Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ha jól értelmezem a gázszámlámat 152.-/m3 Áfás árat számoltam.+ még 2.65.-/m3 biztonsági készletezési díj (milyen szépen hangzik. Akkor már beszélhetünk fabetárolási díjjról pl. 2sör/ munkanap.) Ja és nem tudom mi ez a 34MJ/m3.
Légyszi maradj korrekt, és fogadd már el más véleményét is, ha az már kész tényeket közöl; mert előbb utóbb senki nem fog veled itt szóbaállni. Tudjuk, hogy a passzívház egyéb légtechnika, épületgépészet -es topikokon pörögsz már régóta, ezek felé vagy elkötelezett. Ez nem gond, de ha itt vagy ezzel a témával nem kellene ennyire direkt ellenségesnek lenni.
Csak ezt az erdészeti m3-t, és a többit erőlteted. De miért?
Mégegyszer és utoljára elmondom:
Egy ismerősöm most vett a héten 2400 Ft-ért SZÁRAZ, kuglizott, hasogatott bükk/tölgy tüzelőt mérlegen mérlegelve. Ez már száraz, nem kell tovább a bűvészkedés. 6 Ft körül van kW-ja.
Ez egy normál piaci ár egyébként, ennél lehet olcsóbban venni valóban frisssen vágottat, vagy rönköt, amit kuglizni kell. Ezért írtam kályha kész fáról számot.
És már csak úgy mellékesen jegyzem meg, ha már érintettem a témát; és mégis az összehasonlításhoz adalék:
Én 2 éve erdőirtás után szedtem (20-25 mázsa) galyfát, 10.000 Ft volt. Azzal tüzeltem egész télen. Tavaj fűrész üzemi hulladékot vettem (nyárfa) és 800 Ft volt szállítással együtt. Kiszáradva is 1200 Ft alatt volt mázsája => kb. 3 Ft/kwó.
Tehát szerencsés esetben még az is lehet, hogy fát lehet olcsóbban venni. Gázt, áramot biztosan nem. Ezért én az öszzehasonlító számításnál direkt nem akartam csalni, vagy hamis eredményt, normál piaci áron számoltam.
Ui:
ha valaki megírja a gáz, áram árát ma este, vagy holnap megpróbálom a számokat összefésülni naprakészen; és valami megtérülést számítani. Csak most nem érek rá gyújtom be a kemencét az ebédnek :-)
Én nem értek a tömegkályhákhoz, a 2-3 négyzetmétert csupán az interneten látható képek és videók alapján írtam. Ennél nagyonbbakra szép számban emlékszem, 1 négyzetméter körüli tömegkályhára azonban csak pár darabra.
A frissen vágott fa fűtőétéke a magas (kb 50 százalékos) víztartalom miatt akár a kb fele is lehet a száraz fáénál, de lehet, hogy már száradt egy kicsit és akkor valamivel jobb ennél, de az is lehet, hogy a tüzépes néha jól beáztatja a farakást , szóval csupán a bevásárlási súlyból a fűtőértéket gondolom nemigen lehet megállapítani.
Ha azt szeretném megtudni, hogy hogy kb mennyibe kerül egy kWh hőmennyiség jó száraz fából eltüzelve, akkor a következőképpen járné el (ha valamit rosszul írok, javítsatok, mert faügyileg teljesen hülye vagyok):
- megveszem azt az erdészeti köbméter bükkkfát mondjuk 18 ezerér, de ez valószínűleg frissen vágott, tehát még eléggé marha vizes
- tető alatt szárítgatom kb két évig
- 10-15 százalékosra kiszáradva ez az erdészeti köbméter lesz kb 700 kiló
- tehát a 19 ezeré vett fából kb 2900 kWh hőt tudnánk kivenni (6,5 Ft/kWh) - ha a fűtőberendezésünk nulla veszteségű lenne.
De még egy profi égésterű profi tömegkályha sem képes 100 százalékban a lakásnak adni a fahőt: a kályha folyamatosan fűti a talajt maga alatt, távozik belőle hő a kéményen át is és talán a távozó füstgázban is akad némi elégetetlenség - ezért talán nem tévedek túl sokat, ha egy száraz tűzifával előállított kilowattot 7-8 forint körülire saccolok.
(sőt, olyan tömegkáyha is létezik, amelyik a lakásból szívja a fűtőlevegőt, így hűtve a ház légterét, amely energiaveszteséget szintén levonhatnánk a tűzifa fűtőértékéből ;)
"Így kell a számokkal bűvészkedni, és beültetni a hintába az embereket!"
Valakit ha megkérhetnék nézze már, és írja meg legyen szíves akkor most mennyi 1 m3 gáz, meg 1 kWó áram. Így naprakészen tudnánk összehesonlítani. Köszönöm.
Sajnos a föfalaktól messze lesz a kémény. Na meg a régi házrészben ahol a meglévő köalapok vannak csak. Így szigetszerűen felvertem a régi beton ajzatot és itt alakítok ki egy mélyebb vasalt ajzatbeton felületet.
De így akkor lehet, hogy a kéménynek még mélyítek.
Csak az a baj, hogy nem tudom teljes pontossággal, hogy hol lesz a kémény a kályhához képest... Mellette, mögötte.?
Majd ez kiderül amikor itt leszel és építjük.=)
Mindegy, megvasalom az egészet rendesen, az a biztos.
Így kell a számokkal bűvészkedni, és beültetni a hintába az embereket!
A számításod nem jó.
Mivel egy mázsa fa 100 kg. Abban megegyezhetünk, hogy nem kell itt kalodázni, ilyen olyan köbméterezni: 2200-2400 körül lehet mázsáját venni az egész országban.
1 mázsa= 100 Kg.
1 Kg=22-24 Ft.
1 Kg fa fűtőértéke 4,16 kWó.
Tehát 1 kWó fűtőérték fából (fában) 24/4,16=5,77 Ft.
1m3 gáz 10 kWó.
Valaki legyen szíves írja már meg mennyi 1 m3 gáz ára jelenleg. Ezt elosztjuk 10-el, és az 1 kWó gáz ára forintban.
Eleve a 200.000 Ft nem egy átlag lakóház, hanem egy passzív épület m2 ára!
A tömegkályhák zömmel nem ebbe kerülnek.
Másrészt milyen 2-3 m2??? Ez csak azért, hogy a végeredmény jó sok legyen, és több jöjjön ki 850.000-nél?
Egy átlag tömegkályha 1 m2!
És ráadásul: Én még nem találkoztam olyannal, hogy adott egy 28 m2-es nappali. Ebbe akar tömegkályhát. Ekkor azt mondja: 29 m2-re emeljük meg a nappali alapterületét!
De tödd helyen láttam már olyat hogy kazánnak, osztónak, gyűjtőnek, hőszipkának, sorolhatnám: külön helyiséget építettek: kazánház, mosókonyha néven.
De ezt a számításba bevonni szerintem értelmetlen.
Az aktuális M2 árat Én írtam még előbb, de azt arra a másik hülye felvetésre, hogy milyen rengetegbe kerül a fa tárolása.
(egyszerűbb tüzelőberendezéseknél a fenti számoknál 20-40, nyitott kandallóknál akár 70 százalékkal magasabb kWh árat kell számolni szerintem - és ha a fa frissen vágott, akkor mindezt még kb 30 százalékkal meg lehet toldani)
- korszerű (=marhadrága) kondenzációs gázfűtés: kb 17 Ft/kWh
- hagyományos gázkazán: kb 19-20 Ft/kWh
Tehát egy jó tömegkályha
- egy szorgalmas (favágós és böcsülettel kiszárítós) gazdival nagyon jó befektetés,
- ugyanaz kandallókészre vágott (de azért jó száraz) fával már kicsit kevésbé az,
- kandallókészre vágott és nedves (idei) fával működtetve viszont talán már nem is költséghatékonyabb egy jó kondenzációs gázfűtésnél (és alg 20-30 százalékkal olcsóbb egy hagyományos gázkazánnál).
Persze ha egyszer a tűzifa ára nem fogja szorgalmasan követni a gázáremeléseket, akkor tovább javulhat ez a helyzet...
Érdekes befektetés lehetne, ha kályhatulajdonosok egyúttal energiaerdő tulajdonosok is lennének: pl a császárfa éves hozama állítólag elég jól tervezhető, talán már 4-500 négyzetméternyi mini-energiaerdő (ekkora külterület ma szinte fillérekért vásárolható) elláthat egy átlagos családi házat tűzifával - örökre.
"Ma már lehet venni pl. kalodában tüzifát, konyhakész állapotban, tudsz venni olyat is, amiben nagyjából megfelelő arányban vannak a vékonyabb/vastagabb darabok"
A legolcsóbb kiszerelésű fával tüzelve kb fele annyiból jövünk ki, mintha gázzal fűtenénk. De ha legolcsóbb fa helyet ilyen méretre vágott, kalodázott fával tüzelünk, akkor kb mennyivel lesz olcsóbb ugyanaz a hőmennyiség a gázhoz képest?
Másképpen fogalmazva: kb mik a mezei és a kalodás árak közötti arányok?
Egy négyzetméternyi lakóház bekerülési értéke kb 200 ezer forint.
Egy tömegkályha X négyzetméter helyet foglal el a lakótérből, magyarul ennyivel nagyobb házat kell építenie annak, aki tömegkályhával szeretne fűteni. Ezt csak azért írom, hogy amikor valaki a különböző fűtési megoldások beruházási költségeit hasonlítja össze, nehogy ez a tétel kimaradjon (a legtöbben csak a kémény létesítési költségeit számolja hozzá, mint járulékos beruházást).
"A másik 2-4 millió!
A házi feladatot megoldottad?????"
- tömegkályha 4-600e Ft
- kémény 200e Ft
- 2-3 m2 plusz lakóház 4-600eFt
tehát a fenti tömegkályha mindenestül 1.2 millió Ft.
Ui. A megtérülésről meg csak annyit, hogy a régi gáz / fa központifűtés költségéből a téglakályha egy év alatt visszahozta a kályha bekerülési költség 50%-át.
Szerintem nem baj ha néha idetévednek. Legalább megismerik, hogy mindentől (elektromosság) függetlenűl is lehet olcsón jó meleget csinálni. Ahogy már leíródott, majd ha télen lesz három nap áramszünet és a két szomszéd családdal melegszenek egy szieszta mellett reméljük eszükbe jutunk.
Azért, ha kérhetek ilyet: a lényegtől ne menjün el teljesen más irányba!
Tehát ez a tömegkályha topik. OK, (?) hogy a bekerülés fele akkora. Ha valóban fele lenne, de nem lényeg:-)
Tehát ha ha az 4 misinek fele; = 2 millió az is sokszorosa a 4-600.000-*nek :-)
Tudom, hogy nagyon aktív vagy a passzívházas, és a hőszigeteléses, meg egyéb topikban, azért kérlek hogy valami féle tiszteletet tanúsíts a téma iránt. Vagyis arra kérnélek, hogy olyan hozzászólást küldj, ami érdemben mozdítja elő a tömegkályha topikot.
Mert a konkrét felvetéshez érdektelen, hogy 40 év, vagy 80 év alatt nem térül meg. Vagy igazából sosem.
Én azt szeretném, hogy a lényegnél maradjunk: megtérül-e vagy sem! És ha igen (NEM!) akkor mennyi idő alatt.
"Egy (víz/talaj hőforrásból dolgozó) hőszivattyú kb ugyanannyi forintból állít elő ugyanannyi hőt, mint egy jó tömeg- vagy cserépkályha
de csak akkor, ha a kályha tüzelését, hamuzását, a tüzelőanyag beszezésére/szárítására/tárolását/stb nulla forintnak tekintjük (tehát élvezetből csinálja valaki)."
Ez azért nem igaz.
Ezek nagyon erős túlzások!
Pl. lehet venni hasogatott fát is, amit már nem kell kuglizni, csak a tűzre tenni.
Én 850 Ft-ért veszek széldeszkát, amit csak 3 db-ba kel elvágni.
Hamuzni egy télen 3-4-5-ször kell; és kb 10-15 perc.
Mi az hogy beszerzését??
Ennyi a beszerzési ára, mint ahogy az elektromos áramnak annyi a beszerzési ára (ennyit kell érte fizetni :-)
Milyen tárolási díj? :-)
Ennyire azért ne menjünk le primitívbe!
A fa egy pe fóliával letakarva, (hogy ne verje az eső) elvan az udvaron.
Vagy Te arra gondolnál, hogy N-1 forintért építeni kéne fedett tárolót a fának???? (sima
Ha ilyen szintre lemegyünk, akkor ez különösen igaz egy brutálisan hőszigetelt épületre!
Vagyis, amíg egy m2 udvari fedett meg lehet építeni 10-20-30.000 Ft-ért, addig egy hőszipka, és a hozzá tartozó gépészeti bertendezések m2-re vetített költsége 120.-200.000 Ft (AEG, vagy passzív épület?).
Tehát ezek a költségek nem költségek (megrakni a tüzet a tömegkályhában= napi 5 perc mekkora órabérrel számolod?), és a höszipkás rendszer beüzemelési, karbantartási költsége hol van, szűrők, egyebek cseréje??).
Tehát ez a párbeszéd nagyon messzire vezetne, de a végén nem érnénk sehová.
A lényegi dolgokon, számokon egyáltalán nem változtat.
Én tudom, hogy lelkes híve vagy a hőszigetelésnek, a passzív háznak, meg egyéb épületgépészeti kütyünek. De arra kérnélek, hogy ezt a témát ne vidd el az aprólékos részletekbe, hogy az EGÉSZ elvesszen.
Kicsit kiegészíteném a hőszivattyús megjegyzésedet:
Egy (víz/talaj hőforrásból dolgozó) hőszivattyú kb ugyanannyi forintból állít elő ugyanannyi hőt, mint egy jó tömeg- vagy cserépkályha
de csak akkor, ha a kályha tüzelését, hamuzását, a tüzelőanyag beszezésére/szárítására/tárolását/stb nulla forintnak tekintjük (tehát élvezetből csinálja valaki).
Tudom, tudom: aki nem élvezi a tüzelést, az mit keres egy ebben a topicban ;) Pl nem szeretne többé éhezni azért, hogy a gázlobbi emberei továbbra is krályként élhessenek.
Egy nagy fűtési igényű (pl hőszigeteletlen) házhoz való talaj hőforrású hőszivattyú valóban sok millióba kerülhet, de ha (csak példa) a ház hőszigetelésére fordított minden plusz száz ezer forinttal a hőszivattyú árából megspórolhatsz kb fél milliót (kisebb hőigény = olcsóbb hőszivattyú), pl egy 8 kilowattos max hőigényű ház hőszivattyúsítása ma már megoldható kb 2 millióból.
Nem csak talaj hőforrású hőszivattyúk léteznek, a levegős hőszivattyúknak nem kell hőforrást kiépíteni. A (talajoshoz képest) kb 30 százalékkal gengébb hatásfokért cserébe kb fele annyiba kerülnek.
Ez kész ... napelem ami a cserépkályhát fűti ... és gazdaságosabb/ésszerűbb is mintha fával fűteném ugye ? És mindezt a mi éghajlatunkon télen ... és ez a dicső jövő.
Szerintem egy kicsit lépj távolabb a high-tech kütyük világából és józan paraszti ésszel szemléld ezeket a dolgokat ... és főként nézz a függöny mögé
Arról nem is beszélve, hogy mennyire sérülékenyek ... elég csak a Dunántúlon kb. 4 éve történt téli vezeték leszakadásokra gondolni ... 5 napig vagy meddig nem volt áram ... és nézegethették a termosztátot meg a szuper szabályzókat.
De persze folytathatnánk a sort ... a túlbonyolított hülyeségekkel amire újabb hülyeség a megoldás.
Ez a megtérülő, kifitetődő, korszerű, stb dolog érdekes, és tanulságos lehet sok ide olvasónak szerintem:-)
Az alap amibnől ki kell indulni, az az egységnyi fűtőérték, és annak ára. (lehet nem a pontos napi árakkal számolok, javítsatok ki, ha tévednék, de nagyságrendileg helyes szerintem):
Jelenlegi árviszonyok alpján kis kerekítéssel elmondható, ha Y 'egységnyi' KJ fűtőértékű fa ára, ha annak ára 2000-2200 Ft (=X); akkor ugyanennyi kJ gáz ára 2X (duplája); míg elektromos áramból (villany) 4-5X.
Ezt, ha lefordítjuk magyarra, és a lakás fűtésére:
Az Y leadott hőmennyiség előállítása a lakásba:
-fából, ha annak hatásfoka 80%; akkor=2500-2600 ft.
-ugyanez gázból, egy normál kb. 90 %-os kazánnál=4400 Ft.
-gázból egy modern kondenzációs kazánnál kb. 3900-4000 ft.
-elektromos fűtőberendezéssel (hatásfok 100 %) 9000 ft.
de mi a helyzet az álltalad jövőnek titulált hőszivattyúval?
3-4 éve ástam magam bele jobban a témába, és lehet, hogy lesz benne némi tévedés (azóta jobbak, stb) de nem hiszem, hogy a lényegen változtatna:
Egy talajregiszteres vizes hőszipka jósági foka max. 4-5 körül van. Függ a berendezés max teljesítményétől, a kimenő oldali víz hőmérsékletétől,stb). De 5 fölött gyakorlatilag nem létezett. De számoljunk ezzel.
Az ötös jósági fok azt jelenti, hogy 1 Y beletett ELEKTROMOS ENERGIÁVAL állít elő 5 Y hőteljesítményt. Vagyis: Ideális körülmények esetén kerül annyiba a berendezés üzemeltetése, (vagyis a fűtés), mint ha fával kályhában fűtenénk, és csak fele mint a gázfűtésnek.
Mielőtt bárki beleélné magát, és azt hinné, hogy: EZ AZ! Hőszivattyúval fogok ezután fűteni! Kényelmes, semmit nem kell csinálnom, és ugyan annyiba kerül!!!
El kell hogy mondjuk, hogy ez a fenti számítás, csak az üzemeltetési költségeket takarja (még azt sem teljesen reálisan). Ez csak az egységnyi hő előállítási, bekerülési költsége.
De egy fűtésirendszer gazdaságossága, megtérülése számításához még be kell venni a bekerülési költségeket:
Míg egy tömeg (esetleg csempekályha) bekerülési költsége típustól, országrészenként változó munkadíjakból elmondható, hogy 400-500-600.000 Ft. Egy ilyen hőszivattyú, a kúttal, egyéb kinti-benti gépészettel, szerelési költségekkel 3-4-(5?) millió Ft.
És azt már inkább ne is említsük, hogy mennyi az élettartamuk :-( Elég ennyi is!
Tehát a legújabb házi feladat:
-számolja ki, hogy hány év múlva fog megtérülni egy 4 millió forintba kerülő hőszivattyús fűtés; egy (vagy akár 2db) 500.000 Ft-os tömegkályhával szemben; ha mindkettő üzemeltetése ugyanannyiba kerül???
A rómaiak csinálták úgy a cementjeiket, hogy összetörték a téglát majd tovább törték, porrá és vízzel elegyítették némi kő/kavics vagy tégla adalék és kitűnő beton lett abból. Ami még mindig áll, ha a barbárok szét nem dúlták."
Ha valami kötőanyagot nem tettek bele, akkor még a barbárokat sem kellett megvárni; mert ez a keverék csak gyúrmának jó. Elég a kiszáradást, meg a telet megvárni :-
A híres római betonba mészhidrátot tettek kötő anyagnak, a porított, aprított tégla ún. adalék anyagként szerepelt benne.
"Amit írsz azzal egyetértek,de hosszú távon nem biztos hogy kifizetődő,legalábbis elsődleges fűtési módnak"
Holnap lehet jobban ráérek, és ha kedvem is lesz számolgatok egy kicsit:-) de nem kellene olyan biztosnak lenni abban, hogy a fafűtés korszerűtlen, vagy gazdaságtalan.
Megvettem Libik könyvét, elég jó elméleti könyv, csak a "vöröshiganyt" nem értem. kb 3x szerepel a könyvében és én nem értem. Ha Libik látta volna, amit én a sok bontásnál... kardjába dől volna, hogy 30 évig elműködtek az általa szarnak ítélt cserépkáklyhák....2-es samott tűztér, járat oldalról cseréppel támogatva, 30 évre kalibrálva...
Putnoki és 2-es samott? Aligha.... 15-20 év. Inkább 5-6. Tapasztalatból tudom. Nem egyszer találkoztam ezzel a megoldással, a cserépkályhák mind 5-6 évesek voltak. Egy Oltean nevű varázsló építi őket Pest-megyében, Isten áldja meg a keze munkáját.
Ja, kicsit mellenyultam, mar kertem, hogy toroljek...
Legyen igazad,az ugy megfelel hogy szintetikus anyagot es koolajszarmazekot nem tartalmaz, felteve ha nem avval egetik? Vegulis ahogy elenzem csak a tuzallo jelzo maradt ki.:D A samottgyartas amugy nem szerepel a terveim kozott, a kalyha szempontjabol a tulajdonsagai a fontosabbak szamomra....Mindig tanulhat valami ujat az ember...most mar tudjuk a samott es a romai cement receptjet is, egyszer akar meg jol is johet...
Sancibácsi, itt irok ,mert most nincs kedvem átlépni mailra.
A leendő téglakályhának mekkora alapot betonozzak?
Ahol lesz majd a kályha, felvertem a régi ajzat betont. egyenlőre kb 150x150 centis a gödör és 20 cm mély. 15x15 ös térhló van benne 8 mm vastag.
Későbbiek során erre az ajzat betonra jön majd a 10 centis szigetelés ( a kályha helyén értelemszerüen kihagyva) majd ujra egy térhálós, padlófütés csöves 10 cm-es betonréteg.
Ez a megerősítés elégséges a kályhának és a kéménynek?
Amit írsz azzal egyetértek,de hosszú távon nem biztos hogy kifizetődő,legalábbis elsődleges fűtési módnak.Másodlagos fűtésként,márcsak a hangulata miatt is,ott lessz a jövőben is az otthonokban.Nem véletlen hogy oly sok kandalló épűl napjainkban.Elsödlegesen látvanya miatt,hiszen nem fűtőértékéről híres.
Nem olyan távoli mnt gondolnád.A meglévö házak is fűthetők vele.Tudok napellemmel előállított elektromos enegiával fűtött cserépkályháról,de a gáznál maradva, ott a komposztból előállított biogáz mely szintén beköthető cserépkályhába is.Utaltam is ezekre, de van aki csak azt látja meg amit szeretne,és kiragadott részleteken lovagol.Kényelmi szempontból is a legkedvezőtlenebb a szilárd tüzelés.Leg munkaerő igényesebb,legszemetesebb,vezérlése nehezen oldható meg(félautomata)Egy cserépkályha 200-év mulva is kályha, csak a bélelését kell kicserélni,energia hordozótól kevébé függő.
Te vagy az ab69 (2992) ?? Ok semmi baj, nekem 27 nick nevem van !! De a samott nem egy természtes anyag.
Amúgy rengeteg receptúra van, de ha téglatörmeléket agyaggal összedolgozunk abból samott nem lesz. Csak akkor ha tűzálló agyagot dolgozunk össze égetett tűzálló agyaggal és kiégetjük.
A receptúra egyébként jó a cement előállításra.
A rómaiak csinálták úgy a cementjeiket, hogy összetörték a téglát majd tovább törték, porrá és vízzel elegyítették némi kő/kavics vagy tégla adalék és kitűnő beton lett abból. Ami még mindig áll, ha a barbárok szét nem dúlták.
És addig mit csinálunk a meglévó ház/lakásállománnyal ?
Le szönyegbombázzuk ?
Tény a hőszigetelés szélesebb terjesztésével sokat lehet előre lépni, de zekből az épületekből nemhogy passzív, de még alacsony energiaszükségletű épületek se igen lesznek.
Ja tömegkályhát soha nem fogok csináltani, sőt cserépkályhát sem - pedig a pincében 3 kályhára való kályhacsempe van.
A fiam kollégista, hétvégeken jön haza, a cserépkályhát péntek este felfűtöm,melegen tartja a szobáját a vasárnapi elutazásáig.ezt tömegkályhával nem érdemes megcsinálni.Ezt is értem(hazai viszonyokon).
Elvileg lehet egy városi emeletes ház védett szobájában, de egy családiház nem fűtött szobájában ennek valószinűsége elég kicsi.
Hacsak nem túlméretezett az a cserépkályha.
Egy lehült szobát elég nehéz felfűteni. De persze lehetséges. Ha jó a tűzelő, elégnagy a kályha és túlterheljük !!
"Január 20 környékén felfűteni egy cserépkályhát a kopp hideg falaknál, amibe előző pénteken gyújtottak be; és mindezt úgy, hogy vasárnapig meleg legyen:
-ez a cserépkályha azonnali halálát jelenti
-vagy a Grimm meséjének egyik fejezetéből van."
Anno a szegény após dec 15.-én elkezdte a vendégszobát felfűteni, hogy dec. 24 -re jó meleg legyen. 9 nap.
Mondám egyszer : Papa inkább kezdje 22 .-én és naponta 2 x fűtbe. Először nem értette, de a végén ráállt.
22. -én 2 befűtés, 23 .-án megint 2 és 24 .-én egy - ez 5 befűtés, szemben a korábbi 9 befűtéssel.
Tény egy lehült szobát egy nap alatt befűteni nem mindig lehet.
Félreértések elkerűlése végett,nemebből élek.A 10-évre tervezést sem a kályhákra gondolta m.A szilárd tüzelés nem a jövő útja.Jelenleg is csak a gazdasági helyzetnek köszönheti reneszánszát.A jövő az alternatív enegia,a passzív ház.Ezért írtam hogy husszú távra nem érdemes tömegkályhába gondolkodni.Saját részre ki-ki kisérletezkedhet vele,de mielőtt másokat is rábeszélne,mondja el a hátrányait is.Ez a videó reklám film,már csak az hiányzik belőle hogy a nemzetközi kályhás szövetség ajánlásával.
Nem tudom, hogy tudsz-e róla, hogy van cserépkályhás topik is?
Mert itt a tömegkályhás topikon, így ebben a formában, érvek nélkül ugyanazt bizonygatni, az ellenérveket válasz nélkül hagyni: hát az bizony erőssen provokatív.
Tehát ha Te meg vagy elégedve a járatos kályháddal, dícsérgesd a cserépkályhás topikon.
De amíg kritizálod a tömegkályhát, ( Illetve Te egyenesen azt mondtad, hogy az nem való ide egyáltalán) Én addig próbálom alátámasztani érvekkel a tömegkályha előnyeit. (Szerintem árnyalt a kép: van ahová a csempekályha jobb; de a tömegkályhák technológiája, stb kiforrottabb).
" Én a filmen látott kályhára reagáltam."
Azt nem kell álltalánosítani. Ő tömegkálya fejlesztő-nek mondja magát! Ez egy félre sikerült fejlesztés volt :-)
"De az tény hogy a tömegkályha igényli a rendszeres periódikus fűtést,"
Ez jópofa :-)
Én úgy tudtam eddig, hogy minden tüzelő esztköz igényli a periódikus felfűtést!
Nincs az a leg...-bb cserépkályha, amibe ha X-et teszünk, akkor 2 X-et veszünk ki belőle :-)
"ha kihűl(nő a delta T)CSökken a hatásfoka"
Látom nem érted. Ha nő a delta T, akkor a hatásfok az nő, vagyis annál több hőt tud meríteni a füstgázokból.
".A gyokori hőingadozást nagyobb merevebb szerkezete nem tolerálja(reped)."
Ez is egy félreértés! Pont a járatos tégla/cserépkályhának van nagyobb hőingadozása :-) mivel jobban lehűl, és jobban felmelegszik.
"Felgyorsult világunkban nemhogy 60 de 10 évre sem érdemes előre tervezni"
Lassan ki is bújik a szög a zsákból, vagyis, hogy mennyi időre terveznek/várható a csempekályha (már 15 sincs meg:-)
" A fiam kollégista, hétvégeken jön haza, a cserépkályhát péntek este felfűtöm,melegen tartja a szobáját a vasárnapi elutazásáig.ezt tömegkályhával nem érdemes megcsinálni.Ezt is értem(hazai viszonyokon)."
Ha a cserépkályhával megcsinálod, sokkal inkább meg lehet csinálni egy jó tömegkályhával :-)
És köztünk maradjon: most nyáron elhiszem. Mármint ha most pénteken felfűtöd, most vasárnap még meleg lesz :-) Január 20 környékén felfűteni egy cserépkályhát a kopp hideg falaknál, amibe előző pénteken gyújtottak be; és mindezt úgy, hogy vasárnapig meleg legyen:
-ez a cserépkályha azonnali halálát jelenti
-vagy a Grimm meséjének egyik fejezetéből van.
De szerintem nem ez itt a fő probléma.
Ezekkel a mondatokkal (ne vedd magadra, ha nem inged) csak a felszínt kapirgáljuk.
A probléma gyökere (egyeseknél):
-könyebb azt mondani, hogy nem ide való; mint elismerni, és megtanulni. Jó sokan elhiszik ezt, hogy ez az itthoni éghajlatra, stb alakult ki, ha sűrűn mondogatják. És amíg ezt elhiszik, addig van munkájuk az ezt bizonygatóknak :-)
-másrészt nem derogál már sok 'mesternek' elmenni segédkezni; és nincs már alázat bennük, hogy tanuljanak másoktól.
Igen, a raketakalyha es a valyogos tomegkalyha ket kulon tortenet, csak a koltsegcsokkenteshez hoztam fel peldanak. Az eddigi tapasztalatok alapjan, itt a forumon inkabb maradnek az elmeleti okoskodasnal es a hulye kerdesek feltevesenel, ha epp van kedvem es folosleges idom. Inkabb probalj megkeresni privatban.
Rendben van , igazad van , pontositsunk, a samott nem a legjobb szigetelo anyag, viszont jo hotarolo, hovezeto es ami a legfontosabb jol birja a magas homersekletet, egyszeru a receptje es konnyen hozzaferheto, megfelelo szerszamokkal jol megmunkalhato, termeszetes anyag. A feladatat tokeletesen ellatja, melegen tarja a tuzteret, tarolja, vezeti es birja a hot.
A tuzternek harom feladata van, tarsa a magas homersekletet, megfelelo turbulenciat hozzon letre az oxigennek es az egheto gazoknak, tovabba a megfelelo ideig, kiegesig bent is tartsa ezeket a gazokat. Az egesi folyamat utan viszont nagyon nem art ha tuzter is jelentos mennyisegu hot bir tarolni. Valaminek ugye tarolnia is kellene a hot amit le akarunk adni a szoba fele, lehetoleg minel tobbet es hosszu ideig.
Azt a feher izet, keramia paplannak meg ilyesminek hivjak, hasznaljuk, elsosorban dilattacionak, a tuzallosaga miatt.
Komolyan, minek bonyolitod, ezek a tuzterek 92-97%os egeshatekonysagot produkalnak,hova akarsz meg fejleszteni? Milyen tuzteret akarsz 2 cm-es samottbol epiteni, morcosabban betolsz egy fadarabot es annyi, ket centis samottot siman meg lehet repeszteni, kapaszkodj meg meg egy hatost is ha ugy kapja a langot, eloszor anyaghibara gyanakodtunk, a harmadik esetnel mar nem.Vasgolyo, keramia gyapot, vaslemez ,meg perlites beton, pedig alighanem kifejtettek mar neked a tuzallo beton receptjet, ha ezekkel akarsz buveszkedni, akkor csinald, en inkabb kimaradnek a tortenetbol.
Tudod, lassan kezd rolad eszembe jutni az az egyszeri ember akitol megkerdezik, milyen messze van a varos? -10 km legvonalban, de o tud egy rovidebb utat.
