Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
a legolcsóbb ha a menyezetszigeteléssel kezded, és talán a legtöbb meleg ott megy ki.
20cm könnyűbeton ( 100-150 kg/köbm sűrűségű ) veszel darált nikecelt kevered cementtel földnedvesre vagy kicsit vizesebbre és kertészeti fóliát rakol alá, a tetejét le kell valamivel takarni/ glettelni ,hogy a kártevők ne tudjanak hozzáférni .
A c sorozat felett is eljárt az idő, nézz át a kondenzációs kazán topic-ba ott ajálgatták az immergas-t mivel 5 év a garija. álltalában 4 év alatt szokott kifeküdni az elektronika a kazánokba ( 80000 )
A házam kb 95m2 hasznos alapterületű 30 éve épült vályogtéglából.
A nyílászárók még az akkori beépítésű kapcsoltgerébtokos faablakok amik a korukhoz képest jól záródnak. Homlokzat nincs szigetelve csak vakolat és kőpor van rajta. A padlás a hagyományos "alsó-felső" padlás szigetelés nélkül saralva.
A házat egy c21-es régi gázkazán fűti 6 db lapradiátorral nyitott rendszerben.
Az éves gázfogyasztásunk kb 2000m3,így a lakásban 20-21 fok van nappal 18-19 fok éjjel.
A kérdésem,hogy szerintetek nekem érdemes lenne-e vegyesfűtés beszerelése amihez még kémény is kellene vagy inkább az erre szánt pénzt szigetelésre kellene költeni és maradni a gázfűtésnél?A 2000m3 gáz árából kb 110 mázsa akácot adnak mifelénk ami szerintem nem is lenne elég egy szezonra.
Igen jelenleg nekem is ott van. Na átmentem dokiba, régen a mühelyben is alkalmaztuk a sztetoszkópos hiba behatárolást. It nem kel komoly müszerre gondolni megteszi egy méretes csavarhúzó. Nagy jól behatárólható a kavitációs zaj keletkezésének a helye. Az egész arra hasonlit mintha a csőben szenyeződések áramolnának, néha pattog is.
Most vissza tettem a termosztátot a Laddomatba csak esztergáltam egy kis stiftet a tüskéje alá, igy korábban nyit. A gyakorlatban be is vált, most 60°C nál kezd keverni a puffer aljából. Az üzemi hőfok 60-65° szerintem lecsapódás kátrányosodás most sem keletkezhet (de majd kiderül) kétségtelen nem 80°az előre menője de ez nembaj hisz a végén ugyis felmegy majd. A kavitációs zaj megszünt III-as fokozaton megy, bugyogást sem halotam. Lehet, hogy jóbb áramlást kap a kergető turbinája?
Biztos van ennek is alapja. Sokszor van mikor oda teszek egy edénybe vizet forralni (virslinek) , elég szélsőséges idők alatt for fel, tehát változó a gáz Mj-ja. Valószinü átlagolják ezt a számlán de ki tudja? Igazából ezt úgy lehetne viszonyitani hasonló külső hömérsékletnél 1-2 napot gázal és majd szén tüzelésnél menyi fogy.
Az iszapot slaggal kell kimosni a körökből. Nekünk több diszperzites vödörnyi jött ki, és az iszapkiválasztót is ki kell pucolni. A csőtermosztátot érdemes 65 fokra állítani, nekünk legalábbis annyinál kapcsolja a szivattyút ki és be, a szivattyút pedig próbáld meg 1-esre kapcsolni, ha nagyon felmenne a kazán hőmérséklete, akkor hagyd 2-esen.
Igen a III-ast javasolja és max.6m táv meg 6 hajlitást a 28-as csőnél. Nálam ez mind belefér a II- es fokozat-nál majd a gyakorlat dönt ha nem szalad meg a hő akor elég. Most még gondolkodom azon a meglévő Spiro micróbuborék eltávolitót esetleg át rakjam a kazán bemenöjébe, talán igy elejét veszem, hogy bubórékok kerüljenek a kazánba.
Valoszinű jól számoltál, sőt a 70°os hatékonyság is az átlag feleti. Én már 2 éve is számoltam pedig akkor 3800Ft/q áron lehetett kapni a Cseh brikketett és határ eset vól. Most viszont radikálisan felment a szén ára (jó szénről van szó) ez nem csak a + 20°os környezett védelmi adó miat van.
ez azért érdekes, mert a laddomat hasznalatijaban direkt írja, hogy a szivattyú 3as fokozaton kell legyen..ha jól emlékszem
csak észrevették volna ha kapitalizmus... nem?
