Szinte biztos voltam abban, hogy valami hasonló reagálás lesz a hsz-emre. :)
Én nem azt írtam, hogy aki spontán teherbe tud esni, az nem boldog nagyon is, amikor megszületik a gyereke, vagy belőle nem válik jó anya. És azt sem állítom, hogy a lombikosok automatikusan jó anyává válnak. Nagyon szűklátókörű és előítéletes lennék, ha ez egyáltalán megfordulna a fejemben. Sőt, utálom, azt a végletet is, amikor valakit pusztán amiatt avatnak "szentté", mert lombikoznia kell. Mi is ugyanolyan gyarló emberek vagyunk, mint bárki más.
Nem tudom milyen tantárgy ment Neked esetleg nehezebben vagy melyik volt kevésbé kedvelt általad diákkorodban, de gondolom, ha egy olyan tárgyból szereztél jó jegyet, ami nem ment olyan könnyen, mert utáltad, nem érdekelt, nem tanultad szívesen, esetleg nem is értetted sokszor a tananyagot, arra azért bizonyára büszkébb voltál vagy nagyobb volt a sikerélmény, amikor mégiscsak jól sikerült egy dolgozat, vizsga. Azon egyszerű oknál fogva, hogy sokkal több munkád, energiád feküdt benne, mint egy másik, számodra könnyebben tanulható témában. Tudom sántít a példa, mint ahogy minden példa sántít. De talán így érthetőbb, hogy miért értek egyet Kingával, és tényleg, olvasd el az idézetet mégegyszer, amit ráadásul nem pontosan idéztem, mert valójában így szól:
"Minél mélyebb árkot hasít lényedbe a bánat, annál több öröm befogadására leszel képes."
Bár a lényeg így is ugyanaz. :)
Megjegyzem, előttem még senki nem szégyellte bevallani, hogy terhes, és mondjuk az első próbálkozós hónapban összejött neki. :) De nem is értem, hogy mi a francért magyarázkodom itt?
Nem vagyok ontopic, most Luci miatt kísérem figyelemmel az eseményeket - Luci, nagy gratula itt is!! -, de erre szeretnék reagálni. Igaz, magam ellen beszélek, hiszen mi is majd' 2 évet vártunk Balázsra, ami ugyan eltörpül az itteni átlaghoz képest, de nem pont a "ránéznek és terhes lesz" kategória.
Szóval, amit mondani szeretnék :-) A jó anyaság mércéje nem a gyermekáldásra várakozással eltöltött évek száma! Ismerünk olyan anyukát, aki véletlenül esett teherbe 20 évesen és "ha már így alakult" megtartotta, és helyből jobb anya, mint én valaha leszek, és ismerünk olyan lombikbabás anyukát, aki veri a gyerekét.
Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy aki mélyről jön, az jobban becsüli a pénzt, mint aki kvázi beleszületett. Nem igaz, erre több élő példa van. Vagy a kedvencem, a hüvelyi vs császár "vita". Nyilvánvalóan nem attól lesz jobb anya valaki, hogy 28 órán keresztül vajúdik 8 óra helyett, vagy beteg gyereket szül egészséges helyett. Ezen nagyon kevés múlik.
Minden a nevelésen, a hozott mintán múlik, a többi körülmény ennek a mintának a korrigálására nagyszerűen alkalmas, de alapvetően nem meghatározó.
Ne haragudj az OFF-ért, de ezzel a "tévhittel" olyan sok helyen találkozni, hogy lassan az sem meri bevallani, aki könnyen teherbe esett, hiszen "mit tud ő a szenvedésről".
Nem akartam minden mondat végére odatenni, de természetesen a fentiek nem abszolút igazságok, hanem szigorúan szvsz.
És még annyit. Nekem egyszer Kinga mondta, és nagyon, de nagyon igaza volt, amikor én is amiatt panaszkodtam neki, hogy megőrülök, mert folyamatosan kapom a híreket, hogy ki lett terhes, meg ki szült a környezetemben. Na szóval, Kinga erre azt mondta, hogy ne keseredjek el, mert azok, akiknek viszonylag könnyen összejön a baba, a töredékét nem érzik annak a boldogságnak, amit mi fogunk, amikor a mi gyerekünk megszületik. És ez nagyon így van. :) És ezt erősíti meg az az idézet is, amikor egyszer karácsonyra egy ajándék mellé a következő idézetet kaptam.