Komolyan, meg el kene magyaraznom nekem is miert nem jo a lyukas tegla kalyhaba? Nekem ehhez ma mar nincs kedvem. Inkabb nezz utana miert nem epitenek belole kemenyt, talan az alapjan megvilagosodik. Vagy olvass vissza, tobb magyarazat kozul is valogathatsz. Ha ezek utan sem all ossze a kep, az mar had ne az en problemam legyen.
Természetesen lehet sokféle anyagból jó kályhát építeni,sőtt működési elveket kombinálni.Lehet a jótól mindig jobbat csinálni,ez csak fantázia kérdése.Én a filmen látott kályhára reagáltam.De az tény hogy a tömegkályha igényli a rendszeres periódikus fűtést,ha kihűl(nő a delta T)CSökken a hatásfoka,hosszabb idő múlva kezd el fűteni mint a járatos.Nem ideális időszakos fűtésre.A gyokori hőingadozást nagyobb merevebb szerkezete nem tolerálja(reped).Felgyorsult világunkban nemhogy 60 de 10 évre sem érdemes előre tervezni.Ami ma korszerű 10év múlva elavult.A cserépkályhát könnyebn átalakítani ha változnak az energia árak(gáz,villany).A fiam kollégista, hétvégeken jön haza, a cserépkályhát péntek este felfűtöm,melegen tartja a szobáját a vasárnapi elutazásáig.ezt tömegkályhával nem érdemes megcsinálni.Ezt is értem(hazai viszonyokon).
"...csak a lyukas teglat felejtsuk el. Ennyi anyagbol az oroszok olyan kalyhat epitenek ami egy kisebb templomot kifut, nem egy atlag magyar hazat. Minek ekkora marha nagy kalyha?"
"Igen a tuzter szigetelese is fontos, erre az idealis anyag a samott, ugyanis idovel nagyon szepen le is adja a hot."
Ami hőt tud leadni, annak hőtároló lépessége van. Aminek jelentős hőtároló képessége van, az valósznűleg nem túl jó hőszigetelő anyag.
Én úgy gondolom, hogy a tűztér EGYETLEN feladata az legyen, hogy a fa minél több százaléka hővé alakuljon, a tűztér ne tároljon hőt, ne vezessen hőt, a tűztér csak tüzeljen minél tökéletesebben (=minál magasabb hőfokon és persze minél optimálisabb levegő ellátással), a keletkezett hőt meg vonjuk el a tűztér utáni szakaszokon (ahol már nincs mit elégetni, csak ott hűlhessen a füstgáz). Tehát talán az lenne a tökéletes tűztér, amelynek a falai megközelítőleg ugyanolyan forrók, mint maga a tűz, márpedig ez csak a samottnál sokkal jobban hőszigetelő anyagokkal érhető el: pl tűzálló gyapotok (és talán fehércementes perlitbeton).
Van valami baromira tűzálló gyapotféle (fehér színű), amivel kísérleti kemence belsejét láttam kibélelve (csak röhögött a szúrólángon), de nem jut eszembe a neve. Arra gondoltam, hogy valami ilyesmivel körbeburkoni az egész tűzteret (mindenütt ahová most samott kerül) és ezen belülre vékony samott lapokat tenni, de csak oda, ahol meg kell védeni a gyapotot a farakástól mechanikailag (habár talán egy sima vaslemez is jó lenne gyapotvédőnek).
Mivel a gyapot nem tárol semmi hőt, ezért a másodlagos levegő bevezetésnél belógatnék egy vasgolyót középre, hogy kisebb tűz esetén a hőtehetetlensége segítse/újraindítsa a másodlagos égést. Vagy egy kis őrlángot egy gázpalackról :D
”Járatos módszerrel is lehet téglakályhát,vakolt kályhát építeni.Ugyan olyan falvastagsággal mint a tömegkályhát.”
Nem is ezen van a hangsuly, mert persze hogy lehet, es jo darabig csak ezt ismertek nalunk. A kerdes az, hogy erdemes-e, ha van jobb megoldas, ha onmagaban csak ezt a jobb megoldast alkalmazzuk, contraflow, vagy harang, azonos falvastagsagnal meg azt sem jelenti hogy brutalisan elszallnanak a koltsegek.... OK , nalunk ez meg viszonlag ujnak szamit, meg kell tanulni, kitapasztalni.
Marad a tuzterek kerdese, ezekbol is tobb valtozat letezik, a skandinav kalyhak magja valoban eleg samottigenyes, ezert viszont tisztabb egest, gazdasagosabb uzemeltetest , lenyegesen hosszabb elettartamot kapunk, megeri? Ki-ki dontse el magaban. De vannak kisebb samottigenyu tuzterek, bar ez a kisebb samottigeny is nagyobb mint a nalunk megszokott hagyomanyos. En erre is azt mondom, hogy megeri ebben az iranyban tapogatozni. Mondom ezt, azutan, hogy en is jaratos kalyhakkal kezdtem a palyafutasomat.
Tavaly reszt vettem ket , en csak ugy neveztem magamban hogy kuka projektben, az egyik egy raketakalyha lett, 30 koruli samottegla ment bele, innet-onnet osszeguberalt teglak, a raketakalyha gyorsitoja egy szetdolt halaszhajo lefureszelt kemenye volt, az ajto egy leroggyant vaskalyharol lett levagva, agyag ill. valyog a kert vegebol, fozolap valami kazanlemez szeruseg, nem tudom honnet kukaztak eleg rozsdas volt,de hamar leegett rola, egy kis meszelessel a vegen meglepoen pofasan nezett ki a kalyha. Mindez fillerekbol, ezt csak azert mondom, mert nem feltetlenul penz kerdes egy jobb hatasfoku kalyhat osszehozni. Aztan volt szerencsem egy ilyet ot ev utan kitakaritani, korom nem igazan volt benne, inkabb pernye lerakodas papirtol, illetve a nem kandallominosegu, de szaraz fatol. Ja igen, es az acelcso resz kisse megvolt rogyva, hasonloan nezett ki, mint egy tejfolos pohar ha tul meleg vizet ontenek bele, szoval volt ott homerseklet rendesen.
Lehetne vitatkozni, hogy ez tomegkalyha-e csak minek. Lattam olyan tomegkalyhat is ami felig valyogbol epult, mukodott gond nelkul, van egypar lehetoseg koltsegcsokkentesre is...egy bizonyos hatarig persze.
Az hogy az 8-9 tonna lenne, az hazugság; vagy lehet, hogy csak tévedésből mondott ilyet, nem tudom. (nem több 4,5-5 tonnánál).
A baj az. hogy nem csak ebben tévedett:-(
-azt mondja '800-1000 fok van a felső kamrában'; de nincs fehérre égve a samott:-)
Még egy kemence is kifehéredik :-)
-a toroknál 'felgyorsul, és megnő a hőmérséklete'.
Attól, hogy felgyorsul, miért nőne meg a hőmérséklet?
-'a tűztérben kiégnek a fagázok, majd a másoglagos égéskamrába kerülnek, ahol kiég a szénhidrogén'
Ha fent égeti a szénhidrogént, akkor mi történik lent??? :-)
Ezekről a szövegekről Libik András könyve jut eszembe. Ő pont az ilyen jól hangzó, de üres, sőt .... szövegről mondja azt hogy: vöröshigany, és öregapám,....
Már ne is haragudj, de érdemben nem reagálsz más felvetésére, csak ugyanazokat a dolgokat bizonygatod:
Hogy a járatos kályha járathossza, hogy középnehéz, stb... Mármint ezek váltak be, ezek terjedtek el.
Igen, mert csak ezeket ismerték :-(
Azért mert a kolbász finom, butaság állítani, hogy a téliszalámi már nem is lehet jó, és soha meg sem kóstolom, stb.
De nem is érdemes ezt a ikerbeégős járatos kályha dolgot erőltetni itt ezen a fórumon. Eltévedtél lehet: van cserépkálya fórum is egyrészt.
Másrészt ha neked jó a járatos kályhád, és meg vagy elégedve vele az OK. Nem akarok sem én, sem más neked tömegkályhát építeni.
De ennek a döntésnek a szabadságát szerintem jó lenne megadni másnak is :-)
De ez, hogy:
"Egy putnokiból és 2cm-es samottból jól megrakott kályha 15-20 évig elérhető árú,kályhát produkál."
Ez a mondat eleve ellentmondásos.
Ha azt írod, hogy sokaknak nincs pénze csak erre, az OK. De hogy ez így jó???
Elve a szabvány nem engedné 4 cm-nél vékonyabb samott beépítését a tűztérbe.
Azt meg jól tudjuk, hogy az a tűztér, ahol élbe állított putnokiból készül, és a belsejébe agyaggal bele taknyolnak egy 2 cm-es samottot, az nem fogja bírni 15-20 évig :-(
A 2 cm-es samottot belűlről éri a láng, a 6,5-ös putnokit kívülről közvetlen az iker járatban le-fel áramló füstgáz.
Ez hogy lenne egyenrangú, egy 12,5 cm vastag samott fallal??
Elnézést én szándékosan nem beszélek cserépkályháról.Járatos módszerrel is lehet téglakályhát,vakolt kályhát építeni.Ugyan olyan falvastagsággal mint a tömegkályhát.Az hogy mennyi samotot és milyen tégla minőséget használok,csupán pénz kérdés.Nem gondolnám,hogy akik a magas gázárak miatt,a kényelmetlenebb fafűtést választanák,a tehtősebb rétegből kerűlnénék ki.Segélyből nem lehet hosszú távra tervezni.Egy putnokiból és 2cm-es samottból jól megrakott kályha 15-20 évig elérhető árú,kályhát produkál.
Bocsass meg de ez az eghajlatosdi, nem tudom ki kezdte el, de ugy ahogy van marhasag. Daniaban pl. enyhebbek igaz hosszabbak a telek mint nalunk, Svedorszag deli tengerpart kozeli reszein sincs olyan veszett zimanko, kicsit eszakabbra persze mar igen.
Van nehany a hagyomanyos cserepkalyhaenal hatekonyabb tuzter, mi itt a problema?
Van ket fele, mondjuk ugy jaratrendszer, ami kisebb anyagfeszultseget produkal, ezaltal hosszabb lesz a kalyha elettartama, ez gondolom ismet nem problema.
A falvastagsag, szimpla teglafal idealis a mi teleinkhez es az elterjedt szigetelesekhez. Meretezni kell ugyanugy ahogy a cserepkalyhat, bar itt kulonbozo hoatadasi tenyezokkel dolgozunk. A rosszul meretezett cserepkalyha ugyanugy egy kisebb termeszeti csapas mint egy rosszul meretezett tomegkalyha.
Jaratos cserepkalyhat meg tokeletesen folosleges epiteni, drotozgatni meg egyeb buveszkedeseket elkovetni, ha lehet sokkal jobbat epiteni ugyanazokbol az anyagokbol. Van egy 6,5 os teglafalad allitott teglabol, kap egy cserepbelest, cirka 2cm plusz egy centi fuga, ez mar majdnem 10 cm, plusz, hogy ne repedjen kap egy rabichalos vagy zsakvasznas vakolatot, ezt allitjuk szembe egy fektetett teglas 12-es fallal, aminek lenyegesen kevesebb oka van repedni...szoval? Nincs olyan brutalis kulonbseg falvastagsagban...
Anyagkoltseg, csempe arakkal osszevetve...? Nyilvan tartosabb kalyhahoz tobb samott kell, de ezt mondjuk az elkovetkezo negyven evben csak egyszer kell megvenni. Egyes tipusoknal tuzterajton keresztul is ki lehet cserelni nehany samottot a kalyha szetbontasa nelkul. Hosszutavon nagyon sokszor a dragabb az olcsobb, de ugye hosszu tavu gondolkodas nem mindenkinek erossege. Ha meg annyira az anyagiakon mulik, egy raketakalyhat szinte fillerekbol meg lehet epiteni.
Szoval jo ez a szoveg, hogy nem erre az eghajlatra valo, csak epp egy logikus indokot nem lehet felhozni mellete. Hogy ezek utan latod, vagy nem latod az ertelmet, nos az mar nem rajtam mulik...
Nem a cserepkalyha ellen beszelek, mert van egy utanozhatatlan esztetikai elmenye, aminek megvan az ara, de nem tobb. Ott is lehetne jobb hatasfoku tuztereket epiteni es kevesebb anyagfeszultseggel jaro megoldasokat alkalmazni. Itt nem cserep vs. tomegkalyharol van szo, hanem kulonbozo epitesi modok osszehasonlitasarol, a kalyhacsempe csak egy szep burkolat.
Persze vannak mas erdekek is, anno az egyik cserepkalyhas mesterem mondogatta: a kalyhas csak az elso husz evben epit uj kalyhakat utana megel az atrakasbol tisztogatasbol, tomegkalyhabol gyakorlatilag egesz palyafutasa alatt ujakat kel epitenie a kalyhasnak, kemeny az elet...
A filmen latott kalyhaval kapcsolatban pedig nekem is hatarozottan rossz erzeseim vannak, 8-9t, emlegetett, harom ,de ket tk. vidaman kijonne belole, csak a lyukas teglat felejtsuk el.
Ennyi anyagbol az oroszok olyan kalyhat epitenek ami egy kisebb templomot kifut, nem egy atlag magyar hazat. Minek ekkora marha nagy kalyha? A tobbi jogos eszrevetel mellet en meg az anyagpocsekolast is hozzavennem.
Csak reszben igaz az a contraflow trukk, amit mondasz. Igen a tuzter szigetelese is fontos, erre az idealis anyag a samott, ugyanis idovel nagyon szepen le is adja a hot. A tizenket centis samott tuzterfal tokeletesen betolti a szigetelo szerepet, igaz inkabb a hotarolasa miatt. A raketakalyhanal pl. valoban erdemes szigetelni azt a bizonyos gyorsitot, a tobbinel meg vastagabb tuzteret epiteni. Tehat altalaban mindket dolog megvan amit emlitesz.
Emiatt pl. egy badogkandallo vagy kalyha soha nem tudja elerni azt az egeshatasfokot amit egy komolyabb epitett tuzter. Ugye 3T-bol a "temperatur" azaz homersekletrol beszeltunk most.
Hazai viszonyok közt,továbbra sem látom értelmét a tömegkályhának.Ezen éghajlati körön(mely még melegszik is) a középnehéz kályhák váltak be. Az hogy a samotot kispórolják a tűztérből,gazdasági okokra vezethető.A járatos kályhát is fel lehet fűteni okosan is, ha lefolytom a tüzet azzal nem nyerek semmit,sőt inkább ártok.A járatos kályha is megépít hető téglából is.A jól megépített járatos kályha is meleg még 24 óra múlva is.Nagyon fontos a megfelelő méretezés.Én használom is a járatos kályhát,és én is csak 1szer gyújtok be naponta.A fílmen látható anyagokból készűlt kályha szerintem nem igen lessz hosszú életű.Németországba raktunk járatos cserép kályhát, melynek a belseje tiszta samott volt.Tudomásul kell azt is venni,hogy nálunk más a gazdasági szint.
Úgy olvastam, hogy a contraflow trükk lényege az, hogy a kívülről is forró levegővel körbevett tűztérnek magasabb a hőmérséklete, ezért jobb az égés hatásfoka.
Kérsés: nem érhető el ugyanez a végeredmény (magas hőmérsékletű tűzér), ha a tűzteret hőszigeteljük belülről?
"Ha kap elég levegőt,nem vizes a fa,akkor tökéletes az égés,"
A tanuló kérdez: tehát ahol másodlagos levegőt vezetnek be a láng felső részébe, az csak a vizes fa miatt hasznos, száraz fa esetén a másodlagos levegő nem javít semmit a hatásfokon?
" Ha kap elég levegőt,nem vizes a fa,akkor tökéletes az égés,"
Ez szépen hangzik, de a valóság nem ilyen fehér-fekete.
Egyrészt a cserépkályhában való tüzelés legtöbb tulajdonosnál pont arról szól, hogy elveszik a levegőt, hogy minnél hoszabb ideig elnyújtsák az égést, hogy 'jobban felmelegedjen' a kályha. De ez nem az építő problémája ugye.
Másrészt az égés minősége a hőmérsékletről szól. Tudjuk, hogy mennyi samott kerül egy ilyen iker beégős cserépkályha tűzterébe (legtöbbször azért csak putnoki 2 cm-es samottal kibélelve :-) A tömegkályha tűztereének kialakítása, az abba beletett sokszoros mennyiségű samottéglának, a levegő ellátásának, stb köszönhetően magasabb az égés hőmérséklete. Mindet nem akarom részletezni, de elég csak arra gondolni, hogy nem kell újra, újra rakni, hanem az egész napi tüzelő (10-15-20 kg) befér egyszerre. Egyenletes az égés. A begyújtáskor a tűztérfal eleve langyos még az előző napitól, és a nagy mennyiségű fa folyamatosan emeli a hőmérsékletet, egyenletes levegő ellátás melett.
A másodlagos égéskamráról meg már leírták, hogy az égésben is van funkciója; de a hőtárolásban is. Fel lehet fogni 'járatként' is! :-)
"Mivel a füstgázokkal jelentős mennyiségű meleg távozik a kéményen át,ezért érdemes a füstöt minnél hosszabb úton füstjáratokba járatni,hogy minnél több hőt adjon le. "
Ez amit írsz, a járatos kályhákra igazak.
Tehát két azonos tűzterű, azonos külsejű csempekályha közül az lesz a jobb hatásfokú, amelyiknél a járathossz nagyobb.
De az almát ne hasonlítsd a körtéhez!
A tömegkályhák külső fala nem 4-5 cm, hanem 12,5 vagy annál több.
A csempekályha külső felülete felmelegszik akár 100 C fok fölé is, a tömegkályha felülete 40-60 C fok között van. Hogy miért lényeges ez?
Mert NEM CSAK a járathossz növelésével lehet + hőmérsékletet kinyerni a füstgázból, hanem azzal is hogy növeljük a delta T-t, tehát a hőmérséklet különbséget.
Szemléltetésképpen:
-egy 320 fokos füstből annyi hőt lehet nyer ki egy 80 C fokos (delta T=240) 4 m hosszú járat;
-mint egy szintén 320 C fokos füstből egy 30 C fokos (delta T=290), ha csak 3,3 méter hosszú.
És ezt a képet még tovább árnyalja, ha figyelembe vennénk az áramlás sebességét, de most nem is ez a lényeg.
A lényeg, hogy látható, hogy a nagyobb tömegű külső héllyal rendelkező tömegkályhák azonos füstgáz feltételek esetén TÖBB hőt nyernek ki; vagy ugyanannyit, még akkor is, ha kevesebb a 'járathossz'. És mellékesen szerintem nem véletlen, hogy ezek a kályha típusok pont a hidegebb éghajlaton (Finn, Orosz ország) alakultak ki :-)
Nem állítom, hogy nem jók a csempekályhák, de az hogy jobbak lennének a tömegkályháknál, az elfogultság. Sőt szerintem egy jól megépített tömegkályha jobb mint egy ikerbeégős járatos kályha.
Van igazsag abban amiket irsz, csak ez meg nem a teljes tortenet. A sved jarat nagyszeru dolog, szerintem is elonyosebb mint a lengyel otos, bar ugy lattam anno megiscsak az utobbi volt az elterjedtebb. Amit a szimmetrikus felmelegedesrol irsz teljesen igaz, kisebb anyagfeszultseget, hosszabb kalyha elettartamot, kisebb huzatigenyt biztosit. Az a szomoru, hogy a sved kalyhabol csak a jaratokat vettuk at, sajnos a tuzter kikepzest nem. Egyebkent skandinav orszagokban cserepkalyhakban mind a mai napig szinte kizarolag ezt hasznaljak.
Gyakorlatilag ez a tomegkalyhak ose, ebbol fejlodtek ki a skandinav contraflow rendszerek. Az anyagfeszultsegek tovabbi csokkentese miatt levagtak ket jaratot es alulra tettek a kemenycsatlakozast. Igy elertek azt, hogy a kalyha kopeny belso es kulso resze kozotti homerseklet kulonbseg az egesz kalyha feluleten gyakorlatilag ugyanakkora. Belul a leszallo jaratokban lefele csokken a homerseklet kivul meg a felfele emelkedo levego homerseklete no. A kemenycsatlakozo alulra helyezesevel pedig a homozgasok miatti toresek, repedesek lehetoseget kuszoboltek ki. Igy mar nyugodtan drotozgatasok es egyeb varazslasok nelkul tudtak hosszu eletu teglakalyhakat epiteni, ugyanis a tegla fal a csempefalnal sokkal inkabb hajlamos a repedesekre, igy viszont az okokat szuntettek meg. A masik vonulat az orosz, vagy harangkalyha rendszer, ez tudomasom szerint a kemencebol alakult ki, itt szabadon homersekletuk illetve fajsulyuk szerint tudnak retegzodni a fustgazok, gyakorlatilag minden vizszintes szekcioban azonos a homerseklet. Mindket rendszerre igaz, hogy meg a sved jaratnal is kevesebb anyagfeszultseget produkalnak, egyszoval jobbak ezen a teren. A holeadast tekintve pedig a nagyobb gazretegvastagsag, lassu aramlassal parositva, legalabb olyan jol, ha nem jobban leadja a hot, mintha kozel tiz meteres jaraton kergetnek vegig, ha ugy vesszuk mar a svednel is felezodik a jarathossz.
Az igaz, hogy nem kell feltetlenul utoegeto kamra, anelkul is el lehet erni megfelelo tisztasagu egest. Az utoegeto kamraknak sem mindenesetben az utoegetes a feladata, van egy bizonyos regulator szerepuk is, a hirtelen kitagulo gazok ugyanis lasitjak is a tuzterbol a gazkiaramlast, ergo tobb idejuk marad a a kiegesre, minel hevesebb az eges annal erosebb ez a szerep, tovabba itt is ki tudnak egni a fagazok. Tehat akkor is mukodik, ha eppe nem csapkodnak benne a langok. Akkor ez az egesi folyamat a torokban tortenik meg, amit szinten az eredeti sved kalyhabol lett atveve. Ha jol emlekszem a nevere akkor ezt egy Wittmann nevezetu sved mernok fejlesztette ki, a finn Heikki Hyttianien finomitott az un. utoegeto kamran illetve masodlagos levegot vezetett be az egesterbe. A tovabbi jelentos fejleszto Lars Helbro, o elhagyta a kulonvalasztott masodlagos levego bevezetest, viszont az utoegeto kamrat atalakitotta az altal kifejlesztett, ”circular karburatornak” elnevezett, leginkabb csak porgetos kamranak meg ilyesmiknek emlegetett utoegetore. Az oroszoknal mint mondtam tudtommal a kemencebol fejlodott ki a harangrendszer ami mar eleg regota megvolt, a sajatos tuzteruk kifejlesztese viszont nemi elozmeny utan Kuznyetzovnal nyerte el a mai formajat. Szepen leirja a weboldalan ennek a tortenetet, angolul, oroszul utana lehet nezni.
Egyebken a finn uriember volt aki eloszor tartott tanfolyamot kis hazankban, Helbro, Chernov pedig nehany evvel utana.
Aztan van meg egy kicsit talan mostohagyereknek tuno rendszer, az pedig a raketakalyha. Ianto Evans adott ki errol egy konyvet,(kis szorgalommal lavadaszhato a netrol,legalabbis nekem sikerult) az az elonye, hogy gyakorlatilag a legolcsobb szinte hulladeknak szamito anyagokbol is ossze lehet hozni egy kivalo hatasfoku kalyhat, a kalyhat tekintve keveredik, a harang es a jaratos rendszer, de a tuzteret illetve a tuzter mukodesi elvet gyakorlatilag barmilyen kalyhaban hasznositani lehet.
Ami a lathato fust megletet vagy nem megletet illeti. A lathato fust 700 fok korul szunik meg, de a fagazok teljes kiegese 900-1000 fok kornyeken tortenik meg. Ergo, ha nincs lathato fust attol meg lehetnek ott egheto gazok. Ezek modernnek mondhato tuzterek ezeket is ki tudjak egetni a specialis kialakitasuk miatt, amennyiben a cserepkalyha tuztere csupan egy egyszeru samottdoboz egy beegovel, nos az esetleg 700 fokra jo, lathato fust mar itt sincs de ez meg nem teljes kieges, radasul ezt a tuz folytogatasaval es nedves faval rendszerint agyoncsapjak, meg kell nezni mi korom jon ki egy tisztitasnal.
A topic elejen ki lett fejtve az a bizonyos misztikus 3T szabalya, ami a fatuzeles alapszabalya kellene hogy legyen, de a topic eleteben volt egy-ket olyan pillanat amikor ennek emlegetese, nehany nagytudasu emberbol sertodest valtott ki, esetleg felesleges hablatynak lett minositve.
Szereny velemenyem szerint, kis hazankban nem mukodik, hogy egy forum egyszerre legyen szakmai es nyilvanos. Van egy reteg aki csak egy olcso kalyhat akar, meg egy olyan rajzot ami egy A4-es lapra rafer, jol mukodik attol fuggetlenul, hogy a nagymama kisszobajaba kerul vagy egy istallo meretu nappaliba, 14-es tol 22-es kemenyig minden jo hozza es akkor is tokeletes ha a lelkes epito meg veletlenul sem ugy epiti meg ahogy a rajzon szerepel, aki sok esetben meg az agyaghabarcs kikeveresevel sincs tisztaban. Az idonkent elhullajtott gyakorlati tanacsok es reszinformaciok hatasara padig rohamosan szaporodnak az onjelolt mesterek, oktatok es fejlesztoszakemberek, hozzaszolasokbol kimasolt szovegreszek szinte egy az egyben megjelennek egyes ”mesterek” weboldalain.
Szoval en mar csak legfeljebb kerdezgetek, vagy maradnek a felesleges elmeleti hablatyolasnal, annal is inkabb mivel kiderult, hogy nagy valoszinuseggel kalyhat sem tudok epiteni, sot, talan meg agyagal sem kentem ossze magam soha.
Ja igen , a kulfoldon epulo magyar cserepkalyhakrol; a magyar szakik egyreszt botranyosan olcson, sokszor feketen dolgoznak, sok orszagban nincs rendes szakmai oktatas, illetve a tudas kimerul az eloregyartott izek osszeragasztgatasaban, kevesen kepesek arra, hogy egyszeru anyagokbol sajat maguk rakjanak ossze egy kalyhat vagy lassan barmit. Egyelore erre tartanak a tendenciak, hogy ez meg fog valtozni az biztos, csak az a kerdes hogy milyen aron es mellekhatasokkal. Mellesleg hatasfokat tekintve egy hagyomanyos cserepkalyha is raver a legjobb kandallora, csakhat a marketing, hatasfok szamitas koruli buveszkedesk , a kemeny hovesztesegenek ellhalgatasa stb. miatt totalis a kaosz a laikusok fejeben. Egy epitett kalyhat meg ugye nehez bevonni tomegtermelesbe, ha majd zavarja az elterjedesuk a nagyok piacat, hoznak majd megint egy-ket eszetlen szabalyt, mint pl. kemenyekre. Szoval nem kell mindenkinek tomegkalyha,de meg talan cserepkalyha sem, bar ott mar nyomjak az elore gyartott tuztereket, azt persze veletlenul sem tanitjak, hogy lehet ugyanazt az erdemenyt produkalo tuzteret osszehozni nemi tudassal es egy vizesvagoval, nem kell ezt annyira terjesztgetni.
A tomegkalyhat bizonytalan jonak nevezni, hmmm....eleg meresz dolog a sok meres utan ilyet kijelenteni, vagy akarcsak azutan, hogy az itt leirtakat vegiggondolja, leellenorizgeti az ember. Nem olyan eles es atjarhatatlan a hatar a cserep es a tomegkalyha kozott, mint ahogy azt egyesek hinni szeretnek. Keszits egy jo tuzteret, lehetoleg samottbol, hutsd le a fustgazokat a mondjuk harmatpontig, hasznald es ismerd azon anyagok tulajdonsagait amik rendelkezesre allnak a kalyhadhoz, hogy ez tegla, valyog, kalyhacsempe vagy badoghordo, ne izgasson, tudd hasznalni.
Ha kap elég levegőt,nem vizes a fa,akkor tökéletes az égés,ha tökéletes az égés,nincs kátrányosodás.Ehhez nincs szükség másodlagos égéstérre.Ha egy cserépkályha jól működik,zsáraz a fa,akkor sincs látható fűst.Mellesleg nyugaton egyre több magyar kályhát rakatnak,hazai viszonyok közt nem látom értelmét,külföldről hozott tömegkályhák építésének.Ne váltsuk le,a nálunk évszázadok óta bevált jót,a bizonytalanra.
Mivel a füstgázokkal jelentős mennyiségű meleg távozik a kéményen át,ezért érdemes a füstöt minnél hosszabb úton füstjáratokba járatni,hogy minnél több hőt adjon le. A hőfelvételhez tömeg kell,ezért kell tömör tégla. De atégla ne legyen nagy szilárdságú (pillér tégla) mert az nem bírja a hőterhelést.A fűst ha túl hosszú utat tesz meg a járatokba lehűl,így csökken a huzat. Ha ikerben égetem be,ugyan akkora utat tud mgtenni mint a sima lengyel járatban,de nem hűl úgy le. Iker beégetésnél a kályha szimetrikusan melegszik fel,kisebb a repedés veszélye.
(Bár a hangot levettem, hogy ne halljam.) Egyébként az valóban tanulságos lenne: megbeszélni azokat a sületlenségeket, amit mond:-)
Szerintem mi nem ugyanazt látjuk :-(
" A 10. percnél tisztán látszik, hogy minden samottból van."
Egyrészt nincs minden samottból. Csak a belső mag, az van samottból. Amit Te látsz, (és Ő középső hély-nak mond) az putnoki téglából van. Ezt később besmírolták.
Kettő:
Ezet a besmírolt putnoki téglát kívülről éri a füst. Vagyis a putnoki tégla, és a külső hélyat alkotó (BÉLELETLEN!) wienerberger lyukas burkoló tégla között.
Ez a tégla, amíg lehetett tégla kéményt építeni, akkor sem volt alkalmas még kémény építésére sem. Egy kályhában ennél sokkal nagyobb igénybevétel van. Különösen a felső kamra magasságában a kilépő nyílásoknál!
2:45 után, és 3:35nél is látszik, hogy a belső mag, és a külső hély között 12,5 cm-es hely van. Egyszerűen nem maradt hely tisztességes bélelésnek.
És az valóban már csak hab a tortára, hogy a hőtartó tömege, hőleadó képessége sokkal roszabb a tömörnél (hőszigetel), és az igénybevételtől elcsattanhat. Ebben egyetértek Koalacicával. Talán annyi kitétellel, hogy én pont fordítva látom ezt a bemutató dolgot :-)
Otthonra, saját részre lehet kókányolni valamit, kisérleti jelleggel. De pont egy ilyen bemutató építésnél kellene mindenre vigyázni, és szabályosan csinálni, hogy ne a rossz példát, hanem a jót lássák, és tanulják meg :-)
A kérdéses kályha,működik persze,még azt is elfogadom,hogy meleget ad,de,ha ugyanez a kályha tömör téglábol készül és melléállítanánk ezt a lyukacsostéglás verziót mérhető lenne a hőleadási,és hőtárolási képesség különbsége.pl.a többrétegű üvegablaknál is a levegő,vagy legyen az speckó gáznemű anyag szigetel.Nem csak ezzel lehet a gond,de az ilyen fokon "kikönnyített"lyukas tégla a sok felfűtés,lehűlések hatására még el is törhet a kérdéses részeknél.Bemutató jelleggel persze épülhet ilyen,de nem szerencsés ebből építeni a külső héjjat,én tömörből építeném mindenképp.
Co2 mérgezés jellemzően borospincékben szokik előfordulni (de ott sem a tüzelőberendezés miatt ;)
A fűtés kapcsán előforduló mérgezések túlnyomó részének okozója a szénmonoxid és a füstmérgezés.
