Fogalmam sincs mi lehet az, de nekem van egy, a kerítésre felfutott Otelló, amit a terület korábbi gazdája ültethetett. Mivel én nem szeretem az Otellót, sok évvel ezelőtt kivágtam a teljesen elhanyagolt tőkéket és más fajtát ültettem a helyére. Ez valószínűleg a gyökérről hajtott ki néhány éve, de nem bántottam. A lényeg, egyszer sem permeteztem semmivel soha, így az idén sem, de semmi baja. Egészséges, már majdnem teljesen érett.
Egy sor kérdés vetődik fel. Pl. hány tőkéről van szó; mindegyik olyan e; az egész szemet beborítja e, vagy csak egy részét a szürkeség. Nem akarok tovább okoskodni, de nem lehet, hogy egy korábbi permetezés nyoma most az éréskor vált láthatóvá? (bár ez nem magyarázza a halszagot)
Remélem nem ért nagy kár, de megértem, hogy tudni szeretnéd a választ.
Otelló szőlőmszemeken világosszürke porszerű réteg jelent meg. Lemosni nem lehet, csak dörzsölésre jön le, és meglepő módon halszagú lesz tőle a kezem. Érett szemeken van csak, és sajnos eléggé lerontja az ízét.
Tudja valaki hogy mi ez, és mit kellett volna tennem ellene?
Én vörösborhoz nem használok pektimbontót, bogyózóm majd zúzom és kádban érlelem addig, amíg az összes héj lesüllyed. Pálinka cefréhez használók bontót, de ott is bogyózom és zúzom és úgy megy az erjesztő hordóba a pektimbontó.
Sajnos nekem csak a határozókulcsos van benne, abban a tüdőszínű nem szerepel, csak bakator, valamint fehér és kék bakator néven van benne, és ugye itt végig kell menni a jegyeken, hogy megtaláld, de vissza is lehet követni, hogy megkapd a teljes leírást. A sima és a kék kifejezetten osztott levelű egyébkén, a fehérre még nem találtam rá. Ha van képed teljes, jól látható vitorláról, fejlett levélről (mondjuk egy legalább 1 m-es hajtás kifejlett levele), annak fonákja, akkor már esetleg lehet valamit kezdeni vele. Gondolom a tüdőszínű nem a fenti három közül az egyik?
Én azt javaslom, hogy csak annyit enzimezzél be amennyi egyszerre a présbe fér. A következőt meg mikor már látod, hogy 1-1,5 óra múlva végzel az előző préselésével.
Nem kell bátortalannak lenni az ilyen és hasonló szerek használatától. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy amit ráírnak adagolás az egy tol-ig határ. Minden évjárat különböző más mennyiségben kell adagolni és ezért nagyon fontos a gyakorlati tapasztalat.
Én is megfizettem a tanulópénzt mire kitapasztaltam, hogy melyik évjárat mekkora mennyiséget kíván.
A bakatort sajnos nem ismerem, de én idén úgy jártam, hogy a forrásomtól kaptam rossz fajtát (is, vegyesen a jóval), sőt, magam is adtam rosszakat is az oltványosnak, mert nem vettem észre, hogy keveredés van a saját tőkéim között. Szerencsére segítőkész, megjelölte a nem odavalókat. Szóval akár ilyen is elképzelhető nálad.
Egyébként ha a kép friss, akkor az ilyenkor hozott vitorla nem feltétlen néz ki pont úgy, mint a tavasszal hozott. A lisztessége, szőrössége megvan neki, ha jól látom, de a levél zárt. Javaslom, hogy menj el a forrásodhoz, nézd meg, mennyire változatos nála a levélzet, mert lehet, hogy környezeti hatások, alany befolyásolja. Esetleg tavasszal kérjél újra vesszőket, és gyökereztesd magadnak, próbáld utána összehasonlítani. És az is lehet, hogy a lenti vitorla képe pont nem a jellemző, hanem valamennyire elütő kép.
Köszönöm szépen! Hmm, eléggé elbátortalanodtam, gőzöm sincs hogy legyen a dolog. Szerinted, ha belerakom, és mondjuk háromnegyed óra múlva nekiállom préselni. Ha egy adag préselésével végzek, akkor a következő adaggal ugyan ez és így tovább és tovább?
