Remélem jó topicot szólítok meg. A kérdésem a következő lenne. Családom egyik tagja 10 éve költözött falura. Mióta ott laknak, a szomszéd vegyes tüzelésű kazánjának a kéménye azóta keseríti meg az életüket. A "kazánház" a ház mögött kb. 4-5 méterre van, melyből egy 4 méteres magasságot sem elérő kémény van. A kazán min.30 kW-os. Az összes füst azonnal lecsapódik, és az egész házba beszivárog, sokszor lehet látni bent a füstöt a fényben. A kéményből parázsló égéstermék száll fel, és a nem megfelelő égés miatt, megrakástól megrakásig füstöl. A szél sajnos 80%-ban ide fújja a füstöt. Rengeteg próbálkozás és vita után, tegnap hivatalos bejelentés lett téve a helyi önkormányzat műszaki osztályán. Én úgy tudom, hogy van egy minimum magasság a rostély és a kémény csúcs között, ami elő van írva. Kérdezem, hogy szerintetek mi várható ettől a bejelentéstől? Állítólag itt is kéményseprő szakértővel jönnek majd ki, és amit ő meghatároz, azt foganatosítják. De a napnál is világosabb, hogy statikusra is szükség lenne pl. mivel így is épp, hogy nem dől le a tákolmány.
Még annyit tennék hozzá, hogy engedély természetesen a kéményre nincs.
A kéménynek egyébként nagyjából 3 része van , különféle igénybevételekkek.
Az alsó a becsatlakozás alatti rész a koromgyűjtő, a becsatlakozás utáni rész, aminek egyrésze fut fütött térben, a java már hidegtérben, majd a tetőnkivüli rész -ez az un. kéményfej. Ennek a legnagyobb az igénybevétele. Ebbe beleivódik a víz, a kátrány és idővel szétfagy. Aztán a szél elhordja és néha valakinek a fejére esik egy egy darab.
Felétek amúgy nem kell megterveztetni egy kazánházi kéményt ??
A törvény-dolgot úgy értem , h nálatok nagy hercehurca van a kémények körül is , engedély , meg ugye át kell vegye valaki , stb . Nálunk meg mint Texas-ban , mindenki azt csinál , amit akar . :)
A magasságot és a szelvényt pedig méretezni kell. Számítással, de néha elég táblázatból is. ( A táblázatos méretezés is számításon alapul, valaki előttünk már kiszámolta és összegyűjtötte ).
Évekkel ezelőtt - legalább öt, de inkább már hat -hét éve itt is fenn volt egy méretezési táblázat. Anno ellenőríztem, úgy nagyjából reális eligazítást ad .
Jó kutakodást. !
Előzetesen max: 250 x250 -es lesz a szelvény, a magasság meg -6 -8 méter.
Az érdekelne , h ha már nem szerelt kémény lesz , akkor mi a jobb , vagyis inkább kisméretü pirostégla , vagy beton kéménytégla ? S főleg belvilág-magasság .
Persze a fizika törvényei Mo. -is azonosak mint a világon mindenütt.
Kéményt béleletlenül csak fagyállótéglából érdemes építeni. Mo.-on is akadna ilyen, de nincs rá minősítés.
Így elviekben nem létezik.
Nos milyen kémény kellene ?
A béleléssel az élettartamot lehet nővelni, főleg a gázkéményeknél. Persze nem árt az egyéb kéményeket is bélelni. Pl. a kátrány beszivódást lehet ezzel megakadályozni.
Értem . De ez csak nálatok van igy , magyarországon . Nálunk még nincsenek ilyen törvények . Csak arra lennék kiváncsi h mi a jobb . Nem akar a kolléga szerelt kéményt .
Jó estét mindenkinek . olyan kérdésem lenne , hogy : most épülő kazánházhoz , ( 38 kw-os Ferroli öntöttvas kazán lesz benne . ) szerintetek milyen magas , és mekkora belső átmérőjü kéményt kell felhúzni ? Esetleg , miből lenne jobb , gondolom kisméretű piros tégla , belül kikenve jobb , mint az előre gyártott beton kéménytégla .
a kemenceépítés topikban láthatsz képeket, hogy mekkora kéményeket építenek. nyilván minél magasabb a jobb, ránézésre átlag 3 méter magas körüliek lehetnek.
ház mellé nem tenném, mivel a füst összekoszolja a falakat, illetve kedvezőtlen széljárás esetén a füst beszállhat a házba, ha nyitva van az ablak+tűzveszélyes.
Azért nem béleltetem, ha nem muszáj, mert sokkal többe kerülne. A kályhát azért akarjuk, hogy csökkenjenek a fűtési költségek, viszont egy nagyobb befektetés a kéménybe csak sokára hozná vissza a pénzt. Egyébként tényleg nem nagy dologról van szó; 2-3 helység fűtésének a rásegítésére lesz jó szerintem. Valószínűleg nem is fog üzemelni egész nap.