Széndioxidból meglehetősen magas koncentráció kell a mérgezési tünetek megjelenéséhez,
sőt érdekes módon alacsony (max kb 5%) koncentrációban még egészségre hasznos mellékhatásai is vannak (intenzívebb lélegzésre ösztönöz, amit tüdőgyógyászatban és sportolók tuningolásánál is felhasználnak),
és a kóla/sör/pezsgő sem a CO2 tartalmával öl ;)
míg a szénmonoxid már 1-2 százalékos koncentráció esetén halálos lehet.
De a CO -ról : volt valaha amikor direkte CO -t termeltek, hogy aztán az öngyikosoknak legyen jó anyaguk.
Más : a kéményseprők méregettek nálam. Sok mindent, de amikor rákérdeztem, hogy most CO-t vagy CO2 mért, hirtelen megmervedet, a kérdést nem értette.
Ha jól emlékszem CO2-t is mért, talán olyan 10 -15 % körüli érték volt meg mért O2-t is. Na azt nem tudom mennyi volt.
Mért egyébként légfelesleget azt 3,6
-nak vette/mondta, aztán hatásfokot 95,5 %.
Ez mind szép és a jó. Csak azzal nem vagyok kibékülve, hogy mindezért több mint 5 eft -kell fizeni - ez is rendbe, de a vita ott kezdődött, hogy mikor kérdezem : akkor milyen határok között jó és mikor nem,
ezt sem értette.
Egyébként egy kazán ment, melegvízet termelt 23 KW -tal és kb. 20 liter - t percenként.
És a mérésből levonta azt a következtetést, hogy a cső nem lukas.
Üreges téglából építeni(külső hélyat is) marhaság,a levegő a legjobb hőszigetelő csökken a hőleadás.Tömör téglánál nagyobb tömeg,több hőt tárol.Véleményem szerint a 4 járatú ikerbeégős kályhánál (magyar) nincs jobb,legyen az cserépből vagy téglából.
A szénmonoxid (CO) gázt a tökéletlen égés termelheti, minden széntartalmú, szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyag égetésekor. Például: természetes gázok (metán, etán, földgáz, stb), kőolajszármazékok (benzin, petróleum, kerozin, gázolaj, propán-bután (LP) gáz), kőszén, fa. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő oxigén az égéshez (pl: eltömődött kémény, vagy erős leszálló légmozgás miatt), a fentiekben felsorolt anyagok bármelyikét használó berendezések termelhetnek szén-monoxidot.
A fával tüzelés eredménye: széndioxid, vagyis Co2. A szénhidrogén, pl földgáz, tökéletlen égésekör keletkezik szén monoxid, Co. Fatüzelésnél annyi Co2 szbadul fel, amennyit az illető fa élete során megkötött, szóval a fatüzelésnél nincs Co, már elnézést.
Úgy tudom, hogy magába a kéménybe (tehát a felső kéménynyílás és az alsó kémlelőajtó (esetleg kondenzvíz-kifolyó) közötti függőleges szakaszba) kéményseprőileg tilos bármiféle lezáró vagy szűkítő dolgot beépíteni,
viszont a kéménybe oldalról becsatlakozó (tehát a kályha és a kémény közötti) szakaszba, vagy magába a fűtőberendezésbe már szabad füstcsappantyút beépíteni.
Tudtommal ennek az az oka, hogy esetleges lakástűz vagy szénmonoxid mérgezés esetén a dolgot semmiképpen ne lehessen a kéményseprőre kenni, ezért kéménybe épített bármit kéményseprő (hivatalosan) valószínűleg soha nem fog engedélyezni.
Ha az ügyfeled mindenáron magába a kéménybe akar valamit beépíttetni, akor előtte írass vele alá egy nyilatkozatot, miszerint
1 - egyrészt a kedves ügyfél tudomásul veszi, hogy a kéményt így valószínűleg nem fogják engedélyezni és ennek további anyagi következményei lesznek (bontás+átépítás további forintokért)
2 - másrészt a CO mérgezés veszélyeit jól ismeri és a beépítőt nem terheli semmiféle felelősség a később esetleg előforduló balesetekért.
Noshát. A retesz jó dolog. Azonban manapság csak két kéményrendszert lehet építeni: Schiedelt és a Leiert. Azokba ezt nem lehet beépíteni. Falazott kéményt már nem lehet rakatni. Tehát jó dolog, csak szabálytalan, ha látja a kéményseprő nem kapsz lakhatásit.
Sziasztok, na ehhez mit szóltok. Láttam a youtube-on egy filmet amiben épp tömegkályhát építettek lyukas falazótéglából és a felső sütő részből pedig túrós táskával teli tálcát vettek ki aminek a teteje porcukros volt. Épp megsült. Az érdekesség még, hogy a tüzet felülről gyújtották meg, ami utána lefelé kezdett égni.
Nincs ezzel semmi gond,sot kell is az ilyen... jo neha elszaladni az elmelettel, aztan visszaterni a gyakorlathoz.
A kulso levego bevezetes igen nehany esetben szukseges en is epitettem ilyen kalyhat. Nyilvan nem a csukott ablaknal lobogo fuggony az idealis megoldas, de szerintem a befottesuveg hazak sem, ez lehet felig-meddig egyeni velemeny, a regi felujitott hazakkal sokkal inkabb szimpatizalok mint ezekkel a nagyon hightec agyonkutyuzott izekkel, valahogy sokkal jobb volt a komforterzetem akar egy szalmahazban is, ott se lobogott a fuggony de "lelegzett, elt" a haz...izles dolga.
Nincs vita, neha kell a kulso levego. Bar szerintem odaig felesleges elmenni, hogy szukseg legyen ra, viszont igy tobb felesleges kacatot lehet rasozni az emberekre, ahhoz meg mindig megtalaljak a megfelelo szoveget. Nameg hogy ez a haladas, nem az ha elerheto, termeszetes anyagokbol jo minosegu epuletet hoznak ossze. De majd meglatjuk mit hoz a jovo, mi az ami fenntarthato es mi az ami nem....
Ha visszaolvasol, nem kerdeztem, hanem felteteleztem...sajnalom ha ez ilyen erzekenyen erintett.:D
Tudod negy ev hosszu ido, sok minden valtozik, helyzetek, emberek, van aki tanul belole van aki nem. Vegulis volt mar itt eleg civakodas.
Az irasotokhoz csak annyit, kicsit furcsan jon ki, hogy kizarolag a dan kalyhaval kapcsolatban hoztok ki olyan problemakat amik altalanosak lehetnek. Azonos falvastagsagu, azonos feluletu kalyhanak amennyiben hasonlo teljesitmenyu tuztere van, nagyjabol azonos lesz a futokepessege, lenyegi elteres nelkul. Tok mindegy, dan, orosz, raketa, vagy barmilyen tuzter van benne, nagyjabol ugyanazt erik el kulonbozo modon. Igen a kemenyigenyuk lehet eltero...
A problemak amiket itt is felsoroltal, szinten, reszben az ugyfel felfogokepessegere es nem a kalyha kepessegeire utal...Barmelyik tipust el lehet meretezni, rosszul epiteni, tok mindegy hogy kivulre vagy ket fal koze epited az ajtot, a kerdes a jol vagy a rosszul. Igen az anyag minosege is fontos, nem lehet a vegtelensegig occsositani kovetkezmenyek nelkul. Tovabba elofordul olyan is amikor mindenki jobban jar ha nemet mondunk az ugyfelnek.
Meg akkor is, ha ezek a rendszerek, meg a dan is, maximalisan az ugyfel igenyeihez igazithatoak. Mult honapban Franknel lattam egy olyan megoldast, hogyha napokig tavol van, utana akkor is pillanatokon belul be tud futeni es meg a melegvize is megvan rovid idon belul, igen tulajdonkeppen ezt is tomegkalyhanak nevezhetjuk de ez mar valoban nem alapfok.
Az egyhetes tanfolyamok, meg ha elso kezbol is kapja a tudast az ember, csak az alapokhoz elegendoek, Lars illetve Frank, de gondolom Chernovra is igaz, meg nagyon sok dologrol nem beszeltek a bizonyos egy-egy het alatt...ilyen emberekkel erdemes megtartani a jo viszonyt es a tovabbi kapcsolatot.
Mindenesetre amit mondtak es mutattak, azt tovabb lehet adni, alapokhoz eleg...es jobb ha olyan teszi aki ott volt es nem olyan aki csak latott nehany fotot, gondolom ti is belefutottatok mar ilyen nagytudasu mesterekbe...Ugyhogy ismet mondom, sok sikert...
Szerintem pontosan tudod, miert emlitettem meg Petert.
Én hálás vagyok Nektek Zsolt és Andrea, hogy csináljátok ezeket a közös építéseket.
Nem állítom, mint ahogy gondolom más sem, hogy 4-5 nap alatt tövről hegyire, a-tól a z-ig mindent meg lehet tanulni, tanítani. De az alapokat meg lehet szerezni.
Sőt ha vannak is valamilyen alapok (mint ahogy Én mentem hozzátok) tud tanulni az ember. Többféle 'iskola' van, ugyanazt a problémát egy kályha pontján több féle módon meg lehet oldani. Jó ha a dolgozó lát mást, máshogy is!
" Van egy rakás potenciális kályhatulajdonos, akiknek volna esze/pénze/helye tömegkályhát csináltatni, de nem szeret a fával/tüzeléssel foglalkozni (vagy egyszerűen nincs ideje rá). Ezen emberek egy részét meg lehetne téríteni olyan kályhákkal, amelyeknél a jelenleginél LÉNYEGESEN ritkábban kell foglakozni.
Ezért gondoltam arra, hogy alacsony hőigényű házakban szokásos méretű/tömegű, de csökkentett/szabályozható hőleadású tömegkályhával a tűzzel való fogalkozás ideje/gyakoriága akár a töredékére is csökkenthető. Az évente begyújtás persze csak vicc volt, de "a hetenként egyszer tüzelünk" szerintem nem elérhetetlen álom (persze csak jól hőszigetelt házak esetén és az év leghidegebb napjait kivéve)"
Én mindent elhiszek neked, még azt is, hogy 20 m3 betonból csinálsz tömegkályhát. Csináld.
De ezt a fentit ne csináld, ez hülyeség.
Egyrészt kevés csodálatosabb dolog van hideg őszi, téli napokon; mint megrakni a tüzet (max 5 perc), meggyújtani, és ülni előtte, és nézni ahogy ég a tűz. Ez egy igazi hobbi nekem, és még sokaknak.
Másrészt akinek nincs 5 perc ideje erre, az egyáltalán ne csináltasson kályhát. Vegyen gázkazánt, építtessen hőszipkás rendszert, mittudomén, és csavargassa a termosztátot, vagy még azt sem.
ez egy kályhás fórum. az hogy milyen jó dolog a kályha, és a használata, az tudja csak igazán, ha már kipróbálta.
De ha valakinek nem tetszik, ne csináltasson kályhát. Szerintem ezt a nincs rá ideje, meg kedve gondolatot mellőzd itt a fórumon. Legalább is ezen.
Még egy kis kiegészités: Ez a második kályha lesz a házunkban, az első egy sütődobozos harangkályha. A kályhaépitést főállásban végzem számlával, kivitelezői nyilatkozattal, kamarai tagsággal stb.
És igen vannak problémák: Ha nem elég határozottsággal mondjuk el, hogy a fűteni kivánt tér hőigénye sokkal nagyobb mint amire képes a kályha, hogy az egymásból nyiló szobák távolabbikába biztosan nem lesz meleg, az "építsünk nagyobbat" felkiáltásra a válasz: a végtelen nagy kályha nem egyenlő a végtelen meleggel.Van, hogy a tulajdonos megért mindent, kiegészítő fűtésnek szánja , de az élet átirja a dolgokat, és elkezdik szénnel fűteni a fatüzelésű kályhát. És van amikor csak látszolag érti, és dicsekedve mondja 2-3 év múlva találkozáskor, hogy milyen jó a kályha mert ő lefojtja és sokáig tartja a parazsat...A kályha persze kormos,büdös ki kellene takaritani, "azt mondtátok, nem is lesz benne lerakódás"..... Vannak anyaghasználatból eredő problémák: eltörik a csapszeg az ajtókeretbe, kitörik az üveg,az ajtóból kijött a tömitőzsinor, a festő a kályhába kapaszkodott szobafestés közben, és kilazult a sarki tégla, a felhasznált samottlap eltörik.Ezek persze sok kályha és sok év problémái, de ezeket is kezelni kell. Sajnos van hogy én is késve jutok el a problémához. A hobbiépítőkkel, erdélyi vendégmunkásokkal az a baj, hogy a munka végeztével eltünnek mint az aranyóra. Kérdésedre Béla, megtanultam-e méretezni visszakérdeznék: Megtanultál-e építeni? Mert utoljára mikor találkoztunk Dániában rakodtál egy raktárban. Szalai Pétert kár volt belekeverned, mert a forumot egy közös gondolkodás, építés reményében hozta létre, ha visszamész az elejére. Helbro-t, mint ahogy Chernov-ot is én hoztam el Magyarországra, itt első kézből tanulhattam tőlük, azokkal együtt akik résztvettek a kurzuson. Vajda-Szvetkovics Zsolt
Van egy rakás potenciális kályhatulajdonos, akiknek volna esze/pénze/helye tömegkályhát csináltatni, de nem szeret a fával/tüzeléssel foglalkozni (vagy egyszerűen nincs ideje rá). Ezen emberek egy részét meg lehetne téríteni olyan kályhákkal, amelyeknél a jelenleginél LÉNYEGESEN ritkábban kell foglakozni.
Ezért gondoltam arra, hogy alacsony hőigényű házakban szokásos méretű/tömegű, de csökkentett/szabályozható hőleadású tömegkályhával a tűzzel való fogalkozás ideje/gyakoriága akár a töredékére is csökkenthető. Az évente begyújtás persze csak vicc volt, de "a hetenként egyszer tüzelünk" szerintem nem elérhetetlen álom (persze csak jól hőszigetelt házak esetén és az év leghidegebb napjait kivéve).
"Ha tomegkalyha eseteben lehet filozofiarol beszelni, akkor az az hogy konnyen elerheto, minel kevesebb fele anyagbol es a legegyszerubben a maximalis hatekonysagot. Persze mindenki mindent kedvere tulbonyolithat..."
Ez lehet az Én hibám.
Én ezt a szót azért használtam, mert olyan dolgokról beszéltünk, amik sosem fognak létrejönni, megépülni.
De mégis nem tartottam fölöslegesnek válaszolni rá, mert úgy gondoltam; hogy igaz hogy elvi síkon, és nem létező dolgokról folyik a szó, de talán mégis olyan dolgokat, anyagokat, stb említünk meg, ami a kívülálló olvasónak talán információs morzsa lesz :-)) És tisztáz olyan fogalmakat, mértékegységeket :-)) ami nem világos.
És ha megengeded, akköor egy témában vitatkoznék veled.
A rádiót kikapcsolhatod a kézi felületről, és a távirányítóval is.
Egy kályha más.
Ha a beletett fa X kg; akor annak a levegő szükséglete Y légm3 lesz.
Ma már nem lebegteti a függönyt a szél, csak nagyon kevés lakásban. Ha nem áll rendelkezésre a lakásban Y m3 levegő az égéshez; vagy ha lenne, de az elszívó kitermeli a lakásból, ÉS ELFELEJTIK kinyitni az ablakot, akkor kész a baj. Két kezeden nem tudod megszámolni, ahányan meghalnak ilyen mérgezés miatt Mo.-n (persze többnyire gázkazán okozza).
Én nem állítom, hogy mindenhová kötelező a külső levegő bevezetés, de merem állítani, hogy szükséges egyes helyeken.
A 20 m3 normál beton is horribilis árú, nem beszélve, hogy ennyivel nagyobb házat kell építeni. Tehát valóban a felvetésed már csak az elméleti matematika síkján létezik.
De maradjunk annyiban, hogy ha olyan gazdag leszel és kész lesz, akkor szívesen megnézem. :-))
igazad van ezért is irtam, hogy nem reklám, hanem infó gyanánt.
A másik kérdésedre: amit idéztél, az az eredeti kályha, amit Lars az iskolában épített Etén, annak a tapasztalata, nem a sajátunk, bármikor visszatérhetsz Etére, ott pontosan látsz mindent az eredeti Lars kályhán. Azt nem mi méreteztük, hanem a dán mester.
Ami itt épül, az a saját kályhánk....igazi problémás darab lesz..:)))
Ja, es ha korulnezel alposabban, egyelore meg nem kell attol rettegni, hogy a passziv, meg alacsony energias hazak elveszik szegeny kalyhaepitok munkajat, plane azoket akik konyitanak valamit a kalyhameretezes rejtelmeihez...
Ok szoval akkor mar tudod, hogy a hoallo betonnak mas a receptje, azert azt se felejtsuk el, hogy az elettertama kb. fele a samotteglanak.
A masodlagos levego temajaba ne masszunk bele, van amelyik tuzternel kulon van valasztva, van a hol nem. Ismeteljuk at inkabb azt a bizonyos 3T-t.
Egy jol meretezett es hasznalt tomegkalyha mellet van kb. ket fok hoingadozas. Ezen mit akarsz meg szabalyozgatni?
Ertem en hogy van aki ra van csavarodva, a high tech-re es inkabb komplett szelozteto rendszert szereltet be egy rakas szenzorral, minthogy felalljon es kinyissa az ablakot, aztan meg becsukja a megfelelo idoben. Ennek netovabbja, amikor egy uj autoban mindent ugy alakitanak ki hogy egy karnyujtassal elerd, de meg adnak egy taviranyitot is a radiohoz.Ezt en feleleges sz@rnak nevezem, de persze van akinek ez a fejlodes...
Igen, vannak elore gyartot kalyha elemek, de azt nem egyben ontik ki, hanem "szeletekben" aztan maris ki lehet piszkalni a polisztirolt, csakhat tartossag, na meg konnyeb egy kalyha magot a helyszinen leszabni es az ohajokhoz alakitani, pl. egyik oldalon legyen a sutoajto, masikon meg a tuzter ajto.
Ha tomegkalyha eseteben lehet filozofiarol beszelni, akkor az az hogy konnyen elerheto, minel kevesebb fele anyagbol es a legegyszerubben a maximalis hatekonysagot. Persze mindenki mindent kedvere tulbonyolithat...
A munkadijakrol, az olcsojanos hazai es tisztesseges arat kero kulfoldi kozott bizony megvan ez a szorzo, meg a tengeren sem kell athajokazni... tisztesseges araknal mar ugye mindez csokken....nameg az adok es jarulekok, ki fizeti, ki nem. A megfelelo technologiat hasznalva, nagyjabol azzal burkolsz amivel akarsz, felteve ha elotte megepitetted samottbol az egesz kalyhat. Burkolattal viszont majdenem ket kalyhat epitesz, ezt ritkan fogjak megfizetni, mondhatni egesz ajropaban...
Ertelek en , hogy veletlenul sem a reklam miatt, Peter nem ezert hozta letre ezt a topicot es neki is sikerult megallnia, hogy ne itt reklamozzon...:D
Jut eszembe, ez veletlenul nem az a bizonyos problemas tipus aminel a harangkalyha sokkal jobb?
Ti irtatok:
”Sajnos az elmúlt években volt akinek csalódást okozott a dán tömegkályha. Hogy jól ég benne a tűz az elvitathatatlan, de sajnos a fűtőképességével kapcsolatban nagyobb elvárásokat támasztottak mint amire a kályha képes. Az égés hatékonyságát és a fűtőképességet külön kell választani. Nézzük szerkezetük szerint: Finn,Dán típusúak: itt a tűztérhez megadott fa mennyiségét használja a kályha.Tehát a kb8-10kg fát a legjobban hasznosítja (sőt kisebb fajta csoda),de ha ez az általa termelt meleg nem elég és elkezdünk rá "pakolgatni" máris gazdaságtalan fapocsékló szerkezetté válik és nincs az a vaskályha amelyik le nem körözné....ha rövid idő alatt várunk tőle meleget. Ennél lényegesen jobbak a bell type rendszerű kályhák ahol a hirtelen külső hőmérséklet változáshoz lehet alkalmazkodni és az oldalai gyorsabban melegednek. Itt a nagyon jó hatásfok mellé a fűtőképesség is rugalmas.Nagy formagazdagsággal építhetők: platnival, padkával, sütővel, kisebb- nagyobb méretben... ”
ahogy terjednek egyre jobban az alacsonyenergiás házak,úgy kell majd változtatni a tömegkályhákon:
- vagy egyre kisebb kályhákat építetetek (amelyekbe a maival egyenlő gyakorisággal kell begyújteni)
- vagy ugyanekkora, viszont egyre kisebb hőleadású kályhákat építetek: rossz hővezetésű burkolat (légrés, faburkolat, stb), vagy egyenesen hőszigetelt tömegkályhák (amelyekbe sokkal ritkábban kell begyújtani, igazán jól hőszigetelt ház esetén mondjuk csak vasárnaponként ;)
Plusz a mesterséges szellőztető rendszerek terjedése miatt egyre nagyobb igény lesz a kintről bejövő tűzilevegő megoldásokra is.
- tehát a fenti 1500 kWh éves hőmennyiséghez 15 m3 betonra van szükség, ami egy mindössze 2,5 x 2,5 x 2,5 méteres betokocka
Ahogy te is kiszámoltad, az 1500 kWh-hoz 4 mázsa fára van szükség (kb.4 kWh/kg), tehát már csak egy olyan tűzteret kell összeütni, amibe egyszrre befér/elég ez a famennyiség ;)
Fentiek alapján talán nem is olyan lehetetlen olyan tömegkályhát építeni, amit csak évente egyszer kell megrakni
Persze egy-két gyakorlati apróság felett nagyvonalúan elsiklottam, pl:
- a betonkocka hőszigetelésének tökéletlensége: akármennyire is igyekszünk jól hőszigetelni (pl egy méter kőzetgyapot), a magas hőmérsékletkülönbség miatt (nagy felületen) folyamatos lenne a kocka hővesztesége (ami persze egy időszakban pont annyi lenne, amennyi éppen a ház fűtésre kell és utána is csak kipótolni kellene a kocka belsejéből), de előtte igencsak túlfűtené a passzívházat (a kocka hőleadása az egy méteres hőszigetelésen keresztül is 3 kilowatt lenne eleinte!), ami az ablakon kiengedve sajnos veszteséget okozna, ezért a gyakorlatban valamivel több hőt kellene eltárolni (valamivel nagyobb és melegebb betonkocka)
- az égés+felmelegítés hatásfoka sem tökéletes, ami szintén veszteség (valamivel több tüzelő kell).
Mindazonáltal valószínűleg nem vagyok messze a valóságtól, ha úgy gondolom, hogy kb 20 m3 300 fokos betonnal (és évente kb 7 mázsa fával) talán a valóságban is megoldható lenne a dolog (már ha egyáltalán létezhet ilyen tűztér).
Persze baromi drága lenne mindezt összehozni (ingatlan alapterülettel együtt sacc kb 5-6 millió ft), de ha nagyon gazdag lennék, talán már csak balhéból is megfinanszíroznék egy ilyen kísérleti projektet (biztosan benne lennék a hírekben, mint a világ leglustább tűzrakója ;)
Helyesbítek: egy passzívháznak annyira kicsi a hőigénye, hogy ott nem hetenként, hanem csak évente egyszer kellene begyújtani a tömegkályhába,
ezzel meg van takarítva az ajtó ára is, mert az őszi begyújtás után egyszerűen vissza lehet falazni az ajtó helyét :)"
Ez tényleg vicces :-))
Hisz a passzív ház maximális (fűtési) hőigénye 15 kWó négyzetméterenként éves szinten.
Egy átlagosnak mondható 90-100 m2-es passzív épület össz. hőigénye tehát 1350-1500 kWó. Ha ezt egy kályhára 'lefordítjuk':
-kb: 2.727 m2-es kályhát kellene építeni, ami 2,7 m-es belmagasság melett legalább 200*250-es alapterületű kályhát igényelne. Ja bocs': a 200*250 az nem cm, hanem méter!
-ezt a hőmennyiséget 405 db ún. 'dán' kályha adná le.
Mondjuk a fenti számítás nyílván sántít, mivel a hőtárolása miatt nem egy órán át fűtene, hanem napi kb. 88 KW-ot. Ez az 1500 kW-hoz viszonyítva: 17 nap! De akkor pontosan ott vagyunk, ahhol a part szakad, vagyis olyan gyors lenne a hőleadása, hogy 17 napig brutál szauna lenne a lakásban, utánna meg hideg, hacsak nem szeretnének újra szaunázni:-)
De ez csak olyan filozofikus elmélkedés. Egyszerűen nem érdemes annyi hőt beletenni egyszerre, ha output oldalról ilyen kis mennyiségeket kell kivenni. Sokkal értelmesebb dolog az input oldalon szabályozni a dolgot: vagyis inkább 17 szer, de kisebb adagokban begyújtani.
-ha pedig a tüzelő oldaláról közelítjük meg: az 1500 kWó előállításához nettó 360 kg fa kell. Ezt felszorozzuk a kályha hatásfokának megfelelő hőveszteséggel: az közel 4 mázsa.
A viccünknél maradva: a tűzteret ezután nevezhetnénk nyugodtan spájznak is:-)
Ha szabadna házi feladatot adni, felednám: hány darab samott téglából lehet akkora tűzteret készíteni, amibe 400 kg fa fér? Segítség: keményfával is lehet számolni:-)
Na ez eddig OK. De mekkora kémény kellene, hogy elvezesse a 4 mázsa fa füstjét, ha egyszerre begyújtjuk???
Az álltalad 'kitalált' kályhának csak az elméleti síkon van értelme, és működőképes, a gyakorlati alkalmazásba átültetni nem.
A tűzálló betonról ami homokból készül, (és valójában nem az) már reagáltak.
(Mondjuk Én úgy tudom, de javítson ki, aki szakmabeli; hogy azöntődei homok formák egyszer használatosak :-)
Amiől Te beszélsz, azt légfűtéses kandalló betét néven kitalálták, és a fűtéstechnikai szaküzletekben néhány 100.000 Ft befizetése melett letölthető. Otthoni használatra tervezték :-))
- a hőszigetelés miatt kézben tartható lenne a hőleadás (plusz így alacsonyenergiás/passzív házban is használható lenne, ahol hetenként talán csak egyszer kellene begyújtani)
- ventilátor helyett kéményhatás
- a meleg-kiengedő csapóajtókat akár szobatermosztát is nyithatná
Kicsit hosszú leszek, aki már un engem, csak ugorjon át.
"se perc alatt szétégne, ha homokkal lenne bekeverve."
Én úgy tudom, hogy
egyrészt készítenek homokból vas-öntödei öntőformákat, tehát kb 1500 fokig garanciás :)
másrészt a homok nem más, mint apró szemű sóder, márpedig hőálló betonból készítenek tűztereket.
"mi az hogy tűzi levegő, meg másodlagos levegő?
Ezek ugyanazok, és az égéshez kellenek."
Ahol a tűztérben a másodlagos levegőre szükség van (már ahol egyáltalán foglalkoznak utóégetéssel), oda külső levegőbevezetés esetén annyira problémás odajuttatni a levegőt, hogy azt különálló feladatnak tekintettem, ezért említetttem meg külön a felsorolásomban. Lényegét tekintve természetesen ugyanarról a levegőről van szó.
(hirtelen nem is emlékszem, hogy valaha is láttam volna olyan épített kályhát, amely külső levegőbevezetésű volt és meg volt oldva a másodlagos levegő is - persze ez még nem jelent semit, mivel én még amatőrnek is túl amatőr vagyok)
"a kályha külsejének pont ez a lényege: minnél jobb hővezető legyen (minél rosszabb hőszigetelő tulajdonságú) a hő leadás miatt."
Egy változó hőmérsékletű (felfűtési/lehűlési időszakok) nagy felület értelemszerűen változó hőmennyiséget ad le a lakótérnek, ezért a lakás hőmérséklete is ingadozó (persze csak bizonyos határok között), tehát (kissé sarkítva) vannak gatyában izzadós és pulóverben kucorgós időszakok, márpedig jó lenne, ha gatyában izzadós időszak extra/felesleges hőjét félretehetnénk a pulóveres órákra.
Úgy gondolom, hogy ha ezt a véletlenszerű hőleadást akadályoznák, pl a kályhát kívülről (enyhén) hőszigetelnénk, akkor a betárolt hőből mindig csak annyit vehetnénk ki, amennyi éppen valóban szükséges. Ez a hőkivétel történhetne a külső burok és a kályha fala között hagyott légrés, vagy pl a kályha tömegében kialakított légcsatorna segítségével (pl légrés-szabályozás kézzel, vagy automatikával).
"A tömegkályhának (mint minden kályhának) ez a csodálatos tulajdonsága:"
Lehet, hogy nagyon sok ember örülne, ha a kályha egyes csodálatos tulajdonságait extra kényelmi szolgáltatások váltanák fel ;) pl termosztáttal stabilizált szobahőmérséklet.
"Arról nem beszélve, hogy brutál drága lenne :-(("
Az lehet... a polisztirol magok stabil rögtzítése és a végén eltávolításuk az "öntvényből" nem kevés munkaóra lenne.
"a hazainál 8-10 szer magasabb munkadíjjal dolgoznak a kályhás mesterek."
Híreim szerint a hazai kályhás mesterek munkadíjánál 8-10-szer magasasbb munkadíj a fizikai valóságban nem létezhet, ekkora pénzösszeg csak az elméleti matamatika keretei között kifejezhető ;)
se perc alatt szétégne, ha homokkal lenne bekeverve.
2.
mi az hogy tűzi levegő, meg másodlagos levegő?
Ezek ugyanazok, és az égéshez kellenek.
3.
polisztirolból egészen különleges formákban is kialakíthatnánk,
Gyakorlatilag így is egészen különleges formákra kialakítjuk. Pont amilyenre kell olyanra meg tudjuk téglából? samott téglából is :-)
4.
Kívülről is szépen lehetne burkolni ezerféle burkolattal (akár hőszigetelve is,
a kályha külsejének pont ez a lényege: minnél jobb hővezető legyen (minél rosszabb hőszigetelő tulajdonságú) a hő leadás miatt.
5.
a hőleadást termosztát vezérelt ventilátor intézhetné (akár szobánként)).
A tömegkályhának (mint minden kályhának) ez a csodálatos tulajdonsága: áram, és különböző kiegészítők, gépészet, és egyéb nélkül is működik; fűt. Bár van egy nagyon fontos feltétele persze! A fát bele kell tenni, és meggyújtani. Vagyis felfűteni :-) De csak ennyi!
Arról nem beszélve, hogy brutál drága lenne :-((
Magyarországon olyan alacsonyak a munkadíjak, hogy ilyenről, amit írsz, pl: Németország, USA, lenne egyáltalán versenyképes árban a kézi falazású kályhákkal.
Magyarra lefordítva:
a hazainál 8-10 szer magasabb munkadíjjal dolgoznak a kályhás mesterek. Egy ilyen üzemben előállított kályha tűzálló betonból drága lenne ugyan (minél nagyobb az előállított dbszám, tehát tömegtermeléssé válik kúszik le az ár); de házilag legó szerűen össze lehetne állítani, házi kivitelezéssel. Így a végső bekerülési ára versenyképes lenne.
Egy ötlet: nagy hülyeség lenne pl homok+vízüveg+fehércement keverékből "öntött" tömegkákyhát készíteni?
A tűzteret + füstjáratot + tűzilevegő + másodlagos levegő + fűtőlevegő légjáratokat polisztirolból egészen különleges formákban is kialakíthatnánk, majd kiönteni az egészet hőálló betonnal. Kívülről is szépen lehetne burkolni ezerféle burkolattal (akár hőszigetelve is, ekkor a hőleadást termosztát vezérelt ventilátor intézhetné (akár szobánként)).
