Számos családnév eredetéről kérem a véleményeteket.
1.Sintábor, egyik unokatestvérem neve. Egyházi anyakönyvi bejegyzés szerint eredeti alakja Zsintávor volt, a család Vácról származott.
2. Hús nevet viselt a másik unokabátyám. Nehéz elhinnem, hogy a magyar hús szó vált volna családnévvé. Elképzelhető-e, hogy a moldvai Huş városnévvel azonos eredetű?
3. A Kertész név is előfordul az ősök neve közt. Korai anyakönyvi előfordulás Kertiš alakban – tehát nem a kertész szóból származik?
4. Szöllősi nevű elődeim legelső anyakönyvi névváltozata Szüllesy. Azt hittem, hogy a Harta határában volt Szülle településről kaptak nevet, de a turóci evangélikus anyakönyvekben is találkoztam a névvel.
5. Benedikti. Nem tudok Benedikt településnévről. Nem származhat-e közvetlenül a garamszentbenedeki apátság (Abbatia S. Benedicti de iuxta Gron) nevéből?
6. Az apostagi anyakönyvben egyik előd nevével először Liberini formában találkoztam, ami hamarosan Albertinire változott. Turócban más olaszos hangzású névvel is találkoztam, pl. Carbonari, Augustini. Tényleg olasz nevek? Hogy kerültek oda?
7. Névadó elődeim nevét Turócban következetesen ’uo’-val írták (Buocz), de már ott is volt o – kettőzött o magánhangzós változat. Apostagon véglegesen ó-vá egyszerűsödött. Első előfordulása tudomásom szerint a garamszentbenedeki apátság 1075-ös keltezésű alapítólevelében van a következő szövegkörnyezetben: „Iuxta quam etiam syluam vnum Huduornicum meum, Bocz nomine, quem ad seruiendum cum duobus fratribus …” Milyenféle név ez a 11. században? Lehet-e annak folytatása a Buócz?
Az interneten Zólyombúcs helységnévvel együtt találtam a Bócz nevet. Tudom, hogy a lengyel olvasata ’búcs’. Lehet-e kapcsolat köztük?
Lehet-e kapcsolata a Pribóc (Pribovce) településnévvel?
8. A 18. századi turóci anyakönyvekben kutakodva nagyon szokatlan névképzővel találkoztam, például: Matuseje, Palikeje, Bernateje, Vožareje, Počtareje és még sok más. Mit jelenthettek, hova lettek?
9. Ugyanott többször fordul elő mind a Rovosz, mind a Revusz családnév. Az előbbi rókára utal, ha igaz. Hát az utóbbi? Nem lehet genetikai kapcsolat Köztük?
10. Egy családifond-töredék címében együtt szerepel a Buoc – Čeper családnév. Az anyakönyvekben ismétlődően Czepernek írák. Milyen eredetű lehet?
Nagyon fogok örülni, ha kérdéseimre apránként választ kapok.
Andres inkabb nemet eredetü es nyilvan Andreas = Andras szemelynevböl keletkezett 1293 mar van emlites a nevröl.
Francia alakja Andre(y) vagy Andrez lenne.Andres igen gyakori nev kb 8000 lakos viseli .Központ Hannover es Saarvidek de amugy elegge egyenletes azeloszlas. .Endres meg több van es föleg Also-Frankföldön (= Eszakbajororszag)
Morand keletfrancia nev.A mor szobol ered amely a latin maurus (afrikai) -nak a szarmazeka.Tehat a Morand egy kreol börü
Köszönöm a válaszaid. A második várnagy változat már sokkal szimpatikusabb. Lenne még egy kérdésem két ősöm nevénél francia eredetre gyanakszom Morand és Andres / Endres, nem tudom jól gondolom e, vagy a németben is vannak ilyen személynevek ?
Bár igaz, hogy sok Podole település van Lengyelországban, de ezek kis falvak, miközben a Podolski gyakori lengyel vezetéknév. Ezért indokoltabb a Podole (latin Podolia, magyar Podólia) tájegységnévből eredeztetni.
Babjar: A név már a hangalakját tekintve sem szerb-horvát. Bácskában azonban nemcsak szerbek és horvátok (bunyevácok) élnek, de szlovákok is, és ez a név szlovák, az irodalmi nyelv szerinti helyesírással: Babiar ['babi̯ar]. Hasonló név van a lengyelben is (némileg eltérő ejtéssel), de lengyelek nincsenek Bácskában: Babiarz ['babʲaʒ].