Köszönöm a válaszod.Neked végül is mi oldotta meg a problémád az eliszaposodás elhárítása? Mert iszap az van nekem is a rendszerben.A csőtermosztát 58c ra van állítva tehát olyan 52c nál bekapcsol olyan 36 nál meg le. A keringető 2es en megy,nem tudom hogy nem ártana e feltenni esetleg 3as ra.De akkor meg nagyon hamar visszahül a víz.Most valami változás lenne ha mondjuk az iszap nagy része kikerülne a rendszerből,mert vannak körök ahol nem a legjobb a hőátadás..Ha megtennéd írd meg meg hogy te minként távolítottad el az iszopot a rendszerből mert én úgy akkorom majd hogy lecsatlakoztatom egyesével a köröket és külön külön átmosatom mindnet.Üdv.Tomi.
A szenes tüzelés kapcsán számolgattam egy kicsit. Egy oldalon a koksz kocka ára (mondjuk 7000 kcal) 11000Ft/q. a 7000 kcal =29.3 Mj. Ha a vegyes kazánt 70% hatásfokúnak veszem (az Eco-Karbon tud 85 % körül) 1 kg koksz kocka (110 Ft) = 29.3 Mj * 0,7= 20.51 MJ, tehát 110 Ft = 20.51 MJ vagyis 1 MJ = 5.36 Ft.
Egy átlagos, nem túl modern gázkazán mondjuk 90% hatásfokú, azaz 34,1 MJ * 0.9 = 140 Ft (gázár) vagyis 30.69 MJ = 140 FT azaz 1MJ = 4.5 FT.
Ezt kiszámoltam kb. 3 vagy 4 féle szén árra, de mindenhol hasonló arány jött ki. Most én vagyok a hülye vagy tényleg nem éri meg (csak) szénnel fűteni?
Igaza van Amperszagnak. Egyébként nem a kazánnal lesz ott a gond. Ha van rendesen huzat, és a kazán is tiszta, akkor a rendszer lehet eliszaposodva, vagy esetleg a keringető sebessége, vagy a csőtermosztát nincs jól beállítva. Mi is szenvedtünk az egész rendszerrel a télen, mert ugyan ilyen gondunk volt, még a kazánt is lecseréltük, de azzal se nagyon változott a helyzet, pedig egy nagyon tuti Hajdu kazánt vettünk, ami sokkal modernebb, mint a régi. Most nyers fával (bükk) simán 70-75 fokra melegíti a vizet, és kb harmada mennyiségű fa fogy el.
A mai nap termosztát nélkül ment a Laddomat, a keringetőt II fokozat-ban a kazán termosztátja kapcsolta be 60°nál. Hosszú ideig 65-70°volt a kazán, majd mikor a puffer alul is 60°lett felment a kazán 80°ra de a bugyogás elmaradt. Tehát mostmár tuti, hogy nem helyi forrás miatt volt a bugyogás hanem a szivatyu okozta kravitáció ból jött össze.
Márpedig a termosztátos szelep müködéséből adodóan bizonyos mértékü folytást csak jelent a szivatyú szivó oldalán. Ami megzavart, hogy a 21 es nél alkalmaztak wilo-t, a 21-60-nál már a saját keringetőjüket rakták rá, de az öntvény házis más.
Na én is ezt vetettem fel régen de le reagáltak, most viszont alaposan utána néztem(www.hds.bme.hu/mota/vgag02/.pdf) és bizony fűtési rendszerek ben gyakran előforduló nem kivánatos jelenség. Sőt még az is előfordulhat, hogy a keringető turbinája eroziós hatások miat roncsolódik a kavitáció miatt. A Wilo is megadja a szívó oldal minimális tömeg áramlást a kavitáció meg előzésére. Sajnos jelen esetben ezt a Laddomat termosztátja korlátoza, igy legfeljebb a fordulat csökkentésével tudok variálni.
Nem tudom ismered-e azt a régi,de tanulságos viccet amikor az egyszeri embernek elromlik a TV-je?
Elviszi szerelőhöz aki meg is javítja neki.
Mikor megy érte kérdi mennyivel tartozik.
101 Ft lesz mondja a szerelő.
-És mi volt a baja?
-Egy ellenállás ment tönkre
-És az kerül ennyibe?
-Az ellenállás csak 1 Ft volt, de 100 Ft volt az hogy tudtam melyik.
Nos, nem biztos hogy a TV-t kell kicserélni ha tudja valaki mi lehet a hiba oka.
És mi van ha kazáncsere után is ugyan az a jelenség? Majd azt mondja a szerelő hogy már úgyis ki kellett volna cserélni? Nem tudom cserélt-e már valaki kazánt azért mert nem úgy fűtött mint régen? 15 éves kazánok vidáman ketyegnek még hosszú évekig ha ki nem lyukadnak.
Azért javasolta a kazáncserét, mert annak a bekötéséért elkérhet 30e ft-ot, és ott nyilván rendesen zárnak az ajtók, meg új füstcsövet vetet a tulajjal, és nem fog falsot szívni.
A régi kazán tuningolásért nem tud annyi pénzt elkérni, az eredmény sem biztos, de az időt elbaxxa vele.