"Az meg képtrelenség, hiszen, az a számok nyelvére lefordítva: 25 cm hosszú 1 cm széles lyukat jelent. Én nem tudom más milyen kályhát épít, de ezt semkiről nem feltételezném, hogy egy ekkora lyukat hagyjon a kályhájára, vagy tégla hőtárolóra, vagy akármire is."
Szerintem ez a gondolatsor, (nem a tégla hőhasznosító, hanem ajtó-kémény,stb,..) zsákutca, vagy legalábbis téves vágány.
A kémény, nem működik elszívó ventilátorként. Nem is tud szívni, mivel nincs utánpótlás. Az ajtók ha jól be vannak zárva, akkor zárnak. Kész.
Azért kár külső levegő adaptert csinálni, mert ha AZ NEM ZÁR, akkor lesz utánpótlás, és az hűti ki a kályhát, ...-t.
Amúgy sem állja meg a helyét. hogy:
" Szerintem ha az egész rendszeren az összes nemkívánt rés/lyuk/repedés/tömítetlenség/stb összfelülete mondjuk 20-25 cm"
A felületnek mint tudjuk cm2 a mértékegysége. :-((
Vagyis 20-25 cm2-t akartál írni???
Az meg képtrelenség, hiszen, az a számok nyelvére lefordítva: 25 cm hosszú 1 cm széles lyukat jelent. Én nem tudom más milyen kályhát épít, de ezt semkiről nem feltételezném, hogy egy ekkora lyukat hagyjon a kályhájára, vagy tégla hőtárolóra, vagy akármire is.
A külső levegő bevezetés másra való! :-))
A kályha-kémény rendsazer akkor nyitott, mikor begyújtunk, és a kályha hamuzó, .... levegőztető nyílását kinyitjuk. Az égéshez pedig kell N-1 légm3 levegő. Ha nem elég nagy a légtér, akkor bizony vagy baleset van, vagy valamilyen légbeejtőt építünk, vagy kinyitjuk az ablakot. Ha az ablaknyitásra van szükség, akkor az már sok 100 cm2! Vagyis nem annyi hideg levegő érkezik a lakásba, mint amennyi az égést táplálja, hanem sokkal több, ami a fűtés helyett/mellett hűti az otthont. Vagy ha szellőztető gép, stb működik a lakásban, és szeretnénk, ha az jól működne, akkor kéri a gépész a külső levegő adaptert.
Én egyébként már építettem több ilyen külső levegő ellátású kályhát, ilyen okokból.
Visszatérve az eredeti gondolatmenetre:
A kéményen keresztül nem ..... pascal szívóerő, hanem egyszerű gravitációs hőcserélődés zajlik le. Vagyis a külső hideg levegő a kályha belső levegőjét hőcserélődés útján lehűti valamelyest.
A válasz erre egy kéménybe, kémény csatlakozáshoz, kályha kilépő...-höz beépített elzáró, súber, retesz,.... a megoldás.
Nem a kályha ajtókat kellene cikizni, mert abból a jók azok jók; vagy a lyukátmérőt számolni fals levegőhöz, stb.
"Egész egyszerűen a gázok és folyadékok áramlásának egyik alaptörvénye hogy - nyitott rendszerek esetén, és egy kályha annak tekinthető"
Én ezt a rendszert úgy tekintem, hogy
a tűztér + füstgáz-labirintus egy olyan közös üregrendszer,
amelyben a kémény (mint egy elszívó ventilátor) kb 100-200(?) pascal vákuumot hoz létre,
amely vákuum az összes lehetséges nyíláson át (külső levegő bevezetés, ajtóperem tömítési hibái, tisztítóajtók illesztetlenségei stb) folyamatosan igyekszik kiegyenlítődni,
ami természetesen a kisebb elllenálású útvonalakon nagyobb mértékben sikerül (nagyobb levegőmennyiség), de ez nem jelenti azt, hogy a nagyobb ellenállású lyukakon nulla mennyiségű.
Szerintem ha az egész rendszeren az összes nemkívánt rés/lyuk/repedés/tömítetlenség/stb összfelülete mondjuk 20-25 cm és ehhez hozzávesszük a 100-200 pascal vákuum szívóerejét, az már olyan mértékű nem kívánt légelszívást jelenthet a fűtött lakótérből, amire már nem árt odafigyelni (pl jobban záró elemek alkalmazásával, vagy a meglévő tömítések feljavításával).
Eről jut eszembe: honnan lehetne megtudni, hogy ténylegesen kb milyen értékű vákuumok fordulnak elő a kályhákban?
Ha külső levegőutánpótlásúra készíted a kályhát, vagy sikerül valahogy összemókolnod a vaskályhát erre a rendszerre, nincs is szükséged légtömör ajtóra. Egész egyszerűen a gázok és folyadékok áramlásának egyik alaptörvénye hogy - nyitott rendszerek esetén, és egy kályha annak tekinthető - mondíg a kissebb ellenállás felé haladnak. Tehát amíg van megfelelő külső levegőutánpótlásod, még a gyengén záró kályhaajtón sem fog a meleg kiszökni.
"De egyébként is: a mobilkandalló ajtajai annyira jól tömítenek?"
Nem a tökéletes légtömörség a cél, valamennyi szellőzés úgyis kell a házban. A tökéletes légtömöségre való törekvésnek csak akkor volna értelme, ha hőcserélős szellőzetőberendezés lenne a házban, de egy nyaralóban talán ne legyünk maximalisták ;)
Csupán azt szeretném elérni, hogy a kéményhuzat által létrejövő 2-300(?) pascal erejű vákuum szívóereje lehetőleg minél kevesebb drága pézé felmelegített lakáslevegőt szívjon ki a kéményen át, ezért igyekszem az összes lyukat/rést minimalzálni. (még a csappantyúk tengelyére is valamiféle szimeringen töröm a fejem, habár az talán már túlzás :)
"Amennyire az tömít, annál sokkal jobb ajtókat gyártanak itthon"
Elhiszem, de (sarkítva a dolgot) amíg két jó magyar ajtó árából egy komplett óccsó vaskályhát lehet kapni...
" éppen egy kályhát is meglehet külső levegősre......:-))"
Meglepően kevés helyen látok külső levegős kályhát. Nincs rá igény? Vagy a kályhások nem említik?
Nem értek a kályhákhoz, de talán valahogy forintosítani is lehetne a külső légbeszívás előnyeit (vagy mázsa fában meghatározni :)
"1: mert a tűztér kialakításához szükséges anyagok (ajtók+rács+fiók+samott) összköltsége valószínűleg többe kerülne, mint a kész gyári vaskályha - tehát az az "egyszerűbb" megoldás jóval drágább lenne
2: hozzászámolhatjuk a költségekhez a soksok nemszeretem munkaórát, amit a tűztér kiépítése közben bénáznék (az ezer mesterségemben a kályhaépítés nem fért bele) - tehát az "egyszerűbb" megoldás még drágább lenne"
Ebben a két dologban igazad van. Ehez már nem kell sokat beruházni. Igaz nem is egy nagyon hosszú életű a dolog, de ha hétvégi házba megy, akkor nem is lesz nagy igénybevétel. Meg az ember ahhoz fogjon hozzá, amiről azt gondolja, hogy képes vrá, hogy megcsinálja.
Szóval ez egy olcsó dolog, sokat nem szabad várni tőle, de a semminél jobb lesz: a hőtárolásával a fűtési (hőleadási) periódust megnyújtja ugyanannyi felfűtés, és elhasznált tüzelő melett.
" 3: és végül tudtommal nem lehet olyan tűztér- és hamuzóajtót kapni sehol, amely légmentesen tömített :)"
Ez viszont nem igaz. Vannak ajtók amik jól tömítettek.
De egyébként is: a mobilkandalló ajtajai annyira jól tömítenek? (Amennyire az tömít, annál sokkal jobb ajtókat gyártanak itthon).
Ha meg külső levegő ellátásúra át kell alakítanod azt, akkor éppen egy kályhát is meglehet külső levegősre......:-))
1: mert a tűztér kialakításához szükséges anyagok (ajtók+rács+fiók+samott) összköltsége valószínűleg többe kerülne, mint a kész gyári vaskályha - tehát az az "egyszerűbb" megoldás jóval drágább lenne
2: hozzászámolhatjuk a költségekhez a soksok nemszeretem munkaórát, amit a tűztér kiépítése közben bénáznék (az ezer mesterségemben a kályhaépítés nem fért bele) - tehát az "egyszerűbb" megoldás még drágább lenne
3: és végül tudtommal nem lehet olyan tűztér- és hamuzóajtót kapni sehol, amely légmentesen tömített :)
Miért nem a leg egyszerűbb megoldást választod és a toldozgatás helyett csinálnátok egy kis alapterületű kályhát. Az bisztosan működni fog. Ha költséghatékony akarsz lenni csináld meg kisméretű tégláből. Az alsó két tálcát érdemes samottból csinálni de, a többihez jó a 6-os vagy 10-es válaszfaltégla is. Az egész nincs 1 m2.
az én megoldásom maximum annyiban jobb talán, hogy a két csappantyú különböző időpontban történő átváltásával nem egy hosszú labirintust egyszerre, hanem két rövidebbet lehet két fokozatban közbeiktatni, így fele akkora ideig van túlhűtve a füstgáz, tehát fele olyan hosszú a kátrány/korom lerakódási időszak a labirintusban.
"Persze látható a különbség a két rendszer között, csakhogy a svéd megoldást nem igazán lehet fal mellé laposan megépíteni és már így is feszültségforrás volt, hogy az amúgy is kis alapterületből elvettünk közel egy négyzetmétert a vaskályha miatt. (a nyaraló téli fűtése elektromos hősugárzókból állt előzőleg, az nem foglal szinte semmi helyet)"
Én nem igazán ezt értem svéd ötös alatt. A képen látható, hogy felül a jobb bal oldal iker, tehát tükörkép. Ezt leginkább lent is ikerre építik, tehát a tűztérből egyszerre ég ki jobb, és baloldalra, tehát kevesebb hosszt (m) kell megtenni a füstnek. Minél nagyobb a füstjárat hossza, annál nagyobb kéményhuzat szükséges.
Ez egyrészt filozófikus már, mivel nem cserépkályhát építesz, és nemis cser.kályha tűztérrel.
Másrészt az elv azért itt is működik: minél hosszabb a járat, annyival nagyobb kémény kell.
"Normál (cementtel javított mészhabarcvsba rakhatod, a kémény is abból van"
A füstjárat egyes szakaszai itt nem lesznek jóval melegebbek, mint egy kémény?
Mindenestre (ha nem túl drága) valószínűleg szerzünk hőálló habarcsot"
De biztosan melegebb lesz valamivel. De hogy nem tudsz olyan kimenőt produkálni, mint a kályhából az biztos.
"És úgy kell megépíteni, hogy minden pontjához hozzá lehessen férni (tistítónyílás,...), mert kormolódni fog tuti."
Ez a másik fórumban is felmerült, idemásolom magamat:
Pont a tisztítónyílásoktól félek (pl a cserépkályhákba miért nem kell?), mert a tisztítónyílások valószínűleg nem zárnak eléggé légmentesen, így úgy gondolom, hogy minden egyes tisztítónyílás egy kicsit rontja az egész rendszer huzatát (fals levegő), tehát a tűz levegőellátását, tehát az égés jóságát/hőmérséketét.
Vagy nem jól gondolom?
(arról nem is beszélve, hogy az esetleg tökéletlenül záró tisztítónyílások a lakótérből szívnák a levegőt, miközben éppen azon dolgozom, hogy a rendszer külső levegőellátású legyen)"
Ez butaság. Mitől szívna fals levegőt? Ennyi erővel a téglák fugáin is szívhatna!
Úgy kell megépíteni, hogy ne szívjon falsot! Ennyi.
Ez meg hogy ronthatná a huzatot???
Az fogja rontani a huzatot, ha telerakódik korommal a fordulóknál. :-(
Nekem is szokta, hogy dögöjjön meg ott ahol van... Erre már kb egy millió panasz befutott a fejlesztőkhöz, de amíg a főnök gépén nincs ilyen probléma (Internet Explorer, részesedése a magyar piacon kb 30 százalék), addig ez a hiba nem lesz orvosolva.
"De lengyel ötössel nem, csak svéd, tehát iker ötös járattal. A lengyel tönkretenné a huzatot."
A lengyel járatos kályháknak huzat-problémáik lehetnek?
Persze látható a különbség a két rendszer között, csakhogy a svéd megoldást nem igazán lehet fal mellé laposan megépíteni és már így is feszültségforrás volt, hogy az amúgy is kis alapterületből elvettünk közel egy négyzetmétert a vaskályha miatt. (a nyaraló téli fűtése elektromos hősugárzókból állt előzőleg, az nem foglal szinte semmi helyet)
"Jól működni (??) pedig csak normálisan méretezve fog, ráadásul, csak úgy ha a fa lángrakapott, akkor nem veszik el tőle a levegőt, hogy elnyújtsák az égést. Ez pedig a vaskályha mielőbbi elhasználódását fogja eredményezni."
A kályha kb 50 ezer ft volt. Ha nem bírja, akkor veszünk egy durvábbat :)
"Normál (cementtel javított mészhabarcvsba rakhatod, a kémény is abból van"
A füstjárat egyes szakaszai itt nem lesznek jóval melegebbek, mint egy kémény?
Mindenestre (ha nem túl drága) valószínűleg szerzünk hőálló habarcsot.
"És úgy kell megépíteni, hogy minden pontjához hozzá lehessen férni (tistítónyílás,...), mert kormolódni fog tuti."
Ez a másik fórumban is felmerült, idemásolom magamat:
Pont a tisztítónyílásoktól félek (pl a cserépkályhákba miért nem kell?), mert a tisztítónyílások valószínűleg nem zárnak eléggé légmentesen, így úgy gondolom, hogy minden egyes tisztítónyílás egy kicsit rontja az egész rendszer huzatát (fals levegő), tehát a tűz levegőellátását, tehát az égés jóságát/hőmérséketét.
Vagy nem jól gondolom?
(arról nem is beszélve, hogy az esetleg tökéletlenül záró tisztítónyílások a lakótérből szívnák a levegőt, miközben éppen azon dolgozom, hogy a rendszer külső levegőellátású legyen)
- van-e bármiféle szakmai oka anak, ami miatt ez így nem működhet?
Működhet.
De lengyel ötössel nem, csak svéd, tehát iker ötös járattal. A lengyel tönkretenné a huzatot. A kémény ugyanis nem csak a füstöt viszi el, hanem amilyen gyorsan (mennyiségű) füstgást vezet el, annyi levegő tud az égéstérbe bejutni helyette.
Nem is fog működni csak akkor, ha a fa nem zárt tűztalajon ég, hanem rostélyon, és hamutéren keresztül kap levegőt.
Jól működni (??) pedig csak normálisan méretezve fog, ráadásul, csak úgy ha a fa lángrakapott, akkor nem veszik el tőle a levegőt, hogy elnyújtsák az égést. Ez pedig a vaskályha mielőbbi elhasználódását fogja eredményezni.
Normál (cementtel javított mészhabarcvsba rakhatod, a kémény is abból van és eddig semmi baja nem volt ugye (mondjuk én azért kályhás hőálló habarcsba ranám.-).
És úgy kell megépíteni, hogy minden pontjához hozzá lehessen férni (tistítónyílás,...), mert kormolódni fog tuti.
Az egyik kép Szalai Péter munkája, a saját honlapjáról. A másik Lip... T.... hirdetése, csak fotoshop-al körbevágva. Azt mondja Ő építette, megnézni sajnos nem lehet. Referenciája nincs, csap messze, oda nem érdemes elutazni. Stb.
Én azt ajánlanám mindenkinek aki szeretne kályhát, ilyen emberrel ne álljon szóba.
Egyébként is gusztustalannak tartom egy halott ember munkáját lenyúlni, azzal reklámozni (hiszen Ő szegény már nem tud reklamálni).
Haver a nyaralójába vett egy vaskályhát, ami fűt is szépen, de ha éjjel nem rak rá senki, akkor a gyenge hőtárolás miatt reggelre már igen hideg tud lenni. Arra gondoltam, hogy a vaskályha mellé (pontosabban a szimmetria miatt: köré) építsünk egy hőtároló tégla-tömböt, benne olyan füstjárattal, amely a régóta ismert "lengyel/ötös" cseréphályha füstjárat típusnak egy síkba kiterített változata. Így tulajdonképpen egy olyan tömegkályhánk lesz, aminek egy hagyományos vaskályha a tűztere. Az egész a fal mellé épülhetne és a szobából mindössze 1,5 tégla szélességét venné el.
A csappantyúk a könnyebb begyújtást segítik elő.
Kérdéseim:
- van-e bármiféle szakmai oka anak, ami miatt ez így nem működhet?
- ezt a tégla építményt bármiféle speciális anyag nélkül is meg lehet építeni? (tehát mezei kisméretű tégla és hagyományos malter) vagy pl ilyen helyekre kötelező hőálló habarcsot használni?
Remélem sokaknak ad majd segítséget a tömegkályhák világában eligazodni; és eldönteni, hogy eszik-e, vagy isszák őket :-)
Igyekeztem hasznos tudnivalókat feltölteni,, úgy mint:
-a fafűtésről
-a tömegkályhák használata, fűtése,
-tömegkályhák tipusai,
-az orosz tömegkályhák, illetve azok 'teljeskörű szolgáltatásai'
-a különböző kiegészítők néhány mondatos ismertetése (padka,bio tűztér,stb).
Igyekeztem, hogy informatív legyen. Remélem sokak hasznára lesz.
Ha esetleg valakinek olyan kérdése lenne, amire nem csak Ő, hanem sokan mások is kiváncsiak lehetnek, akkor írjon a honlapon található e-mail-re. Én pedig megpróbálom bővíteni a tartalmat, és válaszolni; hogy szolgálatára legyek a kályhát építtetőknek, (akár építőknek is) és minden tömegkályha fun-nak.
Remélem sokaknak ad majd segítséget a tömegkályhák világában eligazodni; és eldönteni, hogy eszik-e, vagy isszák őket :-)
Igyekeztem hasznos tudnivalókat feltölteni,, úgy mint:
-a fafűtésről
-a tömegkályhák használata, fűtése,
-tömegkályhák tipusai,
-az orosz tömegkályhák, illetve azok 'teljeskörű szolgáltatásai'
-a különböző kiegészítők néhány mondatos ismertetése (padka,bio tűztér,stb).
Igyekeztem, hogy informatív legyen. Remélem sokak hasznára lesz.
Ha esetleg valakinek olyan kérdése lenne, amire nem csak Ő, hanem sokan mások is kiváncsiak lehetnek, akkor írjon a honlapon található e-mail-re. Én pedig megpróbálom bővíteni a tartalmat, és válaszolni; hogy szolgálatára legyek a kályhát építtetőknek, (akár építőknek is) és minden tömegkályha fun-nak.
Miért ez a furcsa dizájn? Úgy értem, hogy láthatóan a középső rész különáll a kályha többi részétől. Ez csak eszétikai megoldás, vagy funkciója van? Esetleg a dilatáció miatt?
A belseje hogyan épül fel? A két oldali lyukas tömb végig üres, vagy valami füstjáratot tartalmaz?
Vajon azon az orosz fórumon ha igor kuznyecov Jancsi Bohóc néven lenne jelen, annyi tekintélye lenne-e? És ha valaki jancsi bohóc álnéven kályhásként kérdezné Kuznyecovot, aki kioktatná; azután helyénvaló lenne-e, hogy Jancsi bohóc immár Tömegkályha Mesterként fényezze, és hirdesse magát igazi személyként, mint aki saját kútfőből merítette a tudást?..."
Tisztelt Sancibácsi.
Köszönöm a megtisztelő és kimerítő válaszait!
A "Jancsi Bohóc" témát nem is értem... de nem is szeretném ragozni, igaz a többi sort se, de mindegy, ez legyen az én gondom.
Látom valakinek jó hogy ez a fórúm ilyen szinten "lappang", én már nem igazán fogom erőltetni a dolgokat ha ez kell ám legyen, felőlem.
Vissza fogok "húzódni" ahol eddig is voltam és, egy külföldi kályhás fórúmon, ahol mindenki segítő kész az amatőrökkel szemben is, tapasztalatokat esetleg "útbaigazítást" is megosztanak velük.
Minden Kályhaépítőnek sok és sikeres kályhaépítést kívánok!
A tömegkályha tulajdonosoknak viszont nagyon jó melegedést!
Tisztelettel: Ybasc1
Ui.: Búcsúzóul még ezt a fotót felteszem, ajtók beépítése még hátra van.
"Ott szinte mindenki saját, eredeti névvel, és arcképes fotóval van jelen! Amíg itt gyakorló kályhások amatőrnek állítják be magukat, és sorolhatnám a sort addig szerintem nem is lesz olyan élet mint ott. Ha a válaszadói oldalról őszinteséget, és nyíltságot várnak el, akkor a kérdezői oldalnak is annak kéne lenni".
Szerintem a név egy másodlagos dolog, mit ér egy név vagy személy, ha semmi érdekeset nem tud mondani másoknak? Van, olyan terület ahol amatőrnek érzem magam, másokhoz képest, ez senkit se szabad, hogy zavarjon, maximum engem.
Bíztam benne, hogy nem fogunk ilyen témánál leragadni... De hát ez van."
Szerintem meg nem másodlagos a dolog!
Vajon azon az orosz fórumon ha igor kuznyecov Jancsi Bohóc néven lenne jelen, annyi tekintélye lenne-e? És ha valaki jancsi bohóc álnéven kályhásként kérdezné Kuznyecovot, aki kioktatná; azután helyénvaló lenne-e, hogy Jancsi bohóc immár Tömegkályha Mesterként fényezze, és hirdesse magát igazi személyként, mint aki saját kútfőből merítette a tudást?
Ismétlem, ha a kérdezők őszinte választ szeretnének, ahhoz őszintén kellene kiállni, nem 'nem publikus', vagy fal e-mail, és álnév mögé.
Abban egyetértünk, hogy van akinek a neve, személye, stb nem számít: akiktől nem várunk választ, előre mutatást, akik semmi érdekeset nem tudnak mondani. Tőlük lehet is kérdezni nyugodtan. Válaszolnak is és megígérnek mindenféle Svédországi metszet rajzokat, meg elemzéseket, ...:-)) Azóta sincsenek sehol. (talán ha lennének is némi fenntartásal kéne kezelni :-)
És itt tart (rekedt meg) a fórum 3-4 hete (hónapja, vagy éve?).
"Ott szinte mindenki saját, eredeti névvel, és arcképes fotóval van jelen! Amíg itt gyakorló kályhások amatőrnek állítják be magukat, és sorolhatnám a sort addig szerintem nem is lesz olyan élet mint ott. Ha a válaszadói oldalról őszinteséget, és nyíltságot várnak el, akkor a kérdezői oldalnak is annak kéne lenni".
Szerintem a név egy másodlagos dolog, mit ér egy név vagy személy, ha semmi érdekeset nem tud mondani másoknak? Van, olyan terület ahol amatőrnek érzem magam, másokhoz képest, ez senkit se szabad, hogy zavarjon, maximum engem.
Bíztam benne, hogy nem fogunk ilyen témánál leragadni... De hát ez van.
"Igen ez egy egészséges dolog mindannyiunkban, hogy jobbat, szebbet,.... építeni, és előre szeretnénk lépni. Én is próbálkozom... :-)) De az igazi az lenne, ha mért diagnosztizált építések lennének. Vagyis ha a változtatásokat az eredetivel össze tudnánk hasonlítani nem szubjektív, hanem objektív módon, diagramokon, stb. Mindezt persze nem házilag! (Valaki egyszer azt írta itt, hogy csak azt a mérést hiszi el amit Ő hamisított. Akkor ezt dúrvának éreztem, de némi igazság van benne. Persze nem a hamisítással, hanem a mérési eredményt olvasói, fogadói oldalnak csak akkor hiteles, ha külső szervezet, vagy csoport végzi...)
A saját mérés legfeljebb önmagunk felé lehet tanulságos (ez is valami); de kifelé nem igen lehet kommunikálni, mert nem hiteles. Arra egy független mérés szolgálna. Mivel kis hazánkban nincsenek olyan munkadíjak, mint Észak-Amerikában, ezért a profi gázelemző,... mérőeszközök több milliós árát gondolom senki nem engedheti meg magának. Talán nálunk is az oldaná (oldja) meg a dolgot, ha a tömegkályha építők szervezetbe, szövetségbe, egyesületbe, mittudomén tömörülnek, és közösen már elérhető áron lenne; valamint biztosított lenne, hogy független, hiteles a mérési eredmény."
Egyetértek, talán többet kéne róla beszélni, sose lehet tudni...
" Érdekes, valóban szakmai élet zajlik az orosz fórumon. Öröm látni, hogy vannak élő fórumok is. Ezt ezen a fórumon nem igazán vélem felfedezni. :-( Az a pár kirohanás sem a szakmai dolgokat taglalta. Sajnálom!
Sajnos Magyarhonban nem igazán tudok hasonló technikai feltételekkel müködő kályhás közösséget"
Valóban más 'élet' zajlik azon a fórumon, de a feltételek, a környezet, az adottságok, minden más!
Ott szinte mindenki saját, eredeti névvel, és arcképes fotóval van jelen! Amíg itt gyakorló kályhások amatőrnek állítják be magukat, és sorolhatnám a sort addig szerintem nem is lesz olyan élet mint ott. Ha a válaszadói oldalról őszinteséget, és nyíltságot várnak el, akkor a kérdezői oldalnak is annak kéne lenni.
" A topic alapító Vackor11 és dpek az édesapjával végeztek, végeznek értékelhető kisérletező munkát. Ha Te is ezt a vonalat képviseled, akkor igazán hiánypótló lehet itt a jelenléted. Én építéssel foglalkozom, de néhány kisérleti jellegű "össze rakásom" is volt már, amit csak megfigyeléssel tudtam értékelni. Sajnos az ilyen jellegű kisérletezés ( műszerek hiányában) nagyon időigényes. A neten található é.amerikai , orosz, kanadai kályhák kipróbálása gyakorlatban hónapokat és megrendelői bátorságot kíván. Ennek hiányában maradnak a már bevált rendszerek. Pedig vannak még lehetőségek, csak lassú vagy teljesen negált az információ megosztás. A szakmában sincs összhang, nincs kutatási vágy. Ha valaki valamilyen technikát magáénak tud, akkor bezár és ül a vélt babérokon."
Igen ez egy egészséges dolog mindannyiunkban, hogy jobbat, szebbet,.... építeni, és előre szeretnénk lépni. Én is próbálkozom... :-)) De az igazi az lenne, ha mért diagnosztizált építések lennének. Vagyis ha a változtatásokat az eredetivel össze tudnánk hasonlítani nem szubjektív, hanem objektív módon, diagramokon, stb. Mindezt persze nem házilag! (Valaki egyszer azt írta itt, hogy csak azt a mérést hiszi el amit Ő hamisított. Akkor ezt dúrvának éreztem, de némi igazság van benne. Persze nem a hamisítással, hanem a mérési eredményt olvasói, fogadói oldalnak csak akkor hiteles, ha külső szervezet, vagy csoport végzi...)
A saját mérés legfeljebb önmagunk felé lehet tanulságos (ez is valami); de kifelé nem igen lehet kommunikálni, mert nem hiteles. Arra egy független mérés szolgálna. Mivel kis hazánkban nincsenek olyan munkadíjak, mint Észak-Amerikában, ezért a profi gázelemző,... mérőeszközök több milliós árát gondolom senki nem engedheti meg magának. Talán nálunk is az oldaná (oldja) meg a dolgot, ha a tömegkályha építők szervezetbe, szövetségbe, egyesületbe, mittudomén tömörülnek, és közösen már elérhető áron lenne; valamint biztosított lenne, hogy független, hiteles a mérési eredmény.
Talán ezt is (fényképes, neves fórum) és azt is (tömegkályhások egyesülete) meg fogjuk érni.
Üdvözletem. Még nem olvastam végig a fórumot, meg fogom tenni, azonban előzetesen kérdezném, hogy Debrecenben készít-e valaki téglakályhát? Új családi házba lesz, ami félig kész állapotban van, ebbe szeretnénk egy vízteres téglakályhát.
"Továbbra is szívesen veszem, ha terveket, megvalósításokat, mérési eredményeket hozol. A fórumnak is jót tesz egy kis szakmaiság és hidd el nem csak laikusok látogatják ezt az oldalt. A hazai kályhások is elfognak indulni az új utakon, akkor is, ha nem járnak work shopokra, meetingekre. A fórum biztosíthat felületet megbeszélésekhez és nem igazán félek attól, hogy az itt tárgyaltak késztetnek felelőtlen építésre"
Igaz, külföldi fórumokon nagyobb "nyüzsgést" lehet tapasztalni e téren is, sok információt lehet ott is találni. Én hiszem, hogy sokan kísérleteztek, kísérleteznek akár a tűztér felépítését illetően, akár a különböző járatok kombinálásával, kisebb nagyobb sikerekkel, ami szerintem rendben is van ha egy hozzáértő csinálja, akár fejlődéshez is vezethet.
Ahogy már írtam, inkább a harang járat rendszer fele hajlok, mivel nagyobb mozgásteret biztosit az építésben is. Semmi gondom nincs a contarflow járatú kályhákkal, nagyon jó és hatékony rendszert képviselnek.
A 2846 hozzászóláshoz mellékelt képek egy harangjáratú kályha építési folyamata látható,
Mellékelve fojtatásként még pár képet, illetve a cím ahol ennek a kályhának, az animált soronkénti "rajzolt" változata látható.
A bemutatott prezentáció csak tájékoztatású jellegű, minden részletre nem terjed ki, mindenki csak saját felelősségére használja!
Érdekes, valóban szakmai élet zajlik az orosz fórumon. Öröm látni, hogy vannak élő fórumok is. Ezt ezen a fórumon nem igazán vélem felfedezni. :-( Az a pár kirohanás sem a szakmai dolgokat taglalta. Sajnálom!
Sajnos Magyarhonban nem igazán tudok hasonló technikai feltételekkel müködő kályhás közösséget. A topic alapító Vackor11 és dpek az édesapjával végeztek, végeznek értékelhető kisérletező munkát. Ha Te is ezt a vonalat képviseled, akkor igazán hiánypótló lehet itt a jelenléted.
Én építéssel foglalkozom, de néhány kisérleti jellegű "össze rakásom" is volt már, amit csak megfigyeléssel tudtam értékelni. Sajnos az ilyen jellegű kisérletezés ( műszerek hiányában) nagyon időigényes. A neten található é.amerikai , orosz, kanadai kályhák kipróbálása gyakorlatban hónapokat és megrendelői bátorságot kíván. Ennek hiányában maradnak a már bevált rendszerek. Pedig vannak még lehetőségek, csak lassú vagy teljesen negált az információ megosztás. A szakmában sincs összhang, nincs kutatási vágy. Ha valaki valamilyen technikát magáénak tud, akkor bezár és ül a vélt babérokon.
Továbbra is szívesen veszem, ha terveket, megvalósításokat, mérési eredményeket hozol. A fórumnak is jót tesz egy kis szakmaiság és hidd el nem csak laikusok látogatják ezt az oldalt. A hazai kályhások is elfognak indulni az új utakon, akkor is, ha nem járnak work shopokra, meetingekre. A fórum biztosíthat felületet megbeszélésekhez és nem igazán félek attól, hogy az itt tárgyaltak késztetnek felelőtlen építésre.
Harang típusú; bio tűzteres kályháknál alkalmazott "résnek", túlnyomás "tompító" hatása is lehet, ami az égés folyamatában jöhet létre a tűztéren belül. Véleményem szerintem.
Mellékelek, pár képet,(lehet páran már látták) modellezett ábrákkal, amelyen látható a harang járaton belüli füstgázok várható, hőfokáról, áramlásáról, nyomási viszonyokról bizonyos paraméterek mellet... nem "parasztvakításnak" szánom a figyelmükben a forrást is ahonnan ezek származnak, lehet valakit komolyabban is érdekli ez a téma, ott is körül nézhet , de sajnos külföldi.
