Ad Farian: Biztos, hogy nem lengyel, mert /i/ előtt az /r/ hang eredetileg lágy, és abból a lengyelben rz /zs/ hang lett. Viszont Farjan alakban része a lengyel névkincsnek. Erről viszont a Kóczián-, Viczián-féle vezetéknevek jutnak az eszembe, amelyek viszont ukránok. És valóban sok orosz Фарян-t és ukrán Фар'ян-t talál a Google. A Фар /Far/ itt teoretikusan személynév, a –ян /jan/ pedig kicsinyítő-személynévképző. Azonban a Фар /Far/ mögé még nem találtam személynévi alapot: vagy egy igen ritka görög-ortodox személynév lesz, vagy pl. a lengyel szlovák fara ’plébánia’ képződhetett.
Ad Teglovics: A /g/ hang miatt nem cseh (és nem is szlovák), hanem horvát: Teglović. Ez –ović apanévképzős származék egy Tegl- kezdetű régi személynévből. A személynév etimológiáját nem látom tisztán: vö. a magyar tégla vagy tégely szavak esetleges régi horvát megfelelőjét, ill. a horvát tegliti ’von(szol), húz; földet művel; gürcöl, megszakad a munkában’ ige.
Ad Jurák ~ Guriak: Nem ismerem persze a XVIII. sz.-i katolikus szlovák helyesírást, de az evangélikusról elmondható, hogy a <g> betű /j/ hangot jelölt. Ha ezt feltételezhetnénk, akkor akár ugyanannak a névnek eltérő stílusú lejegyzéséről is lehetne szó. Sőt a szlovák –ák és –iak képzők (itt nagyító képző) egymás helyzeti variánsai.
Továbbá a latin Georgius személynév szlovák folytatójának két töve alakult ki: Jur- és Ďur-, amelyek között nincs éles határ. Azt el tudom képzelni, hogy az érdekeltek által világosan etimologizálható Jurák név helyett annak Ďuriak változatát használták (alkalomszerűen). Ez utóbbi kezdő hangját is visszaadhatták magyaros helyesírásban <g> betűvel.
A Kuriak esetén (van ilyen szlovák családnév) viszont nem ekvivalens írás- vagy alakváltozatok cseréjéről van szó, hanem névcseréről. Ez szlovák kura ’tyúk, csirke, csibe’ + –iak nagyító személynévképző, és transzparens jelentésű, tehát aki szlovákul tud, az nem ír ilyet más helyett, hacsak tényleg a név maga nem változott meg.
Ugye Sóskútra a XVIII. sz. közepén telepítenek szlovákokat, tehát az 1782/4-es születéskor még élőnek kellett a nyelvnek lennie.
Ad Filó: nem kérdés, hogy a szláv Filip ’Fülöp’ személynév rövidülése az –o tematikus végződéssel. Mint családnév (azaz képzőtlen apanév) a szláv nyelveken belül ez a cseh-szlovák-lengyel-ukrán csoportra jellemző. A családnév-adatbázisokat vizsgálva ezek közül is kiugrik a gyakoriságával a szlovák Filo ~ Fiľo vezetéknév (pl. a lengyelben 400 személy, a szlovákban 1133+343).
P.S. Elviekben magyar is lehetne, Kálmán Béla ennek is sorolja, hiszen a Fülöp személynév itt is rövidült Fül alakúra, amelynek volt Fil változata is, de magas hangrendű tőhöz mély hangrendű –ó kicsinyítő képző feltételezése aggályos. Nem zárható persze ki, de más esetekben konzekvensen a magas hangrendű képzőt kapja meg (vö. m. Füle ~ File, Filke, Filkő), tehát végül is hangrendileg semleges tőről sem beszélhetünk.
A Bulyovszky név honnan eredhet? Azt tudom, hogy a XVI. században Teschenből Turúc megyébe vándorolt Jakab nevét Bulowszky-nak írták. A család emlékezete szerint ősi lengyel származású a család...
A vezetéknevük egyébként utalhat lakóhelyre, vö. holland nat ’nedv(esség), folyadék’. A családfa szerint Erpsről származtak, ez Brüsszel mellett van (ma Erps-Kwerps), pontosabban a közelben lévő Hof ter Brugge majorságból. Itt a XVII. sz.-tól vizivárat emeltek, vélhetően erre a vízben gazdag területre utal a családnév.
Ad Misnyovszki / Michnyovszki: Ilyen formában lengyel eredetű nem lehet, mert akkor *Misnyevszki / *Michnyevszki lenne, a lengyelben ui. az –ow birtokos melléknévképzőnek van lágy alakváltozata. Cseh-szlovák eredet sem valószínű, mert a *Mišňovský ~ *Myšňovský / *Michňovský ~ *Mychňovský név hiányzik.
Van viszont orosz Мишнёвский /Misnyovszkij/, de ebből a google-s előfordulások szerint nem lett családnév, hanem valamely Мишнево helynévhez képzett melléknév. Ezek a helynevek meglehetősen távol vannak, így kizárnám, hogy innen lenne a kérdéses név.