A név etimológiailag világos: a szláv baba alapszóhoz járult a szlk. -iar/ár, ill. le. -arz foglalkozásnév-képző. A baba többjelentésű szó, és a szlovák, valamint a lengyel más-más jelentést őrzött meg máig a név alapjául szolgáló képzett szóban. De a családnevek kialakulásának a korában lehet, hogy ismert volt a másik jelentés is.
A szlovákban a baba ’kalács’ jelentésből kell kiindulni, és a babiar ’kalácssűtő’ jelentésű volt. Ez a szó már a mai nyelvben nem él, csak babiareň ’kalácssütő forma’ származéka. A lengyelben a baba figyelembe veendő jelentése ’nő’, a babiarz pedig ’szoknyavadász, nőbolond’.
> Érdekes hogy valaki önként viselt ilyen gúnynevet
Mint az a Peter_Cs által belinkelt anyagból is kiviláglik, nem önként viselik: a közösség ruházza rájuk, s minthogy a közösségben kell élni, maximum elfogadják. Ha anyakönyvezéskor kerül lejegyzésre, az adatközlés akkor sem feltétlenül önkéntes, hanem a pap közreműködésére jelenik meg.
Csemerics: Vö. horvát Čemerić ['tʃěmeritɕ] családnév. Ez ritka és a cirill betűs Чемерић alak szinte teljes hiányából arra következtethetünk, hogy a szerbekre kevésbé (vagy nem) jellemző.
A névben az –ić toldalék a szerb-horvátra oly jellemző apanévképző, ami azt is meghatározza, hogy előtte egy személynév (illetve annak töve) van. Természetesen a családnevek kialakulásának körszakában (kb. XVI–XVII. sz.) használt személynév.
Ez a Čemer személynév világosan egy szerb-horvát közszó: čemer ’epe; (átvitt értelemben) keserűség, keserv, fájdalom’. A személynév így ragadványnév: keserű vagy kolerikus jellemre utalhat, esetleg epebajos kinézetre.
A magyar csömör ’gyomorrontás, undor’ szónak egyébként ez a szerb-horvát szó az egyik lehetséges etimológiája. A magyar csömörből is lett már az Árpád-korban személynév, és egy ilyen nevű személy a mai Csömör település névadója.
Nagyon köszönöm a választ. Érdekes hogy valaki önként viselt ilyen gúnynevet, ez mondjuk apai ágon is előfordul velem a Peller eredetileg Németországban Beller volt, civakodó, veszekedő jelentéssel. Még lenne egy kérdésem volt egy Csemerics nevű horvát ősöm Törökbálinton, Chemerich és Czemeritz névalakban, mit jelent a név ? Elöre is köszönöm a választ.
> Én sem feltételeztem, hogy a Pribék lenne az eredet
Én azonban induláskor nem zártam ki, hogy a Pribék eredeti, azaz független, a korábbi nevet leváltó ragadványnév. Ilyen magyar családnév annak eredeti 'az ellenséghez átpártoló személy; hite- v. pártjahagyott', esetleg 'kalauz, útmutató' jelentése alapján ugyanis képződött. De aztán a nagyfokú hangzásbeli hasonlóság miatt a független eredetet elvetettem magamban.
A Fribek-et mindenféleképpen harmadlagosnak tarom. Ez magyar szempontból ugyanolyan értelmetlen, mint a Fribert, így magyar környezetben nem keletkezhetett népetimológiásan. Névalkotással sem keletkezhetett, mert a magyarban az -ek nem névképző, az -ék mint családi többes előfordul ragadványnevekben, de nagyon marginális. "Félrehallással" sem keletkezhetett, hiszen az Albert névnek nincs Albek ~ Albék formája (vagy legalábbis én nem találtam), és más hasonlónak sem: ezért ebben az esetben sem feltételezhető ez. Emiatt az illetőnek két nevet kelltt magával hoznia: Fribert, ill. Fribek.
Ez pedig magyon különleges dolog lenne, így elvetem. Emiatt a Fribert és a Fribek közül az egyiknek kell elsődlegesnek lennie. Nem valószínű, hogy eg ynémetül "értelmetlen" névből éppen a magyarok állítsanak elő németül "értelmes" nevet, így a Fribek nem lehet az elsődleges. De mint írtam, konzervatív etimológiával nem állítható elő a magyarban, így maradt a Fribert × Pribék kontamináció feltételezése.