Köszönöm a hózzászólásod, de látom jobb ha mindenki "védi" saját magát, valahol megértem, ismerve ( félig, mert sok hozzászolás törölve lett) az elözményeket.
"Én csak egyet nem értek, ha már a vakításról van szó:
miért kell elkezdeni, hogy:
-látott-e már valaki ilyet, és tudja-e, hogy mi az; és mik vele a tapasztalatok, stb, meg hogy építsen-e magának, és milyet...?
Ha közben ilyeneket épít, tervez, rajzol, és a többi, egy fal e-mail cím mögött."
Tisztelt Sancibácsi.
Igaz kérdeztem ilyet is, mert visszaolvasva nem igazán láttam (vagy lehet, hogy elkerülte a figyelmemet) hogy komolyabban szóba került volna a "közös száraz rés" szerepe ezeknél a tűztereknél, az is igaz hogy Ön volt az egyetlen, aki érdemben válaszolt erre a kérdésemre, Köszönöm! Van egy kedves ismerősöm, aki az "orosz nyelvű területen" szerezte ez irányú tudását, a bemutatott kályha terv ez az ő érdeme, szerintem rendelkezik a megfelelő tudással, amit a harangkályhák tervezését méretezését illeti, én csak egy igyekvő és kíváncsi érdeklődő vagyok, aki néha rajzolgat, igaz volt már kezemben agyag is, tégla is, csempe is… de ez kevés, van mit még tanulnom.
Én csak egyet nem értek, ha már a vakításról van szó:
miért kell elkezdeni, hogy:
-látott-e már valaki ilyet, és tudja-e, hogy mi az; és mik vele a tapasztalatok, stb, meg hogy építsen-e magának, és milyet...?
Ha közben ilyeneket épít, tervez, rajzol, és a többi, egy fal e-mail cím mögött.
Én kedves X, vagy Y barátom kívánok neked sikereket, jó kályhákat, de ha megengeded: sokkal hitelesebb lenne a mondanivalód, és őszintébben hangzana, hihetőbb lenne; ha nem ilyen kerülő úton át menne az üzenet. Arról nem beszélve, hogy itt már annyi kígyót, békát hordtak rám; hogy abbahagytam a fótumozást. Látva a (tiéd is közötte) megválaszolatlan kérdéseket: válaszoltam neked is. Most pedig az ügyeletes színjátszókör statisztájaként érzem magam. Nem is tudom mi szükség erre?
Sok minden lejön nekem egy tervezési, rajzolási folyamatról, de a parasztvakítás nem igazán! Lehet nagy arccal vetíteni, hogy fejben van minden, de abból a megrendelő nem biztos, hogy tudja, hogy mi van a fejben. Az épített kályhák egyedi berendezések, helyre tervezve, az adott elvárásoknak és körülményeknek alárendelve. Nehogy már az érezze magát kellemetlenül, aki komolyan veszi ezt a feladatot. Az igaz, hogy a megemlített progik csak eszközök ehhez a munkához, de ha már használva vannak, akkor bizony fontos eszközök.
„…a kályha az adott helyszínenre való ideális kialakítása az építés elkezdése előtt történik meg, annak függvényében, hol lesz az optimális helye az adott lehetőségek közül, hol a kémény, lesz-e padka és mekkora stb….”
A tervezés valóban itt kezdődik, a rajz, látványterv pedig a képi megjelenítése. Fontos és meghatározó, mert a megrendelő laikus azt látja és nem az adatokat, számokat.
„…a mester, aki már épített tömegkályhát, annak nincs szüksége ilyesfajta számítógépes tervezgetésre, a fejében-kezében van minden, a megrendelő pedig jobban jár ha a már megépített kályhák fotóit nézegeti és onnan válogat és egésziti ki a saját igényeivel ... már ami a külcsínt illeti….”
A megrendelő, ha a képek alapján kér valamit, akkor valakinek a megvalósított terveit használja fel. Az építő, ha ez alapján épít, akkor másol. Ezt is lehet.
De azért fikázni valakit, mert előre megtervez egy kályhát, egyedivé, helyhez illesztetté tesz valamit,… nos …. gondolkodós! L
A tervezés nem jelenti azt , hogy nincs a fejben ismeret. A fejben több lehet mint az adott feladat, ezért kell onnan kiemelni azt, amit alkalmazni akarunk. Egyfajta korlátot állítani paraméterekből, adottságokból és elvárásokból. Ez a terv. Ez alapján készül a megfelelő kályha.
Ahogy Ybasc1 utalt rá, Chernov bemutató építésénél is láthatók tervek, rajzok. Talán nem vonjuk kétségbe, hogy van tudás az arc mögött, mégis alkalmazza Ő is az előre tervezést, mert ez ad keretet az építésnek.
Kedves Ybasc1!
Örülök a fórumos megjelenésednek! A kérdéseid és a feltett anyagok alapján az jön le, hogy túl vagy néhány kályha építésén, tervezésén és kísérletező kedvvel is meg vagy áldva. Ha a kötekedők szeméről felszáll a köd, talán észreveszik a segítő, jobbító és újító szándékot is.
Gratulálok a kályhájához! Szép "darab", úgyszintén az építőnek is.
"a kályha az adott helyszínenre való ideális kialakítása az építés elkezdése előtt történik meg, annak függvényében, hol lesz az optimális helye az adott lehetőségek közül, hol a kémény, lesz-e padka és mekkora stb."
Egyet értek ez így van.
"a mester, aki már épített tömegkályhát, annak nincs szüksége ilyesfajta számítógépes tervezgetésre, a fejében-kezében van minden",
Biztos benne hogy mindenkinél így van? Nem hí szem, hogy van olyan mester aki nem áldozott több száz órát is, külföldi mesterek munkái tanulmányozására megismerésére, akár szemináriumokon részvételével is, szerintem a számítógépes program hasznosak is lehetnek akár a kockás füzet is, vannak olyan szakmai apró részletek amelyek a kályha működését nem befolyásolják, de a tapasztalat azt kívánja hogy ezek feljegyzésre kerülnek , legközelebb egyszerűbben, másképp lesznek megoldva, szerintem a 3D rajzoló programok azért is hasznosak. Vajon Chernov mester miért használ Arhicad-et is? Szerintem nem csak szórakozásból. Lehet fejből is tapasztalatból is építeni többségében ez így is van, de a fent említett okok miatt jobb ha "papíron" is rajta van. Szerintem.
"a megrendelő pedig jobban jár ha a már megépített kályhák fotóit nézegeti és onnan válogat és egészíti ki a saját igényeivel ... már ami a külcsínt illeti".
Egyet értek, de akár egy 3 D látványterv (mind lehetőség), vagy kézzel lerajzolva is segíthet ahol a saját igényei is szerepelhetknek. Szerintem.
a jó kályha megépítése bizalmi kérdés ez az építtető és a mesterek között, de hát sok minden működik így. (vagy kellene hogy működjön)
igazad van, ez a fajta „tervezés” valóban parasztvakítás.
a kályha az adott helyszínenre való ideális kialakítása az építés elkezdése előtt történik meg, annak függvényében, hol lesz az optimális helye az adott lehetőségek közül, hol a kémény, lesz-e padka és mekkora stb.
a mester, aki már épített tömegkályhát, annak nincs szüksége ilyesfajta számítógépes tervezgetésre, a fejében-kezében van minden, a megrendelő pedig jobban jár ha a már megépített kályhák fotóit nézegeti és onnan válogat és egésziti ki a saját igényeivel ... már ami a külcsínt illeti.
a jó kályha megépítése bizalmi kérdés ez az építtető és a mesterek között, dehát sok minden működik így. (vagy kellene hogy működjön)
Elnézést, de ez így egy jó nagy marhaság!!!Ezeknek a programoknak semmi közük a kályhák tervezéséhez... A kályhát meg lehet bennük rajzolni, ennyi, de ez nem tervezés! Amit írtál az kb úgy lenne helyes, hogy a kályhák többségét megtervezik majd ... programban megrajzolják. Vagy, a kályhák többésgét ... programban megrajzolják (bár ez így önmagában tervezés nélkül csak egy parasztvakítás).
Tisztelt Belzer.
Elnézést kérek, igaza van, rosszul fogalmaztam(előfordul) :((, egyetértek a leírtakkal, akár kockás füzetben is meg lehet rajzolni, méretezni. Ezek a programok segítenek térben (3D) is látni a rajzoltakat.
"Ybasc1!Ehhez a rajzhoz, mekkora belső kéményátmérőt tervezett a "tervező",és mi a nm2 amiben ez a kályha működne?Itt azért két vak fal is van ami csak "elszívja a meleget"..Faláttörés esetleg?Már csak a hatékonyság miatt.."
A kémény belső átmérője 140 mm, az alsó szint 65 m2 az emelet 35 m2 egy vizes hőcserélő segítségével.Ebben az esetben van egy válaszfal(fürdőszoba) és egy tartó pillér, szerintem azt a meleget amit ezek a felületek elszívnak házon belül maradnak. A legjobb lenne ha a kályhának az összes oldala látszana de ez nem mindenhol megoldható.
Ehhez a rajzhoz, mekkora belső kéményátmérőt tervezett a "tervező",és mi a nm2 amiben ez a kályha működne?Itt azért két vak fal is van ami csak "elszívja a meleget"..Faláttörés esetleg?Már csak a hatékonyság miatt..
"Van olyan aki megtervezni? Aki kivitelezi az szokta tervezni a kályhákat?"
Általában aki tervezi az kivitelezi is. Ritkán fordul elő hogy a tervező más építőnek tervez, ahhoz kell a kölcsönös bizalom és a megfelelő tudás.Volt rá már példa hogy hogy "laikus" is épített magának jól működő kályhát, de előzőekben jól körbejárta a témát, megértette a működési elvét, megértette a részleteket is az írott a sorok között , esetleg próbálkozott a tégla és samott vágásával, az agyag soványításával, a tégla falazásával... minimum ennyi befektetés kell hozzá , szerintem.
Ha nem egy tipus kályha készül, a tömegkályák általában egyedi építésüeknek számítanak, ami nem igazán látszik az hogy egy kályha építését a tervezés előzi meg, hasonlóan mind egy ház építését.
Akár egy cserép kályhát is meg lehetne építeni contraflow vagy harang járatokkal és épített biótűztérrel is, de ahogy írták, ez egy más technológia,a kályhákat többségében tervező programokkal tervezik(autocad, arhicad, sketchup) akár soronként is, tapasztalat is kell hozzá... szerintem.
...Tehát vagy nyitott ablaknál tüzelsz, vagy ablakba/falba légbeejtőt építesz, vagy akár külső levegőt is vihetsz be a kályhába, de akár csak a kályha mellé is, amit le tudsz zárni, ha nem működik a kályha...
Léteznek már olyan kémények, amely a külső nagy mennyiségű levegőt is képes szállítani az égéshez
" A szellőztető folyamatosan cseréli a levegőt. Inkább az lehet a probléma, hogy nem lesz huzatja a kéménynek. Én e miatt aggódok inkább."
Miért is?
" Van a neten valami iromány a tömegkályhák méretezéséről, vagy építéséről? Házi kivitelezéssel megoldható a dolog, vagy mindenképpen kellene valami jártas szaki? Szeretném a kályhát mimnél olcsóbban megúszni. Ha lesz szabadidő elvackolnék vele."
Ez egy új technológia nálunk. Ha magadnak akarod építeni jobb ha cserépkályhát raksz: arról sokkal több az infó, meg az ismerős, aki tud segíteni, (mert csinálta, látta,) stb.
Nem tudom, hogy hazai viszonyok között pl egy tüzépen kapok-e leírást a tégla összetevőiről. Illetve a kályhaépítők bármelyike is foglalkozik-e ezzel. Továbbá úgy vélem, hogy a pakurával ill. gázzal égetett samott között nincs összetevőbeli különbség(persze lehet, hogy máshol gyártják, és így más az alapanyag). Kérdés az, hogy azonos összetevők esetén a pakurával égetés miatt rosszabb-e a hőtűrése?
Itt fórumozó, sok kályhát már megépített emberek nem futottak még bele ebbe a kérdésbe?
Erre nem tudok ilyen egyszerűen válaszolni, látni kéne a samott terméknek az adatlapját, amire általában fel van tüntetve többek között terméknek a Al2O3 tartalma %-ban és jó esetben az IP-t
Al2O3 tartalma határozza meg a hőtűrőképességét pl: >40% 1250 C fok , ez érték fölött beindul az olvadás előtti folyamat, statikailag kezd gyengülni.
Az IP, az anyag periszkopikus indikátor(olvadáspont) ha pl az: IP 150 akkor azt jelenti hogy 150=1500 C fok ahol létrejöhet az anyag olvadása.Ezek az értékek alapján lehet meghatározni egy samott termék felhasználási területét, természetesen ismerve adott helyen várható hőviszonyokat.
Tudomásom szerint, a gázzal égetett samottéglákat magassabb hőfokon tudják égetni(a gáz tisztasága miatt is) kb 1300 C fokon, a pacurával kb 1100 C fokon de lehet hogy valamivel hosszab ideig. Igazából a samott téglák is léteznek kűlönböző hőfoktűröségi és olvadási mútatokkal (A30, A40, A60, stb ) a felhanálsi területtől fuggöen
"Van a neten valami iromány a tömegkályhák méretezéséről, vagy építéséről? Házi kivitelezéssel megoldható a dolog, vagy mindenképpen kellene valami jártas szaki? Szeretném a kályhát mimnél olcsóbban megúszni. Ha lesz szabadidő elvackolnék vele".
Külföldi oldalakon lehet találni, de töbségében egyedi ígényekhez és egy adott teljesitménre vannak méretezve. Barkács szinten mindent lehet építeni, de szerintem nem árt ha az ember tisztába van első sorban a műkődési elvel, ajánlatos egy szaki terve, támogatása, irányitása.
Szerintem is, elöbb a kéményt célszerübb átvetetni, valahol a Msz-ben levan írva hogy "A koromszákajtó alsó élének és a legfelső bekötés alsó élének minimális távolsága 50cm..."
A szellőztető folyamatosan cseréli a levegőt. Inkább az lehet a probléma, hogy nem lesz huzatja a kéménynek. Én e miatt aggódok inkább.
Van a neten valami iromány a tömegkályhák méretezéséről, vagy építéséről? Házi kivitelezéssel megoldható a dolog, vagy mindenképpen kellene valami jártas szaki? Szeretném a kályhát mimnél olcsóbban megúszni. Ha lesz szabadidő elvackolnék vele.
Tervezünk gépi szellőztetést, de nem kell annak folyamatosan üzemelni. Milyen levegőellátás szükséges? Külső levegő kellene a kályhának? Ha valami ventilátort kellene beiktatni, akkor bukott a villany nélküli fűtés lehetősége.
Csak egy rövid számítás: Az 5 kW-hoz napi kb 36 kg fa szükséges. A 36 kg fa elégetéséhez 200-300 m3 égési levegőt szeretne elhasználni a kályha. Ez közelíti az egész házad lég m3-t.
Vagyis az égési levegőt utánna kell pótolni. Nem a szellőztető a baj, hanem az, hogy ahová szellőztetőt építenek, ott igyekeznek 'légtömörre' építeni az épületet. Tehát csukott ablakoknál gyakorlatilag SEMMI utánpótlás nincs.
Tehát vagy nyitott ablaknál tüzelsz, vagy ablakba/falba légbeejtőt építesz, vagy akár külső levegőt is vihetsz be a kályhába, de akár csak a kályha mellé is, amit le tudsz zárni, ha nem működik a kályha. Én erre céloztam, hogy át kell gondolni ezt is!
Akár igy is lehetne építeni egy harangjáratú kályhát, ahol a cél, a nyújtott égés, a tűztér is ennek megfelelöen van méretezve, a tüztér egy külön alló egységet képez, bármikor hozzáférhető, cserélhető, javitható a teljes kályha falazatának a megbontása nélkül. Csak egy ötlet... :) A tervező és építő belegyezésével mellékelem !
Akár igy is lehetne építeni egy harangjáratú kályhát, ahol a cél, a nyújtott égés, a tűztér is ennek megfelelöen van építve, a tüztér egy külön alló egységet képez, bármikor hozzáférhető, cserélhető, javitható a teljes kályha falazatának a megbontása nélkül. Csak egy ötlet... :)
Túl nagy méretű kályhát nem szettnénk. Elég lenne az 55nm fűtése is. Mindenképpen szeretnék olyan fűtést amihez nem kell elektromos áram.Nem csak ezzel fűtenénk a házat, illetve nem ez lenne az elsődleges fűtés.
Tervezünk gépi szellőztetést, de nem kell annak folyamatosan üzemelni. Milyen levegőellátás szükséges? Külső levegő kellene a kályhának? Ha valami ventilátort kellene beiktatni, akkor bukott a villany nélküli fűtés lehetősége.
-építettem már: az égés elején, mikor 'hideg' a kályha/tűztér látszik sokszor szabad szemmel, ahogy a lángnyelvek a kis kiégő felé nyalnak. Ahogy melegszik a tűztér emelkedik a láng a felső égéskamra felé. A nitrogén kiáramlását szabad szemmel nem tudtam megfigyelni :-)) Szerintem az egyik, ha nem a legjobb tűztér tipus.-
-ez a nyílás azonban EHHEZ a tűztérhez való!
Tehát a tűztér-torok-utánégető kamra-annak kilépője-.... : ezek EGY RENDSZERT alkotnak. Nem jó keverni őket, mint ahogy egy személyautó alváza alá egy teherautó laprugót, vagy egy benzines motorra diesel adagolót.
Szomorú hírt kell, hogy közöljünk veletek. Április 20.-án „vackor11” Szül: Szalai Péter barátunk, kollégánk autóbaleset következtében meghalt.
Halálával nagy veszteség érte a tömegkályha építők közösségét. Nem csak mi itthon, hanem Erdélyben, Dániában, és az Egyesült államokban gyászolnak.
Munkájával, technikai újításaival a tömegkályha ill. minden téglakályha típus terjesztésében és fejlesztésében az élen járt. Munkáját és közös terveinket folytatni fogjuk abban a szellemben ami őt jellemezte.
Temetése május 17.-én lesz Budapesti Köztemetőben 10:30 kor.
Szia! Gondolomn nem a nappalinak kell 5 kW, hanem az egésznek :-))
A 135 m2-en pedig elosztani egyetlen kályha hőjét vizes, vagy levegős rendszer nélkül lehetetlen. Vagyis vagy ilyen kályhát építtetsz (ami drágább valamivel), vagy egy kályhával kifűtöd az 55 m2-t, és ami jut a többi helységbe esetleg annyi.
Az 5 kW-nak egyébként 200-as kéményt ajánlanék.
A sütést megoldani minden bizonnyal meg lehet:
-fefér sütővel; ami a másodlagos égéstér tulajdonképpen egy ajtóval ellátva. Ha leégett a tűz mehet bele a tepsi, mint a kemencébe...
-vagy ún. fehér sütővel, ami egy zárt samott doboz tulajdonképpen kifalazva a kályhán belül. Ebben ha ég a tűz is lehet sütni, ha már felmelegedett. Egy 5 kW-os kályha elég nagy; az orosz méretezés szerint legalább 1,6 óra a felfűtési idő: ezalatt felmelegszik biztosan, ha jól van kiépítve.
Ha AEG-s a ház esetleg gépi szellőztetés, stb van: ajánlom a kályha levegő ellátásának kérdését végiggondolni!
Alacsony energiaigényű házunkba szeretnénk egy tömegkályhát. 55nm a nappali étkező konyha ami szinte egy légtér. A fűtött tér(135m2) hővesztesége 5kW körül van. Milyen teljesítmény kellene ide szerintetek? Mekkora kémény átmérő kellene? A kémény csatlakozása milyen magasan legyen? Esetleg lehet beépíteni vízkört?
Szeretnénk sütögetni is néha pecsenyét és sütit is.
Szerintem önállóan vetesd át a kéményt. A tömegkályha megoldásai nem biztos hogy minden kéményseprő szakinál osztatlan sikert aratnának. Ha alsó bekötésen és kéményzáron gondolkodsz, akkor elöbb a kémény!
Szó volt már itt kéményes emberről és engedélyeztetésről.
Egy felújított-kibővített házba építek hamarosan egy tömegkályhát. A kémény már kész van. A lakhatási engedélyhez kell a kéményseprők aláírása. Vetessem át a kéményt, majd azután építsem a kályhát, vagy a kályhával együtt?
A 2830 hozzá szollás-hoz, vártam volna pár véleményt, lehet hogy én vagyok türelmetlen, és a hozzáértők nem érnek most rá, elképzelhető. Elnézést kérek.
A harmadik kályha építésénél is, véleményem szerint, Chernov mester a tűztér és sütőtér(utánégető) dupla falazatát szétválasztja kerámia(papir) szigeteléssel, az egyik ok a hőtágulási viszonyok miatt, a másik hogy az így elválasztott, felezett tűztér falalzat vastagság , előnyös lehet a tűztéren belüli magasabb hőfokok elérése rövidebb időn belül.
Dpek, egyik régebbi hozzáoszlására figyeltem fel hogy , ahol egy gyönyörű és ”masszív” harang járatú kályhát építettek (Respect), rossz hatásfokú kéményre, ahol elmondása szerint(ha jól emlékszem) 30 kg fát égettek él hosszú időn keresztül, ha nem vagyok indiszkrét lehetne tudni részleteket? Nagyon megtisztelne.Lehet én is híve lennék ennek az alkalmazási módnak.
De akár egy ilyen fordított égésű tűztér(prototípus) építésén is elgondolkoznék, láttam már valahol videót is róla (az építettről). Várok véleményeket, esetleg érdemes ilyen irányban gondolkozni, valaki esetleg próbálkozott ilyesmivel ?
Köszönöm a válaszát. "Miért nem cserépkályhát csinálsz magadnak. Az is jó lehet, ha jól meg van építve. Most itt a hatásfokbeli pár %-os különbség sem számítana, meg az sem probléma, ha előbb át kell rakni; hisz megcsinálod magadnak."
Lehetne akár abból is a külseje, még nem tudom, hogy mi a látszó felület az másodlagos(nekem), a tűztér, a fustjárat és a falazat(a tömeg) a lényeg, ahogy látom.
"A tömegkályha más anyagokat, szemléletet, gondolkodásmódot igényel. Ez azt jelenti, hogy sok apró részletet máshogy kéne csinálni"
Igaza van, rájöttem, hisz azért vagyok itt, mint user.
" Legjobb lenne elmenni egy meeting-re, hogy lásd. Ha kályhás vagy, akkor egy kályhán többet keresel: megéri."
Én nem tudom, lehet, még nem foglalkoztam vele, majd utánanézek.
"Mert azt a sok más részletet interneten lehetetlen kitárgyalni. Egy része szembetűnő, építés előtt rákérdez az ember, más része építés közben jön elő; és akkor kéne hirtelen valaki, aki megmondaná. És harmadsorban, mikor kész, és azt hinné az ember, hogy: na vége, meg van oldva minden=> akkor döbben rá, hogy miket rontott el :-(("
Ez is igaz, de egy véleményt, vagy többet, tanácsokat, tapasztalatokat sokan szívesen meghallgatnak, esetleg megfogadnak, ha elmondják nekik a tapasztaltabbak is, ha nem nagy titok természetesen.
Miért nem cserépkályhát csinálsz magadnak. Az is jó lehet, ha jól meg van építve. Most itt a hatásfokbeli pár %-os különbség sem számítana, meg az sem probléma, ha előbb át kell rakni; hisz megcsinálod magadnak.
A tömegkályha más anyagokat, szemléletet, gondolkodásmódot igényel. Ez azt jelenti, hogy sok apró részletet máshogy kéne csinálni. Legjobb lenne elmenni egy meeting-re, hogy lásd. Ha kályhás vagy, akkor egy kályhán többet keresel: megéri.
Mert azt a sok más részletet interneten lehetetlen kitárgyalni. Egy része szembetűnő, építés előtt rákérdez az ember, más része építés közben jön elő; és akkor kéne hirtelen valaki, aki megmondaná. És harmadsorban, mikor kész, és azt hinné az ember, hogy: na vége, meg van oldva minden=> akkor döbben rá, hogy miket rontott el :-((
Sikerült átolvasni a bejegyzéseket, sok kérdésre választ is kaptam, a sorok között. Sok szép kályhát láttam, gratulálok, látom vannak hozzáértő emberek is akik próbálnak segíteni másokon , ez egy szép és becsülendő dolog. Egyetértek AB69 egy korábbi bejegyzésével miszerint a mai OKJ kályhás képzéseken (legalább is jó pár évvel korábbiakban) még '62 évi szakismeretet tanították kiegészítve pár mondatban hogy egyes cégek miket gyártanak és előgyártanak...természetesen az elmélet az nem minden, véleményem szerint. Én is szeretnék magamnak"valamit" építeni, próbálom a fejembe összerakni a dolgokat, amiket olvasok, inkább a orosz(harang) rendszer fele kacsingatok, az jön le nekem hogy nagyobb mozgásteret biztosít az építésben, lehet hogy hülyeségeket is kérdezni fogok, de talán jobb kérdezni min hallgatni.
Lenne itt egy cím, lehet hogy többen már látták, van három sima tűzteres, szép tömegkályha, az első kettőre azt írják hogy két harangos, de véleményem szerint alsó része contraflow a teteje meg harang, amely közt van egy direkt kiengedő zár is, jól értelmezem? Látom Chernov is dolgozik a tűztéren belüli hőtágulásokon, gondolom használ.
Olvasó üzemmódomból egy kérdés erejéig kilépek: van-e köztetek olyan, vagy tudtok-e javasolni olyasvalakit, aki már épített és a jövőben is hajlandó lenne olyan tömegkazánt építeni számunkra, amely ilyen lemezes-lamellás hőcserélőn keresztül alacsonyhőmérsékletű felületfűtést is megfelelően táplál? Elsődleges fűtési eszköznek szeretnénk ősszel építendő házunkba, így most, a tervezési fázis vége felé fontos lenne bizonyos részletkérdéseket tisztán látni. Az előzetes tervezést Péterrel kezdtük márciusban... :(
Ennél megfelelőbb topik, felülete szerintem nincs a témának.
Én speciel már egyszer úgy gondoltam abbahagyom a fórumozást, csak látom sok kérdés válasz, vagy megfelelő válasz nélkül maradt. Más nem válaszolt neked, Én pedig csak úgy tudok, ahogy időm engedi.
Tömegkályha működése iránt érdeklődöm, meg szeretném kérdezni a hozzáértőket hogy a Chernov féle tűztereknél látható a tűztér falazatán egy függőleges rés kb. 2x35cm-es, az mire szolgál ? Van amelynél csak egy rés látható, van ahol kettő.
Sajnos a hír igaz!Egy rendkívüli remek embert vesztettünk el.Sokakban indított el egy más szemléletet az ésszerű fűtéssel kapcsolatban...köszönöm ezt a fórumot,és hogy tanulhattam tőle...Őszinte részvétem mindenkinek aki ismerte,barátja lehetett..
Ilyen lett az én kályhám. Köszönet elsősorban vackor11-nek a topikért ,valamint a jóindulatu hozzászólóknak mint pl. ab69. Az első tíz oldal áttanulmányozása alapján elkészíthető egy tömegkályha vagy fordulj mesterhez. Ajtókra nem futotta, a későbbiekben cserélem.Hátúlján meleg padka van. Feleségem minden nap kenyeret sütött benne, míg minden nap begyújtottuk. 125 nm alapterületü házam közepén van, december másodikán indult kb 90 q fa bánta de megérte. Öszvér lett mert finn kályhát egyszerűsítettem dán utánégetővel. Szerintem jó lett. Ajánlani tudom minden vállalkozó kedvü embernek.
Az után is tudakolóznék, hogy érdemes /lehet-e a kifele áramló meleget a felső szinten megfogni egy kicsit.
A kályha földszínre kerül (80m2 összterület),
a tetőtér lakott (nettó 50m2) és ott egy közös helyiség szélén megy végig a kémény.
Jó lenne a felele áramló meleget még itt egy zár terű rendszerben megforgatni, bontott téglával burkolt felület alatt. Akitől eddig ezt kérdeztük, az azt mondta, hogy nagyon veszélyes megoldás, mert nem kontrollálható, visszaáramlik az égéstermék.
Új ház fűtésrendszerének beépítése előtt állunk, és mivel a jövőben tömegkályhát is szeretnénk, szívesen venném a hozzáértők tanácsait tapasztalatait.
A fűtés gázfűtés lesz, a tömekályha később épül a nappali-étkező térbe - kiegészítő/felváltó fűtésként.
A kemény elkészült már és van egy levegőbejuttató cső is a padozatban a kályha leendő helyére vezetve. Most jön a fűtésszerelő.
Több kivitelezési kérdésünk merült fel:
1. érdemes a fűtési rendszert most úgy előkészíteni, hogy a kályha vízteres lehessen,
egyáltalán érdemes /lehet egy tömegkályhát vízteressen kialakítani rásegítve a többi helyiség fűtésére?
2. tudom, hogy a tömege tetemes, így alá lehet rakni lépésálló szigetelést (pl. 80-as), vagy ezt el kell hagyni, illetve a felette lévő betont be kell vasalni?
egyszóval, milyen rétegrendet kell alatta kialakítani - az alsó beton duplán lett vasalva
Vackor11.Nem jártam a lakásodban, és nem lettem volna olyan dühös ha nem azzal szórakoztál volna,hogy mások vebblapját látogatod és negatív kritikáddal tiszteled meg a tulajdonost anélkül,hogy ismernéd a munkáját. De a jellemzés amit rólad írtam az mind igaz. A Debrecenhez közel lakó barátod kályháját és csikó tűzhelyét a vebblap tulaja csinálta.Azóta már nem egyet épített, az oldalán minősíthetetlen kritikát hagytál, amíg a( kályhát meg a tűzhelyet dacsérted mint a barátod munkáját) .Mielőtt valamit vagy valakit kritizálsz győződj meg az igazadról. Mivel a vebboldalát nem ő szerkeszti és kezeli így muszály megvédeni a becsületét másnak.
"inkább!! a kályha fala mellett létrehoz valaki egy zárt teret, akkor annak a kiszellőztetése révén fűthet más tereket is."
A kályha->levegő hőátadás a meleg felületen át történik. Ha a levegő felmelegítő légcsatornád/alagutad nem a kályha belsejében fut, akkor pl csak egyetlen oldalról kapja a hőt, ezért ugyanannyi hő átadásához annyival nagyobb/hosszabb csatornát kell építened.
"Ha a tűztérbe építik be a vizes hőcserélőt az kihat az égésre is mert csökkenti a tűztér hőmérsékletét és az égés hatékonyságát is rontja"
Én a vizet úgy építeném be, hogy az "el legyen hőszigetelve" (pl téglával) a tűztől/égésterméktől annyira, hogy a felfűtési időszak túlnyomó részében a tűztér maradhason tűzforró és a füstjárat belső felületének még a legkülső pontja se hűlhessen lehetőleg a harmatpont (kb 65-70 fok) alá.
"Néha meg folrobban ha nincs áram ami a keringtető szivattyút hajtja"
Úgy gondolom, hogy "egy rakat" fának kiszámítható az össz fűtőmenyisége és létezik annyi víz, ami ezt a hőmennyiséget felforrás nélkül képes magába fogadni még akkor is, ha az egész felfűtési periódus alatt egy gramm hőkivétel sincs belőle (tehát be sem kapcsol a keringető).