Mivel én PX 5 használok így a P110L- ről nincs saját tapasztalatom, csak mások által elmondottak.
Azt mondják a 2 órás enzimes áztatás jól működik, de az enzim mennyiségével óvatosan kell bánni mert elég nagy roncsoló hatása(szinte elpépesíti) és akkor szinte lehetetlen kipréselni.
Én azt javaslom a 2 órába számold bele a préselést is és ha nem kemény bogyójú a szőlőd akkor inkább a 0,5-1 g/hl között adagold.
Az erős hajtásnövekedés valószínűsíti a hiánybetegséget.
Mivel a talajból korlátozott mértékben tudja felvenni a gyökérzet (vagy tényleges hiány, vagy antagonizmus miatt), ezért a korábban kifejlesztett részekből kerül át valamennyi az új hajtásokba. Vagy másként nézve, a szemek érés előtti duzzadása igényelne plusz anyagot, de a talajból felvehető mennyiség az új hajtásokba megy, így a növekvő fürtökben helyileg leesik a koncentráció.
Keserűsót kötött talajra ki lehet szórni ősszel, vagy csak tavasszal? (Gondolom, a bedolgozás majd ráér a következő talajműveléssel, nem illan el a hatóanyag, mint a nitrogén.)
1 kg hány m2-re való így?
Tudom, hogy levélre jobb lenne, mert talajból nem olyan jól veszi fel a szőlő, csak tegnap vettem egy liter folyékony Mg-ot, erre még aznap találtam itthon egy kg keserűsót. Mivel ilyen sokra nincs szükségem, így arra gondoltam, a keserűsót kiszórom, hogy adjon egy folyamatos alapot, aztán év közben még kap egy-két kombinált levéltrágyát, plusz egy-két folyékony Mg-ot.
A kb. 5 év óta fokozódó kocsánybénulás akadályozására tennék így próbát.
Nálam ezt a csemege szőlők produkálják, de itt sincs benne semmi logikus, h csak ez v az a fajta. Nálam is pár éve kezdődött. Ami érdekes, hogy a mellette lévő sorban lévő fekete rizling hiába idősebb, semmi baja. Én azt hallottam, hogy magnézium hiány okozza. Jövőre erre a pár tőkére rámegyek külön MG-vel lesz ami lesz alapon aztán meglássuk.
Azért írtam, hogy a különböző lombtrágyák meg műtrágyák annyit érnek mint halottnak a csók.
Márt csak azért se mert ez a "betegség" legnagyobb részben a zweigeltet tizedeli, utána az oportó. A többi fajtánál-kékfrankos, merlot, cabernet, stb..- nem fordul elő, vagy csak nagyon elvétve.
Pedig az elmúlt 10 évben kipróbáltunk sok mindent a zweigelten.
Én jobban hiszek abban, hogy korélettani oka van, meg, hogy a kocsánynál a hámszövetek eltömődnek és nem jut tápanyag a fürtbe.
Ezt(nálunk) tapasztaltuk is mivel kb: 15 éves koráig semmi gond nem volt vele. Csak az utóbbi 10 évben kezdett el fonnyadni savanyodni, ez idő alatt tán 2x volt, hogy csak minimális fonnyadás volt amúgy a kb: a termés 1/3 levagdaljuk a földre szüret előtt.( bár ez a tapasztalat nem mérvadó)
A másik amiről néha beszélnek, hogy az se mindegy ezeknél a fajtáknál, hogy milyen alanyra milyen nemest oltanak.
Az igazság az, hogy még ma se tudják az okát, de szerintem még egy jó ideig csak tippelgetni fognak.
Letudjátok adni a szőlőt?Hallottam,hogy hektáronként 160 mázsánál több nem lehet,mert nem veszik át.De,hogy ez fajtánként változó azt nem tudom.Meg azt sem,hogy mi van akkor ha ezt a mennyiséget túlhaladja.Nekünk z.veltelinink van,számoltam,51 mázsa lehet rajta.de ez csak egy közepes ,jó termés.