Ez egy általános állásfoglalás, a szabvány jelentése melyről szó van. Azt írja, hogy a szíbvány önmagában maximum iránytű! Amiért alkalmazni kell, valamelyikaet, az a róla rendelkező jogszabályi előírás, mely nem tesz különbséget (sajnos) kályha és kályha között!!!
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet-tervezet melléklete sorolja fel azokat az építési munkákat, amelyekhez nem kell engedély. Az idézetteken túl ebbe a körbe tartozik még a nyílászáró cseréje, a hőszigetelés, valamint a kéményépítés is, amennyiben nem igényli a ház tartószerkezetének megbontását. Az engedély nélküli belső átalakításnak is a tartószerkezet változatlanul hagyása a feltétele.
Ezzel szemben, amikor mi érdeklődtünk az önkormányzatnál, hogy mi is lenne a követendő útja a régi kéményünk lebontásának, és a helyére egy schiedel felépítésének, akkor azt a választ kaptuk, hogy ahhoz, hogy ők megadják nekünk az építési engedélyt, előbb építész tervezővel meg kell terveztetni és rajzoltatni az új kéményt (mit, amikor az új kémény a réginek az alapjára lesz felépítve, ugyanoda kerül, ahol a tervrajzon a régi is szerepel, statikát abszolút nem érinti, sem új alap, sem födémátörrés nem lesz), a tűzkévtől szakvéleményt kérni, majd amikor már mindezért tejeltünk és a birtokunkban van, akkor zarándokolhatunk el hozzájuk, hogy majdan ők is jó pénzért megadják az építési engedélyt... csak a lenyúlásra megy az egész, de remélhetőleg már nem sokáig, a fentiek alapján.
A tűzkévnél is azt mondták egyébként, hogy nekik semmiféle építési engedélyre nincs szükségük, nem kérik, egyedül a kivitelezői nyilatkozat érdekli őket, és a kéményhez "megfelelőségi nyilatkozata" (amit a schiedel adott, lehet, nem jól emlékszem a nevére).
Persze más a történet, ha azon a helyen még sosem állt kémény, új alapot kell neki csinálni, födémet áttörni, stb... akkor van létjogosultsága, hogy megtervezzék és stb... de így... mindenkire ráhúznak egy kaptafát és tartják a markukat.:s
" E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása a törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja."
A gázfűtés terjedésével került előtérbe, mivel a gáz egy nagy nedvességű égésterméket eredményez.
Ebből az égéstermékből kicsapódik a víz és a fagy rövid úton ( nem egy két év alatt , hanem kb. 10 ) elintézi a kéményeket.
Néha rákeneik a savasságra is , az is elősegíti, de a fagy az elsőrendű okozó.
Ezért a béleléssel élettartamos lehet növelni.
A szilárdtűzelésnél - főleg a fánál pedig a kátrányosodás káros követelményeinek a megakadályozására hasznos a bélelés.
Nos a kéményseprők, hogy hatalmukat fitogtassák ezeket kötelezően előírják. A nyomorultak azt se tudják hogy a szabványok zöme nem kötelező.
A szabvány csak a megrendelő és a megvalósító/ kivitelező részére egy előírás, hogy mit hagyan kell csinálni. De ettől megegyezéssel el lehet térni. Ha nincs megegyezés a szabvány a kivitelező számára kötelező.
Nos ebbe a folyamatba üti bele az orrát a kéményseprő.
Egyéb kérdések ?
A kéményseprő szakma valamikor egy tisztes szakma volt. A régi fatüzelések idején elterjedtek voltak a kéménytüzek, aminek következményei a gyakori ház - néha fél városrészek leégése volt. Nagyjából ezért tették kötelezővé. Ma viszont ilyen jelenség nagyon ritka - nekem életemben egyszer volt szerencsém kéménytüzet látni - nagyobb baj akkor sem lett , csupán jött ki a kéményből a szikra és a láng.
És működik a dolog egészen addig amíg ugyan az a kéményseprő, a munka helyét féltve a következő évben fel nem nyom. Aztán újabban a kéményseprők sem "életreszólóak"! Tehát jobb volna, ha a szakmán kívűliek inkább javasolnák a szabályos, megjegyzem sokkal jobb utat, mint a "kenést".
Továbbá!
Csak a "Fuser és klapner" cégek kötnek ilyen kéménybe! A faelgázosító nem egy jancsi káyha, ha már erre ruház be a fogyasztó, bizony a saját érdekében ruházzon be a járulákos költségekre is.