Tehát:
- mondjuk az általam alkalmazott fa fűtőértéke 5 kWh/kg, egy kályha megrakás 10 kg fa, tehát egyszerre maximum kb 50 kWh hőt tudok produkáni, többet ha megszakadok, akkor sem
- mondjuk 40 fokos víz felett soha nem gyújtok be újra, tehát legalább 50 foknyi játszótér áll rendelkezésemre
- egy köbméter víz hőtároló képessége 1,17 kWh/fok, tehát 1 m3 vizet 50 fokkal felmelegítve 58 kWh-t tároltam el
tehát fenti feltételek mellett ha a kályhám 900 liter vizet taralmaz, akkor az még úgy sem tud felforrni, ha éppen áramszünet van és a keringetés leállt.
Persze én nem értek a kályhákhoz(se), csak úgy gondolkodok...
a linket megnézve bennem az merült fel, hogy "hagyományos" nem cserépkályha csempe - használható-e az oldalfalon? oldalfal - egy egy sor fektetett tégla lenne. Szóval így is kapna e akkora hőterhelést, hog yberepedezzen!? Vagy akkor célszerű 2 soros oldalfalat készíteni (egy fektetett egy álló) s arra tenni a csempét? - továbbra is nem kályha csempét.. (oka, hogy iszonyat jó csempék vannak a világban)
Az ember rendelkezésére áll ingyen a világ egyik legjobb hőtároló anyaga: a víz. Azonos térfogatra vetített hőtároló képessége kenterben veri a téglát, a betont, a követ, a fémeket és majdnem az összes többi anyagot is.
Én nem értek a kályhákhoz, de valóban lehetetlen megoldani azt, hogy egy kályhába (vagy mellé) épített víztartály vize elég hőt kapjon a felfűtés során, miközben még véletlenül se kerülhessen a 100 fok közelébe?
(arról nem is beszélve, hogy egy ilyen vizet fürdésre és távoli helyiségek fűtésére is lehetne használni)
Ja elfelejtettem írni én Szlovákiában lakom. Most van olyan,hogy(most olvastam a neten) Szlovákiában , Rimaszombat környékén tárták fel európa legnagyobb zsirkö lelöhelyét, de a kitermelés csak 2014-ben kezdödik:( és sajnos a zsírköt föleg darálva értékesítik a kozmetikai ipar számára :(
Remélem nem csak a szavaknál maradsz, de referálsz az építésröl is :) Nemrég jártam egy kiállításon Nyitrán (Szlovákia). Nagyon szép finn kályhákat mutatott be az egyik kiállító. Csak az volt a gond, hogy finn zsírköböl voltak a kályhák, az áruk pedig borsos.:(, viszont a tömegük fele akkora volt. Az értékesítö szerint akár 36 órás is lehet a tüzelés intervalluma.
Bemutatták a samot és a zsírkö hötárolási tulajdonságait (egy mécsessel melegítettek alulról samot és zsírkö kockát, óriási a különbség)
Én is a tó környékén lakom így ha találsz építő szakit és az építés terveiből valóság lessz megengednéd-e, hogy résztvegyek az építésben?
Tervezgetem én is az építtetést csak még a pénzem nincs meg hozzá viszont szivesen résztvennék egy ilyen project-ben, mindig tanulhat az ember valamit.
Nem vagyok szakmabeli mégcsak közeli sem, de téglát cipelni, habarcsot keverni egyéb segédmunkát végezni szivesen elmennék.
A segítségeteket szeretném kérni. Velencei-tó környéki családi házba szeretnék tömegkályhát építtetni, amihez hozzáértő szakembert keresek. Az ismeretségi körömben nem találtam senkit, aki ajánlana tudni valakit. Akiket pedig ismeretlenül megkerestem, azok csak cserépkályha és kandalló építésben tűntek járatosnak számomra. A neten találtam egy magát tömegkályha készítőnek bemutató szakit, de neki egy hónap sem volt elég ahhoz, hogy válaszoljon az email-emre, így lemondtam róla.
Tehát akinek jó tapasztalata van tömegkályha építéséhez értő és munkát vállalni hajlandó szakemberről, az kérem segítsen!
Jogos, de leírtam, kiegészítés kell a vegyes tüzelésű kazánnal, mivel a lakás 170 nm. A 60 nm feletti részt állagmegóvás és fagyveszéj miatt temperálni kell. Eddig mégegyszer ennyi fa ment el.
kb 400 db új kisméretű tégla van benne. A samottéglát spec 20x20x 7cm-t sikerűlt beszereznem ( olcsóbban) abból van 30 db, és így nagyjából 200 e-ből meglett.
Nem ismerem a saválló árakat (nem vagyok szakember) de ebből a vízszintes 2 méter csőből a savas vizet el kell vezetni a kondenzvizes vödörig (egy könyök + T-idom + véglezáró + csap, mind szintén saválló anyagból) plusz ott a felfelé és kifelé vezető (kémény) szakasz, ami további 2 (3?) könyök plusz még kb egy méter cső, ezek is mind saválló anyagból.
Persze lehet, hogy roszul gondolkodok, mivel nem vagyok hozzáértő.
"De szerintem fejezzük be ezt a rakétakályha témát mivel nem erről szól a topik."
"Azért szigetelik ~ 10 cm perlittel/vermikulittal a belső kéményt és az azelőtti részt körbe, hogy minnél magasabb legyen a hőfok és az éghető gázok minél tökéletesebben kiégjenek"
Hiába van ott megfelelő hőmérséklet és éghető gáz, ha nincs jelen az égést tápláló oxigén, akkor az ott nem tud elégni, magyarul kárbavész a lehetőség. Van egy rakás kályha/kandalló típus, ahol pont emiatt kb a láng tetejénél plusz levegőt juttatnak be, egyik sem a visszahűlésről és a rossz hatásfokáról híres ;)
"Több helyen leírják, hogy a T idom alá tesznek egy vödröt a kondenznek. Az sem véletlen, hogy a vízszintes csőkígyót savmentes acélcsőből ajánlják (Legalább az utolsó harmadát)."
Ha a 70 fok alatti szakasz saválló anyagból készül és a kondenzvizet elvezetik (= kondenzációs kályha, olyan mint a kondenzációs gázkazán), akkor ott valószínűleg csak a kátránnyal lehet gond, de arra is lehet megoldás.
(viszont a nagy átmérőjű saválló cső miatt már nem biztos, hogy továbbra is filléres beruházásnak nevezhető...)
Ezen kérdéseid nagyrészére megtalálod a választ a fórumon. Olvasd el az elejétől fogva. Nem kevés idő de megéri. Még ha éppítetni is szeretnéd akkor is érdemes, mivel nem tudnak olyan könnyen megvezetni.
Ellentmondásosak a leírások, de a legtöbb helyen igazából utóégésről nem beszélnek.
Azért szigetelik ~ 10 cm perlittel/vermikulittal a belső kéményt és az azelőtti részt körbe, hogy minnél magasabb legyen a hőfok és az éghető gázok minél tökéletesebben kiégjenek.
Amennyiben a "HeatRiser" aljához levegőt vezetsz (valószínűleg nem lesz 600-800C körüli levegő), tehát hűtöd ezt a részt vagyis a lényeget csapnád agyon.
"bármelyik tömegkályha szintén elfogadhatóan működne a hasznos magasságánál mindössze 10-20 százalékkal magasabb kéménnyel is."
Lehet hogy így van de inkább ezt ne próbálja ki senki. Vagy kipróbálhatja csak akkor azt a szobát füstölőnek hívják majd.
Túlhűtés: Mivel a legtöbb helyen nem kéményre kötik, hanem a vízszintes csövezést csak kivezetik a falon és arra tesznek egy T/könyök idomot és 1 méter függőleges csövet. Több helyen leírják, hogy a T idom alá tesznek egy vödröt a kondenznek. Az sem véletlen, hogy a vízszintes csőkígyót savmentes acélcsőből ajánlják (Legalább az utolsó harmadát).
Vannak olyan példányai ezen rakátakályháknak amelyek már több mint 10 évesek.
De ezek nagyrésze le van írva a már említett Ebookban.
Lacus72 igen helyenvalo dolgokat feszeget, tenyleg ezek lennenek az alapjai egy jo kalyhanak, tipustol fuggetlenul. Az egy masik dolog, hogy a nagy tobbsegnek minderrol lovese sincs, meg sokszor masrol sem, enelkul masolgat barkacsolgat, ne adj isten hivatasszeruen epit vagy akar tanit is.
Aki tudna a valaszt annak meg mar elment a kedve az itteni, meg talan ugy altalaban a “eszosztastol”. Akar meg is lehet erteni a mierteket, tortent egy s mas a forum eleteben. A feladatat viszont talan tul is teljesitette.
Ugy tunik meg kell keresni egy olyan szakit aki tudja ezekre a valaszt, es tudja mit miert csinal.Persze nem art ovatosnak lenni, kifaggatni mit tud, referenciat kerni. A tapasztalat azt mutatja, nem ez a legalkalmasabb hely mindezek kitargyalasara.
Csak reszben igaz az elfelejtes is, nyilvan egy regi dolog ujraeleszteserol van szo, de igazabol talan az utobbi 30-40 evben kerult ekkora hangsuly a gazdasagossagra, hatekonysagra, egy-ket kosza kiserletet leszamitva. Ezekben a kalyhakban bizony van ujnak mondhato fejlesztes is.
Persze lehet mindezeket figyelmen kivul hagyva barkacsolgatni is...
A szamár is rug mégsem ló!!!!Teljesen más a kemence és a tömegkályha. A kemencének ott van előnye ahol sok hulladék keletkezik a ház körül. Arról nem beszélve, hogy piszkos sok hamuval jár. Tehát ha van kukorica szár, szalma + ilyesmi akkor kemence. Ha nicsennek ilyenek akkor tömegkályha.
Elfelejtettük a régi mesterséget. Mint arról már valaki írt, régen két "nagyidézőjelben mester" megkérdezte a gazdát hová építsék a kemencét ( ami nagyjából bevakolt magyar téglakályha ) oszt nekiláttak. megépítették, és működött.
Feltétlen építtesd (építsd ) meg. Augusztus 25 óta működik. A téglakályha melett a vegyes tüzelésű kazán, gázkazán is (szükség szerint). Így is fele fa, és fele gáz a tavalyi évhez képest.-150 000 / év!
Valahogy a hozzászólások között sajnos nem érkezett válasz….talán ha mégegyszer felteszem a kérdéseim…
Milyen paramérek alaján tervezik a tömegkályhát?
Befűtött légköbméter?
Téli hőszükséglet nagyság?
Hogyan számolható a leadott teljesítmény?
Valójában mi a különbség a dán és a finn kályha között?Csupán a mérete?
Amennyiben ilyen kályhát szeretnénk építtetni, meg kell tudnom adni a befoglaló méreteit, kéményméretet, a pontos kialakítást az építész tervezőnek, de nem tudom hogyan álljak hozzá, merről kezdjem....
"A másodlagos levegő bejuttatásával visszahűtheted és agyoncsaphatnád a lényegét."
A másodlagos levegő segítségével jöhetne létre az utóégetés (vagy hogy hívják azt, amikor a lángot elhagyó füstgázban lévő éghető komponenseket is elégetjük). Ettől nem hűlne vissza semmi, sőt.
"Előnye továbbá hogy nincs huzatigénye"
Nem értek az ilyesmihez, hogy "huzatigény". Persze azt tudom, hogy miaz hogy huzat, de szerintem bármelyik tömegkályha szintén elfogadhatóan működne a hasznos magasságánál mindössze 10-20 százalékkal magasabb kéménnyel is.
"túlhűtheted a füstöt"
Túlhűtés: a járat 65-70 fok alatti szakaszán folyamatos lesz a savas vízkicsapódás és a kátrány lerakódás. Úgyhogy ezeken a videókon látható csodakályháknak nem jósolnék túl hosszú élettartamot.
Persze mivel filléres anyagokból van, az is lehet, hogy a túlhűtés miatt benmaradó extra hő több hasznot hoz, mint amennyi veszteség az, hogy olyan kályhánk van, aminek egy részét mondjuk kétévente újra kell cserélni.
Én láttam már, ( igaz, kazános) légfűtést. A lényeg hogy a nyílásokra némi díszrács szükségeltetik, az felett viszont a lakásban felkavart portól ( Egy átlagos tisztaságu lakásban ) széles vastag fekete folt volt. Ez számomra a zavaró körülmény.
Mivel hőmérséklet különbség nélkül nincs hőátadás, ezért a fűtőlevegő sohasem lehet olyan meleg, mint a kályha felülete. Okosan csinálva (nagy felület és/vagy lassú légáramlás) nagyon-nagyon megközelítheti azt, de el nem érheti soha.
"A hőlégbefúvás része engem is érdekelne.. Kiépítettem a levegő szállító csöveket, de a kályha tetejéről érkező hő nem igazán elég a tovább szállításra.. Vagyis lófütty.."
Egyrészt levegőmennyiség:
A levegő hőtárolási/szállítási képessége igen csekély, mindössze 0,000335 kWh/m3/fok, tehát ha a távoli helyiség hőigénye nagy (mert pl nincs jól hőszigetelve a házad), akkor könnyen előfordulhat, hogy azt a helyiséget csak olyan óriási menyiségű levegő odaküldésével tudnád kifűteni, amit vagy igen nagy átmérőjú csővel, vagy komoly teljesítményű (és zajú) ventilátorokkal tudnál megoldani.
Példa:
- rosszul hőszigetelt ház (pl B30-as ház) egyetlen szobájának hőigénye marhahideg időben pl 3 kilowatt
- levegő hőszállítása 0,000335 kWh/m3/fok,
- a kályhád külső felülete legyen 35 fokos
- a kívánt szobahőmérséklet legyen 22 fok
Hőmérséklet különbség (35-22=) 13 fok, hőigény 3000 watt, tehát a szükséges levegőmennyiség (3000/(0,000335*13)=) 688 m3/h. Ilyen sebességkel kellene áramlani a 35 fokos levegőnek ahhoz, hogy kielégitsde a 3 kW hőigényt.
... és láttam olyan házat, ahol a kandalló tetejébe bevezetett 10 centis csövektől várták azt, hogy azon ez a levegőmennyiség majd magától áramlani fog :)
Másrészt hőátadás:
Ha a felmelegíteni kívánt levegő túl kis felületen és/vagy túl rövid ideig éritkezik a kályha meleg felületével, akkor az a levegő nem lesz képes még csak megközelíteni sem a kályha hőmérséletét, tehát pl hiába 60 fokos a kályhád, ha a levegő csak fél négyzetméternyi felületen és csupán két másodopercig érintkezett vele, ne csodálkoz, ha pl csak 10 fokkal lett melegebb, mint eredetileg volt. Ahol jól fel kell melegteni a levegőt ott a kályha-tömb belsejében alakítanak ki olyan alagutakat, ahol az átáramló levegő minden oldalról melegszik (még belógatott téglák is előfordulnak). Nem véletlenül megy a füstgáz sem a a tömegkályhában olyan hosszú kanyargós úton: le kell adnia minél több hőt mielőtt távozik. Ugyanez a feladat fordítva is, amikor a fűtőlevegőt valami miatt gyorsan/jelentősen akarjuk felmelegíteni.
A visszafordító hordó gondolom nem kötelező elem, másrészt meg lehet építeni bármiből (a hordó közepébe alul juttatnék egy kis másodlagos levegőt).
A hosszú vízszintes szakasz szintén lehetne akár téglából is és lehetne összehajtogatva is, ekkor kisebb a hőleadása = hosszabb ideig tartja meg a hőt.
A függőleges tüzelésnek meg leginkább akkor van értelme, ha alacsony fűtőértékű, ezért gyorsan fogyó valamivel tüzelünk (=hatalmas mennyiség, amit túl nagy munka lenne darabolni, pl rőzse/kukoricsaszár/stb) vagy csak egyszerűen lusták vagyunk feldarabolni a fát ;)
Ez az egész szerintem inkább az olcsóságról szól: kályha filléres anyagokból (pl használt vashordó), amely filléres tüzelővel fűthető. Nagy helyigény és odafigyíelési igény, hőtárolási képessége egy tömegkályhához mérten nem jelentős.
megnéztem az össz videót... nekem bejött, de lakásba nem tenném be - bár lehet, hogy csak a hordót kellene lecserélni szebb valamire. :) hátránya a szabályozhatatlan égés - hideg kéménynél macerásabb lehet "beindítani" az áramlást erre lehet érdemes egy kémény előmelegítő helyet kialakítani hozzá.
előnye is van rengeteg - ahogy elnéztem olcsó nagyon, gyors kialakítás s tényleg csak pár tégla, meg vagy 7-8 méter szilárd tüzeléses füstcső kell hozzá kevés agyaggal. A visszafordító (hordó) és a füstcső összecsatlakoztatása macerásabb csak. Összességében tetszik nekem.
Mi alapján kell méretezni a tömegkályhát?légm3?téli hőszükségletnagyság?belső hőmérséklet?
Amennyiben ilyen kályhát szeretnénk építtetni, meg kell tudnom adni a befoglaló méreteit, kéményméretet, a pontos kialakítást az építész tervezőnek, de nem tudom hogyan álljak hozzá, merről kezdjem....
A kályha tetejéröl szerintem kevés höt lehet elvezetni, de elméletileg ha megbontanád a kályha tetejét és a magról vezetnét el höt, persze zárt rendszerben, de bemenö levegövel müködnie kellene.Erre gondoltam én is, elvezetve a meleg levegöt füteném a fürdöt is.
A hőlégbefúvás része engem is érdekelne.. Kiépítettem a levegő szállító csöveket, de a kályha tetejéről érkező hő nem igazán elég a tovább szállításra.. Vagyis lófütty..
Valaki említette, hogy hogy akarja majd ezt megoldani, de nem tom már, hogy ki!?
Családilag nekifutottunk egy házfelújításnak...keresem azokat a hasznos információkat, ötleteket melyek a későbbiekben jól jöhetnek.
Tudjuk mennyire fontos az optimális és költségtakarékos fűtési rendszeresek alkalmazása.
Belebotlottam a tömegkályhába és nagyon teszik az ötlet, de tapasztalatom sajnos nincs benne, így gondoltam csatlakozom olyan emberekhez akik élvezik már az előnyeit....
Milyen paramérek alaján tervezik a kályhát?
Befűtött légköbméter?
Téli hőszükséglet nagyság?
Hogyan számolható a leadott teljesítmény?
Valójában mi a különbség a dán és a finn kályha között?Csupán a mérete?
Sajnos még nem ismerem azokat a paramétereket melyek alapján meg lehet tervezni, kialakítani...
Minden kedves hozzászólást, ötletet örömmel veszek....
Sancibácsi! Régóta tervezem a tömegkályha épitését. Szeretnék nyárra vagy nyár végére összehozni egy épitést a lakásomon. Te szoktál e épiteni vagy tudnál e ajánlani valakit aki korrekt áron csinál ilyet. Gondolom egy páran is eljönnének az épitésre. Várom válaszod. Üdv Deák Márton.
Elméletileg ha meg tudod oldani, hogy az egész rendszerben (a kémény legtetejéig bezárólag) a füsgáz sehol nem fog lejjebb hűlni, akkor a hőkivétel közben le lehetne menni tudtommal akár 70 fok környékére is (harmatpont/vízkicsapódási hőmérséklet).
Ráadásul egy belülről hőszigetelt kémény esetén magában a kéményben alig hűlne már a füstgáz, így a lakásban még több hőt ki lehetne venni.
Az a baj, hogy az elmélet szép dolog, de az ilyen mértékű hőkivonást nemigen meri az ember megkockáztatni (a kicsapódó víz savas kémhatású és elkezdi szép lassan megenni a kályhát/kéményt, ezért hullanak szét az öreg kémények), ezért bölcsebb dolog inkább valamekkora hőmérséklet-túlbiztosítással némi hőenergiát elveszteni cserébe azért, hogy a füstjárat egész hosszában egész biztosan meglegyen az a minimális hőmérséklet.
Régebben kitaláltam azt, hogy mérni kellene a kémény tetején a kilépő füstgáz hőmérsékletet és annak megfelelően adagolni a levegőt az égéshez (pl motoros pillangószeleppel), így maximalizálni a fából kivehető hőmenyiséget. Persze ennek gyakorlati kipróbálásához kellene egy tömegkályha, de sajnos nem vagyok milliomos :)
Sztem a kémény huzat témában biztos tud más segíteni! Voltak itt különböző mérések más "ügyben". Az, hogy van-e valami szabvány, olyan kályhás biztos meg tudja mondani, aki technikailag is elmélyült a ebben a dologban..
Egyébként egy korábbi felvetés miatt - sok hő megy ki a kéményen - kimásztam tegnap a tetőre üzemelés közben, csak kiváncsi voltam közelről is. Azóta nincs hajam..:- ) Sajnos nincs olyan hőmérőm, ami magasabb értékeket is mér.. Tény, hogy rendesen megy ki a hő, de hogy ez a rendesen még "belefér", vagy sok, azt meg kéne mérni. Gondolom, ahhoz, hogy felmelegedjen a füstjárat, kell a nagy huzat.. Egyébként semmi füst (fekete) nem jött, amíg nagyüzemben működött, csak némi gőz(vizes fa). Ahogy bezártam a hamuzót,(elzártam a levegő útját) már kezdett fekete lenni a füst.
A megépítem,nem építem témára: van tisztességes kályhás, van kókler, van aki tényleg ért hozzá, van aki nem, de mégis csinálja.Mint minden szakmában.. Úgyhogy sztem ez kva nehéz kérdés!!
El kéne menned egy bemutatóra! Nekem is!!!
Ha valaki tud, írjon, amire szerinte is érdemes!! Kösz!!
"2 kályhás 5-7 nap alatt megépíti" na ezt nem értem? napi 40 ezerért? , mikor lelkes amatörök 7-8 nap alatt megépítik,pedig 100 szor mérnek mindent. Na ezért nem építtetek, pedig elöször építtetni akartam.
köszi salgabeC, most már képben leszek :) Még egy kérdés, valaki mérte a kémények huzatát? Elhangzottak itt mindenféle méretek, de adatok nem, mint pl.a gázkazánoknál meg van adva a kémény min. huzata (20-40Pa). Pedig egyszerü lemérni, de erröl nem írt senki a topikban.
Láttam a fotóid a kályha építéséröl. Szeretném megkérdezni, hogy a leszálló füstjárat oldalára a samot lapokat samot habarcsal vagy agyaggal tapasztottad?
Hőfokügyben nézd vissza a 2695, 2598 at. Ezek az adatok augusztus 25.-óta tények. Igaz a füsthőérsékletet nem tudom megmérni, de hozzátartozik, a két órai égés alatt a kémény csak fehér füsttel pöfékel, a vegyes tüzelésű kazán mozdonyszerű sötét füstjéhez képest.
2007-ben ugyanaezek a kételkedések már felmerültek. :) 128-as hozzászóls után.... a mért hőfokok (azt hiszem dpek által) 150 fok körüliek voltak normál használat esetén. Volt 220 fok is, de a 220-nál már túlfűtés volt elmodása szerint. - én ezekre emlékszem.
Ha a tűztérben így ég a tűz, akkor ott igen erős a légáramlás, egy ebből kivezető, nyilván kisebb kereszmetszetű kéményben meg még erősebb éppen emiatt. Tuti, hogy ez a huzat rengeteg hőt kivisz a kéményen mindezek okán.
Igen ezen már én is gondolkoztam de nem mertem feltenni a kérdést mert alapvetően nem értek hozzá biztos hogy szerepe van a másodlagos tűztérnek is ebben hogy 800 c fokon elégeti a füstgázt de mivel elég intenziv az égés ebből én is arra következtetnék hogy sok energia kiszalad a kéményen.
Lehet nem privátban? Másokat is érdekelne.Köszi. Bár szerencsére nálunk ez a gond nem jött elő! A fenyő meg kifejezetten úgy ég, mint a fene!Persze ha nem vizes. Akácot vettünk legutóbb, -bár senki nem kérdezte :-)))) - hááát.. nem úgy ég, mint a fenyő.. biztos magasabb a hőértéke, de nem ég olyan intenzíven.. Ja, és eddig is kellettek, kellenének a Mesterek.. de hát nem mindig vannak.
Ha a Privát e-mailra nem válaszolsz, és mivel a Mester elfelejtkezett rólad: csak neked, és csak most:-))
Elősször is tiszteletem DPEK barátomnak; de az Ő videójából nem lehet kiidulni; mivel nem az égés elejétől- az égés végéig (vagyis vágatlan videót láthatunk:-).
(Félre értés ne essék; az ő kályhálya korrekt) csak nem láthatjuk a begyújtást, kezdeti égést...., ami neked érdekes lenne.
De ennek a videónak nem is az a célja...
A te kályhádra visszatérve; két fő oka lehet: lehet tűztér építési hiba is, és a nedves tüzelő is okozhatja.
Ennyiből nem tudjuk eldönteni. Egy kicsit több infót kérnénk. Akár privát mail-re is!
Köszi szepen a válaszodat. Ami feltűnt a videón, hogy a hamutér nyílasa le van zárva. Miért? Eddig úgy tudtam, hogy a tömegkályhának maximalis levegőutanpótlast kell biztosítani a minél intenzívebb égéshez. Én nem így teszteltem. lehet, hogy ez okozta a füstölést? (most nem all modomban igy is kipróbalni, de letesztelem mihelyt lehet). Ráadásul fenyőfával tüzeltem. Mindezeket figyelembevéve, még reménykedhetek, hogy jól fog müködni?
Valami a levegőáramlással , kémény huzattal lehet ... Bár furcsa, hogy közben kezd el füstölni.. Olyan volt nálam is, hogy begyújtáskor zárva felejtettem az alsó tisztítót, azaz a légbeömlőt, és csak néztem, miért füstöl.
Külföldi oldalon láttam olyan megoldást, hogy ebből a tűztér feletti másodégéstérből nem oldalt vitték ki az égésterméket, hanem a tűztér hátsó oldalán, ráadásul annak az alján.
Ott volt egy rés kihagyva, majd a gázt fölfelé vitték, mint egy cserépkályha járatában, csak utána buktatták le oldalra. Ezzel találkoztatok már élőben?
Amúgy a másodégéstér fala nem lehet élére állított samott téglából?
Technikai kérdés, tehát ha a tömeg növelésétől eltekintünk, csak az égést tartjuk szem előtt.
Küldtem az email címedre tegnap egy rajzot, amit szeretném, ha megnéznél és véleményeznél.
Gyakorlatilag egy tömegkályha tűztér van rajta, ami a tetején utóégő kamrát is tartalmaz, egyik oldalon kilépő füstgázzal. (centrifugal carburator elvű, de egy oldalas)
Szerintem ide is felteszem majd, több szem többet lát alapon.
Esetleg te is felteheted (nem titkos), nekem nem jött össze elsőre sajnos.
Sziasztok! Tömegkályha újdonsült tulajdonosa lettem, de nem tudom, hogy örüljek-e neki, vagy sem. Mikor legintenzivebben ég, elkezd füstölni, mint egy mozdony kb 15-20 percen keresztul. Miutan bemelegedik, a füstölest abbahagyja, es a a korom is kiég, ami előzőleg lerakodott. Nem tudom eldonteni, hogy ennek igy kell működnie, vagy valami nem jó. A kályhasnak ez volt az első munkája, egy kurzus elvégzese után. Örülnék, ha valaki felvilágosítana a tömegkályha viselkedését illetően. Előre is köszönöm.
Egyszerű, hétköznapi emberek vagyunk, van két gyönyörű kislányunk, és mindketten diplomával rendelkezünk, de a műszaki dolgokhoz nem sokat konyítunk. Több helyen hallottunk/olvastunk a tömegkályháról, aminek a "működése/működtetése" nagyon megtetszett nekünk. Alacsony energiafogyasztás, alacsony faigény, mentesség a gáz árának emelkedésétől, kellemes hőérzet, napi egy begyújtás és havi egy kormozás. Ez nagyon ideális egy két kisgyermekes család részére. Persze, ha mindez igaz. Ezt a fórumot olvasgatva viszont kezd elmenni az ember kedve...csak a szakmázás megy, a zsörtölődés, az egymás belekötés. Tudjuk, hogy nincs még nagy tapasztalat Mo-on ebben senkinek, DE akinek van, az miért nem teszi közkincsé??? Ezt nem úgy értem, hogy írjon le mindent, és nálam magasabb műszaki érzékkel rendelkező emberek pedig maguk megcsinálják........ezt túlságosan "magyar" lenne! DE miért nem hirdeti itt magát valaki, hogy ő már X darabot megcsinált, ilyen és ilyen eredményekkel, ilyen visszajelzésekkel, és ilyen áron. Az ember (az átlagember) azért téved ide, hogy informálódjon, és hogy megtalálja a legjobb SZAKEMBEREKET!
Nekem továbbra is ez a célom..........szeretnék egy jól működő tömegkályhát..........szeretném tudni van-e rá lehetőségem.........szeretném tudni, hogy hogyan kell használni..............és szeretném tudni, hogy mennyibe fog ez nekem kerülni!
Tata mellett lakom, Baj községben, erről lenne szó!
Sztem az engedélyeztetéssel nem lehet gond, ha a terven szerepel, akár cserépkályha néven is.. viszont kivitelezői nyilatkozat kell a kéményseprőnek. Nálunk átvételkor a kéményseprő srác nagyon rendes volt, fölmászott a kéményhez, megnézett ezt azt, megköszönte, elkért 12.000.- ft-t, és távozott..
Sziasztok üdvözlők mindenkit aki még itt van a forumon nagyon sokat olvastam ezt a forumot és a sok érdekes hozzászolást nagyon gondolkodom egy dán tömegkályhában, nekem már van minden van járatos téglakályha van cserépkályha és ezeket szeretném lecserélni lehetőség szerint egy tömegkazánra. Ezért szeretnék megkérni mindenkit akinek tapasztalata van vele kérem ossza, meg velem , mert már sok verziót olvastam és láttam de ezekről gyakorlati tapasztalatom nincs. Leginkább a rézcsőves hőcserélőre gondoltam, de sok megosztott vélemény volt ezzel kapcsolatban. Esetleg valami más megoldást tudnátok ajánlani szeretnék vele kb. 4 radiátort üzemeltetni vele.
"Ez is egy példa arra, hogy mekkora a káosz ezzel kapcsolatban."
Nincs itt semmiféle káosz. Ha a kéményseprő sógorának kéménybélelő vállalkozása van, akkor a törvény sajnos mindenképpen kötelezően előírja a bélelést, ha nincs ilyen sógora, akkor adsz neki egy kis papírt pl gróf Széchenyi Isván arcképével és máris nem kötelező a bélelés.
Kéményt nem kötelező kibélelni, csak akkor kell, ha omladozó állapotban van. Milyen érdekes, hogy a kéményseprő aki rá akarja erre beszélni az ügyfeleimet, meg tudja csinálni óccsón a bélelést. Ezzel elszabotálja a munkám. Ha ilyennel találkozom, és a kémény állapota nem indokolta a bélelést, kiszedjük.
Ha nincs baj a szomszédokkal téglakéményt is lehet rakni.
Két fotó a kályháról. A tüzelőajtó felett látható a hőmérő, szerinte van 100 fok.
A külsőt megmértem 200 fokos átégő belsőnél a hőmérő alatt 45 fok, az átégő alatt 60 fok van. A hamuzó bal és jobb oldalán téglából a két kivehető tisztítónyílás.
A füst a tűztér feletti ugynevezett utánégetőből kétoldalt távozik lefelé, kimehet egy padka alá, és onnan a kéménybe. Huzat van, mivel az utánégetőben a 24 óra utánni begyujtáskor is még 100 fok van . Korom nincs, mivel égéskor 400-450 fokra is felmelegszik és az egész kályha szürkére kiég ( nálam).
Láttam egy olyan tömegkályha képet, ahol a fűtött padkát úgy oldották meg, hogy alatta vezették el a kimenő füstgázt, tehát az nem a kályha tetejénél jött ki a kémény, hanem az aljánál indult. Két kérdés jutott erről eszembe, mégpedig hogy van-e így megfelelő huzattja a kályhának, illetve hogyan oldják meg a lerakódó korom tisztítását. Előre is köszi a választ!
