Milyen állapotban van arra a pálya? Gondolom a román szakaszon talán járható valamennyire, a többi még rosszabb. Van román - ukrán átrakó? Szerintem nincs, viszont van (most már) orosz - bolgár komp, illetve kiépítették az infrastruktúrát hozzá, Románia elkerülése érdekében.
Szkopjétől Belgrádig elég jó vasútvonal lenne, ha kicsit felújítanák. A kapacitás bőven megvan.
Bolgár - román útirányon vinni lehet, hogy rövidebb, de ha beleszámoljuk a plusz szívásokat, még két vasúttal vesződni, úgy, hogy az az útirány teljesen rossz közép - Európa felé, már nem biztos, hogy megéri. És akkor még nem kellett Moldávián átmenni.
Két dolgot vettem számításba, amikor azt írtam, hogy így csinálnám (tehát hogy az irányváltás idejére "mesterséges tilosat" hozok létre): 1. A fénysorompónak (most hangjelzést, motoros sorompót félretéve) három állapota van: sötét, fehéren villog, pirosan villog. Amikor az egész kialakult, akkor ráadásul három helyett többnyire két állapottal dolgoztak (sötét, pirosan villog) - és dolgoznak a mai napig is több helyen. Újabb állapotot én nem vezetnék be ("várj, a biztber irányt vált alattam, majd meglátjuk, mi lesz a vége"), mert bonyolítja a működést, és a különféle szabályokon is át kellene vezetni. (Utóbbi a problémásabb persze.) 2. A sorompó szállítója és a vonali biztosítóberendezés szállítója nem szükségszerűen ugyanaz. Sőt, mivel a vonali biztosítóberendezés van közelebb a vasúti potentátokhoz, felé lejt a pálya. Tehát ha biztberék valamit nem csinálnak jól, akkor is engem vesznek elő. Ennek megfelelően, nem fogok megbízni biztberékben, és megpróbálok minél önállóbb megoldást fabrikálni, amely semmiképp sem ad hamis szabadot, ha biztberék valamit elszúrtak. Tehát nem szívesen "előlegezném meg" az irányváltás idejére a szabadot.
Ha ilyen elven írtam volna néhány, digitális telefonközpont program módosítást, a hívások kb. 4-5%-a végződött volna hamis foglaltsággal. ON
Különösen veszélyes ez a működés, ha "kilátszik", mert rontja a tilos tekintélyét. "Biztos most is csak irányt váltanak, csak most lassabban" mondja az autós, és elmegy a vörösen villogó útátjárójelző mellett.
Fél-OFF: Kár, hogy az RTL-nek nincsen egy bazi nagy kamionoscége, ami a piac több, mint a felét birtokolja, és nincs egy tv2-közeli hatalmas magánvasút!
A gőzösről eszembe jutott, hogy egyszer tengelyproblémák miatt Szhely-Barcs-Pécs gyors (akkor még csak egy pár volt), valószínűleg abroncsprobléma* miatt ABb helyett gőzössel ment, és ott álltunk mellette, és egy kicsikét féltem. 6-7 éves lehettem maximum.
*Indulás előtt derült ki, így valószínűleg a "koppogató" vette észre, hogy valami nem stimmel.
A durva az, hogy nem tudom megmondani, hogy utaztam-e gőzvontatású vonattal (ami nem nosztalgia), vagy nem?
Ugyanis ahová jellemzően mentünk, oda jellemzően dízelmozdony, AB, Vagy ABb ment. Valószínű, hogy utaztam, de konkrét élményem nincs.
Amikor én kisgyerek voltam, Szamosszegen laktam, anyai nyagymamám meg Tiszacsegén.
Szamosszeg Nagydobos vasútállomástól még 5 km-re. Amikor utaztunk, először valahogy eljutottunk Nagydobosra (többnyire a szomszéd bácsi lovasszekerén). Már ott kezdődtek az izgalmas dolgok, sorbanállás a pénztárnál, a pecsétnyomóval püföli a néni a kéregjegyeket, aztán jön a gőzös. Többnyire Mátészalka felé indultunk (néha Vásárosnamény fele, amikor úgy volt jobb a csatlakozás), és Nyíregyházán történő újabb átszállás után tovább Görögszállás-Ohatpusztakócs felé. Már akkor is huncutok voltak a mozdonyvezetők :-), átszálláskor a vágányok között kellett közlekedni, nem voltak aluljárók, +55-ös peronok, sokszor ránkeresztették a gőzt. Nem annyira a gyereknek, inkább csinos anyjának.