Perspektivikusabb az orosz Михнёвский /Mihnyovszkij/, erre már vannak családnévi találatok is. Sőt idevonható településeket már Ukrajnában is találhatunk: pl. Михнів /Mihnyv/, Михнівка /Mihnyivka/, Михнівці /Mihnyivci/.
Ukrán nevek azonban nem képződnek –ський /szkij/ képzővel, hacsak nem ukrán alapról való lengyel vagy orosz alkotások. Magyar viszonylatban az orosz közvetítésnek kisebb a valószínűsége, tehát inkább lengyel alakulatról van szó, de akkor az eredeti formája nem /ny/-es, hanem /n/-es: Michnowski, amely már adatolható. Az /n/ lágyulása már valamiféle magyar fonetikai fejlemény lehet, ugyanígy a /hny/ > /sny/ disszimiláció is.
De persze, ha a lengyel Michnowski-t rekonstruáltuk, akkor nem zárhatjuk ki a cseh Michnovský-t sem (< cseh Michnovka helynév).
Nem lehetetlen, hogy a fenti lengyel és cseh vezetéknevek mögött nem helynevek állnak, hanem közvetlenül a nyugati szláv Michna személynév, ugyanis az –(ow)ski ~ –(ow)ský-nak van apanévképzői funkciója is. (NB. A csehben a Michna önmagában is adott családnevet, ráadásul egy jól csengő cseh nemesi famíliáét.)
Egyébként a településnevek is ebből a személynévből származnak a birtokos –ow / –ov / –ов képzővel. – A lengyel mysz ’egér’, cseh-szlovák myš ’ua’, orosz мышь ’ua’ stb. az etimológiából kizárható, mert a nevek (az elgépeléseket leszámítva) mindig lágy i-vel állnak, nem kemény y (ы)-vel.
A –ovszki ~ –ószki ~ –ócki végű alakváltozatok magyarázata az lehet, hogy az –ovszki vég –ószki variánsa a középszlovák kettőshangzós /ou̯szki/ ejtésmód magyarosodása. Most vagy tényleges középszlovák közvetítéssel kell számolni, vagy a nagyszámú más középszlovák példa a magyarban mintaként hatott. Az –ószki > –ócki pedig tipikus magyar hangváltozás, vö. barack, palack, Vidróczky < Vydrovský <: Vydrovo (m. Vidrova, ma Čierny Balog / Feketebalog r.) stb.
> A Semetka név eredete jöhet a Sáros megyei Semetkovce/Szemes faluból elszármazott, elvándorolt emberek azonosítójaként?
A kapcsolat éppen, hogy fordított: Šemetkovcét a XVI. sz. második felében éppen egy Šemetka nevű soltész telepíthette, s ezért vette fel a falu az ő nevét.
De ha már előjött a m. Semetka (szlk. Šemetka) név, 2006 óta, amikor ez szóba került már jobban elérhetők történeti szlovák szótárak is. Így a XVIII. sz.-i szlovákban még volt šemetný ’álnok, csalárd’ értelmű szó. A šemeta ennek kikövetkeztethető főnévi alakja (’álnokság, csalárdság’), a Šemetka pedig ehhez kicsinyítő képzővel alkotott személynév (utóbb családnév).
Ha, én meg épp ma éjszaka érkeztem Sopronba, bár csak egy röpke állomás, holnap már utazom is tovább... :-) Kerülgetjük egymást? Amúgy hol laksz? Csak nem a Chiemsee közelében? (Az az 50km-mel elég jól kijönne).
meg annyit a Filo-val kapcsolatban , hogy jo lenne tudni honnan jött a csalad.Nemetorszagban elöfordul , de ritkan (50x).Ha nemet eredetü egy FIL = sok gyökerü szemeylnevböl ered (Pl Filmann). De sokkal több Filo van Lengyelorszagban( 400) es elsösorban Krakko körül.Ebben az esetben Theofil (Isten+barat) szemelynevböl ered esetleg Filip- böl (barat + lo).
epp viszajöttem Sopronbol - jo volt egy kis magyar levegöt szivni. Elnezest kerek hogy ilyen hülyesegeket összeirtam ,de az utolso kommentart az iPaden irtam es nem tudtam hogy a masik oldalon a betük nem egyeznek.
A Cseh-böl Caen lett es a Hufnagel patko es szeg kellet volna lenni. Tehat egy patkokovacs volt atvitt ertelemben. Kb 4700 Hufnagel van nemetorszagban , de meg a Klima-ek is 1400an vannak.Hufnagel mar 1280 ban letezett.
A Klimarol azt is irjak hogy delkeletnemet tajszolasi forma a Clemensnek.Beszterceben es Brassoban is elöfordult a szaszoknal mar 1505 elött Clima formaban.