Mivel jól szigetelt a házad, tömegkályhával sem fogsz lényegesen kevesebb fát elfűteni, avval csak egyenletesebb lenne a meleg, nem kéne lecserélned x év után, nem koszolódna a kéményed.
Ez a tömegkályha jó dolognak tűnik, utánaolvastam. Arra lennék kiváncsi, hogy jól értelmeztem-e, javítsatok ki ha nem!
A tömegályha, téglakályha mindegy minek nevezzük, nem azonos a cserépkályhával. A füstjáratok másként vannak építve, több samott téglát is raknak bele. Aki tud cserépkályhát építeni, nem biztos hogy tud tömegkályhát is. A tömegkályhát hosszabb ideig tart felfűteni, de tovább is tartja a meleget, és nem kell sok tűzrevaló hozzá.
Régóta szerettem volna építtetni egy cserépkályhát, de valami okból elmaradt. Addig jutottam, hogy két szakemberrel is megnézettem a helyszínt, érdeklődtem az árakról ami a mai minimálbéres világban igencsak nem kevés. A szép nagy nappali, galériás előszoba fűtéséhez nagyméretű cserépkályha is kellene, szerény keretek között is 700 eFt. A leghűzósabb a csempe ára, ami minőségtől függően közel fele a költségeknek.
Ami engem érdekelne: Ha tömegkályhát építtetek akkor megspórolom a csempe árát, de több samott kell bele? Gyakorlatilag a tömegkályha építtetése olcsóbb mint a cserépkályháé? Még azt is olvastam valahol. hogy egy jól megépített tömegkályhát nem kell 15 évente újrarakatni!
Ha ez mind igaz, akkor nemsokára nem is nagyon fognak cserépkályhát építtetni?
Arra még mindíg nem írt senki semmit , hogy fehérvár környékén ki az akitől érdemes ár ajánlatot és hejszíni felmérést kérni (ja és ki is jö nem csak ígérget) tömegkályha építés ügyében.
Elárulnád a Bp környéki kályhások elérhetőségét akik tömegkályhát építenek, Rózsadombi áron?
Az ár amit írtál egyáltalán nem elrugaszkodott, ha a felét veszed! 2 kályhás 5-7 nap alatt megépíti.
A véleményem az, hogy napi 20-20 e napi díj elfogadható. Az üzemanyag és a szállás, étkezés költségét nem szabad elfelejteni, mert ezt a napi díjat csökkenti. Üdv
Ez nem igaz, a cserépkályha és a tömegkályha ( kőműveskályha ) belső kialakítása nem egyforma. Még csak nem is hasonlít egymásra. Persze megépíthető téglából is járatos kályha, de minek!? Régebben építettek, vagy oktattak a cserépkályhásoknak egy hasonló cserépkályhát, de mintha elfelejtették volna. A kályha ára mindenképp a mérettől és a beépített anyagok minőségétől függ, ajánlott a helyszíni felmérés. Üdv
No persze, hogy IGEN,: ÉRDEMES!!!! tömegkályhában gondolkodni!
Azt így látatlanban nehéz megmondani, hogy mennyi a házad hővesztesége, hiszen nagy a szórás az U= 0,12-től, az U=1,15-ig.
Vagyis a tömörtéglás/B-30-as/vályogfaltól(+gerébtokos ablak); a -------25 cm nikecell-es; 3 rétegű ablakos-ig!!!!
Ha fűteni akarsz: márpedig fűteni kell!!!!!!=> akkor a hő veszteséget pótolni kell!!!!
Akkor nem azon kell gondolkodni, hogy mi a jobb elsősorban; hisz ez relatív!!
Millyen szempontból??????
Hatásfok/használat/... szempontjából???
Egy kandallónak (2677!!) eleve nem lesz olyan hatásfoka, mint egy jól megépített kályhának; legfeljebbb a méregdrága 300-400.000 ft-os betétnek; amit még be+körül kell építened!!!
Vagy Használat! SZEMPONTJÁBÓL!!!??
Hol vannak a 'mesterek', akik, a kályhásokat köpködték???????? :-((
Van itt már kókány-kályha, ...stb videó megválaszolatlanúl!
De nem baj; menjen a tudatlan NÉP nyugodtan a szakadékba???.
Mint az úttörők: ELŐRE!!!
Semmi hozzászólás figyelmeztetés! ??
Tehát a kandallóban, a gyári mért; vagyis 'elvi' hatásfok talán kijön 60-80 %-ra ??; de ez egy mért műszaki adat! Vagyis: hőtároló tömeg:= 0!
Lefordítva:
Amíg tüzelsz benne fűt; amint kialszik semmi!!!!
A tömegkályhába ideális estben egyszerre beteszed az egész napi tüzelőt (5-10 perc); lököd a gyufát neki; leég 1-1,5-2 óra alatt=> majd lezárod; és => fűt 18-24 órán át!!!!
A kandallóban a fa égését a jobb hatásfok miatt elnyújtják 4-5-..8 órán át napi szintre levetítve.
Te döntsd el, melyik a szimpatikusabb azonos hatásfok mellett is!
Ami sosem lesz azonos egyébként; (mivel a kémény felé a hőveszteség a hosszabb tüzelési idő miatt nagyobb lesz; és a levegő elvételével tökéletlen égést erdményez), de erről már írtak itt :-))
Szerintem meg érdemes tömegkályhában gondolkodni!!!!!!
Megjegyezném még, hogy a kákán is csomót találó "ún:tömegkályha... szakértők" napok óta (10-.. nap) megválaszolatlanul hagytak itt néhány segítség, tanács kérést.....
:-((
ÖREG 650, PATENTÓ, (TANYALAKÓ???), ATA 123, Nandiboy 19., robz, és mbaly.....
Most kéne előállni, osztani a tudást nekik is!!!!!!!!!, nem csak azoknak kályhások véleményét fikázni-kötekedni; akik eddig előre vitték ezt a fórumot.
Te próbáltad már beleapplikálni álló járatos cserépkályhába ezt az utánégős másodtűzteret?
Eleve élére állított kisméretű samott tégla lesz az egész tűztér, de ez a tömegkályhás másodtűztér megfogott. A cél csak a még hatékonyabb égés lenne.
A kályha 5 álló járatos lesz (most is az, csak új csempéből és samottból át lesz rakva).
A tűztér feletti terelőlapok helyett gondolkoduk ilyen kiépítésen.
A kályhás ismerős nem ismeri ezt a megoldást, nem ismeri a tömegkályhákat szakmai szinten belülről.
Tehát nem barkács módon lesz összerakva, csak ez a módosítás az elgondolkodtató.
Tömegkályhás tanfolyamok közül kinek a szervezésére érdemes elmenni? (kályhás ismerőst érdekelné, ha valahol lenne értelmes workshop Tolna megye környékén, vagy elérhető távolságban)
Az lenne a kérdésem hogy egy jól szigetelt 100nm körüli házat hány kg fával lehet kifűteni napi szinten tömegkályhával én egy bóvli 7kw-os kandallót használok kb 15-18kg (1éves)akác megy el naponta a begyújtás után 2 óra múlva 23 fokvan este 6 tól éjjel 1 ig utána lassan csökken másnap délután 4 ig lemegy 18-19 fokra és ekkor kezdődik előről a begyújtás.Arra lennék kiváncsi hogy ehhez képest mennyivel jobb egy tömegkályha a gyakorlatban érdemes e gondolkodnom benne.
Régen gondolkodom egy alternatív fűtésen, mióta hallottam a tömegkályháról, láttam róla képeket, megértettem a működését, azóta a neten kersgélek ,ötleteket, képeket rajzokat. Ezt a linket úgy találtam , a guglival fordítottam finnre a tömegkályha nevét angolból.
Azon gondolkodom, mióta csak láttam a tömegkályhák utánégető kamráját, hogy ezt bele lehetne-e házasítani egy cserépkályhába?
Arra gondolok, hogy egy 4x3 alapú kályhába (4 az ajtós oldal), ami most 5 aknásra van rakva és átrakásra fog kerülni, bele lenne téve a középső aknába. (2m magas)
Ahogy elképzelem: a középső aknában maradna a tűztér ugyanúgy, ahogy eddig, de samott lappal terelve a gázokat és a lángot a kis átégő rés felé, ahogy a tömegkályhánál is van. Aztán a középső akna tetejénél kialakítani az utánégő teret, sütőajtóval, oldalt a tér közepénél mindkét oldalon a kivezető nyílásokkal.
Az eddigi oldalsó aknák maradnak ugyanúgy, ahogy az 5 aknásnál voltak.
Az utánégő tér kivezetései az első két járatba vezetnének, ahol a füst lebukna, majd oldalt hátul feljönne. (mint eddig)
A kémény bekötési pontja jobbra hátul van (fent), ezért a bal hátsó füstjáratot felül átvezetnénk a jobb oldalra. (utánégő tér háta mögött)
Szerintetek életképes lenne ez így?
Ami felmerült kérdésként:
- mekkora az ideális mérete ennek az utánégő térnek?
- mekkora rés kell a primer tűztérből felfelé?
- az oldalsó füstjáratokat is ki kell bélelni samottal, vagy elég a cserép? (melegebb gáz kerülhet ki szerintem az utánégés miatt)
A kályha 3 csempényi mélysége esetleg nem elég, ezt lehet, hogy megtoldjuk 4-esre. (elfér, két helyiség között van a kályha)
Szerintem meg rakass inkább nehéz kivitelű cskályhát bontott csempéből. Most építettem egyet, 300-ból kijött, kisámfázva lapjára samottal, járatok utóbélelve, légtechnikával, nagy üveges ajtóval. Jó, itt volt a szomszédban, üzemanyagköltség 4000Ft volt.
Én eddig 4 árajánlatot kértem (talán nem a legkisebb kályhára, de közel hozzá), nagyon hasonló eredményeket kaptam: nettó 650-700 ezer körül, ennek kb. fele volt a munkadíj. A környékemen nincs kályhás, a Bp. közeliek árai meg úgy tűnik, a Rózsadombhoz vannak igazítva. Ezért mi le is mondtunk a kályháról egyelőre. Esetleg próbálok még erdélyi mestert keresni.
Egy ismerősnek javasoltam a megvásárolni kívánt vaskályha helyett egy kicsike tömegkályhát, de azt mondta, hogy a kályhások akikel beszélt, azok napi 50 ezer ft tiszta nyereség alatt nem mozdulnak, tehát a kis tömegkályha teljes (anyagos) árából még a szomszédnak is vehetne egy vaskályhát ajándékba.
Ezért én megkérdezném az itteni hozzáértőket, hogy kb mennyiből jöhet ki egy ilyen, tehát kb mennyi lehet az anyagköltség és mennyi a munkadíj:
A feladat: minél olcsóbb kis kályha építése.
Nehezítések:
levegő bevezetés egyetlen helyen (hátulról, 100mm),
tüzelő ajtó + hamuzó ajtó zárt és jól tömített legyen
jó lenne ha üveges ajtaja lenne
füst kivezetés felül (közvetlenül fal mellett fog állni)
minél kisebb méret (pl 50x50x100 cm, nem értek hozzá)
Könnyítések:
teljesítmény nem számít (jól hőszigelt kicsi házba lesz)
külső felület: legegyszerűbb mezei tégla
külső levegő odavezetésével és a füstcső elvezetésével nem kell foglalkozni
Szia, Budakeszin és környékén működöm. Könyvből nem lehet megtanulni kályhát építeni. A Libik féle könyv egyik rajza is fejtörést okozott, mígnem egy kályhás kollégával rájöttünk, mi is akar lenni, szóval a könyveket el kell felejteni. Szépek a számítások és a mértékegységek, de Lajos bá'-t ezek nem hatják meg, ő egy használható kályhát akar csak. Egész más az elmélet és a gyakorlat. (ajtó ékelés, agyaghabarcs beállítása). Kémény-járathossz összefüggés, svéd legyen vagy vegyes álló fekvő, ezt mint a tapasztalat után te döntöd el. Egy alkalommal fel tudsz jönni építéshez, akkor meg tudok mutatni sok mindent. Átrakás lenne az igazi, keress.
Szia.Úgy látom otthon vagy a kályhák terén.Helyileg hol vagy elérhető? Esetleg tudnál nekem segíteni? Szeretnék egy búboskemence formályú téglából épített kályhát de sajnos elég csóró vagyok hogy csináltassak. Szeretném megtanúlni hogyan kell építeni. Bármilyen segitseget megköszönnék .pl.képek eseleg könyvek címe amiből tanúlhatok stb.A fizikai segítség is jól jönne akár tervezés akár kivitelezés de csak viszont munkával tudok fizetni.A segítséged (vagy bárkiét aki tud segíteni)előre is köszönöm. Székesfehérvár mellett lakom.
Valaki továbbra is bosszant benünket nem hagyja hogy segítsünk egymáson. Minden hozzászólást kitöröltet ha már nem írhat ebbe a fórumba az a rémlép ötlik föl bennem ujra és újra.
Kár volt kitörölni a Libik András könyvét ajánló hozzászólást. Én megvetettem Asszonypajtással és tegnap este olvasgattam. Hiánypótló műnek gondolom. Ezúton is gratula a szerzőnek.
A könyv sokat foglalkozik a tömegkályhákkal is. A szerző által megfogalmazott méretezési hiányosságokkal és bizonyos funkciók hasznosságával pedig a nálamnál nagyobb tudású szakiknak illene foglalkozni.
Töröltek 2 hozzászólásomat! Ezúton jelzem, aki látta, s megsértettem vele sorry.
Az abban összefoglalt idézetek - a kommentem nélkül - természetesen mindenki számára rendelkezésére állnak, ha kicsit lapozgat (2553 és a 2619-es hozzászólás).
Ez a csappantyú egy jó dolog,hiszen hogy ne gomolyogjon az úgymond hideg füst a harngba,amíg felmelegszik kellőképp a kémény stb és megjön a BIG huzat addig szabályozható,utánna meg kiold.
Cserépkályhánál is van nehéz kivitelű kályha. Samott lapjára, járattégla lapjára, járatok utóbélelve, akár samottal. Csináltam már nem egy ilyet, majdnem 36 órán keresztül tolja a meleget. Persze ehhez nyílászárók is kellenek.
Bele fog kötni, hogy rosszul írtad a "mellékhatás" szót. Úgy nem lehet fórumozni, mint ha itt sem lenne? Na mindegy is. Márciusban nekiállok az első tömegkályhámnak. Dán lesz. Előtte még konzultáció.
Örülök, hogy tetszenek a munkáim és a kölkök. Viszont ez már egy 3. hely amit az egyetlen vízterestömegkandallódoublebellkályhád építetted.
Ne haragudj, de így van. Lakásod, kiskocsma étterem. Azt írtad a kiskocsmában meg lehet nézni. Most akkor hol van. Megyek Sopronba a hétvégén egy kályhás cimborámhoz, beugranék az étterembe megnézni a művet. Korábban azt írtad, a Fertőnél van. Amúgy ez a sok nick tényleg skizó, főleg, hogy válaszolgatsz magadnak. Peace.
Bocsáss meg kérlek. Mesterek Audi TT 424 Roninja. Szóval, mint mondtam én cserépkályhás vagyok és folyamatosan tanulok. Most például a tömegkályhát szeretném tanulmányozni. Igaz ha azt is kenni vágni fogom, ami eljön hamarosan, akkor is csak egy kis tanulónak fogom tartani magam. Mester az akire mondják, nem az aki magát annak hívja. Hacsak nem Mester a vezetékneve. Van kép a szuper tömegkandallókályhádról? Nekem vannak képeim a szuperül sikerült cserépkályháimról.
Egyetértek maximálisan! Sajnos más fórumokon is, és a mindennapokban is találkozni lehet, egyébként értelmes emberek hihetetlenül debil megnyilvánulásaival!
Tényleg kérlek Titeket legyen már ennek a köpködésnek vége ,persze nyugodtan fossátok nyakon egymást privátban,csak ne kelljen már ezt a sok xart ide felraknotok!
Ez sokkal többról szólhatna,ez a fórum ,mint a ti gyerekes harcotok.Levettük,hogy ki kicsoda,meg mitmiért,de mostmár legyen ELÉG ebből!!!Bárcsak én lehetnék a MODERÁTOROK MODERÁTORA remülnének a hozzászólással együtt az ilyenek..
Kicsit olvasgattam, és érdekes véleményem alakult ki, de úgy látom tisztul a kép! Javaslom , hogy alakuljon újra meg a tömegkályha index fórum, ahol szakmailag megvitathatjuk a kérdéseket. Az érdeklődőknek, közösen, a lehető legjobb és leghasználhatóbb információt adhatjuk. Az a véleményem, hogy Magyarországon, még nem találunk olyan Mestert aki 20-25 éves tapasztalattal a háta mögött véleményezhet bárkit is!
Miért ne lehetne butaságot kérdezni? Lehet hibás véleménnyel, vagy elképzeléssel is kályhát építeni, csak kérdéses a végeredmény! De ha már ennyi közös témával foglalkozó ember találkozik, akkor ki kell használni a lehetőséget! Mert egy laikus embernek is lehet jó ötlete, ugyanakkor egy gyakorló Építő is hibázhat!
Bizony, kép sosem lesz. Az egyik fórumozótól vagy 20 db képet kaptam, hát le a kalappal öregem... Azok munkák. Ziegenmeister még nem virított, pedig biztosan szép az ő kályhája/tömegkályhája/vízteres kandallója is a kiskocsmában/étteremben. Lépnem kellett gyorsan, mert az egyik haverom tömegkályhát szeretne.
szakmai dolog lenne, akkor nem hasonlítod össze a 2 képet. mert amíg nem tudod, hogy a másik (nem a tied, vagy mekkeleké - aki a jelek szerint ugyanaz, de ez most mindegy is) milyen kályhában milyen képményben MIT tüzel az adott pillanatban, hogy hasonlíthatod össze? végülis füst füst. fekete fehér. tied a király. ok. ezen a szinten ez tényleg elég.... csak ez nem szakmai érv, hanem a külsőség megítélése.... uff. a megmondóokostojás :)
belegondoltam. nem túl nagy. :) 2 füstölgő kémén yösszehasonlításának képen nem sok értelme, ha nem tudjuk az alábbiakat:
milyen kémény - szigetelt, nem, tégla vascső
mekkor kémény
milyen kályha
mit égetnek...
én emiatt mondtam - írtam azt amit. Ez neked egyértelmű volt. Másnak nem. Megyek is tanulni még sok sok dolgot, ahelyett, hogy értelmetlen dolgokat hasonlítgatnék össze :)
Tényleg gáz,hogy hova jutott ez a fórum,dacára minden építő hozzászólások ellenére..Én tennék egy kísérletet legalább,értelmes emberi szavakkal,próbáljunk már felépíteni egy"virtuális fórum tömegkályhát"és tényleg kezdjük az alapoknál és haladjunk sorrol-sorra.
Értse meg a következő sor egy-egy tégláját mindenki,aki akarja.
Tehát mondjuk megvan a megfelelő alap,ami elbírja a terhelést,én leraktam erre az első alaptéglát,ti mondjátok meg,hogy mekkora helységbe(m2),milyen szigeteltségű házba,(javaslok egy közepes értéket) stb.méretezzünk egy kályhát,figyelembe véve a házon belül-kívüli adottságokat is!.
ennek a képnek így annyi értelme van, mint 2 kerámia bögrér kitenni az asztalra s oldalról vézve megmondani, hogy mi van benne. Az első képre vonatkozó ami meg a tied, "teljesen" rendben van. ebből ez szűrhető le mindössze. A teljesen pedig azért idézőjelben mert sosincs minden teljesen rendben, max 99 %-os lehet :)
Nem utolsó sorban, Sok szép és jó működésű kályhát mindenkinek.
(a pszichológusom számát, ha beteszem a topicba, az reklám vajon? Mert pár embernek szívesen kiutaltatnám kötelező jelleggel akár a körzeti pszichot is).
A könyvet nem reklámozás céljából tettem föl. Nem vagyok sem a könyv szerzője sem a terjesztője. Egyszerüen csak segíteni akartam. Csak egyesek mindent félre magyaráznak és azt nagyon magas szinten teszik.
Sajnos csak mostanában találtam rá erre az oldalra sajnos amig az érdemi vita folyt itt a fórumon nem tudtam bekapcsolódni . Csak a civakodás végére találtam ide.
Bizonyos szabályokat be kell tartani a kályhaépítés során,pl tűztér méretezése,füstjárat méretezése a kéményhez stb.Ennek hiányában lehetnek meglepetések,és túlhülhet a füst,de ezeket betartva viszont egy pluszt jelent a kályhának a samottbélelés.Az azért furcsa lenne,ha mondjuk egy 1,5-2 órás intenzív felfűtés nem lenne elég egy ilyen kályhának.
Ma vettem a képen látható könyvet. Amiről itt ádáz viták folynak elméleti és gykorlati kérdédek azok ebben megtalálhatók. Nagyon sok rajz is van benne a nem szakértők mind pl én is megértem mit hogy kell csinálni. Akik ezzel foglalkoznak nagyon ajánlanám hogy vegyék meg.
Természetesen nem,de egy átlag cserépkályhához képest hatlmasat nőtt a hőmegtartó kapacitás,tehát ez elvileg plusz samott költséggel működhet ez a tuning, cserépkályhában is"megrottyantás nélkül,hiszen 5-ös járatról beszélünk,persze ahol lehet(kémény függvény)svéddel turbózva..
Hozzáteszem élére állítva is nyugodtan működik ez a variáns,az utánégetővel kombinálva meg megérne egy misét..És akkor már mindjárt feleződik a tömeg,na ja erre meg jön,hogy feleződik a hőtartás ideje,de annyival intenzívebb is a leadás,ami meg ugye kevesebb fát jelent,nem igaz?
Kezdhetem az elején? Ha építek egy nagyobb cserépkályha méretű téglakályhát, amibe ötös járatot építek, a járatokat utóbélelem, a tűztérben lapjával teszem a 6-os samottot és tegyük fel a járatokat is samottal bélelem az már tömegkályha?
Sajna nagyon sok topikvan van olyan aki csak azért jár oda hogy valakivel kötekedhessen. Hiába vált niknevet a stilusárol föl lehet ismerni az embereket. De ez a mai nap a szeretet ünnepe. Mindenkinek békés Karácsonyt kivánok.
Tisztázzuk már: állítása szerint egyetlen vízteres kandallót épített egy kiskocsmában/étteremben. Van egy jellemhibám: a tompa hülyeség, a hazudozás és az észosztás mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Megígérem ez volt az utolsó megjegyzésem a témában.
Mindenki válaszolt, kicsit hamar írtam szomorúan....Igazából a távolság választ el minket egymástól. Most a mestermester tömegkályhát épített, vagy vízteres kandallót, mert abban nem lehet kaját sütni, bár lehet, tévedek... Az övében lehet.
3 embernek írtam innen privát e-mailt, - egy sem írt vissza, pedig van munkám rengeteg, lehetne bővíteni a szolgáltatást. Igazából mindegy is, mert akkor saját magam jövök rá az egészre, van a neten bőven a témáról. Isten adjon szép Karácsonyt mindenkinek!!!
Köszi a választ. Leginkább azért vagyok kíváncsi a tapasztalatokra, hogy betudjam lőni, hogy ami nálam van, az mennyire jó vagy rossz megoldás... lehet e rajta javítani... Ugyan nekem csak tégla kályhám van, amivel fütünk kb. 100 nm-t. Ennek hátfalára van a tűztérhátfalra egy radiátor ragasztva kb 0.5m2 illetve felette ugyancsak 0.5m2-nyi rézcsőkígyóval kibővítve. Mindezzel kb. 1500W csúcsteljesítményt lehet levenni, esetleg (remélem) majd nagyobb hidegekben 2kW-t. Csak padlótemperálásra használjuk, amire többé-kevésbé megfelet. Hogy napi szinten mennyi jön le róla még nem mértem.Csak pillanatnyi teljesítményt nézegetek. Egy felfűtéssel kb. 6-7 órát megy a szivattyú, kb amíg érdemes levenni róla némi hőt. Éjszaka amikor nem megy a kályha, éjszakai áramról lehet egy 2kW-os fűtőpatronnal "ráfűteni" a padlóra... A visszatérőn csúcsban 3 fokot emel, többnyire 26-27 fokos előremenővel megy a padló. A kályha közvetlen 55 m2 fűt, egy nappalit étkezőt konyhát, ahol kb. 21-23 fok szokott lenni. A 2 szobába annyi hő jut el, amennyi, de itt is 20-21 fok szokott lenni. Ezek kb.8-9 méterre van 1-2 kanyarral a kályhától. Nem vagyok elégedetlen ezzel összességében, mert fázni nem fázunk horibilis mennyiségű fa sem fogy. Szóval nálam kb. ez a helyzet dióhélyban, akit esetleg érdekel... ez is egy megoldás valamire... ez az első szezonja úgyhogy még várom a nagyobb hidegekben hogyan muzsikál....
Nem, nem kell temetni a forumot. Talan inkabb a mennyiseg kezd atalakulni minosegge. Ez forum szerintem eleg sok embert osszehozott szemelyesen is, baratsagok,jo ismeretsegek alakultak ki. Ha ugy vesszuk mukodik a forum, nehanyan rendszeresen talalkoznak, masok telefonon mailben skypen etc... tartjak a kapcsolatot...Szoval ez a forum mar akkor is mukodik, ha itt nincs egy bejegyzes sem.
Aki tanulni akar annak egyreszt nehezebb , mert maganak kell megtalalni a megfelelo embert,embereket, masreszt viszont sokkal tobbet ad es hatekonyabb ha valakitol szemelyesen lehet tanulni.
Szerintem ez annak a jele, hogy a legjobbkor jottel, rajtad all mit kezdesz vele.
Ha beszelgetni szeretnek, akkor azt maskepp kezdenem. Ha azt akarnam megmagyarazni, hogy a masik a hulye, csak en vagyok az okos,akkor viszont nagyjabol igy inditanek.
Az utobbira remelhetoleg itt mar nem talalsz partnert.
Egyebkent nem feladatom, hogy barkit barmirol meggyozzek, felepited a kalyhadat ugy ahogy tudod es akarod, felteve ha tomegkalyhat szandekozol epiteni, felolem probalkozhatsz elere allitott teglakkal is. Annak hiszel, akinek akarsz, ahogy en is. Aztan egy par ev mulva talan beszelgethetunk a tapasztalatokrol, addig meg ugyis sok minden fog tortenni.
Pont, mikor komolyan elkezdett foglalkoztatni a tömegkályha építés, teljesítmény, stb akkorra vérzett ki a fórum. Ez egy jel, ez egy ómen, boldog mekkmestermentes karácsonyt mindenkinek!!!
van e olyan doboz tojás a hipermarketben, amelyikben eltört már a tojás?
van e olyan autó, amelyiken az elektronika megbolondult? - ugyanazon a gyártósoron
van e olyan gyártósor, ahol sosem keletkezik selejt
akkor egy kis fizika is: általános iskola 7. osztály: erő - ellenerő mitől függ? Gravitációs erő és súly összefüggések? A nyomás... tettél e már tű fokára dinnyét s ugyanazta dinnyét egy asztalra? Hová lett a tű? további infók: www.tanarajanlo.hu/letoltes.php?jegyzetek&j_317.doc
Boldog karácsonyt minden okoskodónak.
A hozzáértőknek pedig nagyon köszönöm a fórum létrejöttét és a szakmai hozzászólásokat! Nekik direkt külön mondatban kívánok sok sikert és Boldog karácsonyt!
Kedves ab69 beszélgethetnék-e veled az élére ill. fektetve falazott tégla kérdés körről ,mert a megrottyantást ,azt valahogy nem tudom lenyelni, amit te már többször is elhintettél,itt,vagy máshol..mester..miért is törhet el a tégla ha élben van rakva egy téglakályhánál???
Mutass már egy fotót ahol egy ilyen kályhánál eltört 1 db tégla is ,te úgymond mestere a tömegkályhának....
Aha ertelek, szoval ha szerinted, nem adnak valaszt, akkor nagykepuek es magukat reklamozzak.
Ha csakazertis valaszolnak, akkor meg azert, mert, nagykepuek es magukat reklamozzak.
Egyebkent egy kazankovacs forumon szerintem tobb szerencsed lett volna...
Az itteni szakik, ugy tunik,nem latjak ertelmet a tovabbi hozzaszolasoknak, gondolom teljesen erthetetlen miert...
Vegulis, hosszu ut vezetett idaig, amit lehetett, le lett irva, meg az is, amit talan nem kellett volna, hogy ebbol mennyi hasznosult, azt itt nincs ertelme feszegetni...
Meg a legutobb feltett kerdesre is fent van a valasz, bar tudom ,tobben zokon veszik,ha azt mondom, tessek visszaolvasni, azt is tudom, hogy faraszto esetleg tobb reszletbol kibogaraszni,kivalogatni a felesleges dolgok kozul, de egyelore ilyen vilagban elunk. Van akinek ez is eleg, van akinek meg barmit mondasz ugysem erti, aki meg feluton van, ugyis elindul valamelyik iranyba.
Na jo, nem nagykepuskodok, meg valaki azt hinne reklamozni akarom magam.
(nahh majd meglásd, és ne nekem legyen igazam!....mindjárt felpörög a topic, mert a mások szarozása az menő itt. Választ ugyan nem fogsz kapni, vagy talán pont azért igen, mert csakazértis megmutatják, hogy milyen okosak)
Valaki tudna infót adni arról, hogy mondjuk egy tömegkályha hátfaláról, ami mondjuk 12 cm vastag és a tüztérrel határos, mennyi hőt lehet levenni? Hozzávetőlegesen mennyi lehet a fajlagos felületi teljesítmény? Cserépkályháknál tudtommal 0,7-1,2KW/m2-el számolnak, szerkezeti falvastagságtól függően...
Tömegkályhánál lehet 700-900W/m2-el számolni? Ha egy közepes méretű tömegkályha mondjuk 5 m2 felülettel bír, akkor lehet számolni 5x700W-al, ami 3.5kWh leadott hőmennyiség óránként? Ha tegyük fel becsövezzük a teljes felületét a kályhának, akkor ennyi hőt tudunk levenni. (Ha egyáltalán be lehet illetve érdemes a teljes felületet.)
Ha csak a hátfalát csövezük be, mondjuk 1.5mx0,8m -> 1.2 m2 felületen, akkor 840Wh-t tudunk levenni?
Ez nem sok, fűtésre biztos nem elég, legfeljebb kisebb bojler indirekt felfűtésére.
Mi a tapasztalat a témában? Mennyi lehet a fajlagos felületi teljesítmény csúcsértéke egy tömegkályha esetében?
Nem tudom, van-e itt olyan, aki a tömegkályháját pontos hőveszteségek alapján számítva építi. A kályha méretét egy kályhaépítő mester tapasztalatai alapján méretezem. A benne lévő hőcserélőről már nincs annyi tapasztalat, azért írok ide. A mérnök ismerősöm még nem látott tömegkályhát, így nem tudja, hogy mennyi hő kerül a vízoldalra.
Amúgy meg kérdeztelek arról a bizonyos kályháról, ami elmondásod szerint a radiátorokkal párhuzamosan képes a hmv-t is előállítani. Milyenek a kályha paraméterei?
Pont azért kérdezek itt, hogy informálódjak.
Megismétlem:
MEkkora a tűztér? MEkkora a hőcserélő? Hol van a kályhán belül elhelyezve? Milyen hőmérsékletű előremenő vizet produkál? Egy begyújtással mennyi ideig? Hány radiátort lát el? Mekkora házban? Milyen gépészet van hozzá? Csak a kályha van a rendszerben, vagy gázkazán is?
Tehát: csatlakozom, az előző hozzászólóhoz; vagyis kiszállok a fórumból.
Ezután tessék kérdezni azt a mestert, aki kísérletezik, feltaláló; de csak elméletben; mivel egy tömegkályhát sem épített gyakorlatban. Vagyis még nem talált fel semmit.