"Minél nagyobb árkot hasít lényedbe a bánat, annál több öröm befogadására leszel képes."
Én mindig ezt tartom szem előtt, amikor nagyon el vagyok keseredve. :)
Én nagyon bíztam benne, hogy így lesz. :))) Egyébként meg egyetértek a dokiddal. Szvsz egy lombikos koraterhességnél minden egyébként abnormális dolog bőven belefér a normálisba. :) Nyugi, és mennek a további drukkjaim! :)
Dongó!
Nagyon jól teszed, hogy vársz még egy kicsit inkább. Minden lombikra elsősorban lélekben kell nagyon felkészülni. Most nagyon gyorsan lenyomtál kettőt is egymás után. Kicsit töltődj fel lelkileg, tedd helyre a fejedben a dolgokat, ebben tuti fog segíteni a kineziológus is.
Ez most itt OFF lesz, de az örökbefogadásról. Mi már sorban állunk. Sokáig tartott nekünk is, mire a tettek mezejére léptünk. Nekem azt volt marha nehéz a lelkemben lerendezni, hogy azzal, hogy elindítom az örökbefogadási procedurát, az nem azt jelenti, hogy egyúttal lemondok a vérszerinti gyerek lehetőségéről. De ha ezt le tudjátok magatokban rendezni, akkor vágjatok bele minél előbb, mert nyílt örökbefogadásnál is egyre hosszabb a várakozó lista. A veszprémi tegyesznél nagyon rendes az ügyintéző, nekünk nagyon flottul ment minden. Nem volt felesleges időhúzás, aktatologatás. Nagyon emberséges volt mindenki. Beszéljetek róla többször egymás között. Nem kell erőltetni csak időnként, ha a helyzet úgy adja, akkor beszéljetek róla. És hidd el, már az egy hatalmas megnyugvás lesz, ha úgy érzitek, nem teljesen elvetendő alternatíva az örökbefogadás. Ha konkrétumokra is kíváncsi vagy, akkor magánban szívesen mesélek, mert nem akarom teljesen szétoffolni a topikot.
ON
És még annyit, hogy most nagyon büszke vagyok ám Rád, hogy képes vagy akár halasztani is, csak hogy lélekben megerősödve vágj bele a következőbe. Hidd el, ez már azt mutatja, hogy kezdesz egy kicsit lekattani a témáról. Nagyon klasszul csinálod. :))
Ez a Hcg szint nagyon jó. A 11. napon az átlag 95. Én még a 2 babát is megkockáztatom!!!!! Gratulálok!! Nagyon vigyázz magatokra, pihizzél sokat!!!:))))
Jajj, de jó, gratula!:) Ez szép hcg szint!! :) De emellett hogy lehet a vérzés és a görcsök normális? (Na most nem idegesíteni akarlak, nehogy félreérts! Csak fura!)
Sziasztok, nos, jó híreket kaptunk: Hcg 179, a progi meg száznegyven-valamennyi (állítólag ez a belső termelésű, nem az utro), ezek 11. napi értékek, ami a bennfentesen szerint erős terhességet jeleznek. A görcsök és vérzés továbbra is masszívan fennáll, a doki szerint normális. (Szerintem meg nem, de nem álltam le vele vitatkozni;-). Annyi előnye van a dolognak, hogy a korábbi terhességeimnél ahányszor kijött onnan valami, mindig futottam megnézni, hogy nem vér-e, most tudom, hogy az:-)) Úgyhogy néhány újabb dobozra szóló utrogestan recepttel lettünk utunkra bocsátva azzal, hogy március 1-jén UH.
Dongo, én viszonylag hosszú ideje viszonylagos rendszerességgel járok egy kineziológushoz, nekem nagyon sokat segített (a lombikon kívül is). Ha gondolod, meg tudom adni az elérhetőségét.
dtamika, értem én, de nem erről értekeztem:) Arról, hogy az ecceri ember fejében a lombikos az bizony egyenlő kellene, hogy legyen az örökbefogadóval. Itt most, már elnézést, nem a spontán gyerekesekről van szó, róluk csak annyiban, hogy az ecceri ember fejében a spontán gyerekes nem egyenlő legyen egy esetleges örökbefogadóval. Remélem érthető vagyok.