A Hutvagnert eddig igy nem talaltam. A Wagner = Kocsis , Kerekgyarto vilagos , de az elötag Hut többnyire Kalap mas összetetelekben igy eleg valoszinütlen.Inkabb egy Hudo szemelynev lehet (HUT = örseg)
A Caen ez egy népnek a neve ? Neked vagy a feleségednek voltak Bukovinában ősei ? Fantasztikus volt ez a monarchia mindenhova települtek benne az emberek, még Boszniába is települtek 1878 után németek.
Hétvégén rokonoknál egy Fejér megyei településen (Jenő) jártam , ahol ugyan a másod unokatesók neve semmi különleges lévén Vargák, de a faluban több Hutvagner (lehet Hutvágner valójában) van illetve Klima családnevű létezik, lakik, lakott. Ezek vajon milyen származású nevek
Illetve igazság szerint a "másod nagynéném" leánykori neve Filó
Az első névről eszembejut Mézga családban emlegetett Hufnágel ami lehet csak kitalált?
A Klimáról meg az, rémlik talán Csehországból ilyen nevű politikus
...cherchez la femme, bizonyos Splényi Zsófia (vszeg Splényi László tábornok lánya). Gellért van der Nath (góf)feleségül vette Splényi Zsófiát, ygermekük Van der Nath Ferenc. (itt lehet tovább lépkedni a családfán)
Ha jól tudom ,akkor a német "von" valóban nemesi eredetre utal viszont a holland/flamand "van"-t egyszerű közemberek viselik és nem utal nemesi eredetre...Van der Nath gondolom csak annyit tesz ,hogy Nathból valósi vagy Nath-i..
Még így meg késve köszönöm szépen a válaszokat!Ez a Hindi név érdekesnek hangzik, az is lehet ,hogy az Indi névnek a Hindi lenne az eredeti alakja? Bár ez gyanús lenne mert akkor miért csak Indi családnével találkozni és nem Hindivel?
Egy különleges kérés, ha nincs válasz, az sem baj.
Városkánk egy patinás épületének egyik része nagyon régi és a kutatásaim alapján az eredeti épületet (vagy az akkori épület jelentős mértékű felújítását és bővítését) az akkori birtokos, egy bizonyos Van der Nath építtette. Gondolom az ő őse a török alóli felszabadító harcokban elért sikerek jutalmául kapott birtokokat az országban és idővel így jutottak el a városkánkba is. (Egyébként, ha a magyarországi szovjet határig kerekeztél, akkor elvileg érintened is kellett anno.)
Mit lehet erről a családról tudni? Honnan kerülhettek Mo-ra és mit jelenthet a név. A Van der alakot a nemesi minősítésre használták, ha nem tévedek.
A beírófelület alatt van Neked egy ilyen ablakrészed?
Ha van, akkor csak rá kell kattintani a Kiválasztom a képet gombra és matathatsz a saját géped képei között. Ha nem látod, akkor valami blokkolja. Azt kell feloldani.
---
OFF
Az NDK kérdés akart lenni, csak nem tettem ki a jelet. Az asszony meg érdekesség.
Ti. nem sűrű a magyarul ilyen jól tudó echte német, mint amilyen te is vagy. Mert ugye Joschka Fischwr itt született. És ha ne adj isten érti vagy töri a magyart, akkor az érthető, magyarázható.
Ha nem titok és indiszkrét, mi inspirált nálunk tanulni?
genealogiai problemakat biztosan nem tudom megoldani , azert csak feldobok nehany etimologiai lehetöseget amely viszont nem ad valaszt arra hogy a ket nev lehet-e azonos.
Jurak lehet egy cseh nev amely a Jiri (horgos r) = György szarmazeka.
Kazmer emlit Gyura,Gyurai es Gyuraki nevet amelyet a helysegnevek köze sorolja.Viszont csk Gyuro -t talaltam (amely elsösorban a Gyurai - t magyarazza.
A Kurjak a Horvat-Szlavonorszagi helysegnevmutatoban szerepel Likva-Krbava varmegyeben.
Schleng / -k több szerzö szerint egy paraszt akinek egy kacskaringos darab mezöje van ( ige schlängeln ami a Schlange (kigyo) -bol ered.Masok szerint egy ember egy ugyanilyen menessel. A Schlenk sokkal gyakolibb es inkabb Delnemetorszagban talalhato(kb 1000x)
Haas igen gyakori = Nyul (52000 x +4000 A +5500 CH) Erdekes hogy a legtöbb a Rajna egesz völgyeben van.
Wittmann is gyakori = Paraszt aki egy egyhazi birtokot (Widem) müveli
Masok szerint german szemelnev WIDIMAN = Erdö + ferfi,harcos , vagy Wittwer = özvegy /kfn.wideman (23800 x D föleg Eszakbajororszagban (Frankföldön) , közel 1000 A föleg Alsoausztriaban)
Rotter ( 5700 x D 630 A) Helsegnev Rot(t)h . Vagy kfn. rotaere harfas (rotte egy harfahoz hasonlo zeneszerszam). Vagy felkelö,szektas . De gondolni kell szemelynevre is CHROD HARI > Rodher = Dicsöseg + Hadsereg.