Szerettem a lehúzott ablakon kinézni, szinte mindig belement a szemembe a mozdonyfüstből egy koromszemcse, akkor volt sírás, míg szegény anyám kiszedte a zsebkendő sarkával. Volt, amikor motorvonatra szálltunk át Nyíregyházán, akkor a kalauz által olykor nyitvahagyott ajtón nézem kifelé előre a vezérálláson át. Később, egyszer gimis koromban egy ugyanilyen motor vezetője megengedte, hogy mellette utazzam, és végigbeszélgettük az utat. Akkoriban az a 90 km három órás út volt. Jó volt nagyon, megtanított a jelzőkre, forgalmi okosságokra. Később, mikor hozzájutottam egy F1-hez, megtanultam az egészet, és amikor ablaklehúzós jó idő volt, kizárólag jobb oldalon, kikönyökölve utaztam, szinte együtt vezetve a vezér úrral :-) Hajjj...
Hogy emiatt meg miért kell a fénysorompót tilosra állítani
Ha a térköz vezérli a sorompót, akkor gondolom a "közeledő irány" foglaltsági állapotai szerinti lesz a sorompó felengedett/leeresztett/fehér/piros állapota. Ha irányváltás történik, akkor az útátjáró másik oldalára kerül a "közeledő irány". És szerintem te is, meg én is úgy csinálnánk, hogy nem hinnénk el, hogy amit a cső egyik végén bedobunk, az a másik végén kijön. Tehát bedobjuk a valamit a cső egyik végén, vagyis megkezdjük az irányváltási folyamatot, de előtte gondoskodunk arról, hogy ha tényleg nem jön ki a cső másik végén semmi, azaz nem áll át a menetirány (megtámadták az ufók, vagy tökmindegy, hogy mi történt), akkor azért mégse kerüljön határozatlan állapotra a sorompónk. Ezért erre az időre, jobb híján úgy teszünk, mintha foglalt lenne a "közeledő irány". Biztos-ami-biztos. Aztán ha az ufók mégse támadták meg, és a cső másik végén mégis kijön a dolog, amit az egyik végén bedobtunk, akkor majd az úgyis visszaállítja a sorompót szabadra.
Az unokatesóm kisfiát is mindig ki kell vinni a vasútra. :) Legyen valaki a családban, aki folytatja ezt a hobbit!
Amikor 5-6 éves voltam, akkor nekem is ez volt a kötelező program. Anyám GYES-en, lakás az állomástól 150 méterre, bolt az állomással szemben. Így volt számos alkalom erre. Szemközt volt a régi Volán telep, akkor még ott működő részlege, de az valahogy kevésbé érdekelt.
Kis séta: Át az állomásra, megnézni a vonatokat.
Nagy séta: Elsétálni a vasúti felüljáróig, felmenni rá, és onnan nézni a fordítókorongot vagy az állomásról kijáró, vagy oda bejáró vonatokat.
Most már nehéz lenne elsétálnom a felüljáróig, mert átvitték a Füstibe. :)
Óra 23-ra beérkezik Oroszlányból a vonat TB-ra. Ezek szerint ekkor vált, várja a TB-ról kiinduló vonatot (ami 41-kor indul kifelé)
Vonatozni is szoktam az 5 éves vonatbolond unokával ezen a vonalon. Kimegyünk-visszajövünk. Ki sem szállunk, élvezkedik. :-) Hétfőn-kedden én hozom el az oviból, na akkor kötelező gyakorlat a vonatlesés az állomáson, fél hatig, amikor kell menni a másikért a táncórára. Biztos ismer már bennunket néhány vezér, mert egyik-másik dudált nekünk nyáron, amikor elindult. Kedden meg felszállunk a vonatra, és megyünk Tata-Tóvároskertig, mert a nővérkéje az edzőtáborban atletizál. Lehet még belőle vasutas, mert most azt állítja, hogy ő mozdonyvezető lesz, meg kalauz :-)
Az egy darabig elmegy, de hosszú távon kényszermegoldás. Ma már még egy 120-as sebességű vonalnak is 60 kilós sínekből kell épülnie.
(Amerikában a keleti parton a 80 mph-val járó bejáróvonatok 136 font/yardos sínen járnak (most szeptemberben még nehezebbet is láttam), ami jó közelítéssel /2 m/kg, vagyis 68...
Jó, hogy azok a motorvonatok másfélszer nehezebbek méterenként, mint a Hernyó, de akkor is.)
Köszönöm a válaszokat. Mivel nem vagyok vasutas, nem tudom, mit jelent az irányváltás a biztberben. Ha el lehet magyarázni néhány mondatban, tedd meg légy szíves. Köszönöm.
Megmarad a mostani 4 pár Budapest-Belgrád nemzetközi vonat is, csak nem 8 óra alatt fogja megtenni a két főváros közötti 375 km-t hanem kb. 4 óra alatt.
4 óra alatt értelmetlen. A 8 órás menetidő sokkal jobb.