Jaj, Kinga, nem értettelek félre, pontosan úgy értettem én is, mint te. Úgy látszik, még gyakorolnom kell a fogalmazásosdit...:) Csak arra akartam példákat felhozni, hogy az általános felfogással szemben azért vannak olyan spontán gyerekesek, akiknél felmerül az örökbefogadás is.
Tegnap volt a tanfolyamunknak vége ami kell az öRÖKBEFOGADÁSHOZ.
Nem akarlak rábeszélni,hogy kezdjétek el,mert csak akkor szabad belevágni ha mindd a ketten akarjátok.viszont 2-3 évet várni kell.miis csecsemöt szeretnénk,ezért hosszú a várakozás.mondta a vezető,hogy most hetente jelentkezik nála 2-3pár,ami eddig havonta volt 2-3 pár.valoszinű a lombik csökkentés miatt is van ez.
nekem van még egy esélyem a lombikkal,amit kiis szeretnék használni.ha sikerül az ÖF-et viszamondhatom bármikor,viszont tudom ha lombikkal nem sikerül idő kérdése,de ÖF-el igen.
Érdekességképpen leirnám,hogy volt egy csaj,aki két hete pozitivat tesztelt.ismeretlen meddőséget állapitottak meg nála.valoszinű,hogy köze van annak,hogy az ÖF körüli teendői jót tett tenni.nem azon agyalt,hogy mikor lesz már terhes.
Sajnos vannak ilyen mélypontjaim, egyszerűen baromi nehéz, hogy minden héten bejelenti vmelyik barátnőm, hogy terhes. És soha nem voltam egy irigykedő típus, de ezek most nagyon fájnak. Most azon gondolkodom, hogy ha lehetséges áttetetem a következő lombikom időpontját áprilisról májusra. Úgy érzem áprilisra még nem leszek elég felkészült lelkileg.
Örökbefogadás. Én hihetetlenül boldog lennék, ha örökbefogadhatnánk egy újszülöttet! De úgy érzem a párom még nem kész rá, bár mondogatja, hogy menjünk, kezdjük el intézni. És kellene is, mert úgy tudom, hosszú idő. Csak ugyanakkor tudom, hogy az ő családja ezt nem fogja támogatni. Szörnyű így titkolózni előttük, de attól tartok kígyót-békát kiabálnának rám, ha kiderülne a program. :(
Luci, egy órája ébren vagyok, rágom a körmöm helyetted is:) Nekem a blasztós beültetés kilencedik napján halvány, de azért határozott pozitív tesztem volt (nem kaptam repesztőt, nem volt, ami bezavarjon), és aznap mentem vérvételre, ahol abszolút megerősítettek :))
dtamika, félreértesz az örökbefogadással kapcsolatban, nem vetettük el, hanem azt mondom, hogy nagy hirtelen ezt már nem kérdezi meg senki, érted. Ha van valakinek vérszerinti gyereke, attól ezt nem szokták megkérdezni, legyen lombikos avagy nem. Ez csak addig "természetes" kérdés, amíg tolja az ember a lombikot, és még mindig nem terhes, még mindig nem terhes, még mindig nem terhes. Erre mondtam azt, hogy spontán terhesektől a büdös életben nem kérdezi meg senki, hogy ok, akarsz másodikat, harmadikat, miért nem fogadsz örökbe?
Sziasztok, továbbra is nagyon hálás vagyok a sok drukkért, biztos vagyok benne, hogy hat:)
A helyzet fokozódik: erősebb görcsök, több vér, viszont erősebb csík a ma reggeli teszten. Én meg próbálom az ép elmémet megőrizni. Holnap megyek vérvételre. Krizsa továbbra is bizakodó, bár azt mondta, hogy a görcsök várhatóan maradnak, ami azért nem jó hír, mert csak akkor vérzek, amikor görcsölök. Holnap elvileg ő is benn lesz, megpróbálom elcsípni, hogy mi legyen.