"mindig az „értelmetlenebbről” lehet inkább feltételezni, hogy az az eredeti"
Én sem feltételeztem, hogy a Pribék lenne az eredeti, hanem csak félrehallás, félreírás - beleértelmezés - a Fribek/Fribék-ből (annál is inkább, mert a többféleképpen írt név végül a XX. sz.-ra is maradt Fribek, illetve Fribék is létezik).
De akkor, ha jól értem, továbbra is a Friedbert-et tarthatjuk eredetnek, akár Mo.-n alakult ki a mai név alak, akár szláv területen. Köszönöm.
Kozek: Lengyel találatokat leltem: http://www.moikrewni.pl/mapa/kompletny/kozek.html, bár elvileg lehetne cseh és szlovák is. Van ukrán Козек is, és emiatt van orosz találat is. Lehet azonban, hogy az ukrán nevet lengyel eredetűnek lehet tekinteni. A név minden valószínűség szerint a közszláv koza ’kecske’ szó és az –ek kicsinyítő képző kapcsolata.
Krivinka: Ilyenformán szlovák hangalakú, bár a mai szlovákiai névkincsnek nem része. Cseh alakja Křivinka [ejtsd kb. ksivinka], amely ma is használt családnév. A lengyel forma Krzywinka lenne, de pont ilyen név nincs (van azonban Krzywina, Krzywiniak stb.). Az orosz Кривинка helynév (és annak is modern keletkezésű). Azt azért el kell mondani, hogy a cseh lágy ř magyar környezetben szlovákos kemény r-ré lehet, így a cseh eredet nem zárható ki. De az sem, hogy a szlovákból kiveszett, ill. minden képviselője a határnak ezen az oldalán rekedt.
Ami az etimológiáját illeti: szlovák krivý ’görbe, ferde; hamis, hazug’ / cseh křivý ’ua.’ / lengyel krzywy ’ua.’ melléknév + –ina elvontfőnév-képző + –ka kicsinyítő képző. Az elvont értelem kb. ’görbeség, ferdeség; hamisság, hazug volta vminek’. Mint helynév kanyargós vízfolyásra utal, illetve ilyen mellett fekvő településre. Személynévként, és innen családnévként, jellemre vonatkozó ragadványnév. (A kicsinyítő képzőnek a szláv névtanban sokszor nem kicsinyítő szerepe van, hanem pusztán egyedítő-névképző: így ezt külön nem szoktuk magyarázni, ha nincs különös ok rá.)
Nagyon köszönöm a részletes választ. Nem is gondoltam volna ilyen nagy eltérések lehetnek a szláv nyelvek közt. Van még két név ami érdekelne, mit jelent a Kozek és a Krivinka ? A Podolski név a Podolia névből ered ? Elöre köszönöm a választ.
Magyar környezetbe kerülve megindulhatott a népetimológia, így el tudom képzelni, hogy az említetted Pribék a Fri(e)bert helyett keletkezett ilyen alapon. Majd ez a két forma össze is keveredhetett Fribék-ké, és ez utóbbi lejegyzése lehetne a Fribek.
Ez így komplett magyarázat, de mivel egyedi eseményeket feltételez, mindenképpen olyan feltevés, amelyet csak aprólékos genealógiai forráselemzéssel lehet bizonyító erejűvé tenni.
> A szlovákban, ha közvetlen német átvétel, milyen mechanizmus szerint lett o a második mgh.?
A hipotetikus átvett forma szótagképző /r/-rel áll, ezt máig őrzi a cseh: švagr ['ʃvagr̩]. Bár a szlovákban is van szótagképző /r/, de a csehhel ellentétben szó végen „nem tűri”. Ilyenkor a mély reprezentációban jer lép be elé: švagъr. A felszínen a végeredmény a jerhelyettesítés adott nyelvjárásban szokásos formája lesz: s mivel az irodalmi nyelv a középszlovák dialektusokon alapul, ez igen a leggyakrabban /o/. A szótő azonban továbbra is švagr-, amely megjelenik magánhangzóval kezdődő toldalék alőtt, pl. e. sz. birtokos esete (Gsg) švagra. Ennek analógiája ejtette ki a második /o/-t a kérdezett Sógrik névből is.
Hasonló, de belső fejleményhez vö. ószl. bobrъ ’hód’ > cs. bobr, szlk. bobor (Gsg bobra) , de a nyugatszlovák alapú bernoláki nyelvben, ahol /e/ az általános jerhelyettesítő, ugyanez bober.
S hogy egy olyan német átvételt is hozzak, ahol a szlovák és a magyar ebben a kérdésben nem mozog együtt: n Koffer > cs. kufr, szlk. kufor, m. koffer.