De tud hivatkozni, hogy X, Y külföldi mester hogy épít; AZOK hogyan csinálják. (????)
Nos, ha bárkinek bármilyen kérdése merülne fel, vagy nem tiszta valami: csak tessenek kérdezni a Mestert, aki eddig még semmi dokumentálhatót nem épített, fotó semmi (!) az elkészült munkákról; (de észt, tudást bárkinek oszt) és végül is hívatkozni tud bármilyen külföldi szakira, hogy AZ hogy is csinálná, vagy hogy is nem.
Én elmegyek kályhát építeni.
Az internetes fotósorozatok nézegetése mellett ugyani fontosnak tartom a gyakorlati munkát is. Az elméletnek ugyanis összhangban kell állni a gyakorlattal. ( minden építésen tanulunk valamit). De kérdem Én hogy szerezhet elméletet egy villanyszerelő, ha el sem megy valami gyakorlati tanfolyamra sem?
De ha az interneten szerzett volna elméletet; akkor hol is van a gyakorlat, ha nem csinál kályhát?
Márpedig Én állítom, hogy a kettőnek összhangban kell állni!
Különösen, ha nem tudjuk, hogy mit is takar, egy-egy link beillesztése. Mert hivatkozni erre-arra lehet, de ha nem tudjuk még azt sem elmagyartázni, hogy a miért, az MIÉRT?
Egy biztos:
Én befejeztem a kérdésekre válaszolást, fórumozást, a külső építőknek való segítséget.
Van itt olyan aki jobban tudja (?).
Nekem nem hiányzik, hogy mocskoljanak, és rágalmazzanak igaztaságlanul.
Hogy ne tudjak érvekkel, szakmai szempontokkal megcáfolni egy állítást (más szakikkal egyetértésben: Kristóf, Caran); hanem még mi legyünk beállítva szemétnek.
(A karaván halad egy mondás szerint. Én csinálom a kályhákat, (és fejlesztek ((lásd ellenáramú felső bekötéses kályha, Csernov féle tűztér, és dupla harang kályha ami emeletes házat fűt...) a karaván meg halad :-)) Na meg van aki ugat : a kutyák a mondás szerint.
Akinek eddig segítettem privát, vagy nyílvánosan; kiállni senki nem mer (kivéve megauborka, vagy nem néz erre mostanában); vagy fél a moderátortól?
Ez nem baj nekem ( az időm, energiám a munkára fordíthatom).
Tehát ezután: tessék fordulni a MESTER(EK)HEZ bizalommal!
Majd Ő megmondja mit, miért, hogyan, stb....
Ha törölnék a hozzászólásomat sem érdekel már, miután állandóan ferdítőnek, hazugnak, ....-nak nyílvánítanak alaptalanul.
érdemes-e egy akkumulátort s egy invertert beépíteni a rendszerbe (pl 5 órán keresztül simán megy 160w-os teljesítmény egy 120 Ah aksiról ~100 ezer Huf) áramszünet kockázatával okozott kár miatt? Vagy nem éri meg, mert kibontás, rézscső csere sokkal olcsóbban kijön...!? plusz 2 napig nincs fűtés!?
Az építő szerint nem tud felforrni a víz, gyakorlati példa áramszünetre még nem volt. Kb. száz négyzetmétert fűtök vele, a tavalyi szezonban, minimális gázfogyasztás mellett 45 mázsa vegyesen nyárfa és keményfa brikett fogyott.
Nos, hogy melyik megoldást alkalmazod az attól függ mennyi vizet képes termelni a vízteres megoldásod.
Abban a megoldásban ahol pár hete részt vettem, /több kályha, szívattyú, érzékelő elektromos vezérlését terveztem, és kiviteleztem/ott a kályha annyira nagy teljesítményű, hogy mindkettőt egyszerre képes ellátni.
Az viszont fontos, hogy ténylegesen képes legyen folyamatosan 60 fok feletti hőmérsékleten tartani az előrremenő ágat.
Megfelelő vezérléssel, és gépészettel ezt könnyedén lehet tartani.
A 2. megoldás is teljesen jó, de én nem használnék váltószelepet, mert ha mégis elég lenne az előremenő víz, és mondjuk a "bojler kéri" a fűtést, akkor a radiátorok leállnak, miközben az is mehetne.
Ha egy hálószoba mellett egy bojler vizet is fel akarok melegíteni a tömegkályhámmal (tűztér hátfalára tapasztott csőkígyó/lapradiátor, mint hőcserélő), akkor hogyan kössem a bojlert?
1.Párhuzamosan van kötve a bojler a radiátorokkal, majd amikor elég meleg a HMV, akkor egy szelep elzár, és a bojler ki van iktatva.
2. Amíg a kályha a bojlert fűti, addig csak a bojler van rákötve, majd, ha elég meleg a HMV, akkor egy váltószeleppel átkapcsolok a radiátorokra.
Az első verzióban folyamatosan fűt a radiátor is, emiatt kicsit kevesebb hő jut a bojlerbe, lassabban melegíti fel. Esetleg a radiátor elzárásával lehet siettetni a bojlert.
A második verzióban a bojler prioritást élvez, a teljes kályha kapacitás a vizet melegítheti, ezért hamarabb felmelegszik, cserébe a radiátorral fűtött helység addig nincs fűtve.
Nekem az első szimpatikusabb. Egy mérnök ismerős a másodikat ajánlja.
Én befejeztem ezt a Csernov féle tűztér/kamra nélküli... vitát.
Egyrészt mert kinőttem az óvodát, nem baj ha nem enyém az utolsó szó.
Másrészt teljesen hiteltelen innen megmondani, hogy Ő mit, milyet épít, mivel sem Te, sem Én, sem más nem volt még segédje, nem dolgozott együtt vele, egyedül az ete-i kályha az ami nálunk épült, azon meg volt kamra.
Hogy ezenkívül hányat épít kamra nélkül, és mennyit azzal, azt hitelesen egyedül Ő tudná megmondani. (mondjuk ami többi kályháját láttam, az mind klasszikus értelemben vett torokkal, utánégetővel készült). De mivel nem tudjuk, hogy ezen kívül mit, hányat épített, stb, ezért teljesen fölösleges ezen vitázni.
Ezenkívül itt egy fotó sorozattal szemben azért egy elmélet, és kialakult gyakorlat is áll. 1 kivétellel nem lehet felrúgni az álltalános állítást. Különösen a linkelt képekkel/kályhával, hiszen ez eleve nem hagyományos kályha, ezenkívül bevallottan kisérleti jellegű, és ráadásul nem is patkós, tehát nem a tűztérben van a patkó, mint már olyan sokszor elismételtük.
A mi tömegkazánunk mérete kb 130*150*210, simán befűti a kb 100 négyzetméteres mai magyar háztartás, hagyományos téglafallal, de szerintem még a tetőteret is fűtené (ha be lenne építve).
Azt mondták, a nálam tapasztaltabb gépész, és kályhás ismerőseim:
" Ha a víztérről, /mindegy hogy patkó, spirál, tartály, stb./ a gyártó minőségi tanúsítványt ad, akkor minden további nélkül be lehet építeni. Természetesen be kell tartani a gyártó utasításait, és a megfelelő gépészettel kell szerelni."
Még ha nem is ismered el, hogy nem fedi a valóságot az állításod, miszerint:
" Vagyis az ő kályhái mind utánégető kamrásak, ..... "
a képek önmagukért beszélnek.
Nem utánégető, de utánégető kamra funkció :-)
Pontosan arról beszéltem, hogy a bio-örvénykamrás tűztér, "utánégető nélkül is tökéletes égést eredményez.
A "mágikus" 3 T is teljesül.
Várakoztatás-turbulencia.
Ez itt szorosan összefügg.
Csernov Mester a tűztér tetejét úgy alakítja ki, hogy a gázok vissza kell hogy forduljanak, mert felül nincs torok, beégő, amin keresztül gyorsan el tudjanak távozni.
Tehát visszafordulnak a lángba, és ott a másodlagos /előmelegített/ levegő segítségével elégnek.
A magyar szabvány a vízpatkót sem ismeri, sem a szobai csempekazánt. Egy ilyen felrobban, nem fizet a biztosító. Az én kályhámat felronbbantják, a biztosító fizet.
"Azt gondolom, ettől még nem törvényszerű, hogy jobban érted a működési elvet.
Néha, komolyan elferdíted az igzságot. /nagyjából értem miért/
Szerintem ezt nem kellene.
Nem igazán szeretem a kioktató hangnemedet, a hasonlataidat meg végkép nem, mert logikailag nem jó helyen írod őket."
Pontosan ezt a személyeskedő stílust kérnénk mellőzni!
De a tárgyhoz, vagyis a kályhához:
Az álltalad linkelt kályhán pedig: ott is ott van az utánégető kamra funkció, bár elég speciális valóban a kiképzése. A 10-12 sorban megtalálhatók az utánégető kamra elemei; egyedűl a 'torok' hiányzik. A 3 T-hez, vagyis a tökéletes égéshez kevés a megfelelő levegő 'adagolása'.
Az egy. Kell a várakoztatás (idő-TIME), és turbulencia is.
A külső hőcserélős kályhák - én Vackor alulemezes megoldását is ide sorolom - alacsony vízoldali hőmérsékletet produkálnak, ezért túlméretezett fűtőfelületek és nagyon nagy kályhaméretek kellenek hozzá.
Bocsánat hogy bátorkodom ismét megszólalni, de ez nem igaz, sem a nagy méret sem a hőmérséklet. Az általam alkalmazott -és ismét elnézést hogy ki mertem találni valamit, természetesen bárkács és gagyi és szabálytalan és nem értek hozzá és tipikusan magyar jelenség ahogy nyomulok - megoldással ki tudunk fűteni egy megfelelően szigetelt nagyobb méretű családi házat is, a vízoldali hőmérséklet is lehet magasabb, csak a közzétett mérések jobbára padlófűtéses házakban készültek. Kevés szó esik a napi vízoldalra leadott hőmennyiségről, pedig ez az, amiből eldönthető, az adott rendszer képes- e fedezni az adott épület hőigényét. Az általunk mért napi értékek 200 kWh felett is lehetnek. Kérem hogy ennek a hozzászólásnak a hatására senki ne keressen, de tényleg. Azért is irtam ilyen kis betűkkel, hogy nehogy megint az legyen hogy nyomulás meg figyelemfelhívás. Tulajdonképpen mi nem is létezünk.
Én 2008 Karácsonykor készítettem a kályhám! Én is gondolkodom, hogy a kályha hátsó részébe(nem az égéstérbe) lágy rézcsőből spirált tennékés rákötném, a radiátorokat! Nyitott rendszer kell, és keringető szivattyú, meg csőtermosztát! Ha valaki csinált már hasonló dolgot, a kályhájában, örülnék, ha megosztaná velem, a tapasztalatokat! Van egy gyenge pont, mégpedig az, hogy ha nincs áram! Kinyomja nekem a vizet, a tágulási tartályon? Nem szeretném, felrobbantani a lakást! Különben a kályha azóta is szuperül működik, csak a mennyezet szintkülönbségek miatt nem egyforma a hőmérséklet!
Pl.: a nappali, konyha rész a legmagasabb, semmi ajtó, viszont a szobák alacsonyabb belmagasságúak, és ajtó is van!
A szobákban 2-3 fokkal hűvösebb van mint a nappaliban!
Amennyire én látom, a tömegkályha nem tud teljesértékűen befűteni egy mai magyar háztartást - esetleg, ha a légfűtés otromba csöveit el lehet vezetni pl. az álmennyezet mögött. A harangba rakott patkónak lenne létjogosultsága, ha valaki legalább megközelítőleg ismerné a méretezési irányelveket. A külső hőcserélős kályhák - én Vackor alulemezes megoldását is ide sorolom - alacsony vízoldali hőmérsékletet produkálnak, ezért túlméretezett fűtőfelületek és nagyon nagy kályhaméretek kellenek hozzá.
Ha csak egyszerű patkót teszünk a tűzterbe, /olyat ami csak a lánggal érintkezik, ergó tényleg patkó/ akkor az a füstöt csak kismértékben hűti le.
A harmatpont az olyan 55-60 fok körül van. /valójában ennél kevesebb/ Ha egy kályhában ennél jobban lehül a füst, az nem a patkó hibája, hanem a rosszúl kivitelezett, méretezett kályháé, járatoké, kéményé.
Ha jól tudom, akkor a magyar szabványok nem ismerik el az ellenáramú tömegkályhánal alkalmazott alsó bekötést!
Ergo, ezek a rendszerek nem engedélyezettek; tehát ilyen kiépítettségnél minden felelősség az építtetőé marad. Ezt nem győzöm hangsúlyozni: minden kedves tömegkályha iránt érdelődő, építtetni szándékozó vegye ezt figyelembe!
/ha változtak az előírások, akkor sory :-)/
Annyira jól leírtad, hogy magam sem tudtam volna szebben fogalmazni.
Ezek szerint Magyarországon, csak a jellemzően felső-bekötésű bell-rendszerű kályhák jöhetnek szóba.
Nem először mondom neked: tisztában vagyok azzal, hogy neked sokkal nagyobb tapasztalatod van az építés területén, mert több tömegkályhát építettél nálam.
Azt gondolom, ettől még nem törvényszerű, hogy jobban érted a működési elvet.
Néha, komolyan elferdíted az igzságot. /nagyjából értem miért/
Szerintem ezt nem kellene.
Nem igazán szeretem a kioktató hangnemedet, a hasonlataidat meg végkép nem, mert logikailag nem jó helyen írod őket.
De ez most nem téma.
"Vagyis az ő kályhái mind utánégető kamrásak ....."
Ez egyszerűen nem igaz.
Légyszíves mutasd meg ezen a káylhán, hogy hol az "utánégető" kamra.:
"De az utánégés, vagy másodlagos égés sosem a tűztérben, hanem .... "
Sajnos ez sem igaz.
Csernov Mester bio-örvénykamrás tűzterének pont ez a lényege.
A gázok a tűztérben örvénylenek, és a bio-tűztér oldalfalain beáramló másodlagos levegő táplálja az égést. Az összes éghető gáz, ebben az örvényben a plusz hozzáadott levegő segítségével tökéletesen elég, a misztikus "utánégető" nélkül is.
Még véletlenűl sem állítom, hogy egyik, jobb a másiknál.
Egyszerűen elmondom, hogy mindkettő tökéletes megoldás lehet.
"A tömegkályha tehát egy kiforrott 'rendszer'. ...... "
Ezzel is lehet vitatkozni, de persze én nem teszem.
Megteszik a nálam sokkal innovatívabb, kreatívabb, hozzáértőbb Mesterek, mint. Csernov, Kuznecov, ... stb.
Ők állandóan kisérleteznek, fejlesztenek, tehát szerintük is van még mit.
Én nem vitázom velük.
/igaz én is kisérletezek, de ez egyenlőre szóra sem érdemes/
Nem tudok választ adni. miért? Mert sosem fogalkoztam ilyen dologgal. Cserébe úgy tüzelek a kis kályhámban, hogy nincs korom :) Ez nekem bőven elég egyelőre. MIvel nem akarok vízteres kályhát - kazánt - kandallót, nem is érdekel, hogy mikor mi csapódik ki hol :) meleg van ha begyújtok, s imádom a tüzet. Remélem nem voltam személyeskedő :)
Az 55-60 fokos víz vajon elég a tűztérbe, patkóba????
Szerintem az 55-60 fokos víz, ha a 'patkóban' a tűztérben van: az kevés.
Az égéstérben legalábbis tömegkályhában legalább 500 fok feletti hőmérsékletet szeretnénk elérni, elvárni minimum. Lehet közvetlen a patkón nem fog kondenzálódni, mert a láng 'lenyalja' róla. De az égésterméket, (füstöt) garantáltan lehűti. A füstben lévő pára pedig kicsit távolabb, => a kéményhez közelebb fog kicsapódni; amint harmatpont alá kerül. Igaz ez a korom, és az ezálltal oldott kátrány a tüzelőajtón keresztül (főleg ha nincs utánégető, és a sütőből sem lehet belelátni) :-(, nem lesz látható, csak bontásnál, átrakásnál, vagy ha átüt a téglán, kályhacsempén....:-(
Ha a hőcserélő a harangban(ellenáramú-füstjáratban) van, az megint egy más történet. Mivel az égéstermék már eleve nem érkezik ide olyan nagy hőmérséklettel, ezért nincs olyan nagy hőmérséklet különbség. (füstgázok, és a hőcserélő között). De mivel a vízes regiszter a normál esetnél sokkal jobban lehűti a gázokat, ezért ezeket a járatokat/harangot teljesen más metódussal kell méretzni (!) mint a normál kályhákat. (Ez azt jelenti, hogy a hőcserélőt nem tehetjük bele egy olyan kályhába, ami anélkül teljesen jól működik. Ha regiszterrel jó=> beletesszük, és más lesz a kályhából kilépő füst hőmérséklete...). Ezenkívül mint említettem akár felhasználó hibájából, tehát tüzelési hibából előforduló kályha robbanás, stb esetén is: az egyes biztosító társaságok megtagadhatják a kártalanítást, hiszen ezek a rendszerek nem engedélyezettek; tehát ilyen kiépítettségnél minden felelősség az építtetőé marad. Ezt nem győzöm hangsúlyozni: minden kedves tömegkályha iránt érdelődő, építtetni szándékozó vegye ezt figyelembe!
" Az én tudomásom szerin Csernov mester is épít "utánégetős" tömegkályhát.
Azonban az Ő favoritja, inkább a bio-tűzterű megolás. Ebben a tűztérben is létrejön a tökéletes égés, hiszen minden feltétel /a misztikus 3 T/ adott hozzá."
Kicsit tetszeni tetszik a szezont a fazonnal.
A tűztér, és az utánégető kamra két külön dolog. Ez olyan mint amit a 7. oszt.-ban tanultunk, hogy: a nem minden bogárról, meg rovarról.
Vagyis az ő kályhái mind utánégető kamrásak, de nem mind bio-tűzteres. A tökéletes égés egy dolog, a 3 T-hez, vagyis az utánégés egy másik dolog.
De az utánégés, vagy másodlagos égés sosem a tűztérben, hanem a tűztérben+az utánégetőben valósul meg. A tűztérben az említett 3 T-ből csak 1 valósulhat meg, 2 nem(!); hanem csak az utánégetőben.
Pontosan ez különbözteti meg (néhány más mellett) a tömegkályhát a cserépkályhától. Vagyis akár cserépkályhát is építhetünk lengyel/svéd ötössel, de akár 1 járatos, vagy ha úgytetszik járatnélküli kályhát; kandallót is bio tűztérrel, de az még csak egy bio tűzteres cserépkályha, vagy kandalló lesz. A tömegkályhát potosan az utánégető kamra; és emellett az ellenáramú, vagy harang rendszerű füstjárat különbözteti meg, és talán a külső fal vastagsága kis mértékben, de láthatjuk, hogy 'cserépkályha' is készülhet vastag fallal.
A tömegkályha tehát egy kiforrott 'rendszer'. Tűztér-utánégető-ellenáramú/vagy harang járat-kémény. Ezeket nem lehet megbontani, módosítani 'büntetlenül', vagyis a kályha funkcionális romlása nélkül.
Természetesen, a felsoróltakon kívűl piskóta, linzer, húsleves, pörkölt, szóval minden.
Én tettem egy ötszáz fokig mérő 30cm hosszú hőmérőt az utánégetőbe.
Begyujtáskor felmegy 450 fokra (10 kg akácfával). Ha leégett a tűz elzárom, kb 1-2 óra alatt visszamegy 250 fokra és már lehet is sütni utánna meg főzni.
A kátrány nem úgy keletkezik, hogy vassal érintkezik, hanem ha 2 ok miatt.
Egyrészt ha tökéletlen az égés, korom keletkezik; másrészt ha az égéstermék harmatpont alá hűl, akkor kondenzálódik belőle a fában lévő nedvesség. Ez a nedvesség oldja a kormot kátránnyá. Ez történhet egyébként akár 1 helyen, egysszerre is.
Amire Te gondolsz, annál elméletben az acél-samot találkozásnál egyszerre kell megvalósulni az érintkezésnek, a hőátadás miatt, és a különböző hőtágulás miatt a dilatációs hézagoknak is meg kell lenni. a samott vastagsága pedig fékezi az átadott hőmenyiséget, tehát méretezési kérdések vannak.
Egyébként gyakorlatilag pontosan ez a 3. féle megoldás, vagyis a magot belülről melegíti a füstgáz-égéshő; és erre van kívülről építve a regiszter.
Az én tudomásom szerin Csernov mester is épít "utánégetős" tömegkályhát.
Azonban az Ő favoritja, inkább a bio-tűzterű megolás. Ebben a tűztérben is létrejön a tökéletes égés, hiszen minden feltétel /a misztikus 3 T/ adott hozzá.
Nos, a kátrányosodás, és a vizgpára lecsapódását úgy lehet meggátolni, hogy a hidegebb felületet, /adott esetben patkó, spirál, vagy akármi/ a harmatpont felett tartjuk.
Ergo, a kátrányosodás viszonylag egyszerűen kilőve. /persze gépészetileg nem ennyire egyszerű, de gazdaságosan megoldható/
Nem hiszem, hogy halva született ötlet lenne, mert számtalan, működő példány van belőle, Csernov, és Kuznyecov Mesterek is építenek, építettek ilyeneket.
Igaz, nem az égéstérben vannak, de nem a kátrányosodás elkerülése miatt nem oda teszik.
Azon filoztam, hogy katranyosodas akkor fordulhat elo, ha a fustgaz tartalma hidegebb felulettel talalkozva, azon lecsapodik. Ezt szvsz konnyen ki lehet kuszobolni, ha nem erintkezik ez a ket dolog egymassal, hanem mondjuk elvalasztja a kettot valami vastagabb dolog, pl samott, stb. Aminek a felulete hamar felmelegedik, ezaltal nem csapodik ki rajta semmi, viszont a hot atadja majd elobb utobb a samotba rejtett hocserelonek. Persze lehet eleve halva szuletett otlet tomegkalyhaba hocserelot rakni...
De ezt az állítást sem érvekkel, cáfolja, csak egy homályos megfoghatatlan hozzászólással, amit egy hozzá NEM értő nem tud mérlegelni, csak egy állítás a másikkal szemben; amit nem tud lemérni érvek nélkül, hogy vajon ez, vagy amaz az igaz.
Akkor lehet mi nem ugyanazt a topikot olvassuk?????
Az utolsó konkrét szaknai kérdése (milyen, és mekkora legyen a torok?), vajon ki válászolt a kérdezőnek; olvass vissza.....
A teáőlltalad mesternek tartott személy ezt is csak annnyival intézte el, hogy:
"Ez az "utánégető" kamra, kicsit túl van misztifikálva.
A tökéletes égést e nélkül is el lehet érni, ahogy Csernov mester készíti. "
Pedig tudomásom szerint Csernov nem épít ilyet, bár ezt innen pár 1000 Km-ről nem lehet felelősséggel állítani; sem ezt, sem az ellenkezőjét. De nem ez a lényeg. Van egy állítás, a kályhás szakmán (tömegkályha) belüli fejlesztés. Aki ezt nem érti, annak a legegyszerűbb azt mondani, hogy túl van misztifikálva. De ezt az állítást sem érvekkel, cáfolja, csak egy homályos megfoghatatlan hozzászólással, amit egy hozzáértő nem tud mérlegelni, csak egy állítás a másikkal szemben; amit nem tud lemérni érvek nélkül, hogy vajon ez, vagy amaz az igaz.
De az eredeti vitával kapcsolatban ha őszintén visszaolvasod a hozzászólásokat:
Én elmondtam azt, hogy MIÉRT nem látom jónak a vizes patkós megoldást, MIÉRT jobb a harangba épített hőcserélő ennél, de MIÉRT nem ajánlanám nyugodt szívvel senkinek; és MIÉRT a harmadik; a mag, és köpeny közé épített regiszter ezek közül, ami kiküszöböli ezeket; bár ennek MÁS hátrányai vannak.
Ehhez képest, ha ŐSZINTE vagy itt gyakorlatilag a másik fikázásán, mocskolásán, személyeskedésen kívül szinte SENKI nem szólt ÉRDEMBEN a tárgyhoz úgy, hogy érveket, diagramot, más szakmai szempontokat hozott fel. A te álltalad mesternek mondott is csak hozzánemértőnek hívott szinte mindenkit, de ezenkívül semmi tényszerű, megfogható....
A lényeg hogy Én most tisztelettel megkérek mindenkit, hogy ezt a személyeskedést fejezze be. Ha nem ért a szakmához, kérdezzen, azt lehet. Ha nem tud válaszolni a felvetett témára: várjon türelemmel, és olvassa el amit mások mondanak. De mások személyének kritizálása, nem való ide, még akkor sem, ha szakmai érvet hoznánk fel az álltala épített kályhákkal. Vegye mindenki tudomásúl, hogy ez a topik a Tömegkályháról szól, és nem személyekről. Ha ezt nem értik meg egyesek, és tovább folyik a sárdobálás, személyeskedés, ígérem Én fogom kérni rögtön az első hozzászólás után a moderátorok segítségét.
Kisfiúcska, ezt a topikot a ti ostobaságaitok építík le, és rombolják.
Réggebben pörgött itt az élet, de mivel az ide betévedőket, kérdezőket, vagy egyet nem értőket lehülyézitek .....
Egyszerűen elüldöztök innen mindenkit, csak a belterjes társaságotok marad.
A te hozzászólásaid a legostobábbak, a legprimitívebbek, és a leg topikrombolóbb, mert egyszer sem foglalkoztál még a szakmával, a kérdésekkel, kizárólag ostoba személyeskedések hagyják el a billentyűzetedet.
Ha csak személyeskedni tudsz, akkor tegyél lakatot a szádra, mert nem vagyok vevő buta, alpári fröcsögésedre.
még mindig be lehet vonni egy partalan "vitába"!? Vannak az okosak, vannak a sok dologhoz értők, s vannak a mindenhez jobban értők. Ha az utolsóba tartoznál, barátok is lehetnétek. :)
Ők kiküszöbölik persze, úgy hogy nem teszik az égéstérbe. Ezt mondom folyamatosan, már egy hete, és egy napja, de teljesen felesleges. Úgyhogy Én itt fejeztem be.
Szerintem a szövegértéssel nem nekem van problémám :-))
„Sem Csernov, sem Kuznyecov nem épít patkós kályhát.”
Ezt nem is állította senki, ellenben építenek „vizes” tömegkályhát, és a kátrányosodást ők is ügyesen kiküszöbölik.
„Hogy hogyan ne legyen hőmérséklet különbség? Hogyan Ne kondenzálódjon?Úgy hogy bele sem tesszük a kályha tűzterébe a patkót. Ezt mondom már egy hete.”
Ezt persze lehet mondani, hangoztatni, de egész egyszerűen nem igaz, és ezt tényszerűen megcáfolható, és meg is tettem. Persze nem kell elhinni, csak utána kell nézni a szakirodalomban.
„A tűztér=samott nagy hőfokon ég (égne) benne a tűz, miközben ha beleteszünk egy acél dolgot, amit a víz belülről folyamatosan hűt, és 100 fok alatt tart.”
És akkor mi van? Persze az égés hatásfoka ezzel romlik, de most a kátrányosodásról beszéltünk, és 100 fok alatti hőmérséklet nem ok a kátrrányosodásra.
„A vízteres kandalló, vagy kazán az megint egy másik történet. Az egy homogén dolog. Az egész tűzteret 'körböleli' a víztér. Nem is tud olyan magas hőmérsékletű égés kialakulni, de ez kandalló, és nem ez az elvárás; nem is ez a cél; nem is így tüzelnek általában benne; inkább az égés idejét nyújtják el.”
Ez teljesen igaz.
„A kondenzáció pedig mint tudjuk (tudjuk?) hőmérséklet függő. Vagyis minél magasabb a levegő, füstgáz hőmérséklete, annál több párát képes magában tartani. Még a légszáraz fa is 10 %-os páratartalommal rendelkezik minimum. Ha az égés 4-500 C fok fölött van, és ideális körülmények között csak 180-2.. C fokos a kéménybe kilépő füst minden ok. De ha ebbe a térbe (különösen az égéstérbe) helyezünk egy 80 C fokos vasat akkor vajon mi történik?”
Semmi. Vagyis, romlik az égés hatásfoka, de a tűz hőmérséklete nem /vagy csak csekély mértékben/, ebből következőleg a kilépő füst hőmérséklete sem. A 80 fokos vason sohasem csapódik ki a pára.
A kérdésem mos már bonyolultabb, de továbbra is az:
Vegyünk egy 25%-os páratartalmú fát, és égessük 4-500 fokon.
Mekkora hőmérsékletűnek kell minimálisa ahhoz lennie egy oda betett vasdarabnak, hogy ne csapódjon ki rajta a pára??
Handabandázás, másokra mutogatás nem ér: okok, érvek, tények felsorakoztatását várjuk továbbra is a TÖMEGKÁLYHA fórumba :-))
Nos, ugye nem esett le a karikagyűrű a kezedről attól, hogy beismerted a hozzánemértésedet.
Ezzel semmi probléma nincs, gondolom meg is könnyebbültél.
Szerintem az általad javított készülékek gánya munkák voltak.
Ennyi az egész.
Általánosan elfogadott az a tény, hogy ha a vízteret, patkót, spirált 55-60 C0 -on tartjuk, akkor fizikailag lehetetlen, hogy azon kicsapódjon a vízpára.
A sokak által használt keringtető ki-be kapcsolása ezt a problémát nem oldja meg, ennél azért komolyabb gépészet szükséges.
Én már találkoztam olyan véleménnyel, miszerint a vízteres cserépkályha jó, működőképes megoldás. Van olyan fórum, ahol erről is beszélgetnek. Tudom, ehhez kicsivel nagyobb felkészültség kell, mit ami egy "egyszerű" kályhásnak van. Erre valók a barátok, az ismerősök.
Szerintem.
És ....
Én nem építek ilyen megoldásokat.
Nem vagyok kályhás.
Nem ebből élek.
Megtehetem, hogy kedvtelésből, fogadjak el egy felkérést. /persze jópénzért/
Kizárólag akkor kezdek neki, ha engednek alkotni, mert egy akármilyen kályhát, akármilyen kályhás meg tud építeni.
Aki engem hív, az nem is kérdez meg mást, nem kér árajánlatot.
Ergo, én kellek neki. :-)
Nem kizárólag a kályhával, hanem a környezetével is foglalkozunk. Igazítjuk a teret, harmonizáljuk a színeket, rejtett, vagy épp direkt fényeket építünk.
Persze az élettartamot még sok dolog befolyásolja, például az égési levegő adagolás módja, a samott minősége, és nem utolsósorban a használat módja. Én az első finn kályhámat 4 év használat után szétszedtem és azt láttam, hogy a tűztér legkritikusabb részein megrepedt
néhány tégla. pontosan 12 db. Azonban ez a repedés a működést és az állékonyságot nem befolyásolta. Számomra ebből az egyik tanulság a R...h H.....iaB...th tipusú tégláivak kapcsolatos, amásik pedig az, hogy a szerkezet legvastagabb részeinél, azaz a mag külső és belső felülete közötti legnagyobb távolságoknál volt a repedés. De szerintem ez a kályha még simán elpöfögött volna 20-25 évig, látva az amerikai oldalakon lefotózott 20 éves kályhákat...
A szerepe egyébként a tűztérből érkező gázok felgyorsításában áll mindíg; vagyis hogy felgyorsult gázok irányítva ömöljenek az utánégető kamrába; ahol annak geometriai kialakítása miatt teljesülnek a (3 T :-) feltételei. Vagyis várakoztatás, el nem égett gázok visszafordítása; ennélfogva létrejön a másodlagos égés.
Remélem látszik minden .
