerinti jelentése a "király lába". Tehát olyan személy, aki az uralkodó nevében jár el, annak rendelkezéseit végreahajtja.
3) A perzsa padisah méltóságnév megrövidülése. Ez a változat a legkevésbé valószínú, hisz az oszmán-törökök maguk is használták a padisah szót, de kizárólag a szultán és nem a vezírek megjelölésére.
Azért jobban belegondolva, ha szegény nyugdíjas-jelölt pasának nem jut máshol kiutalásra váró szabad ziámet, csak valahol a vad kurd hegyvidéken, a perzsa határvidéken vagy a kietlen arab sivatagban, azért az nem lehetett olyan nagyon kellemes egy a főváros nyüzsgéséhez és az oszmán civilizáció kényelméhez szokott egyénnek...