A Fribek már a XVIII. század óta magyar nyelvű környezetben van, viszont írták Fribertnek és Pribéknek is (az 'é' gyakran kerül elő korábban is, mai magyar névváltozatban is, ennek lehet jeletősége?)
Lehetséges ez magyar környezetben történt átalakulás a Friedbert/Fribert-ből?
Kramli: Vö. német Krammel, Kramml, Kramli. Ha nem ez utolsóról van szó, akkor a -li végződést magyarosodás alakította ki. Ez vélhetően a német Kramm(e) név kicsinyítő képzős formája. Ez utóbbi alapja pedig a középfelnémet kram(me) ’harc’ szó.
Fríbek: Német alapú szlávnak tűnik, de csak Németországból tudtam kimutatni, vö. itt. Ettől még lehet szorb (németországi szláv), vagy olyan cseh, aki átköltözött Németországba. Az -ek itt szláv kicsinyítő képző, a Frib- pedig a német Friebe személynév átvétele. A Friebe a német Friedbert (< ófn. fridu ’béke’ + ófn. beraht ’fényes’) név rövidülése.
> Szorb nyelven hogy mondják/írják a meisseni lakost?
Felsőszorb forrást találtam, eszerint: mišnjanski, l. http://www.lausitz.la/gramatikawsow-wokno.htm . Alsószorbot nem találtam, de a tippem az, hogy ugyanúgy hangzik, minthogy maga az alapnév is csak annyiban különbözik, hogy az /n/ eleve lágy, vö. fszrb. Mišno ~ aszrb. Mišnjo.
Ha a tőhöz nehezen illeszthető a -ski toldalék, akkor sokszor belép elé valamilyen plusz elem. Ez a legtöbbször az -an főnévi lakosnévképző, vö. Mišno 'Meißsen' :> Mišnjan 'meißseni férfi' :> mišnjanski 'meißseni', vagyis formailag ilyenkor a melléknév nem közvetlenül a helynévből, hanem a lakosnévi főnévből képződik. Ez a bővítő elem igen ritkán -ov, így egy -ovski végű lakosnév esetén alapból azt feltételezhetjük, hogy az -ov magának a helynévnek a része.
> a Sógrik honnan eredhet?
Erről azért nem írtam, mert a 9119-ben magad is jól tippelted. Az -ik kicsinyítő képző nyugati szláv, így ettől még lehetne cseh, vagy lengyel is. A Šógr- alap nem magyarázható másként, mint olyan névként, amely a magyarból került a nyugati szlávba. Ez pedig eleve a szlovákot jelöli ki, és ezt megerősíti az, hogy ez az átvétel (névként) a szlovákban mutatható ki (mint Šógor és Šogor).
A magyar sógor közszóként nem került át a szlovákba (ott is német eredetű a švagor, mint a magyarban), ennek ellenére lehet, hogy egyes nyelvjárásokba bekerült, vagy szlovák-magyar együttélés során használták. A Šógor így vagy úgy valaki ragadványneve lett, ha nem közszói alapról, akkor talán szavajárási névként (pl. ő használta a magyaros sógor megszólítást). A fiát ennek alapján nevezhették Šógrik ’kis Sógor’-nak, de ha többen is hasonló ragadványnévhez jutottak, akkor közülük az ifjabbik, kisebb termetű stb. már eredetileg is megkaphatta ezt a formát.
A mai szlovák családnévkincsben nincs Šógrik, de van Šógorka.
Zimony: Körben minden szláv nyelvben van hasonló családnév. Ebben a konkrét hangalakban (o-val) gyakorisági alapon a lengyel Zimoń családnév lehet az eredete. Ez pedig a hasonló lengyel személynévre megy vissza, amely a Simon név német Siemon alakjának átvétele.
Vrabély: Ez egy ’veréb’ jelentésű szláv közszóra megy vissza. Emiatt nem lehet megmondani, hogy a szerb-horvát Vrabelj, vagy a szlovák Vrábeľ családnév-e az eredete. A gyakoriság ez utóbbit támogatja inkább. (Itt a lengyel kizárható, mert ott az első mgh. nem a, vö. Wróbel).
Az őseim közt előfordultak Zimon és Vrabély nevű ősök. A Zimon ipolysági, saját kutatásaimban cseh-szlovák, lengyel (Zimoń alakban) és orosz előfordulásokat találtam, lehet, hogy a Seeman elszlávosodott alakja? A Vrabély hegyközi (Zemplén) eredetű. Szeretném tudni, milyen eredetűek és mit jelentenek